Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-29 / 228. szám
Komócsin Zoltán nevét vették föl Ünnepség a Pamutfonó-ipari Vállalatnál mutfonó KlSZ-bizottcágá- nak titkára elmondta, a vállalatnál kétszáztíz KISZ-tag tevékenykedik; a hárammű- szakos munka mellett a fiatalok becsületesen részt vesznek a társadalmi munkában, a tömegsportrendez- vényeken. Jó a kapcsolatuk a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolával — amelynek elsősorban az ú ttörőmozga 1 - mi munkában segítenek —, valamint a KISZ városi és üzemi bizottságaival. A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának valameny- nyi alapszervezete fölvette mar a magyar munkásmozgalom egy-egv harcosának nevét, csak a bizottságnak nem volt névadója. A tegnapi esemény jelentős volt tehát a vállalat KlSZ-bizott- ságának életeben. Az ünnepség után a Fonó- munkás K-isszínpad erre az alkalomra összeállított lírai dokumentumműsorát láthatták a fiatalok; „Ki 5000- ben élsz” címmel mutatták be. Az előadáson Komócsin Zoltán életéröl hangzottak el részletek, valamint Radnóti Miklós, Váci Mihály és József Attila verseiből hallgattak öszeállítást az érdeklődők. Komócsin Zoltán, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő harcosa volt; az ellenforradalom után öt bíztak meg az ifjúsági mozgalom újjászervezésével, nevéhez kötődik a Magya- Kommunista Ifjúsági Szövetség létrehozása. Mozgaladó ünnepségen ajándékozott zászlóra szalagot kötöttek többek közt a SÁÉV, a Kaposvári Ruhagyár, a Tanép és a Mezőgép KISZ-es fiataljai, valamint a Pamutfonó-ipari Vállalat kilenc alap- szervezetének titkára. Kalocsa József né, a paKPVDSZ-kulturális napok Gazdag program mi tevékenysége mellett több évig a Népszabadság főszerkesztői tisztét látta el. Róla emlékeztek meg tegnap a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára-' ban, amelynek KlSZ-bizott- saga fölvette a munkásmozgalom e jeles harcosának nevét. Az ünnepséget a vállalat KISZ-es fiataljai egybekötötték a fegyveres erők napja rendezvénysorozatáról való megemlékezéssel. Nem véletlenül, hiszen a zászlót a Magyar Néphadsereg egyik alakulata ajándékozta a kaposvári gyáregységnek. Az ünnepségen részt vett Komócsin Zoltánná, valamint Komócsin Zoltán húga, dr. Pécsi Kálmánná; a kaposvári gyárak KlSZ-szer- veze temek képviselőin kívül Deák Ferenc, a városi pártbizottság titkára és Sárái Árpád, a megyei KISZ- bizottság első titkára. A névSzigetvár műemléke Megkezdték a dzsámi helyreállítását Szigetváron megkezdődött Ali pasa dzsámijának — a mai belvárosi plébániatemplomnak a — helyreállítása. Az ország egyik legértékesebb török kori építészeti emléke ez, restaurálása után megjelenésében, művészettörténeti jelentőségében vetélkedni fog Gázi Kászim pasa nagydzsámijával. Kupolájában felújítják a hazai barokk falfestészet kiemelkedő alkotását. Dorfmeister István hatalmas freskóját, amely a varvédő Zrínyi Miklós megdicsőülését ábrázolja. A város főterén álló török dzsámi 1568—69-ben épült. A XVIII. században alakították át barokk templommá, akkor készült a tizennyolc' méter magas kupola falfestménye is. Az 1960-as évek elején hirtelen állagromlás következett bé; mint utólag kiderült: egy tönkrement csatorna vize valósággal elmosta az épület alapzatai A falak megrepedtek, a kupola csaknem szétnyílt, s az életveszélyessé vált lempiomot be kellett zárni, A nagy múltú műemlék teljes helyreállításának feltételeit mostanra teremtették meg: a költségeket az Országos Műemléki Felügyelőség, a Baranya megyei Tanács es Szigetvár, valamint a pécsi püspökség együttesen viseli. A szigetvári dzsámi elöreláthatOiag 1984-ben nyitja meg kapuit a latoga- :»k eioU. A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátói pari Dolgozók Szakszervezete az idén októberben már huszonkettedik alkalommal tartja a kulturális napokat. A műsorfüzet 145 rendezvényt ígér Somogybán. A program — hasonlóan a korábbi évekéhez — színes, érdekes. Nyolc író—olvasó találkozó lesz; Balatonmáriára és Marcaliba Tímár Máté, Csurgóra Leskó László, a SZOT siófoki Csepel üdülőjébe pedig Petróczi Éva látogat. Több vállalat, szövetkezet kért előadást Arany Jánosról, aki száz éve halt meg. A megyei könyvtár munkatársai „Jaj, de a forrásnak kiszáradt az ágya” címmel mutatják be a nagy költőt. Petter elhatározta, hogy mégis átjön Amerikába. 1940 karácsonyán érkezett meg Hollywoodba, 1941 elején néhány nap szabadságot Sun Valleyben töltöttünk, mikor David O. Selznik fölhívott és közölte, hogy Hemingway San Franciscóban tartózkodik. Féleségével együtt kínai utazását készíti elő. és nagyon örülne, ha megismerhetne engem. Petter és én San Franciscóban egy étteremben találkoztunk Hemingwayvel és a felesegével, Martha Gell- hornnal. Az első, amit Hemingway mondott, az volt, hogy nem lennenek gondjai, ha én játszhatnam el Máriát, Akkor kezdtek előkészíteni Hemingway regényének, az „Akiért a harang szói”- nak a meglilmesiteset. TIT-előadók is foglalkoznak — fölkérés alapján — Arany János munkásságával. A megyeszékhely történetéről ugyancsak több vállalatnál, pénzintézetnél es szövetkezetnél akarnak hallani. Dr. Szili Ferencet, a megyei levéltár főmunkatársát kérték föl előadásra. Több áfész dr. Nemes Kálmánt, a Mészöv elnökhelyettesét hívta meg, aki a hatékonyság növelésének lehetőségeiről tart előadást. Számos alapszervezetben megemlékeznek a 100. évforduló kapcsán Kálmán Imre munkásságáról is. A legkülönbözőbb vetélkedők egész sorát rendezik jneg: szavalóversenyeket, kiállításokat (hobbi, kézimunka, könyv). A kulturális napok megyei eseménysorozatát október 4-én délelőtt nyitják meg — az SZMT-székhaz- baru Azt mondtam neki, nagyon meglepne, ha engem javasolna a szerepre, mert én északról jöttem, és Maria déli asszony. „Láttam spanyol nőket, akik ugyanolyan szőkék és magasak voltak, mint ön” —'mondta. S hozzátette: biztos benne, hogy megkapnám a szerepet. Én azonban nem voltam olyan biztos ebben, mert a filmet a Paramount-társa- ság forgatta, és ők döntöttek. Az teljesen közömbös volt, hogy á szerző helyesnek ta- lalja-e. És tudtam, hogy már más színésznőkkel készítenek próbafelvételeket. S Hemingway Kínában lesz. . . Eltelt az év. Nem kaptam egv szerepet sem. Petter orvosként dolgozott, s én megpróbáltam jó háziasszony és anya lenfti. De ez nem volt eleg nekem. A Casablanca KODÁLY-EMLÉKEST „Zenei forradalom? Talán kissé sok. De mindenesetre művészeti forradalom kell ezen a téren. A magyar zenei öntudat alapját kell kiásnunk a magyar közöny és a helytelen és elavult zenei nevelés romjai alól.” A magyar zenei nevelésre vonatkozó Kodály-koncepciót megismerte az egész világ, sok országban elfogadták módszereit. Amerikától Japánig a száz éve született Kodály Zoltán neve fémjelzi a zenetanulást és tanítást. Kodály-dalokat, á zeneszerző írásaiból való részleteket hallhattak az érdeklődők hétfőn este Kaposváron a megyei könyvtárban, a Visszatekintés című emlékesten, A műsorban föllépett Pitti Katalin és Leblanc Győző operaénekes, Kiss Gyula zongoraművész és Kürti Papp László előadóművész: énekkel, prózával emlékeztek — és emlékeztettek — a magyar zene egyik géniuszának századik születésnapjára. Kürti Papp László Garai Gábor Elindult egy ember című versét adta elő, Pittd Katalin Kodály Zoltán dalaiból énekelt egy csokorra valót. A kaposvári közönség már az előző színházi évadban szívébe zárta az operaénekesnőt, aki akkor a Vig özvegy előadásaiban remekelt, de ez alatt az egy óra alatt is bizonyította sziporkázó tehetségét. Az opera és az operett után most mint dalénekest ismertük meg, akinek csodálatos szopránja mellett természetes 1942 februárjában írtam Selzniknek: „Ügy érzem, végem. .. Nem bírom tovább.” Májusban egészen váratlanul ajánlatot kaptam a „Casablanca” című filmre, s rögtön meg is kezdtük a forgatást. Teljesen bolond dolog volt. Michael Curtiz, a rendező nem tudta, hogyan folytatódik a történet. Mindennap új utasításokat kaptunk. Humphrey Bogart savanyú volt, mert nem tudta, mit kell csinálnia, és én nem tudtam, hogy a forgatókönyv szerint kibe kell beleszeretnem. Bogartba-e vagy Paul, Henriedbe. Mi- ehael Curtiz azt mondta, ő sem tudja, játsszam úgy, hogy mind a két lehetőség nyitva maradjon. Végül a filmet két befejezéssel forgattuk, mert nem tudták eldönteni, kivel történjen a happy-endem. Tehát az első változatban Bo- gartnak istenveledet mondtam, és elrepültem Hen- rieddel. Utána Claude Rains és Bogart együtt ment el, és Rains azt mondta, mialatt eltűntek a ködben: „Gondolom, ez egy csodálatos barátság kezdete.” Mindenki kiabált: „Állj, ez az! Nem kell leforgatnunk a második változatot. Pontosan ez a jó mondat a film végén.” Senki sem gyanította, hogy a filmből klasszikus alkotás lesz. s a forgatókönyvírók és a rendező Oscar-díjat kap. (Következik: Hemingway Mariaja) bája is elbűvöld a közönséget. Kodály Zoltán Visszatekintés című könyvéből olvasott föl részleteket Kürti Papp László. A szerző egy helyen a népdal szerepéről, a régi székely dalokról, majd az opera jelentőségéről így írt: „A falakat előbb ki kell bélelni a magyar nép hangjavai” — és Bartóknak A kékszakállú herceg vára című müvére gondolt, melyet ősbemutatóján értetlenül fogadott a közönség. Nem is csoda —a másik magyar zenei óriás művét csak akkor értheti meg a nemzet, ha először saját dallamvilágát hallja a dalműben, az operában. így született meg Kodály két jelentős alkotása : a Háry János és a Székelyfonó, amely összefoglalója a magyar, népzenei világnak. „A magyar opera csak mint a magyar zenekultúra teljes szintézise jöhet létre" — írta Kodály. S mind a mai napig a magyar dal áll legközelebb a magyar közönség szivéhez. A Leblanc Győz» által előadott Tobor- zót méltán jutalmazta a kaposvári közönség vastapssaL A daljáték-részlet igazi szépsége az előadó tiszta tenorjában bontakozott ki. Pitti Katalin hasonló sikerrel adta elő örzse dalát Kürti Papp László Illyés Gyula Bevezetés egy Ko- dály-hangversenvhez című versét mondta el, Kiss Gyula zongoraművész pedig bravúros tehetségét bi zonyítóttá Kodály három zongoramú- vének eljátszásává!. Az ed méltó befejezéséi jelentette a Székelyfonóból a legény és a leány dala, amelyet az operaénekes házaspár . együtt adott elő — hatalmas és megérdemelt sikert aratva. Kettejük hangjához kicsinek bizonyult a megyei könyvtár nagyterme, a szám azonban maradandó élménye a kaposvári közönségnek. A Kodály-emlékest. nyitánya volt a Palmiro Togliatti könyvtár őszi—téli előadássorozatának. A folytatásban többek közt Illyés Gyulaestre. majd a Somogy című folyóirat műsoros .estjére kerül sor. Ambras Agnes Együtt éne negyedszázada Bensőséges ünnepségnek adott otthont a boglárlellei Vas-Műszaki és Ipari. Szövetkezet : fennállásának 25. évfordulóját ünnepelte hétfőn este a szövetkezet által patronált vegyeskórus. Az évforduló alkalmából a művelődésügyi miniszter a Szocialista Kultúráért kitüntetést adományozta az énekkarnak. A megemlékezés alkalmából a kórus tagjainak — köztük Csizmás Antalnak, Gazdag Jánosnénak és Z.ádori Jánosnak, akik már 25 éve tagjai az énekkarnak— oklevelet és ajándék- tárgyakat nyújtottak át A közős éneklés öröme mellett kirándulások, ünnepi rendezvények, kötetlen összejövetelek teszik színessé, tartalmassá a kórustagok életét Az idősebb házaspárok mellett ott énekelnek a fiatalabb nemzedék tagjai is. A boglárletleiek énekkari szerepléseinek története azonban több mint negyed- századot öle! föL Balaton- bogláron 1923-ban jött létre az Iparos Dalkör amely kisebb megszakításokkal az 1950-es évekig működött Ennek utóda lett 1957-től a szövetkezet vegyeskórusa. Zakár Antalné vezetésével — aki az alakulástól tizenhat évig irányította az énekkart — szép sikereket értek el. rádió- és tévéfelvétel is készült műsorukról. Az idősebb kórustagok ma is büszkén emlegetik a zene- akadémiai föllépést (1963- ban volt), 1980-ban pedig a Kapuváron rendezett országos kórusminősítőm arany oklevelet kaptak. Az énekkart 1981-től Szülőid Beláné, a íonyódi zeneiskola tanára vezeti. Évente körülbelül tíz alkalommá! lépnek föl: társadalmi és politikai ünnepségeken, a Kiszöv, illetve . az Okisz által rendezett dalostalálkozókon: a minden évben megrendezett országos minősítőversenyen is szerepelnek. A balatoni évadnyitó találkozónak az idén ők voltak a házigazdái. A harmincöt tagú kórus 1977-ben jugoszláviai vendégszereplésen járt, a- bje- lovári énekkar vendégeként. Jövőre szeretnék megismételni útjukat, s a Balaton partjára várják a bjelovári együttest. A kar műsorán a mozgalmi dalok mellett klasszikus darabok szerepelnek, illetve Kodály-művek. Legnagyobb gondjuk az. hogy az aránylag kis létszámú együttes számára meglehetősen nehéz a több szólamban feldolgozott darabok előadása, s létkérdés a fiatalítás is. Sokat jelent nekik Székely Miklós Liszt-díjas karnagy szakmai segítsége: évente három szőr-négy szer ellátogat a kórushoz, javaslataival sokait segít a próbákon. A szövetkezet anyagi segítsége mellett a kórusunk hasznára válna a nagyközségi tanács jobb szervezőmunkája és a helyi intézmények vezetőinek, iskolák tanárainak figyelme is — hogy több fiatal jelentkezzen a kórusba és öregbítse a közösség jó hírét. M. I. SOMOGYI NÉPLAP
