Somogyi Néplap, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-14 / 190. szám
Nem mellékes üzemágak A kaposvári parcellázások révén Ölesé telkek a lakást igényléknek fi somogyi ísz-efe kiegészítő tevékenységéről tárgyalt a megyei tanács-vb Pedig most jóI tizeim Búcsú a dohánytól Kiegészítő tevékenység fejlesztésére lényegében a hetvenes evek kezdetén nyílt lehetőségük a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek. Az 1971. évi kormány- rendelet alkotói már világosán látták, hogy a tsz-mel- léküzemágak nemcsak a mezőgazdaság fejlődését segítő nyereségszerzesi források, hanem társadalmi igényeket is kielégítenek, fontos részei a hazai iparstruk- yorának. A központi álláspont változását a megven belüli megítélés csak fáziskéséssé! követte. így a fövá- fos környéki gazdaságok mar kitűnő kapcsolatokra tettek szert, amikor nálunk még „fekete bárany’’-nak tekintették a kezdemenyezökel. A közvéleményben is sokáig éltek az előítéletek, miszerint a tsz-üzemek aranybányák”, ahol „ügyeskedéssel” szerzik a milliókat... Ma mar világos, hogy egyebek közt a mezőgazdaság es ipar arányai adnak feleletet e látszólagos ellentmondásra. A virágzó tsZ- mei iek üzem agak rendszerint hiánypótló termékeket állítanak elő nagy rugalmassággal es az ipari üzemeknél kisebb „rezsivel”. Többnyire kihasználatlanul álló épületeket hasznosítanak, * nem ritkán máshol már kiselejtezett gépeket. A somogyi gazdaságok tavalyi összes bevételüknek mintegy 29 százalékai — több mint kétmilliárd forintot — az alaptevékenységen kívüli ágazatokból szerezték. Ki tudná megmondani, hány gyönge adottságú tsz ment volna csődbe az időjárás szeszélyétől nem függő nyereségmilliók nélkül ? Hány gazdaság vált volna képtelenné az alaptevékenységben csak időszakonként szükséges munkaerő megtartására? E helyi munka- alkalmak nélkül települések sora neptelenedett volna el. A megye mezőgazdasaga nem tudott volna ilyen ütemben fejlődni a melléküzemagakban megtermelt milliók nélkül, A nyereségből ugyanis többek között állattartó szaktelepek, terménytárolók, üzemi étkezdék vagy szolgálati lakások épültek. A megyei párt-végrehajtó- bizottság 1978. augusztus 16-i határozata döntő változást hozott a kiegészítő tevékenység itteni megítélésében. Ennek nyomán szeles körű felmérő- és szervezőmunka kezdődött, A szakirányitó szervek mar nem csupán segítették. hanem szorgalmaztak is a kiegészítő tevékenység fejlesztései. A kedvezőtlen adottságú tsz-ek központi támogatása ti fokozodoít. Mindennek eredményeként már 1979-ben 13 gazdaságban indítottak kiegészítő te- vekenvseget. 80-ban 29. Síben 21, s az idei első félévben 9 meiieküzemag alakúit. Jelenleg 4408 ember — az összes mezogazdasagi foglalkoztatott 16,2 százaléka — dolgozik ezekben az uj termelő- es szolgáltató ágazatokban. A legtöbb fejlesztés a könnyűipar, a gép- és faipar területén történt. A kiegészítő tevékenységek bevétele az elmúlt, négy évben több mint 30 százalékkal nőtt. A dinamikus fejlődés ellenere változatlanul lepés- hatranyban vagyunk az" ország 'jo nehanv megyejehez viszonyítva. Somogybán az ipari melléktevékenység átlagos nyeresége 32—33 százalék, ugyanakkor az alaptevékenységé —' jórészt , .a gyönge természeti adottságok es viszonylagos eszköz- szegenyseg miatt — csak 18. Kepieiesen szóivá: az ipari melléktevékenység jól kamatozó takar ea betet könyv. Vannak megyék, amelyek gazdasagai a mieinknél kétszer te több pénzt tettek — s raadasui korábban — ebbe a „kémény betétbe”. Országos átlagban a tsz-ek bevételevek 45,6 százaléka származik az alaptevekenysegen kívüli tevékenységből, nálunk csak 28,9 százalék. Sokan visszásnak érzik, hogy például a legeredme- nyesebb tehenészetek vagy sertéstelepek sem érik el a közepes melléküzemági nve- resegszintet. Meglehet ez vitára érdemes, fontosabb azonban, hogy a tsz-üzemek nveresege azokban a gazdasagokban is megteremti a fejlesztési forrásokat. ahol másként meg gépvásárlásra sem jutna. Végülis a mezőgazdaság fejlesztésében fontos eszköz — es nem cél — a kiegészítő tevékenység. Sajnos, ezt a „receptet” a korábbiaknál nehezebb „kiváltani”. Am* idejeben leptek, olykor valóban aranybányával fölerö gazdasági kapcsolatokra tehettek szeri Ma egyre ritkább a valóban kecsegtető, s pénz nélkül is keresztülvihető lehetőség. Az ipari üzemek elsősorban fejT lesztési erővel is rendelkező, a gepeket nem „átvevő", hanem „megvevő" partnereket keresnek. Csakhogy az esetenként szükséges 20—23 milliós fejlesztési eszközzel épp azok a gyönge adottságú tsz-ek nem rendelaeznek. akiknek a legnagyobb szükségük volna e nyeresegfor- rásra. Fogyóban van a mun- kaeró-tartalek is, es aki pár eve meg csak helyben elérhető munkát akart, ma már kifogásolja a korszerűtlen munkakörülményeket, a partner vállalaténál mostohább szociális ellátási ... Ahhoz, hogy a tsz ebben is „versenyképes” legyen. ismét milliók kellenek. A gondok athidalasa e.sosorban a gazdasagok közti együttműködés fokozásától várható. Az eredmények és a nagy lepesek megtételét nehezítő új gazdasági feltételek egyaránt indokolták, hogy a megyei tanács vegrehajcó bizottsága épp most vette nagyító‘‘alá a somogyi tsz-ek kiegészítő tevékenységet. A napirend vitájában mindenekelőtt az e tevékenység bővítését segítő javaslatok voltak iigyelemkeltóek. Többen elmondtak, hogy a szak- irányító es érdekképviseleti szerveknek az eddigieknél többet kell segíteniük az új ^ehetőségek fölkutatásában, az ipari üzemekkel való kapcsolatteremtésben. Jórészt ettől függ. hogy sikerül-e a megye tsz-einek nagyobb szerephez jutniuk a háttériparban. Többen látnak lehetőséget a fafeldolgozás termesskalá- jának szélesítésében. Elhangzott. hogy a mezőgazdasági üzemeknek nagyobb részt kellene vállalniuk az élelmiszeripari feldolgozásban es a lakossági szolgáltatásokban. Ugyanakkor tény, hogy e szerényebb jövedelmezőségű ágak fejlesztései csak kevés gazdaság engedheti meg maganak. Érdekes javaslat, miszerint a tsz-ek a termelési rendszerekkel együttműködve létrehozhatnák saját pótalkatrész- gyártó központjukat. Így lényegesen olcsóbban jutnának hozza az esetenként méregdrágán is elérhetetlen cikkekhez. Megszívlelendő: a távkooperáció hasznát egyre inkább fölemészti a szállítási költség. A gazdasagoknak mindenekelőtt megyén belül kellene partnert találniuk. Eredeti ötlettel a mezőgazdasági osztály rögtönzött bemutatót szervezett a somogyi tsz-ek ipari termekéiből. A mutatós iskolatáskáktól, az autógumiig, a nyugati exportra keszüió transzformátortól a babakelengyéig több száz cikk készül a megye tsz-üzemeiben. Jelenleg újabb 21 gazdaság — többségük gyenge adottságú, szerény fejlesztési erővel rendelkező — kívánja bővíteni, illetve megalapozni kiegészítő tevékenységét. Minden lehetséges módon segíteni kell őket, hiszen a megye mezőgazdasága számára továbbra sem mellékes a melleküzemagak jövedelme. b f' Ismerős a mozdulat, s a hang: a nedvdús dohánylevél roppanása, amint letörik a szarról. Asszonymunka. Az. c „dohányzsírtól” fekete kezüket a legkényesebb ízlést kielégítő technika sem pótolhatja. A levél porhanyó, könnyen pattan, szakad — vigyázni kell rá. Ezek a gyengédségre teremtett asszonykezek már a tavaszi magvetéskor, melegágykészítéskor, és később, palántázáskor is ugv bánnák a dohánnyal, mint olyan értékkel. amelynek nagysága tőlük függ. A nagyatádi átvételnél, az osztályba sorolásnál szóba jöhet jégverés és sok egyéb kártétel, ami májustól nyárutóig a növényt erte a földeken. az asszonyok mégis úgy érzik: az ő munkájuk vizsgázik a minősítéskor. Az. hogy mikent nevelték, takarították be, hogyan csomózták, fűzték. szárították, bálázták a dohányt... Járjuk a mikéi Rákóczi Tsz tábláját. A szállító járműveknek üresen hagyott út két oldalán dohánytövek tízezrei sorakoznak. Egy-egy száron tizenkét-tizennégy hosszúra nőtt, vastagra hízott level, pedig az aljleveleket már letörték az asszonyok. — Ez az utolsó törés, jövő ilyenkor már a varrodában dolgozunk — mondja az egyik menyecske. Könnyű szívvel, nevetve mondja. Idősebb asz- szonv nyalából föl egy halom levelet, fölnyújtja a kocsira — ő semmit sem szól. Vajon mire gondol? Talán az évtizedekig végzett munkákra. Arra. hogy anyjától, nagyanyjától leste el a fűzés tudományát.. és a sok téli estére, amikor a dohányt simították a poros asztalok mellett, meg- hányták-vetették a falu dolgait. s azt, kivel mi esett. A simí- tóban töltött közös névnapok is eszébe juthattak, s talán régebbi emlékek is, abból az időből, amikor dohánycsempé- szek jártak a kertek alatt, s alkud-' tak arra amit a pajtak rejtettek. Szeptemberben kezdődik a munka a szövetkezet varroda jaóan: körülbelül harmincán ülhetnek majd a varrógépek mögé. Fe- iejtik-e — felejthetik-e — ezt a munkát. hiszen sokan közülük „beleszülettek” a dohányba? Mindenesetre nagy „váltás” lesz ez Mikében, ahol a szivarnak valót már az ükök, a szépapák is termesztették. Valószínű, hogy a szasember tájékoztatója is rendhagyó, hiszen a gazdaság jövőre nem ültet dohányt, következésképp mindaz, anift most mond, az utolsó híradásnak számit a mikéi dohánytermesztésről: — Késért az ültetés, ezert a betakarítás is később indult az idén. mint a korábbi evekben. Három hete törik az aljleveleket az asszonyok. A termes szép, tizenhat-ti zenhét mázsa száraz levél ígérkezik hektárjáról: ez gazdagabb hozam az utóbbi esztendők átlagánál. Gombakártevők ellen helikopteres vegyszerezéssel védjük a növényt, s eddig nem is tett kárt benne semmi. Tizenkét asszony vesz részt a betakarításban: délelőtt törik, délután fűzik a leveleket. Szép búcsú. Mintha a dohány is „tudná”, hogy most áztán igazán illik meghálálni a törődést, a lelkiismeretes munkát: hatalmasra nőtt leveleinek sokaságát kínálja törésre az asszonyoknak. Hogy szép emlékként maradjon meg a mikeiek emlékezetéiben. H. F. Megkezdődött a kenderaratás Csongrádban -beerett a kender: a hódmezővásárhelyi Vörös Csillag es Dózsa, valamint a imártélyi Fürst Termelőszövetkezet hatarában megindultak a kender- kombájnok. Elsődleges feladat most a gyors ütemű betakarítás jó megszervezése. Ennek feltételeit megteremtették: az idén 80 uj. nagy teljesítményű szovjet kenderkombájn érkezett, amelyeket idejében megkaptak az érdekelt gazdaságok. A tervek szerint alig három hét alatt országszerte learatják a kendert. Termésfokozó Terméshozamokat növelő kemikáliák nagyüzemi gyártását kezdik meg hamarosan a sajóbábonyi Északmagyarországi Vegyi Művekben. Az új készítmények — amelyek a különféle növényvédő szerekkel, például a gombaölőkkel együtt is adagolhatok — igen jelentős többlettermelest tesznek lehetővé. Az úgynevezett termésfokozó regulátorokat az észak-magvarországi vegyi gyár a Magyar Tudományos Akadémia ízotópinteze- tével közösen fejlesztette ki, a több éve folyó kutatómunka eredményeként egyelőre kétféle — Sz—11-gyel és Sz—28-cal jelzett — termesfokozó szert készít. A három évig tartó nagyüzemi kemikália mezőgazdasági kísérletek igazolták a várakozást: a búza, kukorica, cukorrépa, szója, továbbá a szőlő és az alma hozamát e készítmények 4—42 százalékkal növelték. A legmeglepőbb eredményt az aimaskertekben érték H: a kezelt fák nemcsak több termest hoztak, hanem gyümölcsük is egységesen szép küllemű volt, szinte valamennyi elerte az első oszlalyru minősítést. A gyár fölkészült -az Szil-es es az Sz—28-as nagyüzemi gyártására. A jövő évtől olyan mennyiségben készíti a lei: mesfokozok a t, hogy a hazai vásárlókat elláthassa. Később exportálja t£. Olcsó telkekkel is támogatni kívánja a Kaposvári Városi Tanács a csaladiház-epitő- ket. A célcsoportos lakásépítésre fordítható pénzből harmincmillió forintot költ személyi tulajdonú lakas építésére alkalmas telkek kialakítására. Ezeket azután — meghatározott feltételek között — jelentős kedvezménnyel adja tartós használatba az építeni szándékozóknak. Ennek a pénznek a fölhasználásával még az idén 107 telket alakítanak ki a Herman Ottó utcában. Jövőre a topo- nári területen 110—X20. Ka- posfüreden pedig körülbelül 70 telket adnak tartós használatba. kedvezménnyel. A pénzből az előkészítést végzik el: megépítik a víz- és villamosvezeték-hálózatót, az utat. a járdát és a csapadékvíz-elvezetőt. Az előkészített telket azoknak adja a tanacs tartós használatba, akiknek jogos lasasigényet elismerték. A legnagyobb kedvezmény a költségek 81) százalékáig terjed. A végrehajtó bizottság döntése alapján a fiatal mun- káscsaládok, ha tanácsi bér-, illetve tanácsi értékesítésű lakásra jogosultak — es vállalják a családiház-épitést —. a tartós líasznalatba vétel díjának 80 százalékát kapjak meg kedvezményként. így — várhatóan — 25 ezer forintba kerül nekik egy telek. A nem munkás kategóriába tartozók körülbelül 40 ezer forintért juthatnak telekhez. Ez 70 százalékos kedvezményt jelent. A társasházi igényjogosultság esetén a munkás kategóriába tartozók a vételár 60. az egyéb kategóriában pedig 40 százalékát kapjak kedvezményként. így ez esetben tehát várhatóan 50, illetve 75 ezer forintot kell a telekért fizetni Tartós használatba vehetnek — kedvezménnyel — telket azok is, akik lakásukat újraelosztásra visszaadjak a tanácsnak. Bérlakás eseten a telekár felét, társasház. ^eseten pedig 40 százalékát éri el a kedvezmény. A végrehajtó bizottság döntése alapjan a Tartós használatba adott telkek húsz százalékát kedvezmény nélkül kell értékesíteni. A családihaztel- kekért befolyt összegből pedig újabb telkeket készítenek elő kedvezményes értékesítésre. A használatba vevőknek vállalniuk kell. hogy három év alatt beépítik a telket. Ha ezt nem teszik, a tartós használati jogot vissza kell adniuk a tanácsnak. A telkeket alapvetően az érvényes lakásügyi tanács- rendelet szabályai szerint adják tartó6 használatba. Kiemelten kívánják kezelni a fizikai dolgozók es a fiatal. házasok igényét, különösen, ha két évnél régebbi a lakáskérelmük. Gondot fordítanak az albérletben lakó gyermekes családokra is igényük elbírálásakor, és biztosítani kívánják a munkáslakást igénylők jelentős részvételei a csaiádiház-epitési akcióban. Az intézkedéstől azt várja a tanács végrehajtó bizottsága. hogy gyorsabbá válik az érintettek lakáshoz jutása, hiszen egy célcsoportos lakás építési költségéből négy-öt telket lehet kialakítani és a magánerőt jobban bevonják a lakásgondok megoldásába. SOMOGYI NÉPLAP
