Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-02 / 205. szám

Az új szakmunkásvizsga-szabályzat Mymtcvanezer tanulót érint „Hopp ide tisztán!" Kitáncolták a kitüntetést Csaknem 50 ezer szakmun­kástanulót és , mintegy 30 ezer felnőtt diákot — és ter­mészetesen oktatóikat — érint majd, az idei tanév végén az új szakmunkás­vizsgaszabályzat, amit a Mű­velődési Minisztériumban a közelmúltban dolgoztak ki. E rendelkezést széles körű előkészítő munka alapozta meg. A tárca illetékesei ki­kérték a tanácsok, a szak­munkásképzők irányítóinak és a vezető szakfelügyelők­nek a véleményét az 1970 óta érvényben levő szakmun­kásvizsga-szabályzatról. Egy évtized alatt ugyanis jelentős változások történ­tek a szakmunkásképzésben. Áttértek például az egysé­ges — tagozat nélküli — ok­tatásra, s időközben szakkö­zépiskolákkal bővült a szak­munkásképzést szolgáló in­tézmények köre. Négy éve újabb szakmákat vontak össze, számuk 190-ről 128-ra A rendkívüli gyermeknap­pal kezdődött. A gyermekek meghívták szüleiket, vegye­nek részt a kirándulásukon, amit óvónőjükkel erre a kedves napra terveztek. Sok szülő kísérte boldogan gyer­mekét, résztvett az elemó­zsia és a plédek cipelésé- ben, a közös játékban. Sok kicsi örült, mert ezen a na­pon mellette voltak mind, akik nélkül nem lehet igazi a játéka: az anyuka, az óvónéni és a kis pajtások is. A gyermeknap után itt volt az évvége. Aki tehette, néha tovább lustálkodott ágyikójában, 's megkezdőd­tek a tervezgetések. Ki hol és, hogyan tölti a nyarat? Sok kicsiért megérkezett a nagymama. Vidámnak ígér­keztek a hancúrozások, de nem egy gyermek odázta el az indulás időpontját, hogy az óvónenik is vidám szóra­kozást ígértek. A nagyobbak - kal már meg lehetett beszél­ni, hogy fürdés, kirándulás, verseny játék, mozieloadas csökkent. (Például az autó­szerelő és gépjárművillamos­sági szerelő szakma összevo­násából alakították ki a gépjárműtechnikai szerelő szakot.) Ám régi alapszak­mák is átalakultak, így a többi között a hagyományos gépszerelő és karbantartó szakmai képzés, amelyet az építögépszerelői ismeretek oktatásával bővítettek. A régi vizsgaszabályzat előírásai viszont a korábbi képzés követelményein ala­pultak, ezért volt szükség a változtatásra. A művelődési tárca illetékesei szerint a jö­vő szakmunkásainak vizs- ' gáztatásában nem Volt egy­séges a követelményrend­szer sem. Az újonnan kialakított vizsgaszabályzat már tükrözi -az elmúlt tíz év változásait. Kimondja például, hogy a szakmunkásvizsga a szakmai fölkészültség értékelésére szolgál, s azon — a társadal­követi majd egymást. És még valami: közös kirándu­lás a Balatonra! Kempinge­zés. Igaz, nem hetekről volt szó, hanem csak egy nap­ról. De az is hosszú idő tud lenni egy kisgyermek­nek. A balatoni kirándulá­son nincs alvás délután, van viszont fürdés, labdá- zás, játék a vízen, tréfás vetélkedő. Az óvónők nem cél -nél­kül csinálják ezeket. Ké­sőbb, a foglalkozásokon szá­mítanak a közösen szerzett élményekre. Fölidézik a gyermekek élményeit, meg­figyeléseit; lehet beszélni a közös buszozási'ól, az együtt látott hajókról, a csónakok­ról, az irigyelt széllovasok­ról. És a világra szóló él­ményről:. a haj ókázásról a katamaránnál. Amikor a gyermekek a vízzel ismerkednek, rögtön előjön a Balaton, a „nagy víz”, a csónakázás. Összeha­sonlítása más vizekkel, pél­mi ismeretek kivételével — kizárólag szakmai tantár­gyak szerepelnek. A szak­munkás-bizonyítvány — a képzés céljának megfelelően — kizárólag szakmai képesí­tést igazoló okmány, s csak megfelelő iskolai bizonyít­vánnyal együtt jelent vég­zettséget. Az érvénybe léptetett sza­bályzat a korábbitól eltérően ágazatonként határozza meg a vizsgatárgyak körét. A történelmi, társadalmi isme­retek eredménye a szakmai elméleti és gyakorlati ér­demjegyekkel egyenlő „súly- lyal” szerepel a végleges minősítés kialakításában. Az új szabályzat lehetővé teszi a sikertelen írásbeli kijavítá­sát szigorított szóbelivel. Az úgynevezett vizsgaremek ké­szítésének szükségességéről az iskolák igazgatói saját ha­táskörükben rendelkezhet­nek. Kötelezően előírja vi­szont az írásbeli és a szóbeli tudás fölmérését központi té­telek szerint, s azt, hogy a gyakorlati számonkérés he­lyileg meghatározott — a szakmai szintnek és az ér­vényes tanterveknek megfe­lelő — feladatok alapján történjék. A szakma kiváló tanulója verseny első hat helyezettje — a középiskolai tanulmá­nyi versenyhez hasonlóan — mentesül a szakmunkás- vizsga alól. Az új vizsgaszabályzat lét­rehozásával olyan követel­ményrendszert kívántak ki­alakítani, amely az általáno­san művelt, szakmailag jól képzett, a gyorsan változó termelési körülményekhez alkalmazkodni képes szak­emberek képzését segíti. Az Anjou-kor művészetét bemutató kiállitással, vala­mint a korszak történeti, művészettörténeti kérdéseit és ezek kutatásának leg­újabb eredményeit megvita­tó- nemzetközi konferenciá­val emlékeznek meg Nagy Lajos király halálának hat­századik évfordulójáról szeptember 11-én, Székesfe­hérváron. Az István király Múzeum, valamint az MTA művé­szettörténeti kutatócsoport­ja és középkori munkaibi­zottsága rendezésében a Csók István Képtárban meg­nyíló kiállítás anyagát ha­zai múzeumaink, s több külföldi intézmény gyűjte­ményéből állították össze. E nyara dául a mindenki által jól ismert Kapós folyóval. Vagy a vízi rendőrség mo­torosa, esetleg a rendőrségi helikopter. Következtetések, találgatások — beszédkész­ségük fejlesztésének lehető­ségei, témái. i Nyári élménynek is kelle­mes a mozielőadás. Igaz, a térem egy kicsit meleg volt, de a kis bugyikban kibír­ták, s két forintért jól szó­rakoztak a gyerekek. Fő a változatosság! Nincs min­denkinek nagymamája, a szülőknek sem végtelen a szabadsága... Aki akarta, délelőttönként televíziót is nézhetett. A tévé sok kedves gyermekmű­sort ■ sugárzott a gyerekek­nek. Lehetett válogatni. Mégis talán a legnagyobb öröm a fürdés volt. A regge­li izgalommal teli kérdés: — Övónéni! Lesz olyan idő, hogy fürödhetünk? Kerékpározás, napozás, fürdés, mesedélelött — gyer­mekparadicsom. Még a kis A lakodalmi kalácsból még nekünk is jutott — Aztán milyen is volt az a lagzi? Ászlós? Kicsi vagy nagy? — Ászlók nem voltak. Ha a menyasszony nincs bő ru­hában, akkor nem ászlós' a lakodalom. A mai lányok dereka már nem szokott a három-négy péntölhöz, a röpikéhöz, a kasmírszok­nyákhoz ... Amúgy jó kö­zepes lakodalom volt, száz­húsz vendéggel. A nagy la­kodalom Berzencén kétszáz­ötven-háromszáz vendéggel jár. Az új menyecske már ki is röpült a családi fészekből — nem akármilyen „fészek” ez az Arany János utcai szép ház! —, s valahol Hat­vanban eszi az első hetek mézes kalácsát. Hogy nem lehetett akármilyen lagzi a kis G'éczi Julié, arra •bi­zonyság Krénusza István re­tárlaton csaknem háromszáz kőemléket, rendkívül szép ötvösmunkákat fém- és használati tárgyakat kerá­miákat láthatnak az érdek­lődők. Fényképfelvételeken bemutatják azokat az érté­kes egyházi kincseket is, amelyeket Nagy Lajos ki­rály ajándékozott a külföldi egyházaknak. A kiállítást követő nem­zetközi konferencián az An- jou-kor legjobb ismerői — francia, osztrák, lengyel és hazai kutatók, művészet- és zenetörténészek, történé­szek — vitatják meg e je­lentős korszak legfontosabb kérdéseit. A kiállítás rendezését már megkezdték. kerteknek is akadt állandó, szorgalmas gondozójuk. Igaz, a piros paradicsom is csábító volt, de azt mindig közösen ették meg. Aki nya­ralás után érkezett vissza, az volt a soros mesélő. So­kan utaztak, többen voltak a bolgár tengerparton, az Adrián sátortáborban; még többen kirándultak Pécsre, a vidámparkba, az állat­kertbe.- A fővárosunkban is sokan gazdagodtak élmé­nyekkel. Most itt a szeptember. A nagycsoportosok már iskolá­ba mentek. Néha összebújva találtuk őket: tervezgettek, elmondták egymásnak új élményeiket. Jóval korábban megvásárolták nekik a táskát, a füzetek bekötve ott vár­ták őket az íróasztalon — hogy jelenlétükkel is figyel­meztessenek megváltozó életformájukra. Az egyik kisleány meggyőződéssel ál­lította, hogy az iskolának más szaga van, mint az óvodának. — Persze, hogy más, hiszen ott van a millió új könyv, amiből mi fogunk tanulni — világosította föl a jölértesült Peti. Báli Györgyné 6vóf»ő kedtsége. Nóta volt a literes üvegekben! — A gyors csárdást eä­táncolták-e? — Az egész műsort! Mert jeles embereknél vendégeskedtünk Berzen­cén. A népi együttes szóló­táncosaival — Géczi István- néval és Krénusza Istvánnal T- beszélgettünk Gécziné negyvenhét éves, tűzről pat­tant asszony; ha a muzsika megszólal, bizony, fürgébb a lába a fiatalokénál! Krénu­sza, a táncospárja hallga­tag, barna fiatalember, har­minchárom éves.. Ha nem bizonygatnák, el sem hin­ném, hogy a kanás ztáncot olyan keményen döngöli. Bontják a lakodalmas asztalt. Lekvárhűtő borúsra fordul az idő. Roskadásig tele az almafa Ízes, leves gyümölccsel. Szomszédol- ni a kíváncsiság hozza a közelben lakókat Újtelep­nek hívják Berzencén ezt a részt, csupa új ház. Mit ház? Egyik, másik kis palo­ta! Ez a 4-es, a Gécziéké sexn akármilyen. Négy éve épült a régi, részben tö~ mésiház helyére. Négy szo­ba, két konyha, két kamra, meg ami kell..-. Több ge­neráció folyamatos jelenlé­tére tervezték. „De nem azért jöttem, hogy én itt leüljek •..” — Mióta dolgoznak az együttesben ? — Hatvannyolc volt az éve, hogy elkezdtük. De nemcsak mi, Kiénuszásval, hanem a férjem is: ő a ci- terások vezetője. Jómagam a pávakörnek vagyok tagja, meg a tánccsoportnak. Pe- Perő Gyula férfikórust is szervezett Szóval: van. itt élet! Van. Efogy Géczi István- néban, az egykori Semaf- csán Juliskában van, az biztos. Az apja még horvá­tul beszélt, ő csak megérti a horvát szót de nem beszéli. Az iskola takarítónője. Igaz, ami igaz — azt mondja. — szép iskola, jó iskola; egy gyönyörű park közepén, de azért a munka kemény. Azt a sok termet helyiséget na­ponta „tisztába rakni” ... Mivel kultúrház, művelődési központ nincs, a próbák a tornateremben zajlanak — utána ő takarít Na, azért ilyenkor — föllépések előtt heti háromszor is! — segíte­nek az asszonyok, lányok. — Több nemzedék dalol, táncol az együttesben. Ti­zenkét-tizenhárom pár rop­ja. A lányom is járta, amíg köztünk élt... Kis felhő ereszkedik a gazdaasszony szemére, de aztán azt mondja: — Majd csak jön, és mi Az ország első autós kert- mozija a Pest megyei Ven­déglátóipari Vállalat és a Pest megyei Mozdüzemd. Vál­lalat kezelésében Szentend­rén’ működik, a Teátrum ét­terem parkolójában. Mint­hogy a nézőközönség a gép­kocsikban ül, minden autó­hoz adnak egy tetszés sze­rinti hangerőre állítható hangszórót. Az autós kert- mozi idén — előreláthatólag is megyünk. A posta la M van találva! A hallgatag Krénuszát hl megfaggatjuk. — Ha nem táncot, M „táncoltatja”? — A téesz. Ott dolgozom 1968 óta. A fakitermelő bri­gádban Styhl-fűrésszel be­ret váltam az erdőt, most meg fogatos vagyok: a ház­tájiba fuvarozunk, szántunk, saruból unk, szénát vagy krumplit hordunk... Mikor mii kell. — Azért az erdei munká­ban több lehetett a roman­tika. Szerette az erdőt? — Kirándulni jobb lett volna benne. A Tölös, az Égeres, a Gyertyános, a Rudas ismer­te Krénusza Istvánt, és félte a fűrészét, amelynek keze­léséből szakvizsgát tett a berzencei hallgatag ember. — Haj — azt mondja Gé­czi István — azok voltak a szép idők, amikor még a fonyóban mulattunk. Vasár­naponként a lányos házak­nál megpendült a citera vagy megnyekkent a gombos hermordka; éjfélig rúgtuk a port! Rúgták most a tavasszal is, amikor Pesovár Ernő filmre vette a berzencei táncosok műsorát. Majd’ minden szereplésükkor meg­emlegetik Csalfa Mari nénit, aki énekével vidította őket. Szerencsére köztük van Ko­máromi Mari néni, ő össze­fogja a csoportot. Meg a művelődési ház nélküli igazgató, a csoportból kinőtt Szőke József. Nem egy díjat nyertek már a berzencei táncosok, énekesek, citera­sok. Hallgatag Krénusaa a pécsváradi leány vá sáron a szólótáncért Kodáily-leme- zeket kapott. — Ügy lesték a hivatásos táncosok a lábunkat, mintha el akarnák lopni. Azt mondták, amikor utánunk akarták csinálni, hogy bi­zony, ezt még gyakorolniuk kell... Nagy dicsőséget hoznak a szülőközségükre az együttes­tagok, ezt mindenki elisme­ri. Jó hírük megmaradt Bu­dapesten, Keszthelyen, Dom­bóváron, Lel lén, Szántód- pusztán, Veresegyház»«!, Komiról — mindenütt, ahol fölléptek. A Magyar Televí­zió néhány éve filmet forga­tott az ászlós lakodalomról, most meg a pécsi tévések filmezték őket Keszthelyen. De van más módja is az el­ismerésnek: Gécziné és Krénusza István augusztus 20-ra megkapta a Szocialis­ta Kultúráért kitüntetést. — örülnek? A szemük ragyog igent. Leská László — október 6-ig tart nyitva, természetesen csak akkor, ha az időjárás megengedi. Műsorán mündig más-más film pereg — megelőzve az országos bemutatót. Díszletvá ros A Mafflm fóti részlegét kevésbé ismerik a mozilátogatók A közelmúltban ez a „díszletváros” két új létesítménnyel is gazdagodott: átadták a filmeseknek a háromezer négyzet- méteres stúdiót és fölépült a Hamlet című tv-produkeió díszlete, ami később más játékfilmek készítéséhez is föl­használható. Jelenleg Seregi László rendező a három évvel ezelőtti Manón Lescaut díszletét használja föl új tv-filmjé- nek forgatásához. Ez Planquette Corneville-i harangok cí­mű operettjéből készült (MTI-fotó — Horváth Éva felv. — KS) Óvodások vidám Kiállítás és konferencia Nagy Lajos király emlékére Autós kertmozi Szentendrén

Next

/
Oldalképek
Tartalom