Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-05 / 208. szám

Ketten — újra itthon fldj kölcsön egy tízdollárost!” Tanévnyitó a tanítóképzőben —- Hálával tartozunk a Magyarok Világszövetségé­nek, amiért lehetőséget te­remtett arra. hogy szülőföl­dünk hivatalos képviselőin kívül a más országokba sza­kadt honfitársainkkal is ta­lálkozhassunk. Rengeteg tapasztalattal gazdagodtunk, sok-sok ötletet kaptunk to­vábbi munkánkhoz és remél­jük: a kapcsolat tovább erő­södik. Az. egyhetes látogatás eme pohárköszöntőnek ál­cázott summázata az emlé­kek valóságos áradatát in­dította él. Ki azt a nagy­szerű előadást idézte fel, melyet Bognár József aka­démikus tartott a vendég­ként hazatért harminc ma- gvarklubvezetőnek, ki fővá­rosunk nevezetességeiről áradozott — húsz év óta nein látta őket —. ki pedig' a pénteki kaposvári tartóz­kodás élményeit élte újra: a bábkésrílést es a mézes- kalácssütést, melyben a Bé­ke—-Füredi-lakótelep sza­badidőklub,iának munkatár­sai szereztek nagy érdeme­ket.. s mindenekelőtt .Szabó Gt/uíétté. városunk örökifjú folklór-polihbztora: a szen­nai szabadtéri néprajzi mú­zeumot, az „echt” magyar barackpálinkát,, melyen állí­tólag nemcsak a címke va­lódi. Fölidézték az új lakó­telepek látványát, a fur­csaságot, hogy nálunk .az éttermekben is hangosan mesélnek „rázós” vicceket, egyszóval: bőségesen lesz miről beszámolni ott a má­sik hazában, Torontótól Pá­rizsig, New Yorktól Oxfor- dig. Bécsiéi Frankfurtig. Szóba kerülnek a búcsúzás­kor ismét a közvélemé­nyünk számára jól ismert tények a clevelandi kolóniá­ról, a bloomingtoni egyetem magyar tanszékéről, a pári­zsi Magyar Műhelyről. Az adatok hallatán felötlik ben­nem a _kíváncsiság;.. hogyun szerveződnek hazánkfiai ’ a kicsiny nyugat-európái or­szágokban? Töprengenem nem kell soká: szerencsém máris övsz- szehoz a Koppenhágában elő Mangold Gyulával, egy nagy idegenforgalmi cég ke- let-europai referensével, aki elnöke a dániai magvar filmklubnak, vezetőségi tagja a Dán—Magyar Tár­saságnak. s örökös elnöke, sót alapítója a Dán Királyi Gulyásklubnak, illetve a Nemzetközi Gulyásleves Társaságnak. — Kétezer magyar él Dá­niában, meglehetősen szét­szórtan a szigetesén. Össze­tartani tehát nehéz ezt a közösséget, am úgy érzem, a filmklub — melynek a fő­városban több mint százhat­van tagja van — Aarhusban pedig hatvan-hetven —, mindent elkövet a magyar­ságtudat ébrentartásáért., , részint a dán állam, részint a Magyarok Világszövetsé­gének segítségével. Even­ként öt bemutatót rende­zünk, s a műsoron nemcsak a nosztalgiát ébresztő ré­gi filmek vagy a Jókai-, Mikszáth- és Gárdonyi-re­gények feldolgozásai sze­repelnek, hanem új alkotá­sok is: hadd utaljak itt csak az Angi Vera vagy a Mephisto című filmekre. Aztán ... képzelje csak el, mit érzünk, amikor levetí­tik nekünk az 1953-as lon­doni 6:3 felvételét, vagy a Balczóról szóló Küldetést. Gyakran látogatnak el hoz­zánk magyar , színészek és operaénekesek, s természete­sen igénybe vesszük az ott élő neves magyarok szolgá­latait. Olyan hírességek lép­nek fel nálunk ingyen —és a kétszázhetven fizető tag­ból álló Dán—Magyar Tár­saság rendezvényein is —, mint Vető Tamás, a Dán Királyi Opera első karmes­tere, Kontra Antal és Det- rekői Béla hegedűművészek Szervezünk nyelvtanfolya­mokat.. melyeknek teljes költségét n dán állam fe­dezi, a. bálok bevételét pe­dig arra fordítjuk, hogy gye­rekek részvételét támogas­suk a Balatofl-parti anya­nyelvi táborozásokon. Saj­nos, erre nagy szükség van: akadnak szülők, akik lelede_ kenvségből. hanyagságból vagy előítéletek miatt nem tanítják meg a kicsikét az anyanyélvükön ... A fáradozás megsem fö­lösleges — számos példa igazolja. A hideg skandináv földön született államférfiak, egyetemi tanárok, neves jo­gászok. művészek, újságírók, és üzletemberek közül sokan érzik megtiszteltetésnek, ha tagjai közé választja őket a. Dán—Magyar Társaság vagy az exkluzív gulyásklub. Per­sze. miért is ne éreznék, ha a Duna és a Tisza tájának olyan emberek szereztek hírnevet odakint, mint a te­levízió főoperatőre. « parla­ment tudós főkönyvtárosa. Koppenhága legkitűnőbb aranyművese — egyszers­mind a gulyáskluto főszaká­cs« . .. — Tudja, a magyarokat mindenütt meg lehet ismer­ni — búcsúzik hosszú beszél­getésünk végeztével Man­gold Gyula. — Egyszer pél­dául Grönländer elmélyül- t.en ettem az étteremben, amikor valaki ízes magyar­sággal megszólít: ..Szervusz, kedves bátyám, ismerlek ám Koppenhágából, tudom, hogy’ magyar vagy. Ne haragudj, adj kölcsön egy tízdollárost! Elvertem a pénzemet.” Ilye­nek vagyunk, ilyenek is ma­radunk, kerüljünk bárhová! Bognár Sándor nyugdíjas egy egészen másféle viSágból érkézéit: Chartereiből, a belga bányavidékről. A Sió­fokon született és nehez. sórs-ban nevelkedett fiatal­ember csaknem negyven esztendeje léit biztos munka­lehetőségre és otthonra a ha­talmas szénmedence kellős közepén, ám ma is „fújja” a Balaton vidékének népme­séit. mondáit. Magyar kiej­tésének. kifejezésmódjának tökéletességén' l.őrincze La­jos is elámulhatna. Annak idején magyar leányt vett feleségül, magyar térítőkkel, tányérokkal es korsókkal díszíti lakását, szinte falja a magyar sajtótermékeket és könyveket, minden ma­gyar filmbemutatón vagy színházi premieren jelen van. S él-hal a körért, mely­nek elnöke: a Belgiumi Ma­gyarok Kulturális Egyesüle­téért. — Környékünkön kétezer magyar él. többnyire egy­szerű munkások, bányászok, a belgiumi antifasiszta el­lenállás egykori harcosai, s mi is a munkáshagyományo- kat igyekszünk ápolni abban a jó másíel&záz állandó tagból álló körben. Szomba­tonként összejövünk, sakko­zunk. beszélgetünk, s olva­sunk nagyon sokai Ezer- kétszáz kötetes könyvtárunk van. s a Magyarók Világ­szövetségétől rendszeresen kapuink utánpótlást. Olykor — március 15-én. húsvétkor. anyák napján, karácsonykor — közösén. ünnepélyesen idézzük fel szülőhazánk em­lékét versékkéL zenével, s néha magyar előadóművé­szek is eljönnek hozzánk. Kéthetenként megjelenik egy kis híradónk is. A kicsiket magyarul tanítjuk — nem. állami támogatást nem ka­punk. nálunk mas a hely­zet, mint Skandináviában . . —, és vívjuk mindennapi kis harcainkat azokkal a jobb­oldali magyar körökkel, me­lyek nem ismerik, vagy nem hajlandók tudomásul venni a tényekét. Egyszóval: mun­kásegylet vagyunk, a mun­kásegyletek apró örömeivel, bajaival... A búcsút jelentő kézfogás mintha bizonytalanabb, re- megőbb volna, mint bemu­tatkozáskor. „Jó éjszakát, honfitárs, a viszontlátásra. Talán itthon, mert ... idő­vel ... szeretnénk hazatele­pülni ... És ... ha lehel . . . küldj időnként az újsá­gotokból. mert mindenre kí­váncsiak vagyunk, ami itt­hon történik ...” Lengyel András Kinevezések, kitüntetések Több mint kétszáz fiatalt fogadott az intézmény új hallgatójává a tegnapi tan­évnyitó ünnepélyen dr. Vár- konyi Imre, a Kaposvári Tanítóképzó Főiskola főigaz­gatója. Ebben az oktatást évben a nappali tagozaton 536-an. levelezőn 243-án. a szekszárdi kihelyezett tago­zaton pedig 249-en kezdik meg tanülmányaikat a há­rom évfolyamon. Az, idén először óvónői tagozat is in­dul ötven fővel. Ünnepi be­szédében dr. Várkonyi Im­ié beszámolt a múlt tanév eseményeiről. Az. 1981—82- es tanévben a főiskolán 256 an szerezték oklevelet, ez­zel a Dél-Dunán tu Ion jelen­tősen nőtt a szakképzett pe­dagógusok szama Az év ki­emelkedő kulturális esemé­nyeihez. tartozik, hogy a fő­iskola női kara elnyelte a Magyar Rádió nívódíját, Karvezetői tevékenységéért Klausz Róbert A szociálisul kultúráért kitüntetésben ré­szesült. Eredményesen ’ sze­ter kinevezéséit * átadták: dr. Ozs- váth Ferencet fő­iskolai tanárrá, Gulyas Józsefei és Heisz Károlyi fő­iskolai docenssé nevezték ki. Az ország más felsőoktatási intéz­ményéhez hason­lóan a kaposvári főiskolán is új ösztöndíjrend­szer lép életbe. Ez a támogatás orszá­gosan 170 millió fo­rinttal növekedett. Az. új kezdemé­nyezés lágabb lehetőséget ad a helyi szabályozásra Bn-e az évre javultak az oktatás tárgyi feltételei is. Elkészült az, új könyvtár, s megkezdi működését a kettes szármi nyelvi laboratórium. Az, idén színes adására alakít­ják át az. intézmény zárt láncú televíziós rendszerét. Ustvancsak újdonság m Hő­napos tanítási hét bevezeté­se. mellyel a hallgatókra a* eddigieknél nagyobb köve­telmény. fokozottabb tanul­mányi munka hárul. Az ünnepség végén tötete idős pedagógust arany-, vas-, es gyémantdiplotnavAl tűn Vettek ki. Első éves főiskola.) hallgatók a tanévnyitó»!. reped a röplabda-csapat is: a pedagógusjelöltek sparta- kíádján első helyezést értek el. A kosarlabdacsapat be­került az NB II-be. A jó tanuló — jó sportoló díjat Oláh Editnek adták át az ünnepélyen. A főiskolán tavaly het­venkét oktató dolgozott. Kö­zülük a Szovjetunióban kan­didátusi vizsgát ’tett dr. Já- vorszky András docens. Többen egyetemi doktorá­tust szerezték. A nyár folya­mán a főiskola két regi ok­tatója vonult pyugdíjba: dr. Honfi Aladár és dr. Srir- may Endre. Az .idén három új oktató kezdi ■ meg főisko­lai tevékenységét. A tanév­nyitón a művelődési minisz­A szalacskai földvár Régészek a szőlőhegyen Nyolcvan évvel vállain Gizi néni már az őszi—féli hónapokra ké­szül. O az. aki a takarékoskodásnak egeszen sajátos formáját fedezte föl. A közsea kis- áruházába reggel kilenc órakor érkezik a tej — ezt mindenképpen meg kell várni mert pillanatok alatt elkapkodják. Kenya viszont csak délután jön, de arra is szükség van, tehát azért is sorba kell állni. Ez így . kél út a bolttól a falu széli kis házikóig. Igenám. csakhogy Gizi néni már betöltötte a nyolcianat. Az apró. hajlott hátú öreg­asszonynak már fárasztó a napi kétszeri gya­loglás. így aztán reggel elbattyog a boltba megveszi a tejet, majd letelepszik az üzlet­ben. és várja a kenyérszállítmányt. Közben kellemesen telik az idő, Ismerősök jönnek- mennek. egy kis terefere. pletyka... Jól is esik. de ran a dolognak egy másik oldala Míg a délelőttöt, a kora délutánt az üzlet­ben (ölti, addig otthon nem kell begyújtani nem pazarolja a villanyt, nem fogy el idő előtt a már kora ősszel fölhalmozott filztfn Az pedig sok papírpénz megtakarítását je­lenti a tél során, Gizi néni délután aztán ha zaballag. eszik egy kis kenyeret egy korty tejjel, majd ágyba bújik. Kell az öreg szív­nek a pihenés. Így múlnak egymás után a téli napok, ,4 tavasz, a nyár egészen más. Ilyenkor tiondoml kell a kiskertet. A falubeliek sza­mára nincs ebben semmi különös, ha esak az nem, hogy Gizi néni so heuern, főz. Meri minek is egymagának? Az öregei már rég eltemette, magára maradt # falu szélén. S mert nem sokan nyitják rá az ajtót, maga indul ni ismerősökhöz. Reggel a boltba vezető úton kopogtat be a házakba; a temető környékéről szedett virág, nehány szem alma nélkül el sem indul otthonról. Ajándékba viszi nap nap után, aztán kéri a napi „komissiót”. Gi­zi néni ugyanis bevásárol a nála fél évszá­zaddal fiatalabb családoknak is. Persze csak annyit, amennyit elbír. Az ismerősöknél reg­gelente várja a gőzölgő feketekávé — azt jó­ízűen elszürcsölgeti. Ha nincs rendelés, sza­badkozik: ez nem járt neki. Azért csak meg­issza. Nem sajnálják tőle. ,,Pazalnivalót se hozzak?" — így 6. Mert már tudja, hogy4 a saját nyelvére elkeresztelt cigaretta sohasem elég a dohányos embereknél. Gizi néni sok évtizedig nem tudta, hogy a föld a nap körül forog. Merthogy nemigen iárt iskolába. Abban az időben nem lehetett. Most meg már nemigen érti. Ha a világ- egyetem mozgásához nem is, de a növények fejlődéséhez, a kenyérsütéshez ért. Viszont erre sincs mar szükség. Egyik reggel majd nem jön. Talán elmúlik már dél is, mire észreveszik, hogy a kis öregasszonynak nem kellett kávét tölteni. Talon lesz. aki elmegy hozzá megnézni, jól oan-e, él-e még ... A Kapos völgye régi ko­rokról mesél. Kísérőm, .a hatvanéves szalacskai éjjeli­őr gyerekkori emlékeiből tu­dom. hogy a vízmosásokban zápor után kincseket talál­tak . . . Az idén szervezett régé­szeti ásatás kezdődött Szá­lacskán, ahol a szőlőkultűra virágkorát éli. Nagyberki, kaposvári es dombóvári ia- kosok töltik szabad idejüket az egykori földvár fölött. — Nehez meg kutatóárkot is ásni itt. alvói ken. kertet, szőlő szőlőt ér — na utat szét a tájon Honfi Szilvia, a ka­posvári múzeum régésze. Egy frissen ásott kutató­árok mellett állunk meg. Kora vaskori ház részlete bukkant elő. — Szerettünk volna to­vább ásni e területen, a gazda azonban csak akkor engedi meg. ha betakarítot­ta a termést. Megváltottuk voto» . .. — A féltett termés — bab. néhány sárga tök — a föl­dön . . — Az első ház. e*>b<M a korból, amit Szálacskán ed­dig találtunk. Gabonatároló­helyek ellenben szép szám­ban kerültek fölszínre. — Szalacska késó bronz­kori települ es. Az. erődítés abból az időből származik A korai vaskorban is lakott volt a vidék, majd a római korból kerültek elő az eddi­gi leggazdagabb leletek. Va­lószínű hogy egy hirtelen támadás következtében hagyták el a települést a rómaiak. Emlékeztetek csu pan arra. hogy korábban már találtunk itt egy kelts pénzverő műhelyt, Közép Európa eddigi egyetlen ilyen emlékét. Mivél szakszerű ásatás itt meg nem folyt, további eredményeket vá­runk. — Ez a kezdete lehat a szakszerű föltárásnak. Mi­lyen ismeretekkel gyarapo­dott az elmúlt hetekben? — Egy külső és egy bel­ső vár alkotta az erődítést. Három meter mély árok vá­lasztotta el egymástól a kettőt. Üjnak számít az is, hogy találtunk, egy kelta sírt, liehet, hogy rábukkan­tunk a temetőjükre. E vidék a középkorban is népes volt. — Miért fontos ez. az ása­tás? — Dél-Dunántül legje­lentősebb földvára volt a szalacskai. Azt szeretnénk megtudni, hogy a történelmi korok miként követték egy­mást Rt, folyamatosan 1 ak­ták-e a vidéket. Erre még nem kaptunk feleletet. A régészek dobozaiban gyűlnek az új leietek. Honfi Szilvia egy „csendéletet” ál­lít össze belőlük: középkori buzogány, kelta pajzsdudor... A pajzsdudorra mutatva így büszáélkedik a régész: — Ilyen még a Nemzeti Múzeumban sem található. Ugv nézze! A kelta emlék csupa rozs­da. alig latszik a földtől. Csínján kell vele bánni, míg nem nyúl hozzá a restaurá­tor. Aztán a múzeumlátoga­tó is fölfedezheti a légi tárgy szépségét... H. R.

Next

/
Oldalképek
Tartalom