Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-01 / 204. szám

segít a lakosság Kommunális kötvényok — gyorsabb településfejlesztés A kcthelyi termelőszövetkezet tábláin 380 hektáron nekiláttak a fővetésű silókukorica be takarításának Új földértékelés készül Nem miffsdeit arany, ami aranykorona Kommunális kötvény. Or­szágszerte egyre többen is­merkednek meg ezzel a te­lepülések fejlesztését meg­gyorsító új lehetőséggel, még ha a neve — vélemé­nyünk szerint — nem is a legszerencsésebb. Miről van ezó? A kommunális köt­vényt meghatározott fejlesz­tési célra az illetékes ta- »ács-vb testületi < döntése alapján az Országos Taka­rékpénztár bocsátja ki, A kötvény tulajdonképpen egy bemutatóra szóló, átruházha­tó értékpapír, amely 3 év »tán 5,5, öt éves időtartam »tán pedig évi 6 százalékot kamatozik. A lakosság által befizetett pénzt a helyi ta- »áes a legégetőbb fejlesztési igények kielégítésére fordít­hatja. Egy százalék . A kommunális kötvények kibocsátásának lehetőségé­ről tavaly jelent meg a jog­szabály, s az idén kísérlet­képpen több kisváros, illet- va nagyobb község kapott lehetőséget az új „betétfor­ma” gyakorlati alkalmazásá­ra. A tapasztalatokat össze­gezni még korai, hiszen a kötvények jegyzése több he­lyen jélenleg is tart. Né­hány megfigyelés azonban mar most is tanulságos le­het. Nem titok, hogy »okán némi kétkedéssel fogadták a kötvények bevezetésének gondolatát. Ugyan ki fogja majd oda fizetni a pénzt, amikor az OTP a tartósan lekötött betétekért egy szá­zalékkal több kamatot ad? Nos, az élet alaposan rácá­folt a kishitűségre Számta­lan helyen bebizonyosodott, hogy az emberek igenis hajlandók áldozni lakókör- nvezetük gyorsabb fejlődé­séért. Kiemelkedő példát szol­gáltattak erre a bólyiak, akik az öregek napközijé­nek bővítéséhez jegyeztek kommunális kötvényeket,. A vállalások kétezertől száz­ezer (?) forintig terjedtek. Az érdeklődés minden el­képzelést felülmúlt. A ter­vezett egymillió forintos összeg a vártnál jóval ha­marabb összegyűlt, s most már csak a kérdés: tud-e a tanacs engedélyt szerezni arra, hogy túllépjék a kere­tet. A többletet az iskola­építésnél használnák föl. Ez természetesen csak akkor le­hetséges. ha az OTP-nek lesz hitelfedezete a többlet­jegyzésre. (A takarékpénz­tár a szabályok szerint a jegyzett kötvények összér­tékének 90 százalékában nyújt hitelt a tanácsnak a kommunális beruházások­hoz. És a közvélemény Mi a bólviak „titka"? Sze­retik a falujukat, megértik a tanács gondjait, ezek ugyanis a lakosság gondjai. S még valami: a tanácsel­nök személyesen kérésié föl választóit, magyarázta el az új kötvényforma lénye-, gét. S a lista élén az általa jegyzett tízezer forint szere­pelt. S nemcsak Baranyából, hanem Tolna megyéből is említhetünk jó példát. Ta­másiban az év elején kiál­lítást rendeztek az új tele­pülésközpontra kiírt tervpá­lyázat anyagából. A lakos­ságtól véleményt kértek a fejlesztési elképzelésekről, s a látogatók a helyszínen rögtön kommunális kötvényt is jegyezhettek — annak érdekében, hogy a megál­modott tervekből minél előbb valóság legyen. Tamásiban — nem is tit­kolják — azon fáradoznak, hogy a nagyközségből város legyen. Egészen más gond­jai vannak a Duna túlsó partján Baja városának. Az elmúlt tíz évben több mint egy méterrel emelkedett a ta­lajvíz-szint, s ennek legfőbb oka, hogy míg a 14 ezer lakás csaknem 80 százalékát rákötötték már a vízvezeték- hálózatra, a csatornázottság aránya alig 27 százalék. Kritikusan tágra nyílt tehát Országos rizstermesztési tanácskozást és fajtabemuta­tót rendeztek kedden a Bé­kés megyei Csárdaszálláson. Mint elmondtak, hazánkban jelenleg a kukorica- és ipa­rinövény termelési együtt­működés irányításával 13 ezer hektáron termesztenek rizst, és ezzel a hazai igé­nyeknek mintegy a felét elé­gítik iki, a többi importból származik. A népgazdasági érdekek kívánatossá tennék a belföldi termelés növelését Ez csak úgv érhető el, ha a a közműolló két szára. Bár az olyan föld alatti beruhá­zások, mint a csatornázás, nem eppen látványosak. a tanács mégis úgy döntött, ehhez kéri kommunális köt­vények formájában a la­kosság segítségét. Tízmillió forint értékben bocsátott ki kötvényeket, s abból ötmil­lió már március végere ősz- szegy ült. Érdekesség, hogy a hír hallatán az ország legkülönbözőbb területeiről jelentkeztek a Bajáról „.el­származottak”, s jegyeztet­tek is kisebb-nagyobb ösz- szegeket. Hasonló tapaszta­latokat hozott a makói ak­ció. is. Hasznos kezdeményezés Természetes dolog, hogy nem mindenütt egyformán könnyű szót érteni a lakos­sággal, mozgósítani az em­bereket. Figyelembe kell venni azt is, hogy minél na­gyobb a település, annál nehezebb megszervezni az összefogást. A kötvények jegyzését sokkal célszerűbb a lakóhelyi, mint a munka­helyi közösségekre alapozni. Elég sok ugyanis a bejáró, s aligha lehet elvárni pél­dául- a falusiaktól, hogy a város csatornázottságának fejlesztésére áldozzanak, miközben nekik otthon még emésztőgödröt kell ásniuk. A kezdeti gondok ellené­re úgy látszik, jó ötlet, hasznos kezdeményezés volt a kommunális kötvények be­vezetése. A tapasztalatokon okulva várjuk a folytatást. meglévő telepek korszerűsí­tése tovább folytatódik, és a jelenleg uralkodó rizsfajták­nál szaporább, korai érésű­eket tenyésztenek ki és ter­jesztenek el a termesztésben. A jelenlegi fajták közül ezeknek a kritériumoknak leginkább a nuikleoriza felei meg, de biztató a legújabb, jelenleg elszaporítás alatt álló karolnia fajta is. Sokat várnak a rizstermelők a Szovjetuniótól vásárolt, a te­lepek vízszabályozását meg­oldó licenc alkalmazásától. Az utóbbi évben csak 446- tal csökkent a megye 524 ezer hektáros mezógazdasagi termőterülete. Az örvendetes „csak” egyik oka, hogy So­mogybán már korábban le­zárult, illetve lelassult a nagyarányú ipartelepítési beruházások, út- és közmű­építések korszaka. A hatva­nas években még ezer hek­tárokban számolták a me­zőgazdasági terület zsugoro­dását . . . Legalább ilyen lényeges ok, hogy időközben ésszerűb­bé, megfontoltabbá vált a beépítendő területek kivá­lasztása. A kisebb létesít­mények tervezésénél is gon­dosabban számba veszik a földvédelem követelményeit. Hasonlóképpen figyelem­re méltó, hogy miközben pár éve több ezer hektárnyi volt a hasznosítatlan nagyüzemi parlagföldek területe me­gyénkben, az utóbbi két év­ben már az 500 hektárt sem érte el. Országos összeha­sonlításban többek között e tények alapján ítélik jónak a földhasználat színvonalat Somogybán. A gazdaságok szakemberei tudják a legjobban, hogy te­rületet hasznosítani és nye­reségesen termelni nem mindig jelent egyet. Ma mindenekelőtt nyereséges gazdálkodást várunk a nagyüzemektől, márpedig éz a nehezen művelhető, rossz termőképességű földeken — sajnos, megyénk , egyikben sem szűkölködik — egy csöppet sem könnyű feladat. — Hogyan váltunk mégis országos jó példává a föld­használat terén? — kérdez­tük dr. Mohar Lászlót, a megyei földhivatal vezetőjét. — Gazdaságaink hamar rájöttek hogyan lehet felol­dani az említett ellentmon­dást: a leggyengébb talajok­ra is megtalálták az adott­sághoz alkalmazkodó, nyere­séggel kecsegtető növényt. Kitűnő hozamokkal termel­nek zabot, rozsot, csillagfür­töt, vagy cirokot olyan föl­deken is, ahol azelőtt leg­jobb esetben 2-3 tonna búzát vagy kukoricát tudtak beta­karítani. A racionális föld­használat eredményei kap­csán szót érdemelnek a föld­cserék is. 1975 es 1980 között volt év. mikor hetezer hek­tárnyi föld cseréjét kezde­ményeztük és irányítottuk. Tavaly 1700 hektárnyi föld­csere zajlott le a nagyüzemek között, az idén pedig eddig 400 hektár. A szamok csök­kenése arra utal. hogy eltű­nőben vannak az ésszerűt­len módon egymásba nyúló gazdasági területhatárok, a szomszéd földjébe ékelt tete­mes művelési többletköltsé­get okozó dirib-darabok. — Melyek a földvédelem legfontosabb megyei felada­tai? — A meliorációs munkák folytatása, a vetésszerkezet további ésszerűsítése és a más módon hasznosithatat- lan területek erdősítése. .— Tavaly a megye gazda­ságai még 87 millió forint értékű talajjavító munkát végeztek, az idén szűköseb­bek a lehetőségek. — Tény, hogy kevesebb meliorációs munkára van mód, mint amennyire szük­ség volna. Ez elsősorban ott okozott gondot, ahol a terü­let egy részének rendezese már elkészült, a munka folytatására azonban mar nincs pénz. Az ilyen része­ken a természet egy-két év alatt visszarabolja a kicsi­kart előnyöket. Sajnos olyan példa is van, ahol sok mil­liós programmal elkészült a melioráció, mire azonban az alagcsövezett kövér legelők hasznosítására került volna a sor. a tsz fölhagyott a gaz­daságtalannak ítélt szarvas- marha tartásával... — Hol tart a megyében az új földértékelesi rendszer­re való áttérés? — Négy munkacsoportunk 600 munkaterületen végzi méréseit. Az év vegéig a megye területének 40 száza­lékán végezzük el az új szempontú vizsgálódásokat. A munka első szakaszában -i- a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás talaj- laborátóriumával együttmű­ködve — a földek minőséget elemeztük. Ezt követi majd a különféle gazdaságföldraj­zi és közgazdasági adottsá­gok szamba vétele. D. A. A felét termeljük itthon Rizstermesztési tanácskozás A SZALAG ELEJEN rangozó Lajosné a vezetője a szö­vetkezet nyolcta­gú Egyetértés szo­cialista brigádjá­nak. Tavalyi mun­kájukkal arany­koszorús kitünte­tést érdemeltek ki. Most ők is csatlakoztak ah­hoz a munkaver- seny-felhíváshoz, amit a szövetke­zet vezetősége az exportminöség ja­vítása, a takaré­kosabb gazdálko­dás érdekében ki­adott. — Ha üzemünk­ben vagy a- köz­ségben kell vala­milyen társadal­Reggelenként korán éb­red ifjabb Harangozó La­josné. A megszokott időben, naponta pontosan indul, hogy fél hatra beérjen az Elegancia Ipari Szövetkezet somogyvári üzemébe, a var­rodába. A Petőfi utcában, ahol férjével és ötödikes kisfiával él, több munka­társa is lakik: Dezső Lász­lónk, Tóth Lászlómé, Bierer Z oltá-nné, Kollár Lászlóné, és még néhányan. Rendsze­resen találkoznak reggelen­ként, s együtt mennek mun­kába. így van arra is lehe­tőség, hogy már útközben megbeszéljek a napi felada­tokat meg a község lakóit foglalkoztató kérdéseket. — Korábban két mű­szakban dolgoztunk, de társaim kérésére javasol­tam a szövetkezet vezetősé­gének: változtassunk ezen, mert a második műszakban dolgozóknak nem tudtunk elég feladatot adni. Igaz, így korábban kezdünk, ám az átszervezés óta hatéko­nyabb, ere ’ nényesebb az üzem műnk: ia. Harangozóné Kapós váron a textilmüvekben tanult, két évig fonónőként dolgozott. Aztán 1969-ben jelentkezett az Elegancia Ipari Szövetkezet egy évvel korábban Somogyváron megnyílt varrodájában, s attól kezdve itt dolgozik. Ez kedvezőbb, mert helyben van, több idő jut a család­ra is. Három esztendeje tagja a szövetkezet vezetőségének. Társai, a somogyvári varro­dában dolgozók jobb mun­kafeltételeinek ipeg terem lé­se érdekében gyakorta szót emel. — A napokban a vezető­ségi ülésen arról döntöt­tünk, hogy azok az asszo­nyok. akik gyermekeiket egyedül nevelik, gyerme­kenként 500—500 forint be­iskolázási segélyt kapnak. Ha nem is sok, enyhít a gondokon. Munkabeosztása: beadó. Ott áll a szalag elején, ő adja ki a szalagon dolgozók­nak a budapesti üzemben ki­szabott, itt megvarrásra ke­rülő ruhadarabokat — sí­nadrágokat, teniszöltönyö­ket, szoknyákat stb. — és a hozzájuk szükséges kelléke­ket Hatodik éve ifjabb Ha­rm munkát végez­ni, a brigád minden tagja örömmel vállalkozik rá. Varrtunk függönyöket az óvodának, az iskolának, a könyvtár környéki parkosí­tásban és más munkákban is részt vettünk. Többször voltunk kirándulni Buda- .. (testen, Sopronban, a Bala­tonon jártunk, bementünk Kaposvárra színházba ... Két esztendeje a Petőfi utcában lakók öt választot­ták a 24-es körzet tanács­tagjává. Javaslatára össze­fogtak a lakók, s társadal­mi munkával meg anyagi hozzá j árulással kik övezték az utcát. A kő elterítésében, az árokásásban ott. szorgos­kodott a Petőfi utca vala­mennyi lakója, munka- és brigádtársai. — Most még az utcában levő egyik híd átereszét, kel­lene nagyobbra kicserélni. Nagyobb esőben a dombok­ról lezúduló vizet nem tudja átengedni, s a csapadék el­önti az utca egy részét meg néhány lakóházat. Ezt is megoldjuk azonban társa­dalmi összefogással, csak a betongyűrűt biztosítsa a tanács. Szóvá teszem az utca rossz közvilágítását is a ta­nácsülésen, mert a Dédász- nak hónapok óta hiába je­lentjük ... Harangozóné elérte, hogy az Egyetértés brigádra az üzemi és társadalmi felada­tok megoldásában minden­kor lehet számítani. — Az a célunk — mond­ja —, hogy elnyerjük a szö­vetkezet kiváló brigádja cí­met . .. Az alkotmány napja elptt a megyei tanácson rendezett ünnepségre hívták ifjabb Harangozó Lajosnét, ott nyújtották át neki a Kivá­ló Társadalmi Munkás ki­tüntetést, és kapott egy na­gyon szép kalocsai térítőt is. Mindkettőt bevitte a varro­dába, megmutatta a brigád­nak. Társai együtt örültek vele. Hiszen a szép elisme­résre a közösségért végzett önzetlen munkájával is. rá­szolgált. Szálát LaäMi — Elképzelhet önök tartja, hogy egy kevés aranykorona értékű terület az előnyös földrajzi fekvés vagy a me­lioráció következtében az új pontrendszer szerint jó adottságú lesz? Több példa van arra is, hogy az egy­kori uradalmak gazdái kü­lönféle ügyeskedésekkel föl­értékeltették földjeik „aranykoronáját”. Vajon most kiderül-e az utódgazdaság helyzetét rontó „szépítés”? — Aligha vitatható, hogy az új földértékelési rend­szer objektívabb lesz a ko­rábbinál, nem volna helyes azonban a túlértékelése. Hogy egy-egy tábla földje milyen minőségű, az attól is függ, hogyan művelték, mi­kor és mennyire trágyázták legutóbb. Egy kiadós eső az eróziós területeken a mé­lyebb részekre mossa A táp­anyagot. Egy tábla megítélé­sét tehát a mérési pontok vé­letlenszerűsége is befolyásol­ja ... A csaknem félmillió hek­tárt felölelő hatalmas mun­kával a földhivatal szakem­bereinek 1985-ig kéll elké­szülniük. B. F. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom