Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-04 / 207. szám

Kislány nagy névvel Már régóta nem ári Ki­harcolta, — tanulta, — ját­szotta magának a világhír­nevet Geraldine Chaplin, akit valószínűleg inkább nyomasztott, mint segített karrierjében a neve. Nem lehetett könnyű érvényessül­ni a legnagyobb kisember, Charlie Chaplin árnyékában. 1944. július 31-én szüle­tett. a kaliforniai Santa Mó­niiéban mint Charlie és Oona O’Neil első gyermeke. Nyolcévesen állt először a kamerák előtt, édesapjával, a Rivaldafényben. Még egy­szer játszottak együtt. az apa hattyúdalában. A hon- kongi grófnőben. Ebben az évben a nekidühödött mc- carthyzmus csúcspontján költözött a család Svájcba. A kislány 17 éves koráig egy lausen ne-i intézet növendé­ke volt. Geraldine a saját útját akarta járni. Először a cir­kuszi poronddal ismerkedett — egyik testvére. Vicky ma is ott dolgozik —. majd Lon­donban tanult két évig ba­lettet. Bár önmagát nagyon közepes táncosnak tartja, 1964-ben Párizsban eltáncol­hatta a Hamupipőke főszere­pét. Ezután színpadon lépett fel Belmondóval, majd a Brodwayn kapott szerződést. 1967-ben ismerkedett meg Carlos Saura rendezővel v akivel Spanyolországban sok filmet forgatott. Ezek erőtel­jesen politikai töltetű, külö­nös hangvételű alkotások — gondoljunk csak az Anna és a farkasokra, vagy a leg­utóbbi nálunk játszott A mama százévesre. Saura élet- es munkatársa lett forgató- kömyvírásban is részt vett mellette. De dolgozott más­hol és más rendezőkkel is. Például Robert Altmannal a Buffalo Bill és az indiánok­ban és a Nashville-ben. Ki­ruccant a könnyebb műfaj területére is. láthattuk A három testőrben. Általában kifestetlenftl. farmeröltozékben jár. és a reklám sem nagy körülötte. Azért néha-néha kilesnek valamit a szenzációéhes új­ságírók. Megírták, hogy egy­szer, forgatásra utazva át­esem pészte a vámon kígyó­ját Emylit. Vagy például, hogy Koppenhágában nyil­vánosan felszólalt a pápa ellen a születésszabályozás­sal kapcsolatos magatartása miatt. Cserép­vásár a szmokingos férfiak a pá­zsiton heverészve elemó- zsiás kosarakból lakmaroz- zanak, pezsgőzzenek. A kö­zelben birkanyajak. tehenek legelésznek, s teszik idilli- kusabbá a hangulatot. Glyndebourne sz.ínpadán magyar művészek is letették már névjegyüket. John Christie, a gazdag művészetpártoló földbirto­kos a harmincas evekben gyakran volt Bayreuth ven­dége. Minden vágya az volt, hogy Angliában is megerő­sítse a Wagner-kultuszt. e célból építtetett, egy 300 sze­mélyt befogadó színházat Glyndebourne-ban a birto­kán. távol a lakott telepü­léstől. Operaénekesnő fele­sege azonban meggyőzte, hogy Bayreuth masolasa he­fcmberrabló „ellenprogramozók" a kaposvári DQMUS-áruház előtt. Egyes kerámiák szeptember 6-tól 11-ig 30%-kaI OLCSÓBBAN. rrrnm volt. és komolyan, felelős­ségteljesem latta el felada­tát Geraldine Chaplint tegnap láthattuk a televízióban, a Stress című film* női fősze­repében. E. M Koplalóművészek Az éhezés az ember egyik legősibb ellensége, melyet a mai napig sem tudott le­győzni. Amíg milliók éheztek az idők folyamán, egyesek az éhezést „művészétté” fejlesz­tették, hogy ezzel anyagi előnyöket szerezzenek. Ezek a „koplalóművészek” a vi­lág sajtójában bő teret kap­tak, és mindenütt akadtak hiszékeny emberek, akik szívesen fizettek azért, hogy a „művészt” éhezés közben láthassák. Ivett eredeti, a különös he­lyi adottságoknak megfelelő programmal lépjen fel. 1934- ben nyitották meg a szín­házat Mozart műveivel. El­sősorban olyan művészeket hívott meg, akik Hitler ural­ma miatt háttérbe szorultak. A dombok között megbúvó, békés farmra emlékeztető operában zavartalan atmosz­férát teremtettek a felkészü­léshez, az előadásokhoz. A fesztiválalapító John Christie kívánalma az volt, hogy a lehető legmagasabb színvonalat kell produkálni, így van ez ma is. nagy súlyt helyeznek a részletek kidolgozására, nagv gonddal keresik. választják ki a megfelelő művészeket, a vi­lág minden országából. Hazánkban is akad* két „kopialómüvesz'. A Város­ligetben. ahol egy üvegfalú bódéban, lelakatolt, lepecsé­telt ajtón belül mozogtak, sakkoztak, pihentek, miköz­ben ezrek voltak kiváncsiak a ..művészekre'’. • A „művészek” ti sikeres budapesti fellépés után be­járták Európa más varosait is, mindenütt nagy sikert arattak. Amikor befejezték turnéjukat- nehány évvel ké­sőbb kiadták Becsben em­lékirataikat- melyekben él­ményeikét írták - le. Innen tudtuk meg, hogy Budapes­ten is, másutt is a lezárt bódéba csak ásványvizet nyújtottak be nekik, a kö­zönség asszisztálása mellett, azután bezártak es pecséttel látták el az ajtót. A mutat­ványossal, akivel szerződést kötöttek. viszont megálla­podtak, hogy a bódéba egy föld alatti bejárót epitenek, és ezen keresztül adták be éjjelenként az ételt, amikor a közönség már nem ellen- - őrizte a bódét. A kényelem, a mozgáshjány, amiben él­tek, meg a jó koszt azután megtették a hatásukat: hiz- ni kezdtek, de el kellett ke­rülni, hogy ebből botrány legyen. így azután abban állapodtak meg. hogy rend­szeresen cserélték a rajtuk levő öltönyt nagyobbra, hogy ki ne hízzák, és hogy a nézők úgy lássák, mintha a ruha lötyögne a testükön a lefogyás miatt. Többször kellett ruhát, inget cserélni, nem is volt semmi baj, sen­ki sem vett észre semmit. Amikor azután a „bemuta­tó” valahol befejeződött, jár­tak a gőzfürdőbe izzadni, hogy a felesleges kilókat le­adják és hogy a következő bemutatóra már soványan érkezzenek. Íme az éhezésnek is meg­voltak a vámszedői, akik ab­ból eltek, ami masok pusz­tulását okozta: az éhezésből, meg az emberi butaságból. Egy fekete Citroen féke­zett. hirtelen a belforti nagy­posta előtt. Ajtajai felpat­tantak. és két férfi ugabtt ki belőle. A posta előtt egy fiatal nő osztogatott éppen valamilyen röplapot. Az is­meretlenek pillanatok alatt karon ragadták, belökték a kocsi belsejébe, s az autó kerekei a gyors indítástól sivítva radíroztak az úttes­tet. Mielőtt a jelenet tanúi magukhoz térhettek volna, a Citroen már be is fordult a következő keresztutcába. Emberrablás történt, nyil­vánvaló, de a belfortiak csak később tudták meg. hogy egyáltalán nem szabványos túszszedésnek voltak tanúi. A szüleit rabolták el a 21 éves Claire Chateau-t. Pon­tosabban szólva visszarabol­ták. De csak napokkal ké­sőbb derült ki. miután a rendőrség gondos nyomozás után rábukkant arra a rej­tekhelyre, ahol a lányt két amerikai férfi fogva tartot­ta. A két férfi különös fog­lalkozást űzött: ,,ellenprog­ramozók” voltak. Az volt a feladatuk, hogy Claire-t ..el­lenprogrammal” szabadít­sák meg azoktól a zagyva- sasoktól, amelyeket a Fran­ciaországban is egyre jobban garázdálkodó Moon-szekta ültetett a fejébe. A szülők több mint 30 ezer frankot fizettek az óceánon átkelő két „elíenprogramozónak”. Az ügynek bírósági eljárás lett a vége és vádemelés. Nem a Moon-szekta ellen, hiszen a nyomozás éppen az ő feljelentésük alapján, tör­tént, hanem — a szülők el­len — személyes szabadság megsértése címén. Claire ugyanis nagykorú és a Cha­teau házaspár semmiféle szülői kényszert nem a!kal-x mazhat kelekótya lányával szemben. Mi a Moon-szekta? Sun Nyung Moon dé:-koreai pró­féta, mágus és szélhámos 1954-ben alapította meg egy­házát, amely a hatvanas években az Egyesült Álla­mokban is megvetette lábát, „Tanítása” két primitív ácsolatra épül: a világnak két ellensége van: a sátán és a kommunizmus. Moon pedig a megbukott krisztusi tanítások helyett veszi fel a harcot mindkettő ellem fe­leségével, az „új Évával” egyetemben. A harc kifize­tődő. Moon elismert milliár­dos, nagyvállalatok tucat­* Régészeti rejtély „Kihalnak” a Húsvét-szigetek? A különös, félelmetes óriásiéi bálványairól ismert Húsvét-szigetek rejtélyéről a mai napig nem lebbent föl a fátyol. A titokzatos kő­szobrok eredetét ugyanis még nem fejtettek meg a tudó­sok. Most, meglehet, újabb rejtély készül a távoli utó­kor számára. A chilei fennhatóság alá tartózó Húsvét-szigetek 2200 lakosa a halászatból és a turistákból él. A paradicso­mi szépségű szigeteken ugyanis semmit nem termel­nek. Chiléből, amely oly messze van oda, mint Spa­nyolország Kanadához, éven­te egyszer érkezik egy te­herhajó, s a lakosságnak konzervet, tartósított élel­miszert és más fogyasztási cikkeket szállít. Hetenként egyszer repülőgép landol: ez a turistákon kívül kenyeret, tojást, gyümölcsöt és gyógy­szereket hoz. Ennyi az egész. Így volt ez eddig is, így lehetne továbbra is, ha . .. Ha nem drágulná állandóan a benzin. Csakhogy a repü­lőjegy ára — amely néhány éve még csupán 280 dollár volt — most már 750 dol­lárba kerül. Emiatt rohamo­san csökken a turisták szá­ma. 1981-ben mar csak 3700 érkezett — alig fele a ko­rábbinak. Az üzemanyag drágulása miatt viszont öt­száz százalékkal drágult az élelmiszer ... Miután a gazdasági élet­ben nincsenek rejtélyek, leg­följebb a régészetben, s mi­vel a lakosság mind nyíl­tabban hangoztatja: ha ez így megy tovább, kivándo­rol a szigetről — megeshet, hogy néhány száz év múl­va a tudósok már nemcsak azon vitatkoznak majd, hogy miképp es mi érj. kerültek oda a kőbálványok, hanem azon is. hogy miért és mi­képp tűnt el a sziget la­kossága ... operahíz A MEZŐN... Dé!-AngUában. Londontól 90 kilométerre, Lewes köze­lében, távol a világ zajától, lakott területtől, viruló me­zőben áll a világ mindmáig Hamart .Tulta (Cétta). Kath­leen Battle (No ina) Haydn A hűség jutalma cimíi operája ban egyetlen mezei operaháza. a Glyndebourne Festival Ope­ra. Térkép sem jelzi, mégis a nemzetközi művészeti élet rangos színhelye, legkülönö­sebb intézményé. A feszti- vaimező megközelítesehez Londonból helikoptert vesz­nek igénybe, es autóbusszal is. elérhető. Az autósok, a gyalogosok keskeny, kanyar­gós ösvényeken at találnak rá. A hatalmas mezőn dom­bok szegélyében áll a mezei opera épülete. A látvány megragadó, különösen az elő­adások elolt, a szünetekben, ugyanis Glyndebourne-ban fűre lépni — akár feküdni is — szabadi Sót a szigorú angol etikett megengedi, hogy az estélyi ruhás hölgyek, De ezek csak kísérőjelen­ségek.. A lényeg az, hogy évek óta mint érett művészt tartják számon, akire fontos szerepeket bíznak — már több mint harminc filmben játszott. Ebben az évben a eannes-i fesztivál zsűrijének tagja jamak tulajdonosa újságok­kal. rádióállomásokkal — ahogy az már a/ Egyesült Államokban dukál — s diszkrét összeköttetésekkel a CIA-val. A hetvenes években Moon európai hóditó útra indult. Franciaországban például 2—3000 gyenge idegzetű, há­borodott, meghasonlott, avagy éppenséggel címeres gazember vesz részt egvhá- 7-i - üzlet í - toborzó vállalko­zásaiban. Lapjuk is van. az Új Reménység. 30 ezer pél- dánvban. Igaz. Moón íttkon- kurrenciaharcban áll egyéb világmegváltó szektákkal, a Hana Krisna, a Zen e.s az üdvössegpiac más vállalatai­val. A Moon-szekta ellen már rengeteg vizsgálat folyt, a póruljárt szülők éppen ve­lük szemben hozták létre a Család es az Egyen Védel­mének Tarsasagat. A szekta vezetői azonban válogatott legények, és gondoskodtak róla. hogy minden nyomo­zás kátyúba jusson: „sza­bad vailásgvakorlás” meg­sértése címén ellenfeljelen­téseket tettek. Néhány volt szektatag ugyan súlyos le­leplező vallomást tett a szekta fizikai és lelki tortú­rái miatt; a francia sajtó, a rádió, a televízió nem szűnik meg újabb és újabb adatokat szolgáltatnia a Moon garázdálkodásairól — ám eddig mindhiába. A Moon hatalmára jellem­ző, hogy Amerikában a volt Moon-tagok „ellenprogra­mozó” vállalkozásba kezd­tek. A boldogtalan szülők hozzájuk íratják be kurzus­ra csemetéiket. Az „ellen- programozók” pedig böjtö­lessel, magnetofonszövegek­kel, filmek bemutatásával és egyéb iélekidomítással pró­bálják észre téríteni a regi Moon közösségi tagokat. Ami úgy látszik, nem kevésbé jól fizető üzlet, mint Moon vál­lalatai. Mindenesetre Franciaor­szágban a Chateau család ügye nagy vihart kavart, mert a közvélemény nem­csak Claire, hanem egész Franciaország „demoonizá- lása” mellett van. Moon mil­liói ellen azonban úgy lát­szik, hogy még a sátán is tehetetlen... R. Sz. I. A Moon-szekta éles karmai \ I

Next

/
Oldalképek
Tartalom