Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-28 / 227. szám

-1 Losonczi Pál Portugáliában A PaJ2B ’82 hadgyakorlat­ra hétfőn megérkeztek Bul­gáriaija a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi mi­nisztériumainak küldöttsé­gei. A delegációkat ünnepé­lyesen fogadták. Küldöttség élén Bulgáriá­ba érkezett Cseni i Károly vezérezredes. a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztériumi államtitkára. Heim Hoffmann hadsereg- tábornok, az NDK nemzet- védelmi minisztere. Flórian Siwicki vezérezredes, a len­gve! néphadsereg vezérkari főnöke. miniszterhelyettes, Constantin Olteanu a i tabor- nagy, Romania nemzetvé­delmi minisztere. Omitrij Usztymov, a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere. Martin Dzur hadsereg tábor- nők, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság nemzetvé­delmi minisztere. Ugyancsak Bulgáriába ér­kezett a Pajzs—HZ megír - kintesere Trong Tan vezer- ezredes, a VSZK néphadse­regének vezérkari főnöke, nemzetvedelmi miniszter- helyettes, Julio Cams Re gueiro altábornagy, a kubai forradalmi fegyveres erőik miniszterének első helyette­se és Dzsarantajn Avhia ve- zerezredes. a Mongol &ép ■ köztársaság honvédelmi mi­nisztere. (Folytatás az l. oldalról.) peczi Béla művelődé« mi­niszter. Garai Róbert kül­ügyminiszter-helyettes vala­mint az Elnöki Tanács több tagja búcsúztatta. Jelen vott Fílipe Orlando de Albu­querque, a Portugál Köz­társaság budapesti nagvkö- vetségenek ideiglenes ügyvi­vője „Személyemben első ízben látogat magjai- államfő Portugáliába, e látogatást az együttműködés továbbfej­lesztéséhez vezető új utak es modok feltárásának kívá­nom szentelni” — hangsú­lyozta hétfőn a lisszaboni repülőtéren a sajtónak adott nyilatkozatában Losonczi Pál. Az Elnöki Tanács elnö­kének különgépe a kora dél­utáni órákban érkezett meg a portugál fővarosba. A gépből kilépő Ixusonczi Pált, feleseget, valamint kí­séretet elsőként Antonio Ra malho Eanes, a Portugál 1 Köztársaság éinöke és fele­sége köszöntötte. Bemutat- - ták a fogadóbizottság tagjait is: Francisco Pinto Ralsemao miniszterelnököt, a kormány több tagiát, a portugál köz­elet sok jeles személyiséget. Elhangzottak a himnuszok, a magas rangú vendégnek ki­járó (21 díszlövés, majd az Elnöki Tanács elnöke meg­szemlélte a felsorakozott diszalakulatot, s meghajtot­ta fejet a zöld-piros lobogo előtt. Losonczi Pál még a repü­lőtéren nyilatkozatot adott a portugál es a • nemzetközi sajtónak. — Rendkívüli örömömre szolgai, hogy e,ye Lanes el­nök űr megtisztelő meghí­vásával, hazajuiiba latogal- nattam — mondotta. — Engedjék meg, ho|y tolmá­csoljam önöknek es önökön keresztül a portugál nepnea a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának, kormá­nyának es nepenek őszinte üdvözletét e* legjobb kíván, ságait. Napjaink nyugtalaní­tó jelenségektől terhes nem­zetközi életeben látogatásom bizonyság arra. hogy még a földrajzi távolság és az el­térő társadalmi berendezke­dés sem képezhet akadályt kapcsolataink ápolásában, ha él bennünk az egymás tisz­teleten alapuló együttműkö­dés őszinte vagya. Ennek szellemében került sor láto­gatásomra. Ez viszonzása Eanes elnök úr 1979. márci­usi magyarországi látogatá­sának, amelyre ma is szíve­sen emlékezünk és kiemel­kedő jelentőségűnek értékel, jük országaink együttműkö­désében. Biztosíthatom Ooö_ két, hogy célunk továbbra a békés egymás mellett élés szellemeben a kölcsönösen előnyös, egymás tiszteletben tartásán alapuló sokoldalú együttműködés elmélyítése. Bizonyosra veszem, hogy önök es Portugália népe, osztják velünk e nemes cél­ki tűzéseket. Kívánom, hogy érjenek el további sikereket hazájuk felvirágoztatásában zárta nyilatkozatát az Elnöki Ta­nács elnöke. Ezután szállás­helyére, a Lisszabon közeli Queluzba indult. A község nevét viselő barokk pompá­jú palota, a „Kis Versailles” ad otthont a magyar állam­főnek hivatalos látogatása három napja alatt. Este az Ajuda palotában Antonio Ramalho Eanes és felesége díszvacsorát adott Losonczi Pá! és felesége tiszteletére. A vacsorán a Portugál Köztársaság elnöke és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke pohárköszöntőt mondott Eanes elnök elöljáróba«» hangsúlyozta: Portugália nyílt kapc-olatokait tart fenn más népekkel, s ez a láto­gatás is bizonyítja, hogy folytatódik külkapcsolata; fejlődésének történelmi ha­gyománya. A portugál államfő ki­emelte: védjük az államok közötti normális kapcsolato­kat és — a kölcsönös függő­ség <w az erdekegvensúly alapján — elismerjük a je­len világ alapvető realitá­sait. E kölcsönös függőségi viszonyok a kölcsönös érde­keken alapuló kapcsolatok kialakítását sugallják mind gazdasági, mind műszaki és kulturális területen. A magyar—portugál kap­csolatokról szólva Eanes el­nök úgy vélte, hogy az el­múlt nehéz időszak problé­mai meg nem tették lehe­tővé az államaink közötti kontaktusok lehetőségeinek teijes kiaknázását Léteznek azon nan Magyarország és Portugália között olyan fon­tos szerződések, amelyek lehetővé teszik, hogy biza­kodással tekintsünk kapcso­lataink jovőjeie. Losonczi Pál válaszában hangoztatta: a diplomáciái kapcsolatok helyreállítását kővető aüamkö/.i egyezmé­nyek sorát, az ezek alapjain megkezdett együttműködést olyannak tekintjük, amelyet a jövőben a kölcsönös érde­kek figyeiembevetelevel to­vább kell bővítenünk. Az Elnöki Tanács elnöke ham gin adott meggyőződésünknek: nepeank baratsaganak erősí­tése, a békés egymás mellett élés szellemeben folyó együttműködés elmélyítése és sokoldalúvá tétele, egy­más kölcsönös, jobb megis­merése megfelel mind a Portugál Köztársaság, mind a Magyar Népköztársaság érdekeinek, s egyben jól szolgálja a nemzetközi eny­hülés, az európai biztonság és együttműködés ügyet is. Különös jelentőséget tulaj­donítunk ennek napjainkban — tette hozzá —, amikor a nemzetközi politikában saj­nálatos módon elszaporodtak a negatív jelenségek. Ez ar­ra ösztönöz benn ünket. hogy ne szemléljük közömbösen a nemzetközi légkör rontásá­ra, az enyhülési folyamat feltartóztatására irányuló kísérleteket — mondotta po­fi árköszön tőjében Losonczi Pál.­Ázsiai kőrútjának utolsó állomásán, Hongkongban folytat tárgyalásokat a brit miniszterelnök Képünkön: Margaret Thatcher c* Sir Eduard Voude kormányzó (balra) elsősor­ban a koronagyarmat jövőjéről tanácskozik A szavazók megmentik Sehmidtet? Ritkán van arra példa, hocty egy ország — sőt. a világ — közvéleménye olyan izgatottan cárion egy tartományi választást. ment ahogy ez most vasárruip Hesseunel kapcsolatban tör­tént. Az NSZK-beli kor­mányválság idején e vokso­lást joggal lehetett felfogni afféle nemzeti szeizmográf­nak. amely országos vi­szonylatban is sok minden­kinek előre vetítheti árnyé­kát, s modot ad számos ta­nulság levonására. ■ Ügy tűnik mindenekelőtt, hogy Genscher onasi hibát követett el, amikor Hessent meg se m várva kt lépt ette minisztereit a kormányból és a jobboldalhoz csatla­kozva „hideg puccsot” haj­tott végre Bonnban. Igaz, a tartományi szavazást vala­mennyi közvelemenykutatás előre lefutottnak vélte. Minden prognózis egyértel­műen a szociáldemokraták teljes összeomlását vart* és azt, hogy a CDU abszolút többséget szerezve alakít­hatja meg a tartományi ka­binetet, még akkor is — s ez volt ■ az előrejelzések egyetlen valósnak bizonyult része —, ha az FDP nem jut be a törvényhozásba és a környezetvédők, az úgy­nevezett Zöldek viszont be­jutnak. Nos. Genseherék valóban történetük legnagyobb ará­nyú vereségét szenvedték el. Tökéletesen csődöt mondott viszont a jövendölésnek az SDP-re, s a CDU-ra vonat­A bessern szavazáson, amelyen a választásra jogosult mintegy négymillió állampolgár 86.3 százaléka vett reszt, a következő eredmény született: pártok 1982 1978 változások 1978-hoz képest CDU 45.6 46 0 — 0.4 százalék SPD 42,8 44.3 — 1,5 százalék Zöldek 8.9 2.0 6.0 százalék FDP 3.1 6.6 — 3.5 százalék Egyéb • 5 1,1 — 0,6 százalék kozó része Kohl jobboldali kancellárjelölt pártja Hes- senben a várt frontáttörés helyett a négy évvel ezelőt­tinél kevesebb voksol szer­zett. az SPb viszont gyakor­latilag megőrizte tartomá­nyi pozícióit. A szenzációs eredmény olyan megrázkód­tatást jelent. amelynek hordere le messze túlnő Hessen határain. Jelzi, hogy az NSZK lakosságának többsége tenábbra is Schmidt személyét látná szívesebben a kancellári székben cs idegenkedik Kohltól. Genscher pártjá­nak jelentősége pedig ala­posan megcsappant, mind a Bundestagban, mind a ke­resztény partokkal folytatott koalíciós tárgyalásokban. A hesseni választás után kérdéssé vált az október 1-t kancellár buktatasi kísérlet kimenetele. Az eredmény kiélezte a: FDP vezeteseben folyó belharrokat es új muníciót adott Strauss, CSU-vezérnek, aki már ko­rábban leírta Genscheréket cs nagyobb szerepet kivan kapni az új hatalmi formá­cióban. Ügy tűnik, hogy uj jele-tuöseget kapott a szoci­Genscher, az FDP (balra), Willy Brandt a szociálde­mokraták (középen), és Hel­mut Kolli, a CDU vezetője a választások eredményét értékeli áldemokraták és a Zöldek viszonyának alakulasa is. Hessen halasa odavezet­het, hogy esetleg módosul az általános választások da túrna. amelyet Strauss el­lenkezését leküzdve a CDU és az FDP jövő március első vasárnapjára irt ki. Nem le­hetetlen, hogy erre az or­szágos erőpróbára — Schmidt kancellár javaslata szerint — korábban kerül sor, de a Hessen utáni meg­ró llozott politikai-lélektani közegben. így és ezért vált egy tartományi választás olyan ■ láncreakció elindító­jává. amelynek fejleményei nemcsak az NSZK, de a tá- gabb térség sorsat is befo­lyásolhatják. H. E. Lenin-rend Azerbajdzsánnak Brezsnyev bakui beszéde A szovjet—kínai kapcso­latokról, az el nem kötele­zett országok szerepéről, s a szovjet külpolitika néhány fontosabb területéről szólt Leonyíd Brezsnyev vasár­nap Bakuban. Az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnökségé­nek glnöke azon a nagygyű­lésen szólalt fel, amelyen át­nyújtotta Azerbajdzsánnak a Lenin-rendet.' A köztársaság a X. ötéves terv idején elért kimagasló - eredményeiért kapta az elismerést. Ieonyid Brezsnyev emlé­kez, letett az Indira Gandhi látogatása idején megtartott szovjet—indiai tárgyalások­ra, amelyekkel — mint mondotta — szovjet részről maradéktalanul ■ elégedettek. — A megbeszélések ismét bebizonyították, hogy a Szovjetunió és India barát­ságának és együttműködé­sének alapja szilárd, távlatai jelentősek. A két ország egyformán, vagy egymáshoz nagyon hasonlóan ítéli meg a nemzetközi helyzet leg romosabb kérdéseit, külö­nösem a békéivel, az áj vi­lágháború veszélyének elhá­rításával kapcsolatos kérdé­seket. Az Indh-a Gemdhlvaä foly­tatott megbeszéléseken meg­erősítették, hogy pozitívan értékelik az el nem kötele­zett országok mozgalmat, s ügy tekintik azt, mint a nemzetközi helyzet javítá­sának fontos tényezőjét A Szovjetunió véleménye sze­rint a gyarmati, vagy fél­gyarmati sorból felszaba­dult, a függetlenség és a haladás útjára lépett álla­moknak nagyobb szerepet kell jatszaniok a nemzetkö­zi életben, mivel ezeknek az országoknak a politikája kedvezően befolyásolhatja a világhelyzet alakulását. Ép­pen ezért a Szovjetunió, más szocialista országokhoz ha­sonlóan, aktívan támogatja az afrikai, ázsiai es latin­amerikai országok békés együttműködésének, egysé­gének es osszeforrottsagának erősítését. Híve annak, hogy növekedjek a fejlődő orszá­gok olyan szervezeteinek te­kintélye és hatékonysága, mint az afrikai egysegszer- vezet, az Arab Lig* és más tömörülések. — Az imperialista orszá­gok ugyanakkor arra törek­szenek, hogy gyengüljön ezeknek a felszabadult or­szágoknak az egysege. Nem véletlenül tesznek meg min­dent azért, hogy megosszák az arab országokat, csök­kentsék az afrikai egység­szervezet tekintélyét és be­folyását. Az Amerikai Álla­mok Szervezetét is a nyuga­ti hatalmak gyarmatosító tö­rekvéseinek szolgálatába kí­vánják állítani. Ezt bizonyít­ják az Atlanti-óceán déli térségében nemrég lezajlott események, — Aimi konkrétan Ázsiát illeti, nagyon fontosnak tar­tanánk, hogy a józan ész, a kölcsönös tisztelet és a köl­csönös előnyök alapján nor­malizálódjanak, fokozatosan megjavuljanak a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kapcsolatai — mondotta Brezsnyev. — Ez jól kiegé­szítené • azt a barátságot es együttműködést, amely a Szovjetuniót Ázsia sok or­szágához fűzi, s hozzájárul­nak Ázsia és az egész vi­lág békéjének és stabilitá­sának megszilárdításához. — Európában a Szovjet­unió fontos, az enyhülést erősítő tényezőnek tartaná, hogy sikerrel végződjék a madridi értekezlet, s meg­nyíljon az út az európai le- szerelesi konferencia előtt. — Ezzel kapcsolatban Leo- nyid Brezsnyev emlékezte­tett arra, a konstruktív, bé­keszerető magatartása, amelyet a nemleges és el nem kötelezett európai , or­szágok tanúsítanak a mad­ridi értekezleten, s a Szov­jetunió nevében továbbá si­kereket kívánt ezeknek az országoknak a tevékenysége hez. Az enyhülés általános kérdéseiről szóivá Leonyíd Brezsnyev hangsúlyozta: az enyhülés nem lehet egyetlen földrajzi térség, a világ egy meghatározott térségének monopóliuma. — Tény ugyan, hogy a világ egyes részein, például Európában, különböző történelmi okok miatt ez a politika mélyebb gyökeret eresztett, rramt máshol, de erosi lésének le­hetőségei mindenhol meg­vannak, s ezeket ki is kell használni — mondotta. Be­szédében Leonyíd Brezsnyev szólt néhány időszerű bel­politikai kérdésről is. Meg­állapította egyebek között, hogy az egész ország mező­gazdasága számára nehéz volt az idei év. Országszer­te megfeszített küzdelem fö­vik a ‘termesért Meg kell őrizni a megtermelt gabona, zöldség, gyümölcs, burgonya minden kilogrammját, arra kell törekedni, hogy az ma­radéktalanul eljusson a fo­gyasztókhoz. Tartsa ezt fon­tos feladatának minden párt-, tanácsi' és gazdasági szerv — mondotta. Hétfőn visszaérkezett Moszkvába Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitká­ra, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa elnökségének elnöke, Bakuban azon az nagygyűlésen vett részt és szólalt fel, ahol átnyújtotta Azerbajdzsánnak a Lenin­rendet. Szövetkezetünk azonnali határidőre vállalja ZSUK gépkocsi motorcseréjét Somogyvári Építőipari Szövetkezet, Somogyvár, Vasút u. 1. Ügyintéző: Magori Géza ______ I P flj%s~82

Next

/
Oldalképek
Tartalom