Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-05 / 208. szám
Ketten — újra itthon fldj kölcsön egy tízdollárost!” Tanévnyitó a tanítóképzőben —- Hálával tartozunk a Magyarok Világszövetségének, amiért lehetőséget teremtett arra. hogy szülőföldünk hivatalos képviselőin kívül a más országokba szakadt honfitársainkkal is találkozhassunk. Rengeteg tapasztalattal gazdagodtunk, sok-sok ötletet kaptunk további munkánkhoz és reméljük: a kapcsolat tovább erősödik. Az. egyhetes látogatás eme pohárköszöntőnek álcázott summázata az emlékek valóságos áradatát indította él. Ki azt a nagyszerű előadást idézte fel, melyet Bognár József akadémikus tartott a vendégként hazatért harminc ma- gvarklubvezetőnek, ki fővárosunk nevezetességeiről áradozott — húsz év óta nein látta őket —. ki pedig' a pénteki kaposvári tartózkodás élményeit élte újra: a bábkésrílést es a mézes- kalácssütést, melyben a Béke—-Füredi-lakótelep szabadidőklub,iának munkatársai szereztek nagy érdemeket.. s mindenekelőtt .Szabó Gt/uíétté. városunk örökifjú folklór-polihbztora: a szennai szabadtéri néprajzi múzeumot, az „echt” magyar barackpálinkát,, melyen állítólag nemcsak a címke valódi. Fölidézték az új lakótelepek látványát, a furcsaságot, hogy nálunk .az éttermekben is hangosan mesélnek „rázós” vicceket, egyszóval: bőségesen lesz miről beszámolni ott a másik hazában, Torontótól Párizsig, New Yorktól Oxfor- dig. Bécsiéi Frankfurtig. Szóba kerülnek a búcsúzáskor ismét a közvéleményünk számára jól ismert tények a clevelandi kolóniáról, a bloomingtoni egyetem magyar tanszékéről, a párizsi Magyar Műhelyről. Az adatok hallatán felötlik bennem a _kíváncsiság;.. hogyun szerveződnek hazánkfiai ’ a kicsiny nyugat-európái országokban? Töprengenem nem kell soká: szerencsém máris övsz- szehoz a Koppenhágában elő Mangold Gyulával, egy nagy idegenforgalmi cég ke- let-europai referensével, aki elnöke a dániai magvar filmklubnak, vezetőségi tagja a Dán—Magyar Társaságnak. s örökös elnöke, sót alapítója a Dán Királyi Gulyásklubnak, illetve a Nemzetközi Gulyásleves Társaságnak. — Kétezer magyar él Dániában, meglehetősen szétszórtan a szigetesén. Összetartani tehát nehéz ezt a közösséget, am úgy érzem, a filmklub — melynek a fővárosban több mint százhatvan tagja van — Aarhusban pedig hatvan-hetven —, mindent elkövet a magyarságtudat ébrentartásáért., , részint a dán állam, részint a Magyarok Világszövetségének segítségével. Evenként öt bemutatót rendezünk, s a műsoron nemcsak a nosztalgiát ébresztő régi filmek vagy a Jókai-, Mikszáth- és Gárdonyi-regények feldolgozásai szerepelnek, hanem új alkotások is: hadd utaljak itt csak az Angi Vera vagy a Mephisto című filmekre. Aztán ... képzelje csak el, mit érzünk, amikor levetítik nekünk az 1953-as londoni 6:3 felvételét, vagy a Balczóról szóló Küldetést. Gyakran látogatnak el hozzánk magyar , színészek és operaénekesek, s természetesen igénybe vesszük az ott élő neves magyarok szolgálatait. Olyan hírességek lépnek fel nálunk ingyen —és a kétszázhetven fizető tagból álló Dán—Magyar Társaság rendezvényein is —, mint Vető Tamás, a Dán Királyi Opera első karmestere, Kontra Antal és Det- rekői Béla hegedűművészek Szervezünk nyelvtanfolyamokat.. melyeknek teljes költségét n dán állam fedezi, a. bálok bevételét pedig arra fordítjuk, hogy gyerekek részvételét támogassuk a Balatofl-parti anyanyelvi táborozásokon. Sajnos, erre nagy szükség van: akadnak szülők, akik lelede_ kenvségből. hanyagságból vagy előítéletek miatt nem tanítják meg a kicsikét az anyanyélvükön ... A fáradozás megsem fölösleges — számos példa igazolja. A hideg skandináv földön született államférfiak, egyetemi tanárok, neves jogászok. művészek, újságírók, és üzletemberek közül sokan érzik megtiszteltetésnek, ha tagjai közé választja őket a. Dán—Magyar Társaság vagy az exkluzív gulyásklub. Persze. miért is ne éreznék, ha a Duna és a Tisza tájának olyan emberek szereztek hírnevet odakint, mint a televízió főoperatőre. « parlament tudós főkönyvtárosa. Koppenhága legkitűnőbb aranyművese — egyszersmind a gulyáskluto főszakács« . .. — Tudja, a magyarokat mindenütt meg lehet ismerni — búcsúzik hosszú beszélgetésünk végeztével Mangold Gyula. — Egyszer például Grönländer elmélyül- t.en ettem az étteremben, amikor valaki ízes magyarsággal megszólít: ..Szervusz, kedves bátyám, ismerlek ám Koppenhágából, tudom, hogy’ magyar vagy. Ne haragudj, adj kölcsön egy tízdollárost! Elvertem a pénzemet.” Ilyenek vagyunk, ilyenek is maradunk, kerüljünk bárhová! Bognár Sándor nyugdíjas egy egészen másféle viSágból érkézéit: Chartereiből, a belga bányavidékről. A Siófokon született és nehez. sórs-ban nevelkedett fiatalember csaknem negyven esztendeje léit biztos munkalehetőségre és otthonra a hatalmas szénmedence kellős közepén, ám ma is „fújja” a Balaton vidékének népmeséit. mondáit. Magyar kiejtésének. kifejezésmódjának tökéletességén' l.őrincze Lajos is elámulhatna. Annak idején magyar leányt vett feleségül, magyar térítőkkel, tányérokkal es korsókkal díszíti lakását, szinte falja a magyar sajtótermékeket és könyveket, minden magyar filmbemutatón vagy színházi premieren jelen van. S él-hal a körért, melynek elnöke: a Belgiumi Magyarok Kulturális Egyesületéért. — Környékünkön kétezer magyar él. többnyire egyszerű munkások, bányászok, a belgiumi antifasiszta ellenállás egykori harcosai, s mi is a munkáshagyományo- kat igyekszünk ápolni abban a jó másíel&záz állandó tagból álló körben. Szombatonként összejövünk, sakkozunk. beszélgetünk, s olvasunk nagyon sokai Ezer- kétszáz kötetes könyvtárunk van. s a Magyarók Világszövetségétől rendszeresen kapuink utánpótlást. Olykor — március 15-én. húsvétkor. anyák napján, karácsonykor — közösén. ünnepélyesen idézzük fel szülőhazánk emlékét versékkéL zenével, s néha magyar előadóművészek is eljönnek hozzánk. Kéthetenként megjelenik egy kis híradónk is. A kicsiket magyarul tanítjuk — nem. állami támogatást nem kapunk. nálunk mas a helyzet, mint Skandináviában . . —, és vívjuk mindennapi kis harcainkat azokkal a jobboldali magyar körökkel, melyek nem ismerik, vagy nem hajlandók tudomásul venni a tényekét. Egyszóval: munkásegylet vagyunk, a munkásegyletek apró örömeivel, bajaival... A búcsút jelentő kézfogás mintha bizonytalanabb, re- megőbb volna, mint bemutatkozáskor. „Jó éjszakát, honfitárs, a viszontlátásra. Talán itthon, mert ... idővel ... szeretnénk hazatelepülni ... És ... ha lehel . . . küldj időnként az újságotokból. mert mindenre kíváncsiak vagyunk, ami itthon történik ...” Lengyel András Kinevezések, kitüntetések Több mint kétszáz fiatalt fogadott az intézmény új hallgatójává a tegnapi tanévnyitó ünnepélyen dr. Vár- konyi Imre, a Kaposvári Tanítóképzó Főiskola főigazgatója. Ebben az oktatást évben a nappali tagozaton 536-an. levelezőn 243-án. a szekszárdi kihelyezett tagozaton pedig 249-en kezdik meg tanülmányaikat a három évfolyamon. Az, idén először óvónői tagozat is indul ötven fővel. Ünnepi beszédében dr. Várkonyi Imié beszámolt a múlt tanév eseményeiről. Az. 1981—82- es tanévben a főiskolán 256 an szerezték oklevelet, ezzel a Dél-Dunán tu Ion jelentősen nőtt a szakképzett pedagógusok szama Az év kiemelkedő kulturális eseményeihez. tartozik, hogy a főiskola női kara elnyelte a Magyar Rádió nívódíját, Karvezetői tevékenységéért Klausz Róbert A szociálisul kultúráért kitüntetésben részesült. Eredményesen ’ szeter kinevezéséit * átadták: dr. Ozs- váth Ferencet főiskolai tanárrá, Gulyas Józsefei és Heisz Károlyi főiskolai docenssé nevezték ki. Az ország más felsőoktatási intézményéhez hasonlóan a kaposvári főiskolán is új ösztöndíjrendszer lép életbe. Ez a támogatás országosan 170 millió forinttal növekedett. Az. új kezdeményezés lágabb lehetőséget ad a helyi szabályozásra Bn-e az évre javultak az oktatás tárgyi feltételei is. Elkészült az, új könyvtár, s megkezdi működését a kettes szármi nyelvi laboratórium. Az, idén színes adására alakítják át az. intézmény zárt láncú televíziós rendszerét. Ustvancsak újdonság m Hőnapos tanítási hét bevezetése. mellyel a hallgatókra a* eddigieknél nagyobb követelmény. fokozottabb tanulmányi munka hárul. Az ünnepség végén tötete idős pedagógust arany-, vas-, es gyémantdiplotnavAl tűn Vettek ki. Első éves főiskola.) hallgatók a tanévnyitó»!. reped a röplabda-csapat is: a pedagógusjelöltek sparta- kíádján első helyezést értek el. A kosarlabdacsapat bekerült az NB II-be. A jó tanuló — jó sportoló díjat Oláh Editnek adták át az ünnepélyen. A főiskolán tavaly hetvenkét oktató dolgozott. Közülük a Szovjetunióban kandidátusi vizsgát ’tett dr. Já- vorszky András docens. Többen egyetemi doktorátust szerezték. A nyár folyamán a főiskola két regi oktatója vonult pyugdíjba: dr. Honfi Aladár és dr. Srir- may Endre. Az .idén három új oktató kezdi ■ meg főiskolai tevékenységét. A tanévnyitón a művelődési miniszA szalacskai földvár Régészek a szőlőhegyen Nyolcvan évvel vállain Gizi néni már az őszi—féli hónapokra készül. O az. aki a takarékoskodásnak egeszen sajátos formáját fedezte föl. A közsea kis- áruházába reggel kilenc órakor érkezik a tej — ezt mindenképpen meg kell várni mert pillanatok alatt elkapkodják. Kenya viszont csak délután jön, de arra is szükség van, tehát azért is sorba kell állni. Ez így . kél út a bolttól a falu széli kis házikóig. Igenám. csakhogy Gizi néni már betöltötte a nyolcianat. Az apró. hajlott hátú öregasszonynak már fárasztó a napi kétszeri gyaloglás. így aztán reggel elbattyog a boltba megveszi a tejet, majd letelepszik az üzletben. és várja a kenyérszállítmányt. Közben kellemesen telik az idő, Ismerősök jönnek- mennek. egy kis terefere. pletyka... Jól is esik. de ran a dolognak egy másik oldala Míg a délelőttöt, a kora délutánt az üzletben (ölti, addig otthon nem kell begyújtani nem pazarolja a villanyt, nem fogy el idő előtt a már kora ősszel fölhalmozott filztfn Az pedig sok papírpénz megtakarítását jelenti a tél során, Gizi néni délután aztán ha zaballag. eszik egy kis kenyeret egy korty tejjel, majd ágyba bújik. Kell az öreg szívnek a pihenés. Így múlnak egymás után a téli napok, ,4 tavasz, a nyár egészen más. Ilyenkor tiondoml kell a kiskertet. A falubeliek szamára nincs ebben semmi különös, ha esak az nem, hogy Gizi néni so heuern, főz. Meri minek is egymagának? Az öregei már rég eltemette, magára maradt # falu szélén. S mert nem sokan nyitják rá az ajtót, maga indul ni ismerősökhöz. Reggel a boltba vezető úton kopogtat be a házakba; a temető környékéről szedett virág, nehány szem alma nélkül el sem indul otthonról. Ajándékba viszi nap nap után, aztán kéri a napi „komissiót”. Gizi néni ugyanis bevásárol a nála fél évszázaddal fiatalabb családoknak is. Persze csak annyit, amennyit elbír. Az ismerősöknél reggelente várja a gőzölgő feketekávé — azt jóízűen elszürcsölgeti. Ha nincs rendelés, szabadkozik: ez nem járt neki. Azért csak megissza. Nem sajnálják tőle. ,,Pazalnivalót se hozzak?" — így 6. Mert már tudja, hogy4 a saját nyelvére elkeresztelt cigaretta sohasem elég a dohányos embereknél. Gizi néni sok évtizedig nem tudta, hogy a föld a nap körül forog. Merthogy nemigen iárt iskolába. Abban az időben nem lehetett. Most meg már nemigen érti. Ha a világ- egyetem mozgásához nem is, de a növények fejlődéséhez, a kenyérsütéshez ért. Viszont erre sincs mar szükség. Egyik reggel majd nem jön. Talán elmúlik már dél is, mire észreveszik, hogy a kis öregasszonynak nem kellett kávét tölteni. Talon lesz. aki elmegy hozzá megnézni, jól oan-e, él-e még ... A Kapos völgye régi korokról mesél. Kísérőm, .a hatvanéves szalacskai éjjeliőr gyerekkori emlékeiből tudom. hogy a vízmosásokban zápor után kincseket találtak . . . Az idén szervezett régészeti ásatás kezdődött Szálacskán, ahol a szőlőkultűra virágkorát éli. Nagyberki, kaposvári es dombóvári ia- kosok töltik szabad idejüket az egykori földvár fölött. — Nehez meg kutatóárkot is ásni itt. alvói ken. kertet, szőlő szőlőt ér — na utat szét a tájon Honfi Szilvia, a kaposvári múzeum régésze. Egy frissen ásott kutatóárok mellett állunk meg. Kora vaskori ház részlete bukkant elő. — Szerettünk volna tovább ásni e területen, a gazda azonban csak akkor engedi meg. ha betakarította a termést. Megváltottuk voto» . .. — A féltett termés — bab. néhány sárga tök — a földön . . — Az első ház. e*>b<M a korból, amit Szálacskán eddig találtunk. Gabonatárolóhelyek ellenben szép számban kerültek fölszínre. — Szalacska késó bronzkori települ es. Az. erődítés abból az időből származik A korai vaskorban is lakott volt a vidék, majd a római korból kerültek elő az eddigi leggazdagabb leletek. Valószínű hogy egy hirtelen támadás következtében hagyták el a települést a rómaiak. Emlékeztetek csu pan arra. hogy korábban már találtunk itt egy kelts pénzverő műhelyt, Közép Európa eddigi egyetlen ilyen emlékét. Mivél szakszerű ásatás itt meg nem folyt, további eredményeket várunk. — Ez a kezdete lehat a szakszerű föltárásnak. Milyen ismeretekkel gyarapodott az elmúlt hetekben? — Egy külső és egy belső vár alkotta az erődítést. Három meter mély árok választotta el egymástól a kettőt. Üjnak számít az is, hogy találtunk, egy kelta sírt, liehet, hogy rábukkantunk a temetőjükre. E vidék a középkorban is népes volt. — Miért fontos ez. az ásatás? — Dél-Dunántül legjelentősebb földvára volt a szalacskai. Azt szeretnénk megtudni, hogy a történelmi korok miként követték egymást Rt, folyamatosan 1 akták-e a vidéket. Erre még nem kaptunk feleletet. A régészek dobozaiban gyűlnek az új leietek. Honfi Szilvia egy „csendéletet” állít össze belőlük: középkori buzogány, kelta pajzsdudor... A pajzsdudorra mutatva így büszáélkedik a régész: — Ilyen még a Nemzeti Múzeumban sem található. Ugv nézze! A kelta emlék csupa rozsda. alig latszik a földtől. Csínján kell vele bánni, míg nem nyúl hozzá a restaurátor. Aztán a múzeumlátogató is fölfedezheti a légi tárgy szépségét... H. R.
