Somogyi Néplap, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-11 / 187. szám

Megújulás ém Innováció Beruházóktól, khrftelexóktól Az alkotó erő beruházása Következetesen számon kérik a munkát A gyors, rugalmas vállala­ti műszaki fejlesztés számá­ra az utóbbi egv-másfél év­tizedben nagyjából megfele­lő ágazati (termelési) szer­kezet jött létre. Néhány ter­melő infrastrukturális ága­zat — pl. finomkohászat — kivételével kialakult az a fő technológiai keret, ame­lyet a K-f-F (kutatás és fej­lesztés) eredményeinek so­kaságával kell (kellene) rendszeresen kitölteni. Ezek után valóban kérdés, hogy képes-e erre a jelenlegi mű­szaki—fejlesztési kapacitás, vagy elmaradt-e a makro­szintű innovációtól. , A műszaki fejlesztést nem lehet egyetlen adattal minő­síteni. Általában a kutatási— fejlesztési (K-f-F) ráfordítá­sokat, a termékek életkorát és az export alakulasat kell szemügyre venni ahhoz, hogy egy ország (ágazat vagy vállalat) műszaki fej­lesztésének eredmenyességet megítélhessük. A kutatási teljesítőképesség A XTI. ötéves tervidőszak­ban a kutatásra—fejlesztésre fordított összeg az 1965—70 között megtermelt nemzeti jövedelem 2,44 százalékát tette ki, a IV. ötéves terv­időszakban 3,14; az V-ben 3,67 százalékát. Ha a K-f-F ráfordításokat a bruttó nemzeti termékhez viszonyítjuk, lehetővé válik a fejlett tőkés országok rá­fordításaival való összeha­sonlítás is. Vegyük az 1973- as évet, amely az utolsó ..nyugodt” esztendőnek szá­mít a világgazdaságban, •kaikor Magyarország a brut­tó nemzeti termék 2,5 szá­zalékát fordította kutatás— fejlesztésre, Franciaország 1,7: Hollandia 2,3; az NSZK 2,1; Japán 1,9; az USA 2,3 százalékát, de Spanyolország csak a 9,3 százalékát. Ez az összehasonlítás azt is mu- tatja, hogy a műszaki hala­Vetélkedő a korszerű bányászatról A borsodi szénbányák csa­patának győzelmével ért ve­get a mecscKt szenbanyász- kodás kétszáz éves jubileuma alkalmából a korszerű bá­nyászati technológiákról megrendezett veteikeüó. A tizenötezer forinttal jutal­mazott borsocuaK mögött a második helyet a Mecseki Szénbányák Kossuth banya­üzeme, a harmatukat pétiig a valiaiat igazgatóságának csapata szerezte meg. A jubileumi döntőn való részvétéi jogát a mecseki vi­szonyok kozott is alkalmaz­ható hatékony, új módsze­rekről irt pályamunkáival nyerte el a nazai banya- vailaiatokat képviselő kuenc csapat. Az öt-ót fiatal mű­szaki és gazdasági szakem­berből álio pumkacsoporiok a beküldött dolgozatok meg- vedese után bányászati szer­vezési, gazdasági, biztonság­technikai, munkajogi és po­litikai tárgyú feladatokat, döntési helyzeteket oldott meg. Pécs bányaüzemben tett látogatásuk alkalmával az ország más tájairól, Bor­sodból, Dorogrol, Mátraalja- ról, Nográdból, Tatabanyá­ról és Veszprémből érkezett ifjú mérnökök, közgazdászok közelebbről is tanulmányoz­hatták a mecseki szénbányá­szat . jelenlegi helyzetét, meg­ismerkedhettek fejlesztésé­nek feladataival. A korszerű bányászati technológiák alkalmazásá­nak tapasztalatait ismertető pályaművek — amelyekből nemcsak a mecseki, hanem a többi hazai szénmedence bányászai is hasznos isme­reteket meríthetnek — az érdeklődő szakemberek szá­mara is hozzáférhetők a Me­cseki Szénbányáknál. das szerepét a világ mű­szaki élvonalában haladók­kal azonos szinten ítéltük meg. legalábbis ami a K —F finanszírozásához szükséges központi alapok előteremté­sét illeti. A 70-es években a K-í-F tevékenység fejlesztésére összesen 150 milliárd forin­tot fordítottunk. (76—80 kö­zött 68 százalékkal többet, mint a 70-es évek első fele­ben: éppen a műszaki hala­dás gyorsítása erdekeben.) A K -F^el főállásban foglal­kozók száma '10 év óta meghaladja a 80 ezret — ez az összes aktív kereső 1.7 százaléka. Kétharmaduk köz­vetlenül a műszaki tudomá­nyok művelője. A teljes lét­szám csaknem fele diplomás, és több mint 50 százalékuk műszaki problémákkal fog­lalkozik. Ezek az adatok azt. mu­tatják, hogy a K-r-F ráfor­dításokat, valamint a kuta­tó—fejlesztés létszámot és ennek összetételét tekintve kutatási teljesítőképességünk megfelel a fejlett ipari or­szágok átlagának. Nem is a kapacitás mértékével, hanem annak kifoasználtsági foká­val kell elégedetlennek len­nünk. A szerkezet rr n . ) y »évgyűrűi A műszaki fejlesztés ered­ményességét mindenekelőtt a termékszerkezet-váltás elő­rehaladásában kellene ta­pasztalni, A termáiváItás tempóját az értékesített gyártmányok korátlaga is tükrözi. Az ér­tékesített gépipari termekek korátlaga — a 70-es évek végén — valamivel több, mint 8 év volt. Ez mindössze néhány hónappal jobb az 1960-as évtized végének át­lagánál. Fiatalodas csak a közlekedési eszközök' gyártá­sában (8,05 évről 5,86-ra) és a műszeriparban (6,51 év­ről 6,12 évre) következett be. 1980-ban az exportban 38 százalék volt az 1976—80 kö­zött gyártásba vett termékek aránya Az erőforrások je­lentős részét tehát a 6—8 évnél régebben gyártott ter­mékek előállítására fordit­A vevő elé megyünk — le­hetne a felirat a Somogy Áruháznál, ám a kezdemé­nyezés sok egyéb szempont­ból is hasznos. Az áruház árkádjai alá ugyanis -r ki­használva a területet — ..ki­települt” a zöldséges stand, hogy a friss zöldséget, gyü­mölcsöt ott árulja. Szerep­csere egyre több áruház te­szi ezt, ahol van rá hely. juk, azokra, amelyek 1980- ban a gépipari export csak­nem kétharmadát adták, változatlanul gyorsan romló cserearányok mellett. 1979— 1980-ban újnak számító ter­mékek aránya az exportban 16 százalék volt. Elvileg, ha a gyártási költségek is ver­senyképesek és a piaci mun­ka, a reklám ugyancsak kor­szerű, ennek a hányadnak van a legjobb cserearánya. E sávnak — lényegesen szé­lesebbnek kellene lennie. A gyártmány megfiatalítása Az ipari termelésnek ta­valy csaknem 25 százaléka került exportra, a gépipar teljes termelésének 44 szá­zaléka, 13 százalékkal na­gyobb hányada, mint 10 év­vel korábban. Ebben nagy a szerepe a már említett köz­ponti fejlesztési programok­nak, hiszen elsősorban azok­ban az ágazatokban volt erőteljes az export bővülé­se, amelyekben a központi beruházási programok új technológiát alapoztak meg, s amelyek a tudományos— technikai forradalom kereté­ben a műszaki haladás élé­re kerültek. A járműipar termelésének például 51, a híradás- és vákuumtechnikái ipar termelésének 56, a mű­szer- es gyógyszeripar ki­bocsátásának 50—50 százalé­kát külföldön veszik meg. (A magyar ipar az utóbbi 3 év­ben olyan világgazdasági körülmények között tudta növelni exportját, amelyek a világ legtöbb országában a kivitel jelentős visszaesései idézték elő. Az ipari export az utóbbi 3 évben évente át­lagosan 11 százalékkal nőtt, szemben az 1971—78-as évek évi 3 százalékos átlagos nö­vekedési ütemével.) Az elért exportszint stabilizálásához, a megszerzett piacok meg­tartásához,- de méginkább az export egyenlegjavító hoza­mának növeléséhez is -elen­gedhetetlen a gyártmány­szerkezet megfiatalítása. Ezt mindennél jobban és hosszú távon az innovációs folya­mat hatásfokának növelése szolgálná. Gerencsér Ferenc Az idei nyáron már való­ságos legendák keringenek az üzletek zsúfoltságáról, az embertömegről, az erejük fogytán lévő eladókról, a nagy mennyiségű, ám egy­más hegyén-hátán levő áru­cikkekről. Hiaba. a szezon rendkívüli forgalmához rend szerint kicsi az áruházak alapterülete. Különösen ér­vényes ez a legnagyobb ka­Az idén megvalósuló ta­nácsi beruházások helyzetét értékelte és a jövő évi kez­désre tervezettek előkészíté­sét vitatta meg tegnapi ülé­sen a megyei tanács végre­hajtó bizottsága. A jelentes — amelyet a tervosztály ké­szített — azt aliapitotta meg az első félév tapasztalatai alapján, hogy több fontos beruházás kivitelezése, elő­készítése nem a terv szerint folyik. A beruházókon kí­vül senki sem érdekelt ab­ban, hogy a létesítmény költségtakarékos módon va­lósuljon meg. Az első félév tapasztalatai azt mutatják, hogy a lakás­építési terv idei célkitűzései — a mennyiséget tekintve — valóra válnak. A telepszerű társasházak építésének üte­me azonban — a műszaki feltételek hiánya miatt — nem éri el a tervezettet; ez azt is jelenti, hogy a telep­szerű társashazak, építésében tavaly tapasztalt lemaradás tovább nő. Marcaliban és Siófokon jövőre 360 telep­szerű lakásnak kellene el­készülnie. Tervhiány miatt azonban csak ezután kezdőd­het el a munka, s a kivite­lező 180 lakas befejezésével számol. A megyeszékhely Kinizsi-lakótelepén 170 la­kást kezd el építeni az év hátralévő időszakában a SÁÉV, és jövőre ebből csak százat ad át. Az építés megkezdését a Dédász-táv- vezeték áthelyezése késleltet­te. Fonyódon a kivitelezői kapacitás bizonytalansága is hozzájárult ahhoz, hogy a tervezettnél egy évvel ké­sőbb — csak most — kez­dődhet a lakások építése. A boglárlellei lakótelepen ugyancsak egyéves a késés az eredeti tervhez képest, s az okok között a tervezők késését éppen úgy felsorol­ták, mint a kapacitáshiányt, illetve a nem megalapozott helyi döntést. Barcson az IMS-szerkezettei készülő OTP-lakások építését a SÁÉV, a barcsi Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat vitái akadályozzák. A felújítások üteme * vi­déki településeken megfelelő. Gondot Kaposváron a Május 1. utca okoz: késve készül­nek a műszaki tervek, lassú a kivitelezés. Kaposváron fél év alatt a felújításra terve­zett lakásoknak csak egy- harmadában. végezték el a munkát. A tanácsi fejlesztési alap­ból megvalósuló egészség­posvári áruházra, amely rá­adásul a város szívében ta­lálható. Az utcai zöldséges­sel nem lett kisebb a forga­lom, csak a bevásárlás vált egyszerűbbé: nem kell a ko­sárért sorban állni, folytatni azt a pultnál, majd a pénz­tárnál. S tegyük hozzá: a felvágott sem nagyon szereti tőszomszédságában a földes paradicsomot... ügyi beruházások üteme sem felel meg a tervezettnek. A megyei kórház műtéti tömb­jénél nincs lemaradás, s je­lentős előkészítési és kapa­citásbiztosítást gondok után a második félévben megkez­dődik a kaposvári rendelő- intézet, a barcsi egészség- ügyi gyermekotthon, vala­mint a Dráva-part» város bölcsődéjének bővítése. A marcali nyolcvan személyes- csecsemőotthorat gázfűtésre tervezték át, s emiatt az át­adás határideje november közepére tolódott. Siófokon a kórház ideg-elme pavilonjá­nak terveit a túlzott szak­mai igények miatt kellett újra készítem, s ez késlel­tette a beruházási program összeállítását. Kaposváron a Kecel-hegyen a nyolcvan- személyes csecsemőotthon, a kétszáz személyes szódáit s otthon, valamint a tizenhat tantermes kisegítő iskola és a nyolcvanszemélyes nevelő­otthon építésének előkészíté­se késett, s a beruházás csak egy evvel a tervezett .határ­idő után — jövőre — kez­dődhet el. A művelődési ágazatban kiemelt feladat az általános iskolai tantermek építésé. A drágább technológia, a ter­vezési gondok és az áremel­kedések miatt jelentős költ­ségtöbblettel kell számolni. A végrehajtó bizottság tag­jai azt hangsúlyozták hozzá­szólásaikban, hogy a jelenle­gi állapot megváltoztatása A vállalatok VI. ötéves ter­veihez kapcsolódóan me­gyénkben mintegy nyolcvan munkahelyen kötöttek önálló kollektív szerződést az idén, harminc helyen pedig a nagyvállalatok szerződései­hez tartozó függelékei fogad­tak el. Az új rendelkezések Somogybán megközelítőleg százezer dolgozót érintenek. A megállapodások tapasz­talatairól. a változást jelen­tő új elemekről érdeklődtünk <Jaal Tamástól, a Szakszer­vezetek Somogy megyei Ta­nácsa közgazdaság! és szo­ciálpolitikái osztályának munkatársától. — Az új szerződések el­veikben es tartalmukoan is különböznek az előző éviek­től s általános jellemzőjük — ezt a megállapodásokba foglalt szabályok is jól tük­rözik —, hogy a szerződőka megvái tozott feltételekhez való alkalmak odasra törek­szenek. Változtak a munka- erógazdálkodás feltételeire és lehetőségeire vonatkozó rendelkezések. Tovább bő­vült azoknak a dolgozóknak a köre, akiket egyenlőtlen munkaidő-beosztási rend­szerbe vontak, illetve válto­zó munkahelyre alkalmaz­tak; o korábbinál gyakrab­ban került sor a munkakö­rök összekapcsolásara, két munkaköri feladat ellatasara vonatkozó megbízásra, és nőtt a rugalmasabb munka­idő-beosztást bevezető gaz­dálkodó szervezetek szama. Változtak a szemé.yi jöve­delem mértékére ható ténye­zők, ennek következtében a beríejiesztést, a részesedési alap képzését célzó összegek is módosultak. Megalapozot- tabbak azok az elvek, me­lyek a rendelkezésre álló anyagi erőforrások felhasz­nálására vonatkoznak; a bérrendszereknél egyre in­kább érvényesül a munka szerinti differenciálás köve­telménye. Mind töibb vállalat és szö­vetkezet határozza meg a kollektív szerződésben azo­kat a célokat, melyeket a bérfejlesztés során kivan el­érni. Tapasztalható a bél­aránytalanságok felszámo­lására való törekvés és az, hogy beálljanak a bérkate­góriák minimumára. reális kereseti arányokat alakítsa­nak ki a (fizikai es a nem fi­zi kai munka körök között, s arra törekszenek, hogy ajö­érdekében magasabb köve­telményeket kell támasztani a beruházási folyamatban résztvevőkkel szemben, A testület leszögezte: a jelenle­gi helyzet kialakulásáért fe­lelősség terheli a beruházá­sokban érdekelt tanácsi szak- igazgatási szerveket is. A végrehajtó bizottság növeli a követelményeket, s azt vár­ja, hogy a beruházási folya­mat megvalósításának min­den szintjén tegyék ezt. A hibát elkövetők felelősségét pedig az illetékesek állapít­sák meg, és marasztalják el az okozókat. Az okok, amelyek egy-egy beruházás késéséhez vezet­nek, sokfélék. Az idő aizcar- ban pénz. A kétségkívül meglévő objektív problémák mellett egy sor emberi mu­lasztás is nehezíti a. beruhá­zási folyamatban résztvevők munkáját Rossz példaként többször is szóba került a csurgói 16 tantermes általá­nos iskola esete, amelynek kiiíáteii szerződését—• a So- mogyterv ' hibás munkája miatt — csak 20 millió fo­rintos árészrevétel után kö­tötte meg a Tanép. A vég­rehajtó bizottság ülésén be­jelentették: ezért a munká­ért az épületgépész-tervező fegyelmit kapott. Hasonló hibákért a Somogyterv veze­tőinek prémium előlegét csökkentették. A Tanép ve­zetőitől p«dig — a felújí­tásokban tapasztalt késése­kért — megvontak a prémiu­mot. védelmeket a teljesítmények­hez igazítsák. Megtudtuk azt is, hogy he­lyenként hiányosan hatá­rozták meg a kollektív szer­ződésekben a bérfejlesztési elvedet, annak ellenére, hogy azokat — a VI. oi-éves terv részeként — bizalmi tanács­kozásokon megvitattak és jóváhagytak. Ugyancsak ki­fogásolható, hogy néhol a szerződésekben olvasható béríejlesztes mértéke es a tervekben ázereplő adatok között nincs összhang. Mind­ezek ellenére általában érvé­nyes a megállapítás: az íaöi-től 1985-ig szoló kollek­tív szerződések, az azokban rögzített elhatározások meg­felelő alapot teremtenek a szövetkezeteknek, vállala­toknak a feladatok megoldá­sához, a munkáltatói és dol­gozol kötelezettségek teljesí­téséhez, illetve a jogok köl­csönös érvényesítéséhez. Erre következtethetünk a kollektív szerződések múlt évi telje­sítését értekeló beszámolók­ból is: ezek többsége jói ér­zékeltette, mennyiben segí­tették a vállalat gazdasági tevékenységét a szerződésbe foglalt szabályok. A munka­rend megváltoztatása pél­dául modot adott a dolgo­zok egy-egy körének haté­konyabb foglalkoztatasára. Az idei módosításoknál fe­lülvizsgálták a szerződések valamennyi rendelkezését, s ahol kellett, elvégezték a szükséges korrekciót. — A tapasztalatok továb­bi tennivalókra is felhívjak a figyelmet — mondta Gaál Tamás. — A kollektív szer­ződések előírásai csak akkor érvényesülhetnek kifogásta­lanul, ha a dolgozók tisztá­ban vannak velük, értik a megállapodás tartalmát. A munkáltató kötelessége, hogy ezt elősegítse — s itt még jócskán akad feladat. A dol­gozók egy részé ugyanis nincs tudatában annak, me­lyek a legalapvetőbb jógáj­áé annak sem, milyen köte­lezettségek hárulnák rá a jogszabály elbírásaiból. A tisztánlátás érdekeben e té­ren különösem sürget az elő­relépés. H. F. (Tolytatjuk) Zöldségbolt az árkádok alatt Kapcsolt munkakörök, rugalmas időbeosztás . Tapasztalatok a kollektív szerződésekről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom