Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-05 / 208. szám

Á szervezés lehetőségei Bárminemű hírverés nélkül különleges, csupán szellemi értékeket „forgalmazó” vál­lalat alakult ez ev elejen. Az agrar-, valamint az elel- miszergazdasági kutató inté­zetek egvesüieset követően létrehozott Mezőgazdasági es Élelmiszeripari Szervező Vállalat négy megyét ki­szolgáló dél-dunántúli ki- rendeltsége Kaposváron mű­ködik. A tény kétségkívül örvendetes, hiszen az új szellemi bázis merőben új­szerű szolgaltatasokkal se­gíti megyénk mezőgazdasa­gát. Munkájukkal ismerked­ve, egyszerű lett volna csu­pán lejegyezni,- mi minden­nel foglalkoznak, milyen kapcsolatokat sikerült kiala­kítaniuk. Meggyőződésem azonban, hogy árnyaltabb képet ad, ha a tevékenysé­güket érintő kimondott vagy elhallgatott kételyeknek és előítéleteknek is hangot adunk. Szerencsére Wéber Jenő kirendeltségvezető rosz- szaliás nélkül kész volt — akár vitában is — meg,győz­ni munkájuk lehetőségeiről. — Biztosra vehető, hogy a vállalat megalakulásáról hallva több üzemi szakem­ber úgy vélekedett: „ismét egy cég, amelyik csak taná­csot és nem kalácsot ad ...” — Előre számoltunk azzal, hogy a bizalomért meg kell majd dolgoznunk. Szolgálta­tásaink fogadtatása mégis kedvezőbb volt, mint amit mi magunk is reméltünk. Mar eddig 32 szerződést kö­töttünk különféle szervezési feladatok kidolgozására. Hogy 24 munkánk Somogy- hozt kötődik, azt is mutat­ja. hogy, a megyében külö­nösen jó a szellemi fogadó- készség. — Ez voltaképpen megle­pő, hiszen a somogyi gazda­ságok nagyobb része .kevés fejlesztési erővel rendelke­ző, viszonylagosan eszköz­szegény, gyönge adottságú. Márpedig aligha van esély a minőségi jellegű tartalékok föltárására ott, ahol az alap­vető mennyiségi föltételek is hiányoznák. Egy még oly ki­tűnő munkaszervezési mo­dell is hiábavaló ott, ahol nincs elég gép, eszköz és szakember. Az ilyen gazda­ságokban elkerülhetetlen kényszerűség a rögtönzés es esetenkénti kapkodás. — Tény, hogy partnereink elsősorban a középes, vagy jobb adottságú nagyüzemek közül kerülnek ki. Ezek aligha javíthatják tovább eredményességüket pusz­tán a hozamok növelesevel. Ennek ellenére hiba volna általanosítan;. Vannak olyan szolgáltatásaink. amelyek szerényebb lehetőségekkel rendelkező gazdasagokban is megvalósíthatok. Ilyen az energiaracionalizálási fej­lesztések előkészítése is. Az egyik gyenge adottságú del- somogyi tsz részére például az olajról gáztüzelésre tör­ténő átállás programját dol­goztuk ki. A 2,6 millióba kerülő beruházás (azért csak ennyi, mert a költségekből a helyi tanacs is reszt vállalt) evente 1.8 millió forint meg­takarítást hoz a tsz-nek. A megtérülési idő tehát 1,4 ev. — A legeredményesebb gazdasagok általában ..szel­lemi tökeben'’ is bővelked­nek. Legtöbbjükben magas fokon képzett és szakosodott „team”-ek dolgoznak. Hogy lehet, hogy mégis a valíalat szolgáltatását veszik, igénybe, ahelyett, hogy maguk dol­goznák ki szervezési rend­szerüket? — Tapasztalatunk szerint minél feikeszültebb szakem­bergarda van egy gazdaság­ban, annal inkább igénylik a rálátássá! is Tenderező kokegak véleményét, sőt a vitat. Nemegyszer több na­pig tartó kemény szakmai „szóváltás" után. alakítjuk ki a közös véleményt. A „mit lehet nekünk meg újat mon­dani” nezet általában a szakmai gög és szűklátokö- rűség jellemzője. — Sajwop, több példa volt rá. amikor a gyakorlat lo­gikája szembekerült a „nagy­könyvek” — mellesleg szak­mailag vitathatatlan — el­méleteivel, Egy papíron le­im gépkihasználási optimum- számitás vagy szervezési el­járás rendszerint „sterilebb”, mint az élet, ahol azt végre kellene hajtani. Nem tarta­nak-e ettől a veszélytől? — Ha egy elmélet nem állja ki a gyakorlat próbá­ját, az csak abból fakadhat, ha készítői nem számolnak valamennyi lehetséges buk­tatóval. Mi egy szervezési rendszer elkészítésekor min- denexelött ezeket a buktató­kat keressük, méghozzá nem a „nagykönyvekben'’ lapoz­gatva. hanem heteken át a gazdaság munkahelyeit jár­va, a dolgozókkal, szakirá- nvitókkal beszélgetve. A szervezési „piramis" tehát alulról fölfelé- épül. es nem valamiféle „kiagyait” keret­be igyekszik belegyömöszölni a napi munkát. Így lehet előre számolni, a váratlanul előálló létszámhiánnyal, al­katrészgonddal, sőt az idő­járással is. — A termelési rendszerek­től a partnerüzemek egyre inkább megkövetelik az ..együtt sírni es nevetni” elv betartását. A valíalat tö- rekszik-e megrendelőivel kö­zös érdekeltség kialakításá­ra? — Több ilyen elgondolá­sunk is van. Sajnos, ezek megvalósítása nem egysze­rű. Legalább három evbe telik ugyanis, mire például az általunk előkészített fej­lesztések megvalósulnak es eredményt hoznak. Többek között a szabályozórendszer mostaninál nagyobb stabili­tására volna szükség ahhoz, hogy reális legyen egy ilyen „késiéi tetett érdekeltség”. Nem könnyű kimutatni azt sem. hogy egy tsz javuló ere'dmenyeból mekkora ré­sze volt a mi munkánknak. A jo munkaszervezés hasz­na peidául korántsem csu­pán forintban mérhető. — A vállalat' megalakulá­sa előtt sokan tartottak at­tól, hogy munkájukban sok Lesz az „átfedés”, például a termelési rendszerekkel. — Megkerestük azokat a területe set, amelyekkel a rendszerek úgyszólván egy­általán nem foglalkoznak. Tevékenységi köreink, mint például a fejlesztési döntés- előkészítés vagy a termelési folyamatszervezés egyaránt hianytpotlóak. Különösen nagy az érdeklődés az egész gazdasagot átfogó gepüze- meltetési rendszerünk iránt; ez a nyilvántartástól a fenn­tartáson át a határban vég­zendő gépi munkák optimá­lis költségének kidolgozásáig sok mindent magában foglaL Eddig többek között a sió­fokú valamint a háromfai tsz-eknek dolgoztunk ki ilyen rendszert. Egy fel­ügyeleti szervünk kiszámol­ta, hogy a tervek több mint 300 féle munkafázis, illetve napi szervezési feladat opti­mális modelljét adják. — Végül is betartható ez a bonyolult szabályrendszer? — Ha fegyelmezett embe­rekből indulunk ki, akik tudják a dolgukat: igen. Tu­dom persze, hogy ettől még távol állunk. Óriási az előny azonban akkor is. ha a le­hetséges javulásoknak csak a fele bekövetkezik. A napi munka, az ésszerűségre és egyszerűségre való törekvés persze spontán módon is ki­kényszerít egy bizonyos szintű szervezettséget,. A mi szolgáltatásaink ennek a fo­lyamatnak a foigyorsítasát segítik. Bíró Ferenc SOMOGYI KRÓNIKÁJA A meteorológiai ősz első hete. Hónapfordulót, nyár- , es szünidobúcsűztatot ho­zott a leköszönő harminc­ötödik hét. Megszólalt az iskolacsengő, megkezdődött az 1982—83-as tanév. Kicsit korábban, mint máskor, mi­vel ez évtől általánossá vá­lik az ötnapos tanítási rend. Ha van olyan esemény, amely a családok döntő többséget érinti, akkor a tanévkezdés bizonyossággal az. És az el­ső napok, az első hét külö­nösen ott izgalmas, ahol először vették hátukra az is­kolatáskát az óvodától elkö­szönő kisdiákok. A krónikás nekik is, és valamennyi kis­diáknak csak annyit kíván­hat: szorgalmat, jó tanulást, eredményes munkát a kö­vetkező csaknem tíz hónap során. Tanévnyitó tanári érte­kezletet tartottak a hét kö­zepén az Oktatási Igazgató­ságon is. A jövő héten in­duló esti egyetemi oktatás főhivatású és tiszteletdíjas tanárai beszámolót hallgat­tak meg az elmúlt év ta­pasztalatairól. es megvitat­ták az idei tanév propa­gandamunkájának főbb tar­talma, szervezési es tnód- szerta*» feladatait. Az iskolaévkezdes kapcsán szóim kell arról is, hogy né­hány helyen nem a tanter­mekben kezdték meg mun­kájukat a diákok, hanem — mint minden évben szokás — a korábban kötött megállapodások alapján se­gítenek a mezőgazdasági üzemeknek nehéz es napról napra sokasodó őszi felada­taik végzésében. Vésén pél­dául a marcali diákok fog­lalták el a szövetkezet szép ifjúsági táborát, más üze­mekben, ahol különösen sok a kezimunka-igényes nö­vény. más diákok dolgoz­nak. Nélkülözhetetlenül fontos és értékes ez a segítség A földet mű ­velők életében soha nem a nyár, mindig az ősz a leg­nehezebb időszak. Silókom- bájnok aratják a kukoricát, nagv igyekezettel, hogy ele­gendő es jó minőségű ta­karmánya legven a leien az állatállománynak. Megkez­dődött a múlt évinél ezer­négyszáz hektárral több, csaknem tizennyolcezer hek­tár értékes olajos növény, a napraforgó betakarítása, és elindullak a burgonyakom­ba jnok is. Ez utóbbi növé­nyünk kapcsán meg kell említem egy külföldön szer­zett megyei sikert is: a esehsztóvakiai Nyitrán ren­dezett Agrokomplex 82 me- zogazdasagi kiállításon elis­merő okleveiet kapott a Dél-somogyi Állami Gazda­ság gesztorságával működő Somogyi Burgonyatermel esi Rendszer. Ennél a tisztelet­reméltó elismerésnél most csak az lehet a nagyobb öröm, ha a rendszerhez tar­tozó tizennégy termelőszö­vetkezet, az egy hazai és két csehszlovák állami gaz­daság jó eredménnyel, zök­kenőmentesen takarítja be a következő hetekben a burgonyáját. Ahogy a zöldség-, gyü- zölcs termelő nagyüzemek­ben, csúcsidőszak van a Nagyatádi Konzerv­gyárban is. Dömpingcikk a paprika, a paradicsom, meg mindig tart az uborka fel­dolgozása és már a másod- növényként földbe került zöldbab tartósítása is folyik A megsokasodott feladatok végzésében, ahogy kinn a földeken, itt is rendkívül sokat segítenek a diakok. il­letve a kertészeti egyetem szakmai gyakorlaton itt le­vő busz hallgatója.. KÉSZ A BÉKE-FÜREDI Elkészült a kaposvári Bé­ke—Füredi-lakótelep. A ki­vitelező — a Somogy megyei Állami Építőipari Valíalat — átadta az utolsóként épí­tett lakásokat is. A lakók hamarosan beköltöznek ezekbe- az otthonokba, az építők pedig a város szélé­re, a Kinizsi lakótelepre te­lepülnek át: a megyeszék­hely lakásépítésének ugyan­is a jövő év végéig ez lesz a fő területe. A Dél-dunántúli Tervező Vállalat mérnökeinek el­képzelése megvalósult: a hajdani földszintes, öreg házak helyén panelépületek emelkednek. A 2502 lakás­ban —a számítások szerint — 8700—8800 ember él: csaknem egy magyar kisvá­ros teljes lakossága. Sokféle véleményt lehetett hallani erről a lakótelepről. Nevez­ték panelrengetegnek, minő­Megkezdték a Mechanikai Művek marcali gyárában a széntüzelésű kályhák gyár­tását. A külső megjele­nésében egy kicsit az olaj­kályhákhoz hasonlítható fű- tóalkalmatosságokat á Me­chanikai Müvek fejlesztette ki, és a tavaszi BNV-n mu­Még tart az idegenforgal­mi szezon, de napról napra csendesedik a Balaton-part. A hét elején tizenkét kem­ping bezárta kapuit, de még hat táborhely — Sóstón, Za- márdiban, Földváron, Sze­mesen es Fonyódon fogadja az őszi napokat kedvelő vendégeket. Csökken a ha- jóutas-forgalom — ezért is figyelemre méltó, hasznos kezdeményezés, hogy a hé­ten ismét megnyílt a sítették zsúfoltnak, de — elsősorban a varosba érke­ző idegenek — felfedezték szépségeit is. Azt, hogy a változatos terep adottságait kihasználva építették fel itt a házakat, s a megszokott szürke panel ; helyett élénk színű homlokzatot kaptak az épületek. A kék, a sárga, a bordó és a fehér több ár­nyalata hozza létre azt a színkeveréket, amely csak erre a lakótelepre jellemző. A látszólag ötletszerűen el­szórt középmagas és ötszin­tes házak között maradt hely a zöldnek is. Igaz, hogy ké­vés a fa — s azok is inkább cserjék még —, de a lakóte­lep 19,5 hektáros területéből több mint 9 hektárt tesz ki a zöld. Ez az első olyan lakóte­lep Kaposváron, ahol a csa­ládi otthonokkal egyidőben elkészült £ legtöbb közösse­tabta be először a kereske­delemnek. A bemutatkozás sikerei bizonyítja, hogy több mint 3 ezer kályhára kaptak eddig megrendelést, es 50 ezerre erkezett a nagyke­reskedelmi vállalatoktól igénybejelentés. A Dunai Vasmű készíti a hőálló anyagot, amelyben a kályhák tűzterét helyezték el. A sorozatgyártás meg­kezdését eddig ennek az anyagnak a hiánya késlel­tette. A Mechanikai Művek mar­cali gyárában azt ígé-' rik, hogy a fűtési szezon megkezdesere a boltba ke­rülnek az új széntüzelésű kályhák. gi, kiszolgáló létesítmény is, A Kaposvári Tanítóképző Főiskola 24 tantermes gya­korló általános iskolája a lakótelep egyik legszebb te­rületén kapott helyet. Az óvodában száz, a bölcsődé­ben nyolcvan gyermek szá­mára van hely. Az orvosi rendelő öt munkahelyes, s a két ABC együttes alapte­rülete csaknem 1300 négy­zetméter, a szolgáltatóházé pedig hétszáz. Az első házakat 1975 ok­tóberében kezdték el itt sze- szerelni, s a lakók a máso­dik téien már a tömbfűtő­műből kapták a meleget. Az itteni kazánok kapacitasat egyébként tovább növelik, s a bővítés befejezése után 5 ezer lakás meleggel való el­látására lesz alkalmas a Béke—Füredi lakótelep töm bf ütőmüve. A városi tanács beruházá­sában megépült lakótelepen a lebonyolítás feladatát a Somogy megyei Beruházási Vállalat végezte. Az utolsó lakások átadásával egyidö- ben elkészítették a „vég­számlát" is: ebből kiderül, csaknem kétmilliárd forin­tot költöttek el azért, hogy a regi. omladozó házak hé- lyén felépüljön az új- lakó­telep. A panelt emelő daruk el­költöztek innen. Hamarosan elbontják a felvonulási épü­leteket is, e.s megszűnik az építkezéssel járó rendetlen­ség. A lakótelep északi széLen azonban megjelennek meg az építők. A Kinizsi lakótelepen. a jövő ev végére, 1984 elejére készülnék el az utolsó há­zak — mondta Görög Otto, a Somber igazgatója. — Ez­után a Toldi lakótelep épí­tésé következik. Legyezőfű, kakukkfű, kutyabengekéreg A FŰTÉSI IDÉNYRE Szésitüz&lésű kályhák Gyógynövény exportra katamarán áruház Siófokon. Ezúttal a Bútor­kereskedelmi Vállalat* és a Keravill szervezett árusítást a hajón. Említésre méltó, hogy elsősorban az alföldi bútorgyárak termettéit hoz­ták ide, olyan árukat, ante- 1 Ivek egyébként ritkábban kaphatón a Dunántúlon. A Keravill is monopolcikkeket árusított — péidaul NDK kis méretű mosógépet és cent­rifugát. Újdonság volt a vá­sárlóknak, hogy az egyéb­ként szeptember közepén kezdődő engedményes vásárt egy sor cikkre kiterjesztve előrehozta a Keravill a ka­tamarán áruházban, és ha valaki színes tévét vásárolt, itt is beszámították a le­adott íeikete-fehér készülé­ket, sőt ezeket a leadott ké­szülékeket is árusították, így az utasok helyett vásárló­kat fogadott a katamarán a múlt héten, és bizonyára holnap délután is nagy lesz az érdeklődés: ezen a záró napon a vásárolt blokkok alapján ajándékokat sorsol­nak ki. (Tudósitónktól.) — Ügy szeretném meg­győzni az egészséges nyug­díjasokat, a diákokat, a KISZ-fiatalokat, hogy gyűjt­senek vadon termő gyógy­növényeket. Jó pénzt fize- ■tünk érte, a szabad levegőn vannak, szinte a semmiből állítanak elő . exportárut — mondta Kalapált Ferencne, a böhönyei a fesz gyógynö- vényfelvasárlója, aki augusz­tus végéig 813 ezer forint értékben vett gyógyító für veket, virágokat. Ev végéig szeretné elérni az egymillió forint értékét. ötvenhárom féle gyógynö­vény került a böhönyei fel­vásárló raktárába. A többi között 24 mázsa hársvirág, kakukkfűből 14, fagyöngy­ből 47, tikhúrból 7, bodza­virágból nyers állapotban 38, kutyabengekéregből 9 kerekrepkényből 7. seprűza- noefűből 7, legyezőidből 15 mázsa. A gyógynövényeket gyűjtő családok legtöbbje Mesz- tegayorol, Nemesdearői szál­lítja a valutát érő árut A mesztegnyőiek közül Hor­vath János, Horváth Gyula. Karolyi József, a nemesdé- diek közül Boilaí Petemé es Mohai Sándorné, valamint Kuti Katalin és családja gyűjtötte a. legtöbb gyógy­növényt. Egy-egy szorgal­mas csaiad. 50 ezer forintnál is többet keres vele évente. Böhönyén a Herbaria nagykanizsai üzeme veszi át a somogyi gyógyító füveket. Helyben minősítik az árut. kifogás ritkán fordul elő. Nagykanizsáról tovább kerül a gyógynövény — exportra vagy a hazai gyógyszergyá­rakba. Kalapáti Ferencne elmondta, hogy az őszi idő­szakban még nagyobb meny- nviséget várnak kakukkfű­ből, aranyvesszőbőf, pédken- derből, nyírfalevél bői és vadgesztenyéből. SOMOGYI NÉPLAP Vörös Marta

Next

/
Oldalképek
Tartalom