Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-24 / 224. szám

ŐSZI NAPOK KALI NY IN B AN A Szeliger csendje Nehéz válogatni a testvér­in egyében. Kalinyinban töl­tött hat nap élményé között. De ahogy a hazankba lá­togatók és a magyai tengert fölkeresők szíveben kitöröl­hetetlenül ott marad a Ba­laton képe, bizonyos, hogy ugyanígy van az, aki eljut a Szeliger tóhoz. A kis motoros hajó hófe- her csipkehabot hasított a mélyzöld vízből, a hajót kí­sérő hullámon lágyan om­lott szét a vízcsipke. --Mint amilyen lágy. kanyargós, csipkés a tó partja. A mint egy kétszázhatvan négyzet­kilométeres vízfelületet fél­szigetek és kisebb-nagyobb szigetek százai osztják meg A legnagvobb a harminchat négyzetkilométeres. Hacsin, amelyen öt kis falu van es több mint húsz kisebb ta­vacska. A partokat, a tele­püléseket rendszeres hajó- járat köti össze. A hófehér. szemérmes nyírfák es szálegyenes fe­nyők övezte parton itt is, ott is egy kis falucska buk­kan elő. Szeptemberben itt már igazi ősz van., régen vé­ge a pezsgő, nyári vízi élet­nek, az. utóbbi évtizedben egyre rohamosabban növek­vő idegenforgalomnak. Üre­sek a kempingek, elhagyot­tak az úttörők táborhelyei. Csónakokban horgászok hall­gatják a csendet és lesik az úszó rezdülését, az erdőkben a bársonypuha mohaszőnyeg elnyeli a gomba szedők lép­teit. Mesés természeti kincs Moszkva' és Leningrad kö­zött — csaknem félúton. Torzsok! kcreskedőhá/ak 24 templom városa A Szeliger csendjét min­dig fogom hallani, az őszi to kilométerenként más ar­cát őrzöm ... És ha valaki azt mondana: ..egy igazan patinás hangulatú orosz va­rost szeretnék látni", annak azt ajánlanám: Törzsöket feltétlenül keresse föl. Es ha végigbarangolta a történelmi kereskedőváros utcácskáit, megcsodált közelről minden építészeti remekművet, ak­kor menjen tol a dombra II. Katalin palotájához, ahol most iskola van. es tekint­sen szét. Látni fogja a temp­lomok zöld. fehér es ki tud­ja hány színű kupoláit. a kereskedők terét, az újabb korban épült művelődési ha­zat. az óvarost es a büszke újvárost. A település több mint , ötven műemléket mondhat magáénak: hajda­ni harminckilenc templomá­ból huszonnégy áll. Történelmi értékéin túl jó néhány dologban egyedülál­ló Torzsok. A Szovjetunió­ban egyedül itt van olyan iskola, ahol szervezetten ta­Hazánkban egyedülálló Barokk freskókat találtak Barokk freskókra bukkan­tak a szakemberek Győrben, a Liszt Ferenc utca 22. szá­mú ház homlokzatán. A szí­nes falfestés 1744-ből való — akkor alakult ki az egy­emeletes épület mai arculata, zárterkélyeg homlokzata, kő­keretes íves kapuja. A fal­festés a homlokzatból kiug­ró zárterkély két oldalán helyezkedik el. Az egvik pi­ros ruhás, kék köpenyes fér­fit ábrázol. A női figura csaknem teljesen ép, a fér­fié töredékes állapotban ke­rült elő a vakolatréteg alól. A barokk korban nem volt * szokatlan az épületek díszítésének ez a módja, az eddig feltárt honi homlok­zatfestések azonban egyházi vonat kozásúak voltak. A Liszt Ferenc utcai ház hom­lokzatfestését az teszi egye­dülállóvá. hogy világi té­májú. Ehhez hasonló épü- ietdíszítés a magyarországi emlékanyagban mind ez ideig ismeretlen. . Nem csoda, hogy fölkel­tette a szakemberek figyel­mét az épület története is. Lóvéi Pál, az Országos Mű­emléki Felügyelőség munka­társa — a feltárás vezetője — kiderítette, hogy a ház a homlokzatfestésnél egy év­szazaddal öregebb. Akkori­ban mindössze két kismére­tű földszintes helyisége volt, és Darabos István kapitány lakta. Az 1670-es években alakujf ki az utca mai já­rószintje: a házat akkor na- gyobbították meg. s emeletet húztak rá, a földszinti hátsó helyiséget beboltozták, majd pitvarra és ftiytöskonyhára osztották A XVIII. század eleji telekkönyv tanúsága szerint a földszinten két bol­tot nyitottak. Az épület Zó* mory János nemesember tu­lajdonában volt. A későbbiekben a donga- boltozatos pince fölé emel­ték a déli szárnyat, s kiala­kítottak az épület, mai ké­pét. Megépült a boltozott kő- keretes kapualj, keleti olda­lán egy kis boltozott helyi­A Szeliger tó nítják az arany- es ezüst- cérnával való mesésen szép orosz hímzést, és itt van a Szovjetunió egyetlen lenku­tató intézete. Az ötvenkét éve alapított intézet bizonyá­ra azért kapott itt helyet, mert a vidéknek egvik fő növénye a len. Marcsenkoc Anatolij Nyi- kolajeincs igazgatóhelyettes­sel beszélgettem. — Üg\ szoktaiji mondani röviden: az a feladatunk, hogy hektáronként minél ol­csóbban, minél többet ter­meljünk. Persze — tette hozza — bármennyire igaz ez. munkánk azért soknál bonyolultabb. Nemesitest. fajtakísérleteket is végzünk, ezzel párhuzamosan dolgo­zunk a termeled technoló­gia korszerűsítésén, a gépe­sítésén. Az intézet, fennállása óta tizenhat uj leniajfat áhított elő, beta kari tógépét, gubó- szarítot konstruált. Az iroda tálán elismerések: az intézet eredményeiért elnyerte a Vörös Zászlót. Az igazgató­helyettes a megszállották leine.i ebesével különböző műszaki próbálkozásokról, különféle szerekkel történő kisenelenrol mesélt. séggel. ami üzlet lehetett, továbbá az. ívelt aljú zárt­erkély a kőkeretes ablakok­kal. Ugyancsak ebből az idő­ből vgló a ház másik építé­szeti különlegessége, az „u" alakú boltozatos lépcsőház. A műemlék lakóház belső helyiségei is sok érdekesség­gel lepték meg a kutatókat. Az emeleti szobák egyiké­ben XVIIf. századi rokokó falfestést találtak. amely zöld mezőben virágokat és kagv lódiszes motívumokat abrázol. Az épületet a föltárás be­fejezése után felújítják, s ennek során láthatóvá te­szik a belső falfestéseket, rekonstruálják a homlokzati freskókat is. A szakemberek javasolták, hogy a ház hom­lokzatát fehérre fessék, mert a XVIII. században is ilyen színű volt. tgy az új 'köntös­be öltöztetett freskó es kör­nyezete ugyanazt a látványt mutatja majd. mint két év­szazaddal ezelőtt. HÉTVÉGI j TAJOLŐ — Mikor beszélgetni kezd­tünk — mondta búcsúzóul —, először igen röviden jel­lemeztem intézetünk mun­káját. Most hasonló tömör­séggel szólok legközvetle­nebb célunkról. Üzemeink­ben ma egy embernek egy hektár len megtermeléséért százhúsz órát kell dolgoznia. Célunk, hogy nyolcvan ora- ra csökkenjen ez az idő. Vörös Márta Fotó: Gyertyás László (Folytatjuk.) A Somogyi Képtár fölfe­dezett egy kaposvári szüle­tésű. Budapesten elő festő- művésznőt: a lírai hangulatú képek festője Kaponya Ju­dit. Műveiből a képtárban ma déiutan 5 órakor nyílik kiállítás. Kaponya Judit 1921-ben született, majd Dombóváron élt; a Képzőművészeti Főis­kolán Domanovszkv Endre •és Pór Bertalan volt a mes­tere. Személyiségének érzé­keny. intellektuális alkata vezette el egy Gu'.acsy La­joséhoz hasonlítható festői nyelvezet birtokba vetelehez — írja róla Horváth János, a kaposvári kiállításra ké­szült katalógusban. Nőies, meleg szeretet és aggódás, csendet es békét, oltalmazást es emberközelséget hirdet művészetével a Kaposváron először bemutatkozó Kapo­nya Judit. Kiállítása a kép­zőművészeti világhét somo­gyi programjának kiemelke­dő eseménye. Csurgóról kaptunk értesí­tést hogy a C&okonai műve­lődési ház rendszeresse tette a hétvégi szabadidős prog­ramokat. A szőlőhegyi sza­badidőpincében tartják a foglalkozásokat a gyerekek­nek. A délelőtti program mindig kocogással kezdődik. A hétvégi kulturális prog­ramok szervezőinek, ha a szabadban terveznek rendez­vényeket. erről Sem szabad megfeledkezni. ’ A kaposvári gyerekek a ma délelőtt tíz, illetve 44 . órakor kezdődő Kis Jankó Meseországban című elő­adásra számíthatnak. A ha- rom-tiz éveseket varjak a Kiflién György Ifjúsági es Úttörő Művelődési Központ­ba. Délután .1? órakor rock- kiub. szombaton 10 orakor Játsszunk együtt címmel szabadtéri rendezvény szín­helye lesz a Toldi iskola ud­vara. 16 orakor: tinidiszkó. Hétfői előzetes: 17.30-kor és 20 órakor a Karthago együt­tes szerepel az ifjúsági ház­ban. A színházi előtérben Wee- ber Klara es Szabados Ja­nos kiállítása látható. Fiatalok háza — ez a cí­me annak a szombat dél­után kezdődő programnak, amelynek a nagyatádi mű­velődést ház ad otthont. A havonta egy alkalommal is­métlődő rendezvény új szó­rakozási es művelődési lehe­tőség az atádi fiataloknak. A szombati programból: 17 órától összeállítást hallhat­nak a résztvevők a Piramis és a Sweet együttes felvéte­leiből, majd videobajnokság következik. Rajzfilm ossz» ­állítás, diaporámamüsor lesz 17.30-ig. Közben pop- es rocklemezek cserélhetnek gazdát, s a könyvek, plaká­tok gyűjtői is elhetnek a 'csere 1 eh et őség gél. R e v ész Sándor, az Ex Piramis együt­tes tagja 19 órától tart él­ménybeszámolót. A rendez­vény 20 órától diszkóval folytatódik. Ki nyer ma? — Barcsról. A rádió népszerű zenei ve­télkedőjét ma délben a bar­csi művelődést központból közvetítik. Ugyancsak a mű­velődési házban tekinthető meg a Művészét dióhéjban című kiállítás, amelyen húsz képzőművészeti alkotást mu­tatnak be. Siófokon m.s nyílik Urtfl- rári Károly kaposvári festő­művész kiadhass, szombaton Nagyatádon a művelődési központban Kertest Sándor festőművész mutatkozik be. Megélénkültek a kiállítóter­mek. A jövő heten több be­mutató varja a képzőművé­szeti világhét alkalmából a 'kepek. szobrok, grafikák szerelmeseit. A rendezvények sorát hét­fői programokkal folytatjuk. Kodály Zoltán századik szü­letésnapja alkalmából meg- emlékezést tartanak Kapos­váron a megyei könyvtár­ban : a Visszatekintés című műsorban közreműködik Pit­it Katalin és Leblanc Győ­ző operaénekes. Kiss Gyula, zongoraművész és Kürti Papp László elöadomüvesz. A műsor este hét órakor kezdődik a könyvtár előadó­termében. Somogy mai képzőművé­szété címmel rendeznek tar­latot hétfőn a Kaposvári Ta­nítóképző Főiskolán a me­gyebeli élő képzőmuveszes alkotásaiból. Somogyi tajak. emberek címmel iapunk riportsoroza­tának fotóiból kiállítás nyí­lik Labodon, hétfon 17 orakor. A hét vege remélhetőleg kedvez a kiranduiosnax is. Hívnak a szép dombok, bar- nuló leveleivel csalogat az erdő. csenddel a Balaton. A szőlőhegyeken a szüret is folytatódik — a gazdának munka es élmény az idei termés begyűjtése. Idegen világ Kay azt mondta nekem, hogy az ..Intermezzo” ame­rikai változatának David O Selznik lenne a producere, aki az „Elfújta a szel” című filmet forgatta. Emlékszem, azt mondta, jól fontoljam meg. mert itt bizonyara na­gyon boldog vagyok. Én ar­ra gondoltam : • ha Ameriká­ban minden ember olyan kedves mint ö. akkor meg­próbálom. Figyelemre méltónak ta­láltam. hogy Petter támo gáttá a gondolatot, hogy Amerikába utazzam. Na­gyon nagyvonalú volt, es ra­gaszkodott ahhoz, hogy ki­használjam a lehetőséget. Ha azt mondta volna, „nem szeretnem, hogy elmenj"., bi­zonyára nem utazom el, mert akkoriban mindebben, amit tettem, teljesen raha- gyatkoztam. Egyáltalán nem volt sajal velemenvem. ö es az édesanyja törődnének Piával. Amikor 1936. ma.ius B-an a ..Queen Mary"-n New Yorkba erkeztem, K.ay Brown fogadott. Kar és én vonaton utaztunk, keresztül Amerikán. Los Angelesbe David O. Selznik nem volt ott a pályaudvaron. Naivsa- gomban azt hittem, ott fog várni, es a karjaba zár. Hollywoodba utaztunk, ahol Selznik lakott. Néhány napig a vendege lehettem. Tálán Iréné. a felesege együttérzett a szegény, naiv svéd lánnyal, aki egyedül van. nem beszéli jói a nyel­vet es talán elveszne a Be­verly Hills Hotelben. Mikor fölvittem a bőrön­dömet a vendégszobába. Irene végigmerte. majd megkérdezte: — A többi bőröndje ké­sőbb érkezik? Először azt hittem. nem jól értettem, majd azt mondtam: — Ez az egesz csomagom. — De három hónapig fog itt maradni! — Ügy van. — Ügy véli, hogy' cleg ruhát hozott ? — Mire keJienenek a ru­hák? — válaszoltam. — Egesz heten a stúdióban dolgozom, ott jelmezeket iiordok, a hét vegére pedig hoztam néhány könnyű ru­hát es egy fürdőruhát. Ez teljes mértekben elég — Hozott legalaob egy estélyi ruhát? — Igen. Az utolsó fil­memben viseltem egy na­gyon szép estélyi ruhát, s annyira megtetszett, hogy a végén megvásároltam a filmtársaságtól. — És hol van a sminkes- bőróndje.’ — kerdezte Ire­ne hallatlanul idegesen. — Nincs, nem használok make-upot. — Azt akarja mondani, hogy nem tesz föl semmit? — kerdezte Irene. — Nem teszek föl semmit — ismeteltem meg. — Ö — mondta Irene, és hitetlenül nezett rám. — Isten hozta Hollywoodban! Utana azt mondta, vacso­rára hívtak a baratai. és na­gyon örülne. ha elmennék vele. A férje késő éjszakáig dolgozik. A vacsora a ..Beachcom- ber”-ben zajlott le, egy is­mert hollywoodi étterem­ben Ez mély benyomást gyakorolt ram Meg soha nem láttam ilyen ettermet, es nem eltettem, mi szere­pel az étlapon Az italokat kókuszdióhéjban es gyümöl­csökben szolgálták föl. . . Ideigen világban ereztem magam. (Következik; Én ilyen vagyok) SOMOGYI • ‘ NÉPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom