Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-01 / 204. szám

v I L A Ö PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! I Ál ; ÍV­ÁRA: 1,40 Ft SOMOGYI ^ A Z MS ZMP §€r EIB iVo TT SÁG Á N/A K L APJA *: XXXVItl, évfolyom, 204. szóm 19S2. szeptember 1., szerda AZON A SZEPTEMBER ELSEJÉN... „Európa egyelőre nem táj. nem környezel, hanem egy­szerűen csak terep", írta a publicista Bálint György 1939 szeptemberének első napjaiban, amikor körülötte „látszólag semmi sem válto­zott: A fák ieveiei úgy zi­zeglek az esőben, mini más­kor, a házakban telvonógé- pek közlekedtek, simán és zökkenés netkuí, es bizonyá­ra akadt valahol kohó, aki egy pillanatra lehunyta a szemét, és egy rímen gon­dolkozott. . Ama szeptember elsején — a 43 évvel ezelőttin — az emberek arra ébredtek, hogy háború van, de csak kevesen ébredtek rá arra, hogy ez mit jelent. Ma isko­lában lanitjak. hogy azon a hajnalon, Lengyelország’ megtámadásával kezdetét vette a második világhábo­rú. Azon a szeptember else­jén péntek volt, ha jól tu­dom. a gyerekek készültek a tanévnyitóra, s nem volt száma a háborúnak, amiről a rádió hírt adott, s amit vi­lágháborúnak is csak vasár­nap neveztek, miután — Bá­lint György tanúsága szerint — egy közismerten szenve- délytelen angol ráiiióbemen- do hangja szenvedélyesre fordult. Azóta beszámoztuk a világháborúkat: I . II. és tudjuk róluk, hogy mindket­tő a tőkés rendszeren belüli összetűzésként keletkezett, hogy mindkettő a kapitalista országok egyenlőtlen fejlődé­sének törvényszerű követ­kezménye volt. Arról a szep­tember elsején kezdődő vi­lágháborúról ma már azt is tudjuk, hogy elődjétől — a csekély negyedszázaddal ko­rábbi öldökléstől — nem el­sősorban az ^pusztult embe­rek számában különbözött (hiszen ötvenkét millió áldo­zatot a háborút követő „bé­keévek" fegyveres konfliktu­sai is követeltek, hanem ab­ban. hogy a mar létező szo­cializmus ellen is szövetke­ző imperialista hat;,«ni cso­portosulások közül az egyik — a fasiszta Németország vezérletével — az Arámi po­litika rangjára emelte az agressziót. Azóta sokat tanultunk. Még a háború után szüle­tett nemzedék számára is nyilvánvaló, hogy kettésza­kított világban él, s hogy ez a megosztottság nem föld­rajzi, nem regionális, hanem — az egész világot áthatóan — társadalmi, ideológiai jel­legű. Megtanultuk, hogy a ka­pitalizmusból a szocializmus­ba való átmenet korszaká­ban békében együtt kell él­nünk társadalmi, ideológiai ellenfeleinkkel, mert ezt né­peink — minden nép — biz­tonsága megköveteli. Azon a szeptember elsején Európa néptömegei még csak féltek attól, ami bekövetke­zett. Ma — 43 évvel később — tudatosabb a fegyverkor­látozásért, a leszerelésért küzdő tömegek békevágya, s cselekedni akarnak, mielőtt megbénítaná őket a félelem. Mert más esetben nemcsak Európában, de sehol a vilá­gon. s nemesak „egyelőre . hanem végérvényesen válna tereppé a táj. egy esetleges újabb világégés hajnalán. Nem zizegnének a fák leve­lei az esőben, nem működ­nének a liftek, s rímen töp­rengő költő sem akadna. Mert azon a szeptember elsején kezdődött az utolsó túlélhető világháború... % A Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozata Őszi szeíidlarifási akció A Magyar Szolidaritási Bizottság tegnap nyilatkoza­tot tett közzé az őszi szoli­daritási akciosorozat alkal- ■ mából. Nehéz időszakot él át az emberiség. Évtizedek óta nem volt ennyire feszült, ellentmondásokkal, veszé­lyekkel terhes a világ. Az ••Egyesült Államok politikájá­ban az éles konfrontáció, a fegy vérkezesi verseny új hulláma került előtérbe. Földünkön mélyülnek és szaporodnak a nemzetközi biztonságot fenyegető helyi válságok; mindezek miatt az világ országai növekvő bel­ső gazdasági nehézségekkel küzdenek — állapította meg bevezetőben a dokumentum. A békét féltő tömegek mind bátrabban és erőtelje­sebben lépnek fel az embe- ' riséget fenyegető veszélyek ellen. E világméretű küzde­lemben — elsősorban a ha­tékonyabb szocialista építő- munkával — részt vállal a magyar nép is. A Szovjet­unió, a szocialista országok, a világ népei és haladó erőinek cselekvő szolidaritá­sa, összefogása a békéért, a háborús politika feletti győ­zelem döntő feltétele. A Magyar Szolidaritási Bizottság ez évben is szep­tember 1-től, az antifasiszta világnaptól kezdődően meg­hirdeti hagyományos őszi akciósorozatát. Az akció ke­retében sorra kerülő politi­kai fórumok. szolidaritási gyűlések, kiállítások és más rendezvények segítik, hogy közvéleményünk minél szé­lesebb körbén 1 megismerje a rendkívül bonyolult, nemzet­közi helyzet összefüggéseit, a világbékéért, a politikai enyhülésért, a fegyverkezési hajsza megállításáért, a .le­szerelésért, Európa békéjé­ért és biztonságáért, a tár­sadalmi- haladásért folyta­tott- világméretű' küzdelem legfontosabb eseményeit, az imperializmus ellen küzdő népek jogos és igazságos harcát- A programsorozat jó alkalom arra, hogy a ma­gyar nép ismételten kifeje­zésre juttassa a nemzetközi helyzet alakulásáért, a tár­sadalmi haladásért, a szocia­lizmusért, a béke ügyéért érzett mély felelősségét, cse­lekvő szolidaritását az el­nyomott népek felszabadító antiimperialista harcával. A Magyar Szolidaritási* Bizottság felhívással fordul a magyar közvéleményhez: határozottan ítélje el • az Amerikai Egyesült Államok­nak és szövetségeseinek, a NATO-nak agresszív, a vi­lágbéke szempontjából be­láthatatlan következmé­nyekkel járó konirontációs politikáját A bizottság nyilatkozatá­ban köszönetét fejezi ki azoknak a kollektíváknak és egyéneknek, akik önkéntes hozzájárulásukkal lehetővé tettek, hogy az év első felé­ben segítséget nyújtsanak a angolai, a namlbiai, a nica- raguai, az etióp, a vietnami. Palesztinái, a libanoni, az a laoszi, az afganisztáni, a kambodzsai népnek hősies küzdelmükhöz és enyhítsék a. függetlenségért, a társa­dalmi haladásért harcoló né­pek szenvedéseit. A dokumentum a további­akban leszögezi:, a vilpg kü­lönböző népei a jövőben is számítanak támogatásunkra, ami jelentősen erősíti szo­cialista hazánk nemzetközi tekintélyét. A Magyar Szo­lidaritási Bizottság ezért köszönettel fogadja a szám­lájára történő önkéntes be­fizetéseket Abban a meggyőződésben hirdetjük meg az őszi ak­ciósorozatot hogy az a ma­gyar nép internacionalista hagyományaihoz méltóan ezúttal is kifejezésre juttat­ja társadalmunk egészének tevékeny. hozzájárulását a békéért, a nemzetközi eny­hülésért vívott küzdelemhez, a nemzeti felszabadítási mozgalmak harcának támo­gatásához — fejeződik be a nyilatkozat %k \ ^ fi A gépiparban és a gépgyártásban a bonyolult geometriai formájú alkatrészek döntő többségét még ma is forgácsolással állítják elő. Ez nem gazdaságos, mert a ki­induló anyagnak általában 50—60 százaléka forgácsként el­vesz. A korszerű tömeggyártásban egyre inkább tért hódíta­nak a forgács nélküli gyártási eljárások; ezek közé sorol­ható a már régóta ismert precíziós öntés is, amelynek a hagyományos öntéshez viszonyítva igen sok előnye van. Képünkön egy új módszeren alapuló héjformába-öntés Termelőerők, termelési viszonyok A termelőerők és a terme­lési viszonyok változása a mezőgazdaságban címmel háromnapos tudományos tanácskozás kezdődött ‘ teg­nap a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemen. Bíró Fe­renc rektor megnyitója, Után Huszár István, az' MSZMP Központi Bizottsága Társadalomtudományi Inté­zetének főigazgatója tartott előadást a plenáris ülésén részt vevő több száz szak­ember előtt a mezőgazdaság szocialista fejlődésének ma­gyarországi tapasztalatairól. Hangsúlyozta, hogy a tuda­tos, szocialista agrárpoliti­kának, valamint a tudomá­nyos és technikai vívmányok gyors alkalmazásának ered­ményeként a magyar mező- gazdaság számos, világvi­szonylatban is jelentős sikert ért el. A mezőgazdasági nagyüzem ma már döntő té­nyező a települések életében, a szövetkezetek és az állami gazdaságok tevékenyen részt vesznek a falvak arculatá­nak formálásában. A gazda­ságokban alkalmazott mo­dern technika .pedig egy me­rőben új agrárműszaki réteg kialakulásához vezetett. A plenáris ülést követően a résztvevők négy szekció­ban folytatták a tanácsko­zást, a mezőgazdasági ter­melőerők fejlődéséről, a föld- használat közgazdasági kér­déseiről, a termelési viszo­nyok változásairól és a nagyüzemi földhasználat agronómiái kérdéseiről. A szekcióülések munkájának eredményeit szerdán összeg­zik. s a tanácskozás csütör­tökön szakmai nappal feje­ződik be. Hazánkba érkezik a norvég küiiigyiiiiniszler Svenn Stray, a1 Norvég Ki­rályság külügyminisztere Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására ma hiva­talos látogatásra hazánkba érkezik. Új, környezetvédő módszerek Szakmai tanácskozás, bemutató Bogláron A Balatonboglári Állami Gazdaság mindig szívesen vállalkozott az új módszerek kipróbálására, és sókat tett azért, hogy az élenjáró mód­szerek mielőbb elterjedje­nek. A Viticooppal, a nö­vényvédő állomással, az ag­rártudományi egyesület ker­tészeti szakosztályával közö­sen tegnap ismét ilyen cél­ból hívták meg a szőlőter­melő társulás taggazdasá gait, a dunántúli növényvédő ál­lomások, kutatóintézetek szakembereit. Két fő téma állt a nagy érdeklődéssel kísért szakmai program középpontjában: a szőlő tápanyaggazdalkodása és növényvédelme. A táp­anyag-visszapótlás most ter­jedő, új módszeréről, a fo­lyékony műtrágyázásról két előadás hangzott el. Az egyik a folyékony mű­trágyázás elméleti jelen­tőségével foglalkozik, a másik — amelyet Vas János termelési igazgató­helyettes tartott — a mód­szer gyakorlati alkalmazását taglalta. Ez a technológia azon túl, hogy hatékonyabb — lehetőséget teremt a nö­vény szakszerűbb, pontosabb táplálására, fontos környe­zetvédő szerepe is van, hi­szen az oldott műtrágya szinte mind hasznosul. Má­sutt is, de kivált a Balaton vízgyűjtő területén, ennek igen nagy a jelentősége. A szakmai nap másik té­maköre a termelés biztonsá­gát befolyásoló vegyszeres gyomirtás volt. Erről három előadás hangzott el Egyik részletesen tájékoztatta a resztvevőket az állami gaz­daságban végzett vegyszeres kísérletek tapasztalatairól. A délelőtti előadásokat délután bemutató követte. A gyomirtás mellett a résztve­vő szakemberek megismer­kedhettek- azzal a gépsorral is, 'melyet a folyékony mű ­trágyázásra fejlesztett ki a gazdaság. Szakemberek nemzetközi találkozója Húszéves a Barátság Húsz esztendeje annak, hogy a Barátság kőolajveze­téken megindult a rendsze­res kőolajszállítás Magyaror­szágra. Ebből az alkalomból tanácskozás kezdődött teg­nap Hajdúszoboszlón a ve­zeték építésében és üzemel­tetésében részt vevő orszá­gok — Csehszlovákia, Len- -----------------------i----------------------­H oventa, Protenvita, A vásárváros készül a BNV-re Élénkül a kőbányai vásár­város, készül a szeptember 17tón megnyaló őszi -buda­pesti nemzetközi vásárra. Már naponta érkeznek kül­földről a kamionok, s a ki­állítási árukkal megrakott teherautók. Benépesülnek a pavilonok is, megkezdődtek a szerelési, berendezési munkák. Az idei őszi BNV-n Ma- gj'arórszágjsal együtt 41 or­szág és a Palesztinái Felsza­badítási Szervezet kiállítói mutatják be fogyasztasicikk­újdonságaikat. A szocialista országok közül a szovjet, a jugoszláv, a csehszlovákiai és az NDK -beli vállalatok, a tőkés országok közül pedig az NSZK cégei jelentkeznek a legnagyobb területen. Több évi szünet után ismét a résztvevők között lesz Algéria. Görögország, Kenya es Kuvait; Costa Rica, Ecuador, valamint Honduras első ízben vonultatja fel ex­portcikkeit. A vasár kiállí­tóinak száma előreláthatóan meghaladja a múlt évit: ösz- szesen mintegy lódé hazai ee külföldi cég mutatja be áru­kínálatát. A bemutatásira ke­rülő termékeket a könnyebb áttekinthetőség érdekében 12 árucsoportra osztották. Az őszi BNV-vel egyidőben há­rom szakkiállítást is rendez­nek. A Hoventa nemzetközi kereskedelemtechnikai és vendéglátóipari kiállítás az ötödik, a Protenvita nemzet­közi környezetvédelmi kiállí­tás a harmadik, a Studexpo oktatási eszközök nemzetközi kiállítása a második alka­tommal nyitja meg kapuit. gyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió — szakembereinek részvételé­vel. A megnyitó plenáris ülésen elmondták, hogy a Barátság kőolajvezeték-rend­szer az európai szocialista országok közötti integrációs folyamat egyik előhírnöke­ként épült meg. A vezeték- rendszer északi ágán Len­gyelországnak és a Német Demokratikus Köztársaság­nak. déli ágán pedig Cseh­szlovákiának és Magyaror­szágnak szállít a Szovjetunió kőolajat a Volga menti me­zőkről. 1962-től ez év szep­temberéig 100 millió tonna kőolaj érkezett Magyaror­szágra a Barátság kőolajve­zeték-rendszeren. a felhasz­náló négy országba együtt­véve pedig több mint' 700 millió torma. A Barátság ve­zetéken érkező olaj nélkül elképzelhetetlen lett volna a korszerű magyar kőolajfel­dolgozó és petrolkémiai ipar megteremtése. A tanácskozáson részt ve­vő szakemberek szeikcióüése- ken tárgyalják meg a két évtizedes működés tapaszta­latait, s egyeztetik a követ­kező időszak tennivalóit

Next

/
Oldalképek
Tartalom