Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-17 / 218. szám

Országgyűlési képviselők Barcson A fejlődés záloga: összefogás a lakossággal Tegnap az országgyűlési képviselők megyei csoportja Barcson tartotta ülését. Öt évvel ezelőtt, 1977-ben jár­tak ott hasonló ügyben, s most — mint azt Szokola Károlyné dr., a csoport ve­zetője hangsúlyozta — az ér­dekelte őket elsősorban, hogy mi történt az elmúlt évek alatt, mennyit fejlő­dött a Dráva menti város. Rész vett a csoportülésen Varga Péter, a megyei párt- bizottság első titkára, Sugár Imre, a megyei tanács el­nöke, valamint Barcs párt­os tanácsi vezetői. Dr. Németh Jenő, a váro­si tanáes elnöke részletes tájékoztatást adott az öt év alatt Barcson és környékén végbemenő fejlődésről. Is­mertette a tapasztalatokat, amelyeket a náluk tavaly januárban . kísérletképpen . bevezetett újszerű közigaz­gatási módszerek alkalmazá­sában szereztek. Hallhattak a képviselők a lakáshelyzet­ről, a viz-szennyvíz, a gáz­vezeték, az út-, a kereske­delmi hálózat, a gyermek in­tézmények építéséről, az ál­talános iskolák zsúfoltságá­ról, a gimnázium, a vasút megszüntetése miatt a lakos­ság részéről jelentkező bírá­latokról, a barcsi hírközlés, illetve a távbeszélés! lehető­ségek súlyos állapotáról. Mindazokról a kérdésekről, amelyek egy nemrégen vá­rossá vélt, s a lehetőségek­hez mérten dinamikusan fej­lődő településen mindenütt j elentkezhetnek. Sok szép eredményt össze­gezhetett á tanács elnöke. Gazdagodott a város ipara, új munkalehetőségek te­remtőd Lek. Öt év alatt 750 lakás épült. A jövő tervei­dről szólva többek között a drávai szállítás lehetőségeit említette. A ■ fejlődést ele-' mezve így fogalmazott: — Eredményeink a lakos­ság, a városi üzemek, intéz­mények összefogásának kö­szönhetők. Az előző tervidő- - szakban a társadalmi mun­ka értéke csaknem elérte a 40 millió forintot, s idén 12 millió lesz. Szólt azokról az intézke­désekről s a lakosság által is helyesléssel, egyetértéssel fogadott új módszerekről, amelyek a közigazgatás kor­szerűsítését szolgálják. Személyes tapasztalatokat is szerezhettek a képviselők. Végigjárták az új ügyfélszol­gálati irodákat, beszélgettek munkájukról, tapasztalata­ikról a tanácsi dolgozókkal. S egy, a város rendezési terveiből készített kiállítá­son arról győződhettek meg: Barcson tudatos, tervszem munkával, különböző szak­emberek jól átgondolt ja­vaslatai alapján hajtották végre a varos arculatai meg­változtató terveket. Ezt kővetően a megye ve­zetői, a képviselőcsoport tag­jai s a város vezetői között beszélgetésre került , sor. Su­gár Imre, a megyei tanács elnöke az eddigi dinamikus fejlődésről beszélt, a szoba került gondokra válaszolt. Elmondva, hogy a városnak igen nagy szüksége van töb­bek között egy sütőüzemre. Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára a távlati, rendezési tervekről, szóit elismerően, hangsú­lyozta, hogy azok meglete lehetővé teszi a tervszerű, megalapozott munkát. Az ügyintézők gyors és pontos munkájára hívta fel a fi­gyelmet, hogy a tanácshoz hivatalos kérelemmel for­dulóknak ne kelljen fölösle­gesen utazgatniuk.. Szólt a tanácsi önkormány­zat, az önállóság fontosságá­ról. Varga Károly, a nép­front megyei titkára a ta­nácstagi csoportok munkájá­nak jelentőségéről beszélt. Valamennyi felszólaló kife­jezte annak fontosságát, hogy a jövőben is törekedni kell a lakossággal való jó együtttnűködésre. A képviselők véleményét Szokola Károlyné dr. cso­portvezető foglalta össze, megállapítva: hasznos, jó módszereket, tapasztalatokat szereztek Barcson, amelyék követésére más tanácsokat is ösztönözni fognak. Végül a megyei vezetők, a képviselők Süveges Sándor, a városi pártbizottság 'első titkára és dr. Németh Jenő tanácselnök társaságában városnézésen vettek részt. Sz L. A Minisztertanács megtárgyalta A mezőgazdaság ár- és pénzügyi szabályozó rendszere 1983-ban A Minisztertanács csü­törtöki ülésén megtárgyalta a mezőgazdasági ár- és pénzügyi szabályozórendszer működésének tapasztalata­it, az Állami Tervbizottság ezzel kapcsolatos állásfogla­lását és határozott az 1983- ban szükséges módosítá­sokról. Megállapította, hogy a me­zőgazdaság közgazdasági szabályozás« alapjaiban' megfelelő, hatékonyan segí­tette a termelés növekedé­sét, a belföldi ellátást, vala­mint az ex port-bővítést. A szabályozórendszer gyökeres változtatására ezért nincs szükség, kisebb módosítá­sokra azonban sor kerül. A szabályozók változtatá­sát elsősorban a világgazda­ságnak a magyar népgazda­ságra gyakorolt hatása te­szi szükségessé. A korrekci­ót indokolja meg az is, hogy az ipari eredetű termelőesz­közök árai növekednek, né­hány átmeneti jellegű költ­ségvetési támogatás — te­hergépjármű / járulékked­vezmény, energia ártámoga­tás — megszűnik. Ezen túl­menően a tervcélok megva­lósulása végett az ágazaton belüli érdekeltségi, jövedel­mezőségi arányokat is szük­séges módosítani. Elsődleges cél az, hogy a szabályozók jobban segítsék elő a hatékonyság növelé­sét. a költségek további csökkentését, a termékek minőségének javítását. az eddiginél jobban ösztönöz­zenek a változó külső és belső gazdasági feltételekhez való alkalmazkodasra. Az intézkedések mérsékelik a mezőgazdasági üzemek vá­sárlóerejét. jövedelmet, amit a gazdaságok a haté­konyság növelésével, ter­melésszerkezetük módosítá­sával, költséggazdálkodásuk javításával ellensúlyozhat­nak. A mezőgazdaságban is je­lentkező anyag-, energia- stb. áremelések, valamint a támogatások mérséklésé­nek következményeként a felvásárlási árak kisebb mértékű — átlagosan 75,7 százalékos — növelése szük­séges. Az árváltozások az egyes ágazatokban eltérő mértékűek. Egy részük köz­ponti hatósági intézkedések formájában, más részük a terméshelyzet, a piaci hely­zet, a kereslet-kínálat alap­ján a vevők-eladók megál­lapodása szerint valósul meg. 16 Ft tonna (a cukor világpiaci árának csökkenésére tekintettel a cukorrépa utáni többletter­melési prémium megszűnik, ennek kifizetését ugyanis a korábbi kedvező világpiaci cukorár tette lehetővé) 1,— Ft kilogramm 1,60 Ft/kilogramm mezőgazdasági nagyüzemek által igényűé vett egyes szolgáltatások dijai (példá­ul: állattenyésztési szolgálta­tások). Az ártámogatás megszün­tetése és a termelői, vala­mint az importárak változá­sa miatt a mezőgazdasági gépek ára átlagosan 18—19 százalékkal emelkedik. Az egyes gépek áremelkedése erőteljesen differenciált. — A traktorok és munka­gépek árai mintegy 22—23 százalékkal, a speciális gé­peké átlagosan 44 százalék­kal emelkedik. — A jelenleg sem támo­gatott gépeknél 6—13 száza­lékkal lesz magasabb a be­szerzési ár. — A Uiazai gyártású és a szocialista importból szár­mazó speciális munkagépek ára mintegy 60 százalékkal növekszik. A megszűnő támogatás ellensúlyozására 1983-ban a mezőgazdasági nagyüze­mek az eddigi támogatási mértéknek megfelelő össze­gét saját tartalékalapjukból felhasználhatják. Emellett a kedvezőtlen adottságú, va­lamint — szűk körben — a tartalékalappal nem rendel­kező más üzemek a gepbe- szerzéshez a megyei taná­csok útján fejlesztési támo­gatást kaphatnak. A kedvezőtlen adottságú nagyüzemek támogatási rendszere lényegében nem változik, de a termelés ösz­tönzése érdekében emelke­dik a kalászos gabonák után járó árkiegészítés. Módosulnak az ültetvény- teiepitesek támogatási mér­tékéi is. Az alma és meggy telepítés támogatása csök­ken. a szőlő; cseresznye, körte, szilva, őszibarack, kajszi stb. támogatási mér­téké nő. A mezőgazdasági nagy­üzemekben 1983. évtől — a népgazdaság egyéb területei­hez hasonlóan — megszűnik a kötelező műszaki fejleszté­si alapképzés, mind az alap­tevékenység, mind a kiegé­szítő tevékenység körében. A jövőben a gazdaságok sa­ját elhatározásuk , szerint képezhetnek műszaki fej­lesztési alapot. Az ipari és építőipari tevékenységek után — az árakban is érvé­nyesíthető — műszaki fej­lesztési hozzájárulást kell fizetni. A legfontosabb mezógazadsagi termeltek felvásárlási ara a következő mértékben növekedik: Étkezési búza 60 Ft/tonna (ennek megfelelően növek­szik az egyéb kalászos gabo­nák felvásárlási ára is) Kukorica 150 Ft/tonna (A követelmények kisebb novelese meliett az 1982-ben be­vezetett gabona — kalászos gabona es kukorica — többlet- lermeiesi premium továbbra is fennmarad.) Cukorrépa Vágómarha Vágósertés (A vágóállatok felvásárlási áremelésének egy részé hatósági alapárban, más része — az exportárak és a minőség alaku­lásától is függően — differenciált felarak novelese tormá­jában valósul meg.) Tehéntej 0,50 Ft,'liter A zsírosgyapjú felvásárlási ára — minősegenként differen­ciáltan — átlagosan 5 százalékkal növekedik. A vágóbaromfi ára átlagosan 0,70 Ft, kg-mal emelkedik. Hétköznapi ezermester ♦ Sok mindenhez értők —' ezermesterek. Kéfelvünk is támad. Hogy ez vagy az igazán ért-e mindenhez. Megjavítja az eldugult olaj­kályhát, az elromlott rádiót, avagy azt a nagy házát ma­ga építette ... Ahol ilyen ember dolgozik, persze, ke­vesebb a gond. Ha beletörött a zárba a kulcs, „légy szí­ves” ... Ha leégett a vil­lanymotor, „csináld . ..” Ha a kombájnhoz nem kapni al­katrészt: „bütyköld meg”... Ügy vagyunk velük — persze, minden hasonlat sántít egy kicsit —, akár a bábszínészekkel. Legtöbb­ször ném figyelünk magára az emberre, csak az általa végzett tevékenységet, a munkát látjuk. Mert az a fontos. „Keresünk katonaidejét letöltött, rendezett családi életű, káros szenvedélyektől mentes, falusi életet kedvelő • ezermestert termelőszövet­kezetünkhöz. Bérezés: kíván­sága szerint”. — Ha ilyen hirdetést olvasna valamelyik lapban, jelentkezhetne-e rá? . — kérdem Haász Lőrincet, a mikei tsz karbantartóját. — Nem — válaszolja szeré­nyen. — Mert menjünk csak végig ezen a hirdetésen! Katonaidőmet valóban le­töltöttem (még 1965-ben), és a csala-di életen» iss rende­zettnek mondható. Feleségem szinten itt. a tsz-ben' dolgo­zik (könyvelő), a gyerekünk mar általános iskolába jár; jól megvagyunk: saját há­zunkban lakunk, s igazán nem szűkösen, hármunknak elég nagy ez a ház. Lassacs­kán, gépesítettük a háztar­tást. bebútoroztuk a lakást, nemrég személyautót is tud­tunk venni. Tehát ez rend­ben van. — A falusi életmóddal van a baj ? — Gyerekkorom óta falun élek, ezt szoktam meg. Ne­kem ez a kedves. Városban lakni nem szeretnék. A fele­segem is falusi; igaz. ő ba­ranyai. Ö is ezt az életmó­dot kedveli. Amióta megvan a kocsi, pillanatok alatt be- ugrunk Atadra vagy Kapos­várra, ha kell valami. A Balatonra is minden évben eljutunk. — Márpedig azt hallot­tam itt. hogy a Haász Lő­rinc nem kevés dologban jártas. — Igen. Nagyatádon vé­geztem ipari iskolában, gép­lakatosként. Utána elvégez­tem a hegesztötanfolyamot. Mivel az érdeklődésem egy­beesett a termelőszövetkezet igényével, kazanfűtesbol is végzettséget szereztem. Idő­közben megismerkedtem a mechanikával tt az elektro­nikával. jórészt azzal is fog­lalkozom. Latja, ebből még­sem tettem vizsgát. Mostani munkám a burgonyatároló­hoz köt, hamarosan megin­dul a betakarítás; a váloga­tó- es szalagrendszerhez tar­tozó elektromos motorok karbantartását végzem. De ami a képzeletbeli apróhir­detésben volt, hogy ..bére­zés kívánsága szerint”, az engem is kiváncsivá tenne — mosolyodik el. — Ez azt jelenti, hogy a több pénz, a nagyobb bér csábítólag hat? — Szó sincs róla! Engem nagyon jól megfizetnek itt, a tsz-ben. Ezenkívül kiegé­szítésképpen, munkaidőn kívül, „benzinkutas” is' va­gyok: gázolajat adok ki he­tente kétszer a lakosságnak. Erre igazán nincs panaszom. — A hirdetésben szó volt a káros szenvedélyekről is. Ezzel mi a helyzet? — Hogy károsok-e. az ntegitélés dolga. A feleségein szerint néha azok. Itt van mindjárt az érdeklődésem. Ahogy visszaemlékszem, a keresztapám oltotta belém; még nyolcéves sem voltam, el-elvitt az akkor még mű­ködő malomhoz. A kerekek csörlők. csavarok teljesen le­bilincseltek. Estére csupa olaj voltam. Ez a g-yerékes kíváncsiságom a mai napig csak fokozódott; szétszedni egy elromlott motort, meg­keresni a hibát: ez meganv- nyi lehetőséget rejt magá­ban. Aztán meg mindig ke­resem, hogyan lehetne újí­tani valamit. Szerepeltünk az alkotó ifjúsági pályázaton is, sikerrel. Újításunk épp ehhez a burgonyaosztályo­záshoz kapcsolódott. Egy­szóval : nincs olyan, amivel ne foglalkoznék szívesen. Mondta is az elnök a minap: „Lőrinc, nem lesz ez sok magának?” Pedig még kö­zeli tervem a központi fű­tés és gázszerelés is: ebből szeretnek vizsgát tenni. — Kedvenc időtöltése? — A családom. Örömmel látom, hogy már a gyerek is hqzzányúi a fogóhoz meg a csavarhúzóhoz. Ezenkívül méhészkedni szeretek. Igaz, kicsit ..szúrós szerelem” ez. de érdekes is, és jól jöve­delmez. Tudás és egyéni boldogu­lás — szorosan összefüggő fogalmak. Ez a beszélgetés­ből is kitetszik. És meg va­lami: egy sok mindenre kí­váncsi, íhunkáját jól végző ember nagyon is köznapi dolgokkal foglalkozik. Csak a kíváncsiság, a tanulás­vágy. a gyakorlatiasság több benne az átlagosnál. A felvásárlási árnövekedé­sek. valamint az egyéb je­lentős költségemelkedések miatt. — indokolt körben es mértékben — növekednek az élelmiszeripari termékek termelői árai is. A termelői árak emelkedese a hatósági­lag rögzített és maximált, fo­gyasztói áras élelmiszerek­nél — • eletszinvonalpoliti- kai céljainkkal összhangban — a fogyasztói árakat álta­lában nem modosit.ia, ha­nem a forgalmi adót csök­kenti, illetve a fogyasztói árkiegészítést növeli. A terméshozamok növelé­sét megalapozó talajerő- visszapótlás ösztönzése ér­dekében 1983-ban a műtrá­gyák ára nem változik. Az import fehérjetakar­mányok aranak 1983. evre várható 12 százalékos, a ta- , karmanyforgaimazas költsé­geinek tonnánkénti 100 fo­rintos, valamint a ta- karmanygabonak felvásár­lási árának 2—5 szazalesos növekedése miatt a takar­mánygabonák eladási árai 5—7 százalékkal, a keverék- takarmanyoké pedig átlago­san 6 százalékkal emelked­nek. A növényvédő- és gyomir­tószereknél — a termelői és importárak változásának lo- váobharitasa es az ártámo­gatás csökkentése miatt — 18 százalék ár- következik be. emelkednek a A kedvezőtlen adottságú és az atlag 19 aranykorona alatti szántó terület ú mező- gazdasági nagyüzemek Bu­dapesten és vonzáskörzete­ben folytatott ipari és szol­gáltató tevékenységénél a termelési adó visszatartási kedvezmény 1983-tól a je­lenleginek a felére csökken. A mezőgazdasági kister­melőkre vonatkozó támoga­tások — ideértve a kisgép­beszerzés támogatását is — valamint az adók nem vál­toznak. A keresetszabályozásban jelentős változás, hogy a jövőben a mezőgazdasági nagyüzemek adottságainak megfelelően két munkadíj- szabálvozási forma közül választhatnak. A termelés fokozása, a hatékonyság no­velese. a helyes foglalkozta­tási struktúra elősegítése, továbbá a keresetek terv szerinti alakulasa érdekében a nagyüzemek a jelenlegi munkadijszabályozási rend­szer helyett a bruttó jöve­delem előző évi színvonalá­tól függő munkadíjszabalyo- zásí formát is választhatják. Emellett pályázatos úton — szűkebb körben — további két személyi jövedelemsza­bályozási forma is beveze­tésre kerül. SOMOGYI NÉPLAP átlagosan emelkedes Bebes József I Ugyancsak

Next

/
Oldalképek
Tartalom