Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-18 / 219. szám

Új ŐF&weE®főknekf A kezdő őrsvezetők leg­nagyobb gondja, hogy mihez kezdjenek az összejövetele­ken. Ezért szeretnék segíte­ni azoknak a gyerekeknek, akik őrsvezetők lesznek az új úttörőévben. Talányos meghívó A többiekkel egyeztetve az időt. már jó előre közöl­je az őrsvezető az összejö­vetel idejét, helyét! De ezt is erdekeS formában. Egy­szerű keresztrejtvény, eset­leg képrejtvény megfejtése után vagy a táblára írt morzéval, vagy az őrs tit­kosíráséval írt levélből de­rüljön ki, hol és mikor tart­ják az őrsi foglalkozást. Sok­szor elég egy egyszerű tér­képvázlat (vázlatos útirajz is). Az összejövetelen részt vevő tisztségviselők külön kapjanak feladatokat, és ők is vezessék az őrsi összejö­vetelt. A játék mindig fontos? Abból meg semmi baj nem történik, ha mindjárt játék­kal kezditek az összejöve­telt. Ehhez ad segítséget a játékmester. De a tisztség­viselők is ismerjenek játé­kokat, s ha a játékmester kifogy az ötletekből, ők kö­vetkeznek. Az őrsi összejövetelen van­nak fontos megbeszélnivalók is. A legfontosabb terveite­ket az őrsi naptárba írjátok be. Egy-egy ilyen feladatnak mindig legyein gazdája, aki gondoskodjon az előkészí­tésről. Bármit terveztek — kirándulást, múzeum- vagy színházlátogatást, segítséget kiős embereknek stb. —, mtwfig vonjátok be a ta­nácskozásba az egész őrsöt, még a rossz tippeket se szól­játok le! A tisztségviselők rendsze- Tvncc számoljanak be a töb­biek előtt, mikor mit tettek az őrsért, egymásért! Az egész őrs mondja el véle­ményét mindenki • munkájá­ról. Ez az őrsvezetőkre is vonatkozik. Kapcsolata felnőttekkel A jó ifjúvezető is sokat tud segíteni az őrsnek, de egy ügyes apuka, gondos anyuka niég többet. Vannak heivek, ahová csak felnőtt kísérővel lehet elmenni. S egy esős vagy hideg napon valamelyik lakásban össze­jönni, az is nagy segítség. Még száz meg száz lehető­ség van arra. hogy igénybe vegyetek a felnőttek segít­ségét. Viszonzásul egy nő­napi, anyáknapi köszöntő az édesanyáknak, egy kis fi­gyelmessége télapó, kará­csony táján az apukáknak. nem igényel nagy előkészü­letet. a hatas pedig óriási. Az őrsi krónika Az őrsi napló vezetese ne csak a krónikás feladata le­gyen. mindenki segítsen az elkészítésében, díszítésében. Ide írjátok be az elért ered­ményeket, helyezéseket, a jól dolgozók nevet, tetteit! Az őrsvezető is írja be fon­tos észrevételeit, dicséreteit a napúiba. Az őrsi összej öv eleieket minden őrs másképpen tart­ja, egy dologban azonban mindegyiknek hasonlítania kell: a gyerekek mindig érezzék jól magukat, es szí­vesen vegyenek részt a kö­zösen megbeszélt programo­kon. Egy trombitányi öröm Az induló hangjaira ijed­ten röppennek szét az ud­varon a verebek, fedezékbe vonul Morzsi kutya is. Dtósi Csaba, a tabi zeneiskola ta­nulója mögött az elmúlt idő­szakban több sikeres szerep­lés van, Arról faggatom, hogy kedvelte meg a trom­bitát. — Édesapámtól örököltem a zene szeretetét, aki ugyan amatőr módon, de hosszú éveken keresztül játszott különböző zenekarokban. Az általános iskolával egyidö- ben a zeneiskolát is elkezd­tem. Az első hónapokban bizony nem leltem örömö­met a dologban, hiszen szá­raznak, unalmasnak tűnt az egész, de abban a piRanal- ban megváltozott a helyzet, mihelyt a hangszert a ke­zembe vettem. Hogy válasz­tottam a trombitát? Otthon volt már egy ilyen öreg jószág, így hát unaloműzés­ként is gyakran a kezembe vettem. Ha van szabad időm, szinte önkéntelenül nyúlok a hangszer után, s Evíke meséskönyve A Us Évi feliosont a pad­lásra és ott a régi utazóko­sárba» ook-eok érdekes do­logra lelt Vott ott nagy­mama néadarádójátől kezd­ve gyerekjáték, bababútor és számtalan izgalmas Jelet”. Aminek legjobban megörült, az egy öreg mesekömyv volt, megsárgult lapokkal. Belül jól olvasható volt minden oldal, de a címlapon szerep­lő két felirat betűiből csak töredékek maradtak, a töb­bi teljesein megfakult. Évi­ke is csak hosszas fejtörés HMvcR'i/N* ucilTd\u7.3n után Jött rá, mi tulajdon­képpen a két közismert me­se címe. Vajon ti is meg tudjátok mondani? (A 19. oldalon megtaláljá­tok a megfejtést.) PARKETTAVASÁR! A Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság barcsi és csurgói gyáregységében szeptember 30-ig kedvezményes parkettavásári tart. Normál, szabványos parketta kapható most 190 Ft/nr-től! Eladása: hétfőtől szombatig 8—16 óráig Ügyintéző: Tordasi Ferenc, Barcs, Nagyhíd u. 51. Telefon: 14 Szabó J.-né, Csurgó, József Attila u. 11. Telefon: 111 (204998) játszom a magam kedvére. Több barátom nézi az órát. hogy már megint gyakorolni kell, nem mehet játszani fo­cizni .. . Én alig várom, hogv jusson rá időm, ész­revétlenül szaladnak a per­cek. Sokszor kérnék arra is, játsszak nekik valamit. Több­ször az is előfordult már, hogy azzal ütöttük el az időt, hogy elt.rombitáltam a dal­lamot, ők pedig megpróbál­ták kitalálni, mi az. Amo­lyan házi „ki nyer ma”-mó­don. — Szeretnéd a zenét élet­hivatásul választani? — Meg nem tudom, de az biztos, hogy sohasem aka­rok elszakadni tőle. Azzal is tisztában vagyok, hogy nagyon sok tanulni valóm van, s a kezdeti sikerek után nem szállhat a fejem­be a dicsőség. — Milyen darabokat ját­szol a legszívesebben? — Az az igazság, hogy azt, amit a legjobban tudok. Játszanék én klasszikusok­tól is, de ahhoz még na­gyon sokat kell gyakorol­nom, hogy mondjuk egy troon bi taverseny örömet sze­rezzen ... R. Zs. fl TESTVÉREM ELSŐ OSZTÁLYOS Ha kistestvéretek van és ősztől e'.ső osztályba megv. egy kicsit segíthettek neki. Az első és legfontosabb do­log, hogy nem kell ijesztget­ni. (Majd bezárnak, ha rossz leszel, majd ez lesz, az lesz.) A másik véglet sem sze­rencsés ; összevissza beszélni az új első osztályosnak, mondjuk az órarendről (lásd: a rajzot) vagy a napi felada­tokról. Akkor hat miben se­gíthetünk? — teszitek fel a kérdést. Először is abban, hogy őszintén elmondjátok, milyen az iskola élete, hogy ott dolg-ozni kell (tanulni), és bizony házi feladat is létezik. Jó, ha tudja az el­sős. hogy ezért a tevékeny­ségért szép jutalmat kap, mert megtanul írni. a sok, szép könyvet el tudja olvas­ni, és nem kell mindig kö­nyörögnie. hogy valaki me­séljen neki. Bizony jó lenne, ha eddi­gi tapasztalataitokat is el­mesélnétek neki, arról nem is beszélve, hogy most. mi­kor az iskola megkezdődött, megtanítjátok tanulni. Nem helyette kell megcsinálni a feladatokat! Ez tilos! De az nagyon jó az első osztályos számára, ha tudja, kihez forduljon, ha baj éri, ha ta­nácstalan. Összegzésül: né húzzatok fel a válla tokát es ne in­tézzétek el kézlegyintéssel, ha kistestvéretek eiső osz­tályos lett. Segítsetek ab­ban, amiről írtam, és abban a sok ezer kérdésben is. amiről nem. KISS HEVEDER: Solti szekér Szekér Zsoltinak Van egy szekér, solti. Ülj föl, Szekér Zsolti, csapj rá a lovakra, erre menj mag arra, s hogy mindenki hallja: a ráf és saroglya hadd zörögjön, csörömpöljön, solti szekér, Szegény Zsolti hét határon átdörögjön!-ÖL OTTHONUNK AZ ISKOLA---------------ÓRAREND S-9 csokoládé evés <9-10 EZÜSTPÉNX OSZTÁS 4CM4 KÖZÖS VEREKEDÉS 44-12. SÉTA A LIGETBEN 42-13 ÜNNEPI EBÉD Vadkörtefa Mesét mondok, igaz mesét a vadkörtefáról és a bojtár- fiúról. Túl a Dunán, erdők övezte tisztáson, magányos, öreg vadkörtefa állott. Erő­sen kapaszkodott vastag gyö­kereivel az agyagos földbe, hiszen elete táplálója volt ez a föld és valamikor na­gyon regen, a magot, mely­ből élbe sarjadt, ez a föld melengette. Akik látták ií- júkorahain a vadkörtefát, azt mesélik róla, hogy szép volt, karcsútorzsü, tavaszorita fe­hér virágkoszoruja döngicsé- ló, szorgos méheket csaloga­tott, hívogatott. A kis bojtár-fiú tavasztól őszig naponta találkozott a vadkörtefával. Ismerték egy­mást, jóbarátok voltak. A kisbojtár, ha estelente haza­felé menet megtömte lábat verdeső tarisznyáját^ finom vadkörtével, mindig hálát érzett a nagy fa iránt. Gyer­meki hála volt ez. Messzi­ről mindig búcsút intett a Augusztusi kirándulás — Most kell őzbakvadá­szaitra jönni, amikor szíve­sebbem pihennek a bakok, és csak későn mozdulnak meg ? — mondta látszólag bosszúsan Dómján János vadőr Kadarkúton. miköz­ben kinyitotta előttünk a vaskaput. — A vadászután­pótlás ? — kérdezte, és ke­zet nyújtott Lackóinak, aki illedelmesen bemutatkozott. A láncra kötött- vizsla hangos ugatással üdvözölt bennünket, a foxi meg a ci­pőmmel akart mindenáron ismeretséget kötni. — Miért mérges a János bácsi? — kérdezte Lackó ijedten, miközben beléptünk az őzagancsokkal díszített előszobába — Azért vagyok mérges, mert őzbakot nem augusztus végén kell lőni, hanem má­jusban, amikor még nem ilyen fedett a mező mint most; vagy a nász idején. Ha jól tudom, a Feri bácsi szívesen fújja az ózhívót — mondta nevetve és rám ka­csintott ... — Igazad van — mond­tam, — de hát az elfoglalt­ság ... — Elfoglaltság, jő kifogás, a vadászatot idejében kell űzni, no, de majd meglátjuk, mit rejtenek a szentlmrei sűrűk, mert oda megyünk. Hamarosan porzott is az út a kocsi mögött, aztan egy jókora vízállásnál bizony ra kellett lépni a gazpedálra, hogy bent ne ragadjunk, mert akkor mehettünk vokna vontatóért. — A fasorokat és a gye­püket mindenütt kiirtják, lassan nem marad feszkelő- hely a madaraknak —. mu­tatott ki a kocsiból János, aztán balra kellett fordulni és hamarosan meg is érkez­tünk. — Innét gyalog megyünk az erdő szélén álló magas­leshez — mondta, és átlépett a bokrokon. — A kombájn csapásán le van tiporva a tarló, erre gyertek. Lent a völgyben két őz legelt. Megálltunk, szemünk elé emeltük a látcsöveket. — Tavalyi gidák — mond­tuk szinte egyszerre. — Ott meg három van — ujjongott Lackó. — Az egy fiatal suta a/ idei gidáival — jegyezte meg János és meggyorsította lé­peseit. Kicsit szűknek bizonyulta magasles a „két es fél” em­ber számára, ezért Lackó a fenékdeszkákon helyezkedett el és a nyílásokon lesett ki. — Ott vad mozog bizo­nyosan — mondta es az er­dő felé mutatott. A két erdő közötti mező felénk és nyugat felé lejt, ezért a túlsó oldalon legelő őzeknek jo ideig csak a há­tát láttux. — Egyik sem bak — je­gyezte meg Janos, miközben távcsövén keresztül nezte az özeket. lenyugodott a nap. Észa­kon teher kod lepte el a szentlmrei rétet, délen a hidroglóbusz gömbje még csillogott, amikor megláttam a fehérre csiszolt korona- ágakat, aztán az egész agancs látható lett, mert jött fölfelé a domboldalon a szarvasbika. A gerincen meg­állt, es felénk fordította fe­jét. Beállítottam a fotópus­kát, egymás után exponál­tam. miközben a bika lassú ügetéssel közeledett a mi oldalunkon levő vízállás fe­lé. — Páratlan tizennegye6! — számlálta az agancs agait a vadőr. — Bent van a korban, el­ejthető — morfondírozott magában, aztán egy nagyot sóhajtott. — De jó lenne, ha tíz nap múlva Így kiallna elénk, amikor a nemet va­dásszal ülünk itt. A szép nemes vad lassú ügetessel egyenesen a víz­hez tartott. Ivott, aztan fe- • lénk fordult, fölemelte fejét, hogy szemben is lefényKé­pezhessem. Megrázta koro­nás fejét, aztan bement a kukoricába. —. Kilenc és fel — tízkálós lehet az agancs —mondta János és föl tolta homlokáról vásott vadászkalapját. Most vettem csak észre, hogy Lackó a hónom alatt nézte a bikát, mert csende­sen megszólalt: — Azannyát, de gyönyörű volt! Tóth Ferenc nyáj irtán ballagó pásztor- fiú és az öreg vadkörtefa méltóságteljesen bólogatott, mert öreg volt mar a vad- körtefa. amikor a kis boj­tárfiú megismerte. Egyszer a vihar letörte egv nagy ágat. A bojtárfiu csak­nem sírt bánatában. A le­tört ágat vállára vette es hazavitte. Otthon eleinte csak nézegette, aztan bicskájával elkezdte formalgatni, farig­csálni a sebzett agat. így akarta gyógyítani. Gyógyí­tani akarta, de azon vette észre magat hogy megszű­nik számara minden, ami a külvilággal összeköti, nyug­talanul keresi a letért faág­ban a szépet. A bojtárfiú felnőtt., elke­rült a pusztából. A közeli banyásizvároskába ment, de ott is megmaradt a fa sze­relmesének. Láttam szob­rocskáit es csaknem élet­nagyság ú bányász portréját, az utóbbit az öreg körtefa legvastagabb ágából faragta. Így adott halála után éle­tet az egvori boitarfiú az öreg vadkorteíanak és azóta tudom en is, hogy a fáknak két életük van. R. T. 1 2 3 4 8 12 22 35 57 61 9 • 100 Logika Az ábra vízszintes sorai­ban a számok bizénvos lo­gikai sorrendben követik egymást. A helyes logika alapjan milyen szám kerül a kérdőjel helyére? Beküldési határidő: 1982. szeptember 27., hétfő. A he­lyes megfejtest levelezőlapon küldjétek be. A nyertesek névsorát 1982. szeptember 29-i lapban, az Otthon es esalad című ol­dalunkon közöljük. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom