Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-24 / 224. szám

Beiktatták elnöki tisztségébe Amin Gemajelt Változatlan Számkén Független államot akar Az ENSZ-közgyűles rend­kívüli ülésszakot tart a bej­rúti vérengzés ügyében — jelentette be Holtai Imre, a közgyűlés magyar elnöke. Hírügynökségi jelentések szerint Kuba. az el nem kö­telezett országok nevében — a szavazati .joggal nem ren­delkező palesztin megfigyelő helyett is — arra szólította fel a világszervezetet, hogy a közgyűlés rendkívüli ülés­szakon vitassp meg a bejrúti vérengzést es hozzon megfe­lelő határozatokat a vétke­sek ellen. Az egynapos rendkívüli ülésszakot tervek szerint pénteken tartják. Izraeli katonák hatoltak be Algéria nyugat-bejrúti nagykö­vetségére, feldúltak azt. es fontos titkos iratokat vittek el. A képen: a nagykövetség egyik helyisége a rombolás után (Teleíöto — AP—MTI—KS) A bejrúti tömegmeszárlás­rol es a közel-keleti helyzet­ről tárgyalt Khartoumban Nimeri szudáni elnökkel Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítás! Szervezet ve­zetője. A Mena egyiptomi hír­ügynökség jelentese szerint Arafat elismerően szólt ar­ról. hogy Egyiptom a bejrú­ti tömegmészárlás elleni til­takozásul visszahívta izraeli nagykövetét. Libanon nemzeti egységé­nek. teru:eti épségének hely­reállításara, a külföldi erők távozására és az országnak az arab világhoz való tar­tozására helyezte a hang­súlyt beiktatási beszededen Amin Gemajel új államfő, aki tegnap tette ie a hiva­tali esküt a parlamentben. A kedden gyakorlatilag egyhangúan megválasztott 'lnök legfőbb feladatként az ország területén dúló erő­szak megfeitezéset jelölte neg. Hozzátette, hogy eh- aez ..erős” független állam­ra van szükség, amely meg- •zünte.t minden külföldi ka­tonai jelenletet az ország­sán". Minden törvény sértés­nek gatat szabó hadsereg fel­ni tásáról beszélt, s ami .ibanon külkapcsolatait il­Mohammed Tajib szudáni alelnök a khartoumi repülőterén fogadta Jasszer Arafa tot, a PFSZ vb elnökét (Telpfotó — AP—MTI—KS) ira, hogy „a vallási közössé­gek és a politikai pártok közötti konfliktusok fölé” fog emelkedni. Bejrúti politikai körökben a több nemzetiségű erők kö­zeli érkezésének hírére meg­könnyebbülés tapasztalható. Csütörtöktől a libanoni fő­város partjainál tartózkodik a több nemzetiségű alakula­tok első, francia egysége, amely — a bejrúti francia nagykövetség tájékoztatása szerint — ma fog partra szállni. A francia egységet hamarosan követik az ame­rikai és az olasz erők. Bej­rutban ezt egyiajta biztosí­téknak tekintik arra nézve, hogy a Va!i.ö, ..&0a-a.,V a tartó izraeli hadsereg a hét vegéig kivonja katonáit a libanoni főváros egészéből. Egyelőre a lassú fokozatos­ság jegyében zajlik az eva- kua.as, az ízrae.i aiiaoOk ai- adasá a libanoni reguláris eroxnek. A lai.su folyamat­tal párhuzamosan egyenkénti az izraeli járőrök , változat­lanul , folytatják kutató ak­cióikat jVyugat-Bejrút belső körzetében. leti, _ kijelentette barati vi­szonyt kell kialakítani más államokkal, mindenekelőtt Libanon arab környezetesei. „Az arab világhoz való tar­tozás néni rank kén.vszerí- tett. hanem ónként vállalt, természetes gUasioglalas” — mondta Gemajel. A falangista politikusból lett a.lamíó igeretet tett ar­bizonytalanság A Nemet Szabaddemokra­ta Párt elnöksége csütörtö­kön dönt arról, hogy mikor­ra hívják össze az F1?P rend­kívüli kongxesszusát, Günter Verheugen, az FDP főtitká­ra televíziós nyilatkozatában kijelentette: „A jelek sze­rint sem az FDP, sem a CDU-CSU nem fogja tudni megvárni a rendkívüli kong­resszus állásfoglalását a Schmidt-kormány megbuk­tatását célzó konstruktív bi­zalmatlansági indítványával kapcsolatban. Ezeket a pár­tokat döntésre szorítja az a megállapodásuk, hogv októ­ber 1-én szavazni kell erről az indítványról. Ezért Ver­heugen szerint az FDP or­szágos elnöksége és parla­menti frakciója mondja ki a végső szót a jövő keddi együttes ülésén. A főtitkár tehát — az FDP baloldalával ellentét­ben — nem követeli, hogy csak a rendkívüli kongreszl- szus dönthessen az alapkét'r (lésről: azonnali új válasz­tás vagy konstruktív bizal­matlansági indítvány alapján oldjak meg a válságot. Verheügenhez hasonlóan fokozódóan ingadozó állás­pontot foglal el Gerhardt Rudolf Baum volt belügymi­niszter. Baum, aki két hét­tel ezelőtt még azt hangoz­tatta, hogy nem hajlandó részt venni egy „kancéliár- gyilkossagban”. szerdán éjjel az ARD televíziós hálózat­nak adott interjújában kije­lentette : „Elképzelhetetlen­nek tartom, hogy a CDU- CSU és az FDP között úgy folyjanak koalíciós tárgya­lások, hogy ne egyeztessek egymással az allam belügyi és jogi helyzetére, vonatko­zó elképzeléseiket. A volt belügyminiszter tiltakozását az váltotta ki, hogy jólle­het az FDP elnöksége őt jelölte a terület képviselőjé­nek a koalíciós tárgyalások­ra, a keresztény uniópártok képviselői nem voltak haj­landók egy asztalhoz leélni a túl liberálisnak tartott Baummal. Mindezek alapján három csoport- kikristályo­sodása figyelhető meg az FDP vezetőségében. A balol­dalt néhány kevésbé ismert képviselőnő Helga Schu­A hesseni választások előtt televíziós vitát rendeztek Frank­furtban a résztvevő pártok vezetői. A kép bal oldalán a jelenlegi szociáldemokrata miniszterelnök, Börner, középen az eselyes kereszténydemokrata jelölt Dregger, jobbról í Gries szabaddemokrata jelölt Teret neveztek el Moszkvában Nehruról Moszkvában feret neveztek el Nehruról Az atató ünnepségen részt vett Nehru leánya. Indira Gandhi indiai miniszterelnök (Telefotó — TASZáZ—MTI—KS) MAGYAR-PORTUGÁL KAPCSOLATOK A lisszaboni út Portugália XVI. századi .völtöfejedelme, Luis Váz de Camoes, a Luziadák című művében egy strófán keresz­tül bogozgatja a honi es a magyar királyi csalad ro­konságát. A dinasztia«: kö­zötti, vérségi kapcsolatot ugyan a történettudomány nem igazolja, a kutatók sok meglepő közös, adalékot tár­ák fel a xet nép múltjából, y törökellenes harcokban ,:em egy portugál lovag vett észt, sót volt köröttük oiyan, aki bátorságáért bir- oxadomanyban részesült Magyarországon. A két or­szág közelebb kerülese azon.- oan csak az 1974. április 25-i portugáliai forradalomhoz ^ötödik. A Salazar-féle fasiszta re­zsimet megdöntő „szegfűk forradalma”, amely felszá­molta a gyarmati rendszert, SOMOGYI NÉPLAP Portugália külkapcsolatai- ban új korszak kezdetét je­lentette. Hazánk és Portu­gália még 1974-ben felújí­totta diplomáciai kapcsola­tát. Politikai, gazdaság.! es kulturális tekintetben fel­ívelő korszak kezdődött a két ország kapcsolataiban. A kölcsönös ismerkedés jegyében több magasszintü küldöttség folytatott tárgya­lásokat a két fővárosban. 1976-ban Meló Antunes őr­nagy, akkori külügyminisz­ter járt Budapesten, 1979- ben Púja Frigyes viszonozta a látogatást. Ugyanebben az esztendőben, Losonczi Pál meghívására hazánkba láto­gatott Ramalho Eanes tá­bornok, Portugália köztársa­sági elnöke. Az ö meghívá­sának tesz most eleget Lo- sonczi Pál. A mögöttünk levő időszak­ban,, a forradalmai követő esztendőkben számos állam­közi egyezmény aláírására került sor, amelyek jogi ala­pot teremtettek a gazdasági es kulturális együttműkö­déshez. £ kereteket meg nem sikerült teljes mérték­ben kitöltenünk, bizonyítja a kétoldalú árucsere viszony­lag csekéjy mértéke. Tavaly a magyar export, csupán két millió dollár értékű volt. míg portugáliai vásárlásaink hét millió dollárt értek el. A gazdasági kapcsolatok erősítését szorgalmazó jó szándék nem hiányzik. Szer­ződés alapján működik együtt a Magyar Kereske­delmi Kamara es a Portu­gál Exportfejlesztési ' Alap. Hazai vállalataink ugyan­úgy jelen vannak a Lissza­boni Nemzetközi . Vasáron, mikent a BNV-n képviselte­ti magát néhány portugál cég. A továbblépés kulcsa a Vállalatok közötti kooperáció fejlesztésében keresendő. A két ország cégei nem egy szakterületen jelentős ered­ményeket érhetnének el, ha közösen felhasználnák tech­nológiai es piaci ismeretei­ket. A harmadik piacokon való közös feliepés lehető­sége sok ágazatban adott, csak a lehetőségeket keli ki­használni. A portugál kultúra, az iro­dalom es a zene klasszikus értékéi a salazarista era alatt is ismertek voltak a magyar közönség előtt, a kapukat igazan az 1974-es forradalommal együttjáró politikai -szellemi megújulás tárta ki. A kulturális kap­csolatok fejlődésében mér­földkőnek számít az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1977-ben indított portugál nyelv- és irodalom oktatás, majd a portugál tanszéki szakcsoport megalakulása, amelynek első hallgatói az idén szereztek diplomát. A portugál kultúra budapesti műhelye működéséhez jelen­tős támogatást kap könyvek, előadók, lektorok által Lisz- szabonból is. Az 1976-os kulturális egyezmény nyomán fellen­dült a könyvkiadás. Számos portugál szerző müve jelent meg nálunk, miközben Por­tugáliában Radnóti Miklós, József Attila müveiből ad­tak kj antológiát, \falamint egy magyar nepmesegyüjte- menyt. Közönségsiker volt Lisszabonban a magyar, Bu­dapesten a portugál filmhét. Losonczi Pál es Ramalho Eanes tárgyalásain — a kez­det eredményei alapján — minden bizonnyal megfogal­mazódik majd a továbblépés igénye A jelenlegi, feszült­ségektől terhes időszakban a lisszaboni megbeszélések hozzájárulhatnak Európa békéjének, az enyhülés szel­lemének es gyakorlatának megőrzéséhez. M. L. chardt. Ingrid Matthaus ve­zeti, a Schmidt-kormány azonnali megbuktatását szorgalmazó jóbbszárnyhoz tartoznak a part legismer­tebb vezetői: Genscher párt­elnök, Mischnik frakcióel­nök és Lambsdorff voll gaz­dasági .miniszter, míg a mér­leg nyelvét betöltő Verheu­gen és Baum egyre ingado­zóbb magatartásukkal gya­korlatilag közeieplnek.a jobb- szárnyhoz. Az FDP-n belüli erőviszonyok alakulása szem­pontjából nyilván jelentős szerepe lesz a vasárnapi hesseni tartományi válasz­tásnak. Az FDP kudarca a koalíciós cserét erőszakoló jobboldal pozíciójának meg­gyengülését is maga után vonhatja. SZVSZ­küldöítség Varsóban A lengyel szakszervezeti mozgalom helyzetéről és ki­látásairól tárgyalt csütörtö­kön Varsóban a Szakszerve­zeti Világszövetség küldött­sége, élen Gáspár Sándorral, az SZVSZ elnökevei, a SZOT főtitkárával. A küldöttség megbeszé­lést folytatott Kazimifr Bar- cikowskival, a LEMP KB PB tagjával, a kb titkárá­val és Mieczyslaú) Rakowski miniszterelnök-helyettessel. A látogatás vegén a delegá ­ciót fogadta Wojciech Jaru­zelski hadseregtábörnok, a LEMP KB ’ első titkára, mi­niszterelnök. vagy együtt? A kelet-nyugati párbeszéd egyik fóruma látott ismét munkához tegnap Becsben. A Hofburgban újra leültek a tárgyalóasztalhoz 19 ország képviselői, hogy együtt ku­tassák a közep-europai fegy­veres erők es fegyverzet csökkentésének kölcsönösen elfogadható módozatait. Valahogy így kezdődött e témakörben egy tárgyilagos tudósítás a hetvenes évek közepén. Ma már viszont le­hetetlen egy ilyen indítás, mert sajnos az elmúlt evek, s különösen az utóbbi hó­napok bécsi fejleményei még a minimális derűlátást is csak kérdőjeles formában engedik meg. A haderőcsök- kentési tárgyalások ugyanis — kisebb-nagyobb szünetek­kel t— 1973 óta folynak, de mindeddig nem hoztak érde­mi eredményt. A régi vitapontok — a létszámadatok és az ellenőr­zés — újabb ütközési felü­letekkel egészültek ki. A N ATO-országok legutóbbi javaslatai sok tekintetben visszalépést jelentenek meg a saját korábbi álláspont­jukhoz képest is. A Varsói Szerződés allamai kezdettől fogva az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvére kí­vánták alapozni a haderő­csökkentést, de éppen ez az, amit az atlanti tömb min­den áron mellőzni akar. Az érvek és a javaslatok változtak ugyan az évek so­rán, de p lényég ugyanaz maradt: olyan egyezséget elfogadtatni, amely a szo­cialista országok számára hátrányos, egyszersmind Le­hetőve teszi a hosszú távú NATO-lervek megvalósitá- sát. Nyíltan meghirdetni ezt persze nem lehet, így ma­radnak az eleve elfogadha- tatlanra „tervezett” indít­ványok. A legutóbbi nyugati javaslat például csupán a szárazföldi csapatok létszá­múnak csökkentését irá­nyozza elő, miközben hall­gat a fegyverzeteknek, illet­ve a légierő létszámának a csökkentéséről. Nem kell katonai szak tudás annak belátásához, hogy a korszerű hadviselés­ben a fegyvereknek, a repü­lőgépeknek és a rakétáknak soKkal nagyobb szerep jut, mint a szembenálló hadse­regek létszámának. A szo­cialista országok természete­sen nem zárkóznak el a lét­számcsökkentéstől sem, de elengedhetetlennek tartják, hogy az kiterjedjen va­lamennyi fegyvernemre, s együtt járjon a harci esz­közök mennyiségének korlá­tozásával. Becsben most újra kezdő­dött a különböző indítvá­nyok szembesítése, a komp­romisszumkeresés. A szocia­lista országok részéről nincs hiány megegyezési készség­ben. hiszen biztonságuk fo­kozása és a katonai kiadá­sok csökkentése egyaránt ele­mi érdekük. Az elórelepes- hez azonban mindkét fel po­litikai akarata kellene, s mindenekelőtt az, hogy az Egyesült Államok vezető kö-' re/ben terel nyerjen azok, akik józan és realista mó­dón szemlélik a világpoliti­kái folyamatokat. Erre pedig napjainkban kevés az esély. A köiietkezö hónapok megmutatják, helyes-e ez a jóslat, A kommentátornak mindössze annyi áll módjá­ban, hogy e helyütt közöl­je: ezúttal nagyon szeretne tévedni. K G A Kaposvári Gépészeti Szakközépiskola egyetemi és főiskolai felvételi vizsgára előkészítő tanfolyamé! szervez matematikából és fizikából. Azoknak a jelentkezését is várjuk, akik a Banki Donat Gépipari Műszaki Főiskola kaposvári konzultációs köz­pontjánál kívánnak továbbtanulni. A tanfolyam önköltséges, dija 650 Fi. Jelentkezési lap és további felvilágosítás a Gépészeti Szakközépiskolában — Kaposvár. Pázmány P u. 17. — kapható. (87375)

Next

/
Oldalképek
Tartalom