Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-18 / 219. szám
Megkezdték a burgonya betakarítását Megryeszerte folyik a burgonya betakarítása a nagyüzemekben és a háztájiban egyaránt. Képünk a kadarkúti termelőszövetkezet búr gonyatábláján készült Okkal vagy oktalanul Panaszok és intézkedések MÉG EGYSZER A KIŰZETÉSRŐL Levelek homokozóügyben ■ Az állampolgár jogos — vagy annak vélt — sérelmére mindig orvoslást keres es intézkedést vér. A rend örök — kapitányságvezetők, körzeti megbízottak — fogadóóráikon. illetve a megyeszékhely panaszirodáján fogadjak az ügyfeleket. A korábbi évekhez képest csökkent megyénkben a rendőrségen tett közérdekű bejelentések szama. 1978-ban 326, 1979-ben 523, 1981-ben mar ismét 336 bejelentést tettek. A panaszirodák tájékoztató munkája döntően hozzájárult ahhoz, hogy a lakosság fel tudja mérni, melyek a valóban figyelemre méltó, orvoslásra váró ügyek, de még mindig sok gondot okoz, hogy- a bejelentések egy része megalapozatlan: 1980-ban a feljelentések egyharmada, 1981-ben egynegyede bizonyult alaptalannak. A rendőrségnek az ilyen eseteket is ki kell vizsgálnia, mert a téves információ ellenére a bejelentők zöménél jó szándék es segitökészség tapasztalható. a levéltől függetlenül megindult a rendőrségi intézkedés. " A vagyon elleni bűncselekményekre utaló feljelentések csökkennek, és csak kis hányaduk bizonyul igaznak: 1981-ben 46 közül 10 volt ilyen. Gyakoriak a jogtalan fuvarozással, üzérkedéssel — különösen a valutával való üzérkedéssel —, mergezo vegyszerrel történd permetezéssel kapcsolatos bejelentések, melyeknek csak egy része fedi a valóságot. Többször kiderül, hogy a feljelentő ideggyengeség miatt, gyógyszer hatása alatt irta meg alaptalan levelét, vagy már eleve mániákus feljelentő. Az ilyen esetek megnehezítik a rendőrség munkáját. A rendőrök intézkedéseivel kapcsolatos panaszok zöme is nélkülözi a valós alapot. A panaszosok gyakran —- hiányos jogismeretük miatt — a rendőri intézkedést is vitatják. Véleményeltérésre ad okot például a közlekedésben a személygépkocsik műszaki allapotanak pontos megítélése, a közlekedési baleseteknél az esetleges hiányos helyszínelés és az abból származó jogi következmény. A rendőrség a megalapozatlan bejelentéseket is kivizsgálja, és írásban tájékoztatja a panasztevőt az eredményről. Az egyes közlekedési sza- báiyseriesekert kiszabott bírságok igazságosságát többen vitatják, illetve olyan eseteket is megkérdőjeleznek, amelyekben vétkességük nyilvánvaló. Emelkedik a nevtelen levélírók szama: 1979-ben 39. 1981-ben már 68 ilyen levél érkezett. Ezek többségének a témája megalapozatlan, illetve szubjektív tartalmú, nem igényel intézkedést. Az állampolgárok tehát élnek panaszbejelentési jogukkal. A rendőrség a megalapozott panaszokat elemzi, értékeli es intézkedik. M. I. Néhány levelet kaptunk az elmúlt napokban, s kiderült: egy nem reg megjelent írásomnak köszönhetők. (Egyikük Tisztelt Szerkesztőség' című rovatunkban napvilágot látott, ezért külön neon emiitem. de .soraim rá is vonatkoznak.) Augusztus 31-én jelent meg Kiűzetés a homokozóból című írásom, amelynek tartalmát ezúttal bővebben próbálom kifejteni. Az első választ attól a teljes névvel e» címmel jelentkezett asz- szonytol kaptam, aki a gyerekeket elzargató, ellenszenveskent említett hölgyben magara ismert. Nem vagyok, bizonyos abban, hogy épp őroia mintáztam az események „főhősét”. Azon a lakótelepen mar olyan sok gyereket zavartak el a különböző homokozókból, hogy ehhez. a teveaenyseghez nem lehet elegendő egyetlen felnőtt. De nem is ez a legfontosabb. A kezzel írt — s aláírt — utóbb fontos lesz ez is — a level nyíltsága becsülendő. Tartalma viszont igen megs zömön tott, s ha van .magánszomorúság, illetve közszomorúság, akkor ezúttal az utóbbit éreztem. A levélíró arról igyekszik meggyőzni, hogy a gyerekek elűzese helyénvaló cselekedet. Indoklásul elsorolja : idegen gyerekek üvöltöznek az ablak alatt, ellopták már a helybeliek több játékát, köztük saját gyermekének biciklijét... Közli: továbbra sem fogja eltűrni, hogy a város másik részéről oda járjanak játszani a gyerekeik. A toivajlások fényéről sajnos tudunk. Ügy gondolom, egy kölyökcsapat szétzavara- sa érre nem gyógyír. A gyerekzsivaj kellemetlensege vitatható: magam például szívesebben hallgatom, mint az autók dübörgését avagy a teve-híradóból túl jól ismert fegyverropogast. De meg a gyakran hallható felnött- perpatvaroknal is kedvesebb a szamomra. Nem hiszem, hogy bamnifele elkergetes megszűri telne a kicsik kiabálását. Azt pedig, hogy a város másik részéről sok gj-erék jár a lakótelepre, hiszem is. nem is. Bár lenne oly vonzó a telep, hogy ooa vágyakozzanak a gyerekes. Am, ha mégis mesz- szebbről arra téved néhány ifjú ember: úgy gondolom. a „szabad költözés” eme apró jogát nem tagadhatjuk meg tőlük. S hogy a gyerekek rosz- szak is.. . E tételt a következő levélre hivatkozva részletezem. Csupán kérni szeretnek valamit az írásra válaszoló asszonytól: gondolja újra át a sort, jó-e kiker- getnj az „idegeneket”, sajat birtokként kezelni a lakótelepi hazak között levő területet. Hiszen a végsőkig elvive oda juthatnánk. hogy föl parcel laznak a homokozókat, bekerítenek dróthalóval a darabkákat, s mint valami állatkertiben, külön- külön saját ketrecben játszhatna minden gyerek. Nagyon szomorú látvány lenne. Felreteve a kepteiense- geket: eieg annyi is, hogy a sajat gyerekünket, a hazban lakó többi gyereket is megfosztanánk a kapcsolatteremtés lehetőséget ől. Elzárnánk előlük az újabb ki6 barátokat, új érdekes ismeretségeiket. beszélgetőseket... Utóbb idegenkedést, ellenérzést ébresztenénk bennük a másutt lakokkal szemben. Nem kívánom gyerekeinknek, hogy felnőttkorukra a mi mar most is kissé sorvadt emberi kapcsolatrendszerünknél rosszabbat építsenek föl. E sorvadt emberi kapcsolatokról egy másik levél szolgáltatott több adalékot. Soraiból kitetszik: gyermek- gyűlölő felnőtt irta. aki szerint a mai gyerekek kizárólag ordítani, üvölteni tudnak, es semmire sincsenek tekintettel. A magamfajta „neveletlen” felnőttek pedig csak adjak a kölykök alá a lovat. Milyenek is a levélíró szerint ezek a felnőttek? Nem részletezem. Tenv: a „minősítésem” olyan, amilyenre mondani szoktak, hogy nem teszem a kirakatba. (Pedig szívesen oda len nem, mert úgy erzem. a sértések nem rólam, hanem írójukról állítják ki a bizonyítványt.) Nem hiszem, hogy a mai aprónép kizárólag üvöltözni kepes. Saját gyerekeim es apró ismerőseim meggyőztek mar ennek az ellen sezóje- röl. Kedvességgel, okossággal es — uram bocsa’ — még apró csínyekkel is. Ám nem tagadhatom, elkövetnek a gyerekek ma olyan ..gaztetteket” is. amilyenekkel szemben értetlenül, tehetetlenül állok. Első mérgemben talán elfenekelném, elzavarnám őket ordítoznék velük ... De gyanítom, effe- le tetteket mindig is elkövettek a gyerekek, csak éptj különböző korokban különböző dolgok számítottak égbekiáltó disznoságnak. Hol legyen a tűréshatár? őszintén szólva nem tudom. Csupán abban vagyok bizonyos, hogy az úgynevezett jü&agra jó szóval, törődéssel, kitartó türelemmel lehet rábírni a gyerekeket. Indokolatlan indulatokkal, erőszakos el- zavarassal semmiképpen sem érhetünk el eredményt. Elkergetni gyorsan lehet a gyerekeket, a módszer célszerűnek es energiatakarékosnak látszik. Viszont az eredmény csak látszat, a bajt nem orvosolja. Írásom végén a közterületet magánterületté kisajátító közgondolkodásról példálóztam. A gyerekgyűlölő levelező fejemre olvassa: „Valami nagy hiba van a közgondolkodásban. es ha ilyen szabadjára engedik az ifjúságot, ha a szülők csak a pedagógusokra hárítják a neveles tennivalóit, a jövő sem lesz valami rozsás Újabb vitára okot adó gondolatsor. de elemzesetől ezúttal eltekintek. Csupán egy vadra térek ki meg. Azt írja a levelező, hogy nem sokat remélhet, ha az újságírás, a nyilvánosság lehetősége amolyan egyem gondolkodónak adatott meg. UVimt jómagam.) Az egyéni gondolkodást nem érzem óriási elmarasztalásnak, bar tudom, aki szememre hányta. az a gyerekeket védő helytélenkedesemre gondolt, ezért tarthatott közgondolkodás-ellenesnek. Továbbra is vállalom az „egyéni gondolkodó” titulust, csupán így vagyok képes valamit elmondani közös dolgainkról. Azt — sajnos — csak remélhetem, hogy „maszek" gondolataim néha másokéval találkoznak. Több ember közös agyara ugyanis a tudomány mai fejlettségének szintjen meg nincs elfogadható példa. E levei névtelen írója úgy fejezi be küldeményét: „...aki szeretne változtatni a közgondolkodáson”. Ez lenne ö. Szeretném arra kérni: ne tegye. Szívem szerint nem a névtelen levélírókra bíznám a közgondolkodást és gyerekeink jövőjét. I.uthar Péter A szemelv elleni bűncselekmények bejelentese a legtöbb esetben nem bizonyul igaznak. Így például 1981- ben a 13 bejelentett eset közül csak négynél kellett eljárást indítani. Gyakori, hogy a kórházban bekövetkezett halálesetért a hozzátartozók — indokolatlanul — a kezelőorvost teszik felelőssé: sokan üldözési mániában szenvednek, és képzelt gyilkos vagy üldöző ellen tesznek feljelentést. Nem ritka az sem, hogy a házastársak egymást jelentik fel, mérgezési kísérletekkel vádolva egymást. Megalapozottabbak viszont a házasság, a család és az ifjúság elleni bűncselekményekre utaló feljelentések: ezek száma emelkedik. Leggyakoribb eset az, amikor a szülők nem gondoskodnak kiskorú gyermekeik ellátásáról, a fiatalkorúak pedig csavargó életmódot folytatnak. A közrend elleni bűn- cselekmények, az üzletszerű kejelges, a garázdaság, a Közveszélyes munka-kerülés ás gyakran a bejelentések út_ ján keirül napvilágra. Egy jomogysámsoni asszony írta levélben. hogy falujában egész utcasorok ablakait verték be garazda elemek. Tartani kell attól, hogy bosz- szűt állnak. ,.s szeretnem, ha éri, á levelet titokban tartanák” — írta a bejelentő. A levélírót a legtöbb esetben a bosszútól való félelem tartja a névtelenségben. Jellemző, hogy ebben az esetben már A filmkarrier Elkezdtem megfogadni Petter tanácsait, es bár nagyon elfoglalt volt, hétvégeken rendszeresen találkoztunk, elutaztunk vidékre, ahol nagyokat sétáltunk vagy síeltünk. Azt hiszem, Petter soha nem gondolta volna, hogy egy színésznőbe fog beleszeretni. Nagyon érdekelte a színház — a barátai között sok színész volt —, együtt mentünk színházba es moziba. De azt hiszem, nem tudta, mi vár' rá. ha színésznőt vesz feleségül. Eljött a nyár. Az iskolát három hónapra bezárták. Az volt az elképzelésem, hogy statisztaként fogok dolgozni a filmnél. Ismertem egy filmszinesznőt. aki kieszközölt nekem egy próbafelvételt Gustav MolandemeL egy ismert svéd filmrendezőnél. Amikor megláttam az eredményt, nagyon csalódott voltam. Ügyetlennek, gyűlöletesnek találtam magam, és biztos voltam benne, hogy senki nem kiváncsi rám a filmvásznon. De Gustav Molander más véleményen volt: „A próbafelveteled nagyon jó. Ragyogóan nezel ki, van személyiséged, kisugárzásod, tehát a legjobb feltételek ahhoz, hogy filmkarriert esi - nálj.” „Éppen most kezdődtek meg a .Mönchbnicke grófja' felvételei” — gondolkodott Molander. „A filmben fellép egy cselédlány. Kicsi, dé fontos szerep”. Ezután elkezdtem új filmem forgatását . . . Hároméves szerződésre kaptam ajánlatot, ezenkívül a magas színeszmesterség tanulásának feladatát. Minden jelmezt megtarthatok, amit a különböző szerepekben viselnék. Hogy lehetne egy ilyen ajánlatot elutasítani? 1935 januarjaban volt a „Mönchbrücke gróí’’-jának a bemutatója. A kritikusok éri írták: „Ingrid Bergman nem gyakorolt mély benyomást.” És: „Szép. formas lány.” Tehát, bukás. Egyik filmet a másik után forgattam. A harmadiknál megváltozott a kritika. A „Svenska Dagbladet” így nyilatkozott: „A svéd film évek óta előszórt most erte el nemcsak a nemzetközi, hanem a magas nemzetközi átlagot.” Ha most visszagondolok, egész életemben egyetlen év volt, mely egyedül az enyém volt, melyben szabad voltam. A magánéletemben mindig hagytam, hogy a férfiak döntsenek helyettem. Huszonegy eve* voltam akkor, fi ütnszineszi karrier kezdeten álltam. Nem kerestem rosszul, megengedhettem magamnak egy lakást Stockholm belvárosában. Nagyon büszke voltam az otthonomra. Es kimondhatatlanul szerelmes voltam Petterbe Pontosan emlékszem arra az ajándékra, amit a huszonegyedik születésnapomra adott. Egy gyönyörű ezüst- róka volt. a vallamra terítettem. el voltam ragadtatva. Egy ezűstroka a legelegánsabb valami volt, amit. a harmincas években el lehetett képzelni. A telefonhoz rohantam, hogy megköszönjem. megbotlottam es eltörtem a bokámat. A telefonhoz másztam. felhívtam Pettert. 4» sutám a fajdalomtól Azonnal odajött, es elvitt a kórházba. (Következik A* ezüstróka) ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET KAPOSMÉRÖ fölvesz ács-állványozó szakmunkásokat magas kereseti lehetőséggel, kaposvári munkahelyre, valamint gépkezelőt Schwing Bp. 16—HDE típusu beton- pumpához. mr273) Felhívás A Homo gr megyei Tan ars Gyógyszertan Központ értesíti a lakosságot, hogy a Kaposvár. Május 1. utca 19. sz. alatti 1. számú gyógyszertárát tatarozás és átalakítás miatt 1982. SZEPTEMBER 27-TÖL ZÁRVA TARTJA. A munkálatok idejen minden gyógyszertári tevékenység szünetel. A nyilvántartott külföldi gyógyszereket * Kaposvár, Kossuth tér 4. szám alatti 2. sz. gyógyszertár szolgaitatja ki. Kérjük a lakosságot, hogr szükséges gyógyszereit a lakóhelye közelében levő gyógyszertárban szerezze be. ezzel csökkentve a 2. számú gyógyszertár zsúfoltságát. A rendelőintézet III. emeleten kisegítő gyógyszertár üzemel. GYÓGYSZERTÁRI KÖZPONT
