Somogyi Néplap, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-13 / 189. szám

Megúluláís és innováció Az alkotók összefogása A világpiaci árviszonyok következetesebb érvényesí­tése egyre kevésbé ad mó­dot arra, hogy a vállalatok a szükséges nyereséget csu­pán a bevétel és a terme­lés mennyiségének a növe­lésével érjék el. .Értékes anyagokból drága energiával csak akkor érdemes többet gyártani, ha jó áron elad­ható- A nyereseg egyre in­kább úgy növelhető, ha ugyanazt a termékmennyisé­get k/vesebb anyagból es energiával gyártják vagy ha ugyanannyi anyagból és energiával drágább terméket állítanak elő- Ehhez kell az ötletes, folyamatos műszaki fejlesztés. Az utóbbi időben számos intézkedés született a K+F kapacitások hatékony össze­fogására es kihasználására. Elszámolási és pénzügyi in­tézkedéseket hoztak azzal a céllal, hogy az önálló kuta­tóintézetek érdekeltsége job­ban kötődjék a vállalati, termelési érdekhez­Szakmai és anyagi segítség Ket-h áram kutatóintézet beolvadt egy-egy termelő vállalatba, a Híradástechni­kai Ipari Kutatóintézet pe­dig az Egyesült Izzó fejlesz­tő laboratóriumával, a Köz­ponti Fizikai Kutatóintézet félveaetó-kuta tócsoportjával és az Izzó gyöngyösi gyárá­nak egyik termelőrészlegé­vel új vállalattá egyesült- Itt jött létre az elektronikai alkatrészgyártás fejlesztését ' szolgáló program központi termelőbázisa: a Mikroelekt­ronikai Vállalat. Néhány kutatórntézet mű­szaki fejlesztő vállalattá ala­kult, tehát árutermelésre tért át Gyártmányleírásokat technológiai dokumentáció­kat- szállítanak megrendelés­re, adott határidőre és sza­bott áron- A fejlesztő válla­latok saját kockázatukra is kutathatnak, fejleszthetnek — vállalva, bogy a megol­dást* itthon vagy külföl­dön vevőt keresnek. A legújabb jogi, pénzügyi feltételek széles körben mó­dot adnak arra, hogy kuta­tóintézet, fejlesztő vállalat gyár és külkereskedelmi vál­lalat egy-egy téma megoldá­sára társulást alakítson, A kisvállalkozási formák az eddiginél gazdagabb eszköz­tárat kínálnak a K+F kapa­citások, illetve az ötletes fölkészült kezdeményező­kész szakemberek, szakmun­kások számára Módot ad­nak, hogy egy-egy olyan új ötletet amely nem illeszke­dik valamely nagyvállalat rövidebb-hoeszabb távú programjába, különösebb kockázat és aránylag kis be­fektetés révén a piac „ítélő­széke” elé kerülhessen — egyedi vagy kis sorozatú gyártás megszervezésével. Ennek révén több újító, fel­találó tud bizonyítani, kibon­takozni. Nincs kire várni Egy-egy (akár magán, akár állami vagy szövetkezeti vagy vegyes) innovációs társulás vagy kisvállalkozás indulá­sához többféle — szakmai, jogi, anyagi — segítséget nyújtanak. Több tucat az in­novációs tevékenységet szer­vező, tanáccsal, pénzzel el­látó szervezet, vállalat — sőt: kisvállalkozás — alakult, viszonylag igen rövid idő alatt. (Ezeknek sorában a jelentősebbek: a Magyar Nemzeti Bankhoz tartozó Innovációs Alap, az Állami Fejlesztési Bank által* és a /KISZ KB által támogatott Alkotó Ifjúság Egyesülés (ma mar lapja is van: az Ötlet) vagy: a Novex Találmány­fejlesztő és Értékesítő Kül­kereskedelmi Rt->­A műszaki fejlesztés válto­zatlanul kimeríthetetlen tar­taléka az újitómozgalom. (Az újításokból származó többleterecwnéiny 1976 és 1930 között több mint 3,5 mu­liardra emelkedett. Az 5876 alkalmazott találmány nyo­mán ped:g több mint 8 mil­liárdos eredményt könyvei­tek el a vállalatok-) Az újí­tók, feltalálók száma jelen­leg 210—220 ezerre tehető. Munkájuk támogatása vala­mennyi vállalatnál a leg­biztosabb befektetések közé sorolható. A közelmúltban intézke­dést hoztak, hogy az újítási dijak a progresszív-adómen­tes részesedési alapból fizet­hetők. Egyértelművé vált az újítások és találmányok gyors hasznosítását elősegítő közreműködők érdekeltsége is. Az említett intézkedések mindegyike a K+F hatás­fokának javítasa érdekében meghozott központi lépés volt. A vállalatokon belül azonban legalább ennyit, ha nem többet lehet tenni azért, hogy a gazdálkodás műsza­ki-szervezeti alapjai meg­újuljanak. Vegyük sorra a legfontosabb teendőket. Kö­rültekintően kell foglalkoz­ni az értékesítésé lehetőségek alakulásával, tájékozódni, elemezni a keresletet, azt, hogy melyik piac kínál eset­leg jobb feltételeket a mai és a holnapi gyártmányéit értékesítéséhez- A piaci mun­ka javítása érdekében újabb együttműködési formákat le­het keresni a külkereskede­lemmel való közös érdekelt­ség növeléséhez- Hasznos, ha a piaci információk nemcsak az értékesítési, hanem a mű­szaki-fejlesztési, intézkedé­si terveket is alátámasztják. Nem lenne haszontalan, ha a vállalati K+F prog­ramok egyre több helyen a vállalaton kívüli és belüli kutatók-fejlesztők közös munkájaként készülnének. A K+F munka vállalati ösz- szehangolasa érdekeben az eddiginél bátrabban kellene keresni a kutató és fej le tő intézetekkel való kooperá­ció bővítésének útjait. Sok tartalék felbukkanása várható ott, ahol a műsza­ki-fejlesztési gondokról es programokról részletesen és rendszeresen tájékoztatják a vállalat közvéleményét: pá­lyázatokat írnak ki egy-egy feladat megoldására, sőt: egy-egy elkészült program bírálatára. A vállalatokon a sor A vállalati jövedeiemsza- bályozással érdekeltté lehet tenni a műszaki szakember- gárdát és a szakmunkasokat, hogy a saját vállalatuk szá­mára .törjék a fejüket új megold ásol; un. s hogy az új dolgok bevezetésén fáradoz­zanak. Erre a gazdasági munkaközösségi forma is tág teret nyújt. Napjainkban, ha egy válla­lat vezetése — ahogy monda­ni szokás — innovatív típu­sú, akkor körülbelül ezt a feladatsort írja elő a követ­kező időszakra Ma már nincs mire. nincs kire várni: elképzelhetetlen olyan ötlet, amelynek kivi­telezése hivatali, rendeleti akadályba ütköznék: olyan kooperációt, társulást, mun­kaközösséget szervez bárme­lyik vállalat — az innová­ció gyorsítására —, amilyet akar. Mindenre van mód. Épp azért, mert a kiépült, korszerű gazdaság sok száz­ezres gyártmány skálájának innovációját egyetlen köz­pontból, jó hatásfokkal, irá­nyítani nem lehet. Jó ötlet­re pénzt is adnak a bankok- A korábbi panaszok, kifogá­sok az ipartörténeti föl jegy­zésekre tartoznak: van tér, pálya — a vállalatokon a sor, hogy megmutassák, mit tudna k­Gerenesér Ferenc A szalmát is megbecsülik Repce 65, rozs 255, zab pe­dig 269 hektáron termett az idén a mikei Rákóczi Ter­melőszövetkezet homoktala­jú határában. A repceföldet a termés betakarítása után fölszántották — ide őszi ka­lászosok magját vetik majd —, ugyanez történt a rozs­tarló egy részén is, s a hét közepén a szalma betakarí­tásának befejezéséhez köze­ledtek. Azt hihetné az em­ber, hogy homokon az utóbbi időben gyakori eső­zések után is gyorsan foly­tatódik a munka, a hét kö­zepén azonban nem ezt ta­pasztaltuk: az éjszakai har­matot követően — noha szél is fújt — olyan lassan szik­kadt a zabszalma, hogy csak tíz-tizenegy óra körül fal­hattak hozzá a lehúzáshoz, a bálázáshoz, a rendfölsze- déshez. A szalmát egyébként a termőterületen kaziazzák a mikeiek. s arról Tóth Zoltán főagronómus tájékoztatott: a gazdák a háztáji igények szerint kaphatnak belőle. A tarlóról fölszedett zabszal- mat — amit a megrendelők atomként vagy takarmány­ként hasznosítanak — a közeli gaz­Hamster széthordja a faluban, az állattartó dák portájára. Számos pa+ tában a szarvasmarhák téli „étrendjéhez” tartalékolják a zabszalmát, de a téesz csupán alomszalma-árat szá­mol érte. Ami viszont tény­leg alomként hasznosul, azért később pénzt kaphat a gazda: a közös földjeinek tápanyag-visszapótlására megvásárolja a szövetkezet a tagoktól a fölösleges is- tállótrágyát. E homoktalajon ugyanis fokozott gond a ta­lajerő szintentartása. Szabad hétvége — gondokká! Béremelés az elvándorlás ellen Több mint fél év telt el az ötnapos munkahétre vak) nagy áttérés óta, így most már bőven van tapasztalatuk a tanácsi szerveknek, a tö- megsaervezeteknek. Sok hasz­nos észrevétel hangzott el né­hány hónapja, amikor az SZMT elnöksége napirendre SZERVEZ AZ INVEST Lakásépítők üresjárata „A nem telepszerű formában megvalósuló magán­erős lakásépítés fokozottabb támogatására, szükség van az építtetők részere megfelelő szolgáltatásokat nyújtó szervezetek kialakítására.” (ÉVM. Építésügyi Értesítő, május 1? J Kis iroda nyüt a Május 1. utcában Kaposváron. A cégtáblán tömör felirat: In­vest — gazdasági munkakö­zösség, az építtetők szolgá­latában- Két hónapja dolgo­zik: 48 magánszemély és 7 gazdasági szervezet vette ed­dig igénybe szolgáltatásait. Az iroda otthonos. Kicsit szűk, de elfér benne a há­rom rajzasztal, a szakköny­veknek, szaklapoknak, doku­mentációnak való polc, szek­rény. Hárman dolgoznak itt: Kovács Rezső építésztechni­kus, a közösség képviselője, Kovácshegyi László „Árka­tegóriájú építesz és Fanyar l mre gépészmérnök. Hármuk tervezési és beruházási ta­pasztalata majdnem negyven évet tesz ki. Hét hónapig szerveztek, kilincseltek, mire „összejött” a vállalkozás. Előtte vállalatnál dolgozta*. Közös érdekünk, hogy a jó szakemberek íolkeszü.tsegú- ket, tapasztalataikat kedvező hatásfokkal használják ki- Úgy lá tszik, az in vés inéi ez sikerül­Bemegy az utcáról az ügy­fél: az összes adatot fél óra aiatt fölveszik, s a magan- epitettető két hét múlva (!) kezbe kapja az építési en­gedélyt. Ha csak Kaposvá­ron évi 300 építési üggyel számolunk — figyelembe vé­ve a laikus építtetők tájé­kozatlanságát —, esetenként allaiaban 10—15 munkana­pot kell felhasználni a szük- seges okmányok beszerzésé­re, az építés előkészítésére. az anyagok, a gépek és a szakemberek megszerzésére. Ezeket az ügyeket csak mun­kaidő alatt lehet intézni- Többnyire nem kérnek sza­badságot ilyenkor az embe­rek, s a munkahelyi veze­tő — ha építkezett azért, ha építkezni fog azért — meg­értőén behunyja szemét. A nyilvánvaló, de nem mér­hető termeléskiesés — az em­lített számok után — egy ev aiatt meghaladja a fél­millió forintot. E gazdasági munkaközösség pedig rövid idő aiatt megszerzi az építé­si engedélyhez szükséges va­lamennyi okmányt, eikesziti a ház építési terveit, az OTP-ik ölesönhöz költségve­tést készít, intézi az ezzel kapcsolatos ügyeket és meg­szervezi az építkezés teljes lebonyolítását. Attól függően milyen házat akar az épít­tető, maximált áras díjtáb­lázat szerint számítják ki a szolgáltatás dijat. Tehát egy közepes lakóház eseten, amely körülbelül hétszázezer forint, ötezer forintba kerül az építés engedélyeztetése. Gazdasági munkaközösség az Invest, szolgáltatásainak köre ezzel nem íejezodik be. A megrendelők ha igénylik, kitűzik az epületet, szakem­bereket biztosítanak az épít­kezéshez és — á Sprint Coop gazdasági munkaközösséggel együttműködve — beszerzik es szállítják a szükséges épí­tőanyagokat, állványokat. A* építéstervező és lebo­nyolító gazdasági munxakd­zösség tevékenysége mögött teljes szolgáltatói tevékeny­ség bontakozik ki- Az Invest részt vesz a megyei tanács szolgáltatásfejlesztés pályá­zatán- Az országban elsőként az Invest kíván építési ta­nácsadó, szervező szolgálatot ellátó alapszervezetet létre­hozni. Tevékenységi körébe tartozna a lakásépítés előké­szítése, valamint megvalósí­tása. Közvetítő-, szervező- és számlázom unkájuk során megszüntethető egy lehetet­len állapot. A munkaidő után, kaiakaban fölepüiő la­kóházaknál jó néhány „nem hivatalos” — iparengedély - lyel nem rendelkező — szak­munkás is doigózik; az In­vest pedig összefoghatja, szervezetbe tömöritheti őket. Nem fér'kétség ahhoz, hogy e munka nepgazdaságilag hasznos, szinte nélkülözhe­tetlen. Az Invest révén ellen­őrzötten, megfelelő műszaki képzettségű szakemberek és kisiparosok segíthetnék a magánerős lakásépítést — olyan létszámmal és akkor, amikor azt az építtető igény­li. Az előnyökhöz még csak egyet: az esetek többségé­ben tapasztalatlan, fölké­születlen építtetőnek a csa- ladiház-építes kálváriáját nem kell végigjárnia. Mun­kahelyén nyugodtan végez­heti a dolgát, az építési láz­ban nem őrli föl idegeit, munkaerejét — munkaidejét nem kell megkurtítania. Ezzel együtt jól jár az épít­tető, az építő szakember és a népgazdaság ut K. L. tűzte ezt a témát, most pedig a megyei tanaes végrehajtó bizottsága foglalkozott az át­téréssel. Tavaly mintegy hatezren, az idén pedig csaknem száz­harmincezren tértek át az öt­napos munkahétre. A dolgo­zók többsége örömmel fogad­ta ezt, s jelentős szociálpoli­tikai vívmánynak tartja. Ter­mészetesen kifogások, is el­hangzanak, szóvá teszik pél­dául, hogy elsősorban a gyer­mekes anyákat érinti kedve­zőtlenül a munkaidő, meg­hosszabbodása napi fél órá­val. Az egészségre ártalmas* munkahelyen pedig a dolgo­zok eddigi előnye szűnt meg. / Az ágazatok és az érintett szervek részvételével megala­kított úgynevezett megyei összehangoló bizottság a föl­készülés idején is, később is nagy figyelmet fordított min­denre. Ez a munka a végre­hajtó bizottság szerint is jó. Az ipari vállalatok közül kü­lönösen azokra összpontosí­tottak, amelyek alapvető élelmiszert gyártanak — ne­hogy fennakadás legyen a termékek gyártásában es a szállításban. Általában nincs is, egyedül a tejiparban okoz gondot az ötnapos munkahét. hiszen a szombati es vasárna­pi termelés miatt a dolgozók nem vehetik ki akármikor a szabad napot. Emiatt az első negyedévben megnőtt a mun­kásvándorlás a kaposvári üzemben. Többen ugyanolyan vagy jobb keresettel helyez­kedtek el olyan vállalatnál, ahol szabad a nétvége. A Tej­ipari Vállalat épp ezért a má­sodik félévben fontos lépése­ket tett: például fölemelte a szakmunkások óraterét há­rom forinttal. Természetesen ez még nem oldja meg a gon­dokat. további intézkedéseket igényel a lakosság jó ellátá­sa. Nagy teher hárul a keres­kedelmi dolgozókra. Körük­ben elhangzik: miért keli szombaton is dolgozni a ke­reskedelemben es a szolgálta­tásban. Amikor a kollégá* a hét ele.ien kiveszik a szabad napot, kevesebben dolgoznak a boltban. Néhány helyen — így Siófokon, Nagyatádon — megkezdődött az elvándorlás. A Somogy megyei Élelmi­szer-. Háztartási es Vegyiáru- kiskeresKedelmi Vállalatnál és máshol a gyermekgondozá­si segélyről visszatérők nyolc- tzazalek* ialepett. A vándorlást elsősorban a telje­sítmény szerinti be rezessel lehetne megállítani. A végre­hajtó bizottság egyetértett az­zal, hpgy a munkaerőt csak úgy lehet megtartani, illetve megszerezni a 'Baiatön-par- ton. ha bevezetik az idény bé­rezést a szezon idejére. Az ötnapos munkahét be­vezetésekor voltak panaszok a közlekedésre. Az új menet­rend előtt elsősorban azt tet­ték szóvá, hogy a várakozási idő hosszabb volt egy órával, esetenként másféllel. E gon­dok többsége azóta megszűnt. Néhány vállalat ludas volt« mindebben, mert nem egyez­tette pontosan az új munka­rendet az illetékesekkel. Most már a vonatok, buszok me­netrendje megfelel a követel­ményeknek. A Volán 13. szá­mú Vállalat szakemberei fo­lyamatosan vizsgálták a mun­kába járás körülményeit, az új közlekedési rendet. Igye­keztek minél előbb kielégíteni a vállalatok, a nagyobb em­bercsoportok igényét, az in­dulási és érkezési idő meg­változtatásával. a kisebb bu­szok nagyobbra cserélésével, uj járatok indításával. A vasút ugyanígy járt el. Saj­nos, a vagonok kirakása igen késedelmes a Jiétvégeken, a vállalatok elsősorban a hét elejére és közepere összponto­sítják ezt a munkát, így to­vább csökkent az eszközök kihasználása. A végrehajtó bizottság úgy ítélte meg: még nem telt le a türelmi idő, hiszen minden újat meg kell szokni. Fontos, hogy az ellátásban, a nyitva­tartási időkben, a közlekedés­ben ne legyen • megoldatlan probléma. Most sokkal több az emberek szabad ideje; en­nek hasznos eltöltése érdeké­ben mindent meg kell tenni elsősorban jo programaján­lattal. Az új tanévtől az ötnapos tanítási hét bevezetése több mint öterer-hatszaz pedagó­gust és technikai dolgozót érint. Mindenképpen fontos, hogy nagy figyelmet szentel­jenek a diákutazlatas jó meg­szervezésére. L G.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom