Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-30 / 229. szám
TirmttUó0 bet ét növekedés SZEPTEMBER VÉGE GÖLLÉN Szálegyenes kukoricaerdők Újabb rekord (Tudósítónktól.) A hozzá tartozó harminckét község igazi pénzintézetévé vált a balatonföldvári takarékszövetkezet. A területen élő harmincegyezer lakos csaknem negyede tagja a szövetkezetnek; az idén majdnem félezer új taggal gyarapodott a létszám. Ezzel együtt háromnegyed év alatt tízmillió-kétszázezer forinttal nőtt a betétállo- máijy, s szeptember végére meghaladta a 114 millió forintot. Országos célok elérését segíti a szövetkezet azzal, hogy 27.3 millió forintot tartós heteire kötött le az OTP Azon a napon, szeptember 21-én, Inamban volt munkahelyi tanácskozás, így a göllei asszonyok segédkeztek a puszta határában a siló- kazal építésénél. Az inárfti- ak — mint a Beke szövetkezet összes többi munkahelyi közössége sorban — az első félév munkáját értékelték, es részleteiben beszéltek arról, hogy a következő hetekben kire milyen feladat vár. — Hasznos dolog az — hallottam a silókazal mellett a megjegyzést —, ha az ember az üzem feladatán belül tisztán látja a maga száfepét. három-négy percenként étkezlek fölszecskazott takarmánnyal a pótkocsik. — Fürgén forognak a fiuk — jegyezte meg Vétek József elnök, csak úgy, félig maganak. Aztán hozzá tette: — Igen jól bejött az idén a másodvetésű kukorica, olyannyira, hogy a silónak szánt egy részét is szemesként takaríthatjuk be. Göllében azt tartják, hogy ezzel — no meg a mellék- eimékek felhasználásával — nagyon sokat „meg lehet lógni". A most rekonstrukció alatt levő tehenészeti telep mellett korszerű, beton ólótfe- épül. Az első hajóban már benne van kétszázharminc vagon fővetésű silótakarmány. A második haló is készen áll: a répasze- etnek. A harmadiknak a < ámfalát betonozzák — ide répafej és kukoricaszár ke- "ül. A szomszédos szérűs- kertben egész kis .„minta falu” épült kazlakból. — Az összes takarmányszalmát betakarítottuk. Az idén először ezt szecskázzuk, es répaszelettel keverjük. Ügy beszéltük meg a szak- ■azetőkkel. ha most lehetőség van sok tartósított takar- ■nanv készítésére, akkor ragadjuk meg az alkalmat... összesen nyolc—kilencszáz ragon silót készítünk, de ebből mindössze ez a kétszázharminc volt fővetésű, a többi melléktermék, másod- vetés. Ha a háztájiban nagyszerűen megél a jószág a melléktermékekből, miiért ne élne meg a nagyüzemben is? Szálegyenes kukoricaerdők között kanyarog az út. A legkorábbi fajták levele zörgő, száraz. A napokban itt már indulnak a kombájnok. A szép ígéret akkor válik , majd bizonysággá. A Béke Tsz-ben az idén a tervekben megszabott a feladat a hektá rönkén ti nyolc torma elérése. Az elnök fél nyilatkozni — ez érthető. Az idén már kétszer csalatkoztak a termésben. Először a kalászosoknál. másodszor a négyszáz hektár naprof orgonái. A szép kilátások ellenére mindkét növény a tervezettnél valamivel kevesebbel fizetett mintegy kétmillió forint kiesést okozva. Persze az együtt töltött idő alatt, a kukorica rengetegben járva, nem lehetett nem kimondani: „Ennek a táblának meg kell adnia a száz mázsát ....” Két T—150-essel Bőszt,onies János és Kardos Károly rója — egymás nyomában — a napraforgótáblát. Előttük teherautó szórja a műtrágyát. Tempósan, ütemesen dolgoznak. Valami magabiztosságot érzékeltem Göllében ezen a szeptemberi napon. Az ezeregyszáz hektár vetőszántásból akkor hatszáz már kész volt, néhány táblán pedig az őszi mélyszántást is elvégezték. Pár háztáji udvar kivételével az összes szerves trágyát kihordták már, robbantással terítve döntő többségét be is szántották. Nemcsak a termés mennyisége, a műszaki előkészületek miatt is biztonsággal tekintenek a nyolcszázötven hektár kukorica és a még kinn levő százötven hektár cukorrépa betakarítása elé. — Ilyen körülmények között mit kívánhat egy elnök? — kérdeztem Vétek Józsefet. — Húsz milliméter esőt, aztán ismét jó időt Másnap, hosszú idő után először esett az eső. Ha minden kívánság így teljesülne ... Vörös Márta siófoki városi és járási fiókjánál. A pénzintézet tevékenységében fontos szerepe van a kölcsönzésnek. Szeptember végén csaknem húszmillió forintot használtak a t szövetkezet tagjai — ebből 7,9 milliót építési célokra, 4.5 milliót a mezőgazdasági termelés fejlesztésere vettek igénybe. A legtöbb kölcsönt a nemrég nyitott ság- vári kirendeltseg adta hozza forduló tagjainak. A szövetkezet egyre szélesíti szolgáltatásainak a körét. Az Állami Biztosító megbízásából 2,3 millió biztosítási díjat szedett be szeptember végéig, s ebben az évben 1020 új biztosítást kötött. A körzetében élő valamennyi családdal kapcsolatot teremtett — azzal, hogy ő szedi be az áramdíjakat; szeptember végéig 6,2 millió forintot. A balatonföldvári központban, a zamárdi és kőröshegyi kirendeltségen foglalkoztak külföldi' fizetőeszközök vásárlásával. Űjabb rekord született ezen a területen: az előző évinél csaknem kilencmillióval több — 40,8 millió forint értékű — valutát vásároltak meg eddig. Az itt dolgozók huszonhárom nemzet valutájával foglalkoztak az idén, a legtöbben német markát, osztrák schillinget váltottak be. Ugyancsak rekord született a fizetővendég-szolgálat keretében, amelyet a Coop- tourist megbízásából végeztek: a szobákért 6,7 millió forintot fizettek be a vendégek. Gary Cooperral, az „Akiért a harang szól című, Hemingway-regény alapján ké- uiteti filmben Halló, Maria! Az „Akiért a harang ssfi” k ifteő felvételeit a Sierra Névadóban forgatták. Mikor hosszú autóút után elérteim a filmes csapat táborát' odajött hozzám Gary Cooper, akii a fperfiíőszerepe* alakította, ram nevetett, és azt mondta: — Jó napot, Máriái Elpirul tag» zavaromban Szerettem Mariát. Mindent elolvastam, amit Hemingway erről a lányról írt. Napokra bezárkóztam, hogy eggyé vaj jak Mariáival. Mariának Robert Jordánba, az amerikaiba keHett beleszeretnie. És azon vettem észre magamat, hogy a forgatási szünetekben Gary Coopert figyelem, akiben azt a férfit láttam, akibe Mariának bele kell szeretnie. Nem tudtam levenni róla a szemem. Mikor Hemingway vusszaMindegyik kollégám, akivel együtt dolgoztam a „Casablancádban, kiváló színész volt, de a forgatás tisztázatlansága miatt alig tudtuk megismerni egymást. Az biztos, hogy megcsókold tam Humphrey Bogartot, de alig ismertem meg. Barátságos volt és udvarias, de mindig bizonyos távolságot ereztem közöttünk. Megfélemlített. Éppen a „Sólyom nyomóban” című filmjét adták a mozikban, amit a „Ca- sabianca” forgatása alatt többször is megnéztem. Azt reméltem, hogy ezen a módon jobban, megismerhetem Bogartot Mialatt a „Casablanca” állóképeit készítettem, csöngött a » telefon. David O. Selznik volt a készítőknél, és azt mondta: — Hallo, Maria! Megvan a szerep! Én voltam Hemingway Mariája ... Anzi, a négylábú barát ( megrántott volna. Ha ' veszélyhelyzet alakul ki, vagy éppen megálljt akar tudtomra adni, rögtön jelez vagy elémfordúL Minap Kaposváron jártunk a megyei szervezetnél, hót bizony most tudtam meg, hogy a megyeszékhely micsoda „rendbontás” alatt áll. Minden percben árkád, állvány vagy kitérő következett. A kutyám azonban néni hagyott cserben, a legkisebb baj vagy sérülés nélkül kerültünk haza. Ma már el sem tudnám képzelni az életemet a négylábú társaim nélkül. — Hogy viszonyul a család a kutyához? — A feleségem teljesen, megértő, a lányaimnak pedig legjobb pajtásává vált a kutya. Egyik állatszerető jó barátom Szakács József rendszeresen ellenőrzi. Megszabadítja a kullancsoktól és egyéb alkalmaüankodók- tól. — Milyen emberi megértéssel találkozott? Nem okozott-e a kutya problémát a tömegközlekedésben ? — Mondhatnék példákat. „Hogy képzeli, felhozni ide ezt a ronda állatot”, vagy „jaj, megharapja a kislányomat”. Erről azonban nem akarok beszélni. Ezek az emberek fel sem tudják mérni, mekkora segítség, valósággal a látásunk, ez a galamibszelíd kutya. Egy jó példát azért szeretnék elmondani. Nemrég kuntelepi rendezvényen vontunk családostól. Ott a legnagyobb megértéssel, támogatással találkoztunk. Anzá az egész program alatt a lábamhoz simult. — Várható-e, hogy a jelenlegi három vakvezető kutyánál hamarosan több lesz az 1600 főt számláló vakok és gyengénlátók megyei szövetségének? — Jelentős javulás, sajnos, nem várható. Egy vakvezető kutya kiképzése több mint negyvenezer formt A folyamat azonban megindult — társadalmi tisztségben éppen én mérem fel a vakvezető kutyák igénylését a megyében —, és va.iamengty8 sorstársammal bizakodunk, hogy mind többen nyerhetjük vissza mozgásbiztansá- gunkat négylábú barátaink segítségévei, i B. X jött Kínéból, látta-e már a filmet — Igen — mondta meglepetésemre —, ötször is. — Nagyon boldog vagyok — válaszoltál» —, hogy eamyráe tetszett. Nem — mondta. — Bemernem. hogy megnézzem, de az első öt perc után már kint is vattám. Kihagyták az elejéről a legjobb jeleneteimet,. Később ismét bementem, mert azt mondtam magamnak, meg kell néznem az egész filmet, mielőtt ítélek. Megint láttái» valamit, megint lementem, és így tovább. öt fájdalmas látogatásba került, míg az egész filmet megnéztem. Most már tudja, mennyire tetszett a fűm! A „New York Times” azt írta: „Hemingway könyvét meggyőzően vitték filmre.” Oharies Boyer-val 1943- ban játszottam a „Lady Al- cpuist házában”. Az első forgatás napom a szerelmi jelenetek nagyon komikusak voltaik; meg kellett érkeznem egy pályaudvarra, Bo- yer-hoz futni, od aad óam a karjaiba omlani és megcsókol™. Valójában egy ládán ál!K, mert kisebb volt, mint en. És vigyáznom kellett arra, hogy a nagy izgalomban meg ne lökjem a ládát Charles Boyer volt a legintelligensebb színész, akiivel valaha is együtt dolgoztam, legkedvesebb partnereim egyike. Egy évvel később ezért a szerepért kaptam az első Os- car-díjamat. (Következik: Válaszúton) FBLV KERESÜNK, asztalos és . női szabó SZAKMUNKÁST JELENTKEZÉS A MŰSZAKI VEZETŐNÉL CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ (87446) Rakosfö munkásokat, raktári mookásokat műtrágya és növényvédőszer raktárba) FÖLVESZÜNK. AGROKER Kaposvár, Jutái út (87381) ÉpsiIetbár!o§ost a autószerelőt FELVESZ a Kaposmérői Építőipari Szövetkezet. Kaposmérő, Rákóczi u. 78. (87407) — Kérem a következőt — szól ki a nagyatádi gyógyfürdő masszírozószobájából egy rokonszenves, szemüveges fiatalember. Biztos fellépése, sürgető arcmozdulatai korántsem arról tanúskodnak, hogy kilencvenöt százalékos látássérült lenne. Mindössze kutató kézmozdulatai árulják el. hogy az érzékelésben kezének nagyon fontos szerep jut. Bemutatkozás után- férfias kézfogással helyet kínál. — Beszédemen talán még érzi, hogy nem tősgyökeres somogyi vagyok. Szabolcs- Szatmár megyéből kerültem ide Nagyatádra. Foglalkozásom — jobb magyar szó híján — vizsgázott gyógy- masszőr. Heti 36 órában végzek a beutaltaknak, mozgássérülteknek izom- és izületi gyúrást és átmozgatást — kezdi a beszélgetést Wachtenheim István. — Foglalkozásának megválasztása nyilván összefügg Iá tassérültségével. — Természetesen. A csökkentlátóknak általában kifinomultabb a tapintásuk. Talán hallott arról a sorstársamról, aki egyébként postás volt, és tapintással megkülönböztette a bankjegyeket, az újságokat Én nem vakom születtem, egy gyógyíthatatlan szembetegség következtében váltam azzá. Jólesik tapasztalnom, hogy munkámmal segítek, gyógyítom a rásizoruió embereket. Most is kezelek egy barcsi kisfiút, izületi sérüléssel került ide „Pista bácsi, erőt ad a maga keze” — mondja nékem. Ennél sincs szebb köszönet. — Tavaly ön kapott először a megyében vakvezető kutyát. — Májasban hoztam Csepelről az én Anzámat Teljes nevén Pokolszirti Anzi. A szoktatás! időt együtt töltöttük Csepelen a kiképző iskolán, azóta itt a lakóhelyemen vagyunk elválaszthatatlan társak. Most négyéves, és látszatra az én sárga-fekete német juhászom alig különbözik ilyen fajtájú társaitól. Azonban vakvezető képessége kivételes. Teljesen átvette már az én já- rásfempóraat. Még sohasem fordult elő vele, hogy nekivezetett volna valami álló tárgynak vagy akár lépcsőn
