Somogyi Néplap, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-01 / 179. szám

Tisztelt Szerkesztőség! Nem, tiidom. a jogszabályok betűje alapján igazolhato-e a Csurgói Nagyközségi Tanacs velem szemben lefolytatott kilakoltatást eljárása, bizonyos azonban, hogy az embertes- seg íratlan törvényéi alapjait semmiképp. Feleségemmel és akkor meg egy gyerekemmel anyósomnál laktunk — fele­ségem öl kisebb testvérével együtt — egy kétszobás, kom­fort nélküli lakásban. A lakás fölújítása és korszerűsítése idejére szükséglakásba kerültünk. Itt született meg máso­dik gyerekem, aki most négyhónapos. Az időközben elkészült, korszerűsített lakásról kiderült, hogy már csak egyszobás, mert az egyik szobából fürdőszo­ba és kamra lett. Mivel tízen nem költözhettünk be az egy­szobás lakasba — hatan így is alig férnek el — családom­mal a szükséglakásban maradtunk. A tanács többször föl­szólított a Lakás elhagyására, illetve arra. hogy keressünk albérletet. Ezt meg is próbáltuk, csakhogy két kicsi gyerek­kel nem akadt számunkrú kiadó szoba. Ezek után a tanács emberei bútorunkat pénteken az utcára hordták, a lakást pedig lezárták. Az elmúlt két éjszaka feleségemmel ülve „aludtunk” anyósom konyhájában ... Égető lakásgondunkon munkahelyem, a csurgói áfész sem tudott segíteni. A tanácson — ahol egy éve van bent lakásigényünk — a lakásra várok tömegere hivatkozva nem segítettek. Megértem, hogy sokan várnak lakásra, nem hiszem azonban, hogy bármelyiküknek az utcán azna a bútora. Kisebb gyerekünk az elmúlt hetekben kórházban volt. Nem tudjuk hazahozni, mert nincs hova. Helyzetünk tarthatat­lan, gyors segilseget kérünk. Tisztelettel: Tolnai Sándor ▼olt Csurgó. Béke u. 1. sz. alatti lakos Olló helyett fűrész Eckhg a gereb­lyet, a kapát, az asot isrpertük úgy, mint a kertészek szerszámait. Segí­tőtársként a fű­nyíró, a kistraktor, a permetező sora­kozott melléjük. Ügy látszik, hogy a találé­konyság kimerít­hetetlen. A Stih!- fűrészt eddig csak a favágók kezé­ben láthattuk, de most megjelent a kertészeti dolgo­zókéban is Ka­posváron. A városgazdál­kodási vállalat Erdőégetés — levegőszennyezés így gyorsítja meg Áruház előtt még a sövények • nye- a virágokat, is ez- sesét. A Domus zel nyestek . .. XXXVÜL évfolyam, 179, szám 1982, augusztus 1., vasárnap Rádiójegyzet Portré Rózsa Pálról Brazíliai és egyesült álla­mokbeli kutatok vizsgálata szerint az égetéses erdoiruas — a számolóidhoz való ju­tásnak ez a legkedvezőbb módja — legalább annyira szennyezi a levegőt, mint az ipar. A kutatók úgy vélik, hogy a trópusi erdőtüzekből a, levegőbe szálló szénrno- noxid ugyanannyi szén­dioxiddá aiakul át, mint az a szenmonoxid, amely a vi­lág olaj-, gáz- es szén tüze­lésű erőmüveiből, kazánjai­ból ered. Emiatt Brazília, ahol a világ trópusi őserdői­nek a harmada taialható, mar-mar olyan füstködös, szmogos, mint Los Angeles, es levegőjenek romlása ki­hathat messze a határain túlra. De az erdőegeies nem­csak a legszennyezes miatt kelt aggodalmai. Mivel a trópusokon elő növények gyökerei nem nyúlnak mely­re, a biomassza nagy része a felszín felett van. Amikor ezt eltüzelik, hirtelen sok növényi tápanyag jut a ta­lajba — de ez a gazdagság csak rövid ideig tart, mert a növényi anyagok lebomlása a talajban nagyon gyorsan végbemegy. A bomiás ered­ményeképpen keletkező nö­vényi tápanyagok — Köztu­domásúan — vízben oldha­tok, s ezért a bőséges eső hamar kimossa, kilúgozza okét a talajból. De az erdő­iktől megfosztott területeken a szél és az eső, a talaj nagy részét is elfújja, elmossa. Ritkán fordul elő, hogy vegyészmérnök, az Országos Tervhivatal főelőadója nyi­latkozik a rádió igen nép­szerű Üj zenei újság című hetenként jelentkező műso­rában — mégpedig a zene­müveiről. Mo«t megtörtént mindez, mégpedig Rozsa Pál jovoiiaboi. Minden napilap­ban' — köztük a miénkoen is — megjelent a hír, hogy két első dijat nyert, az egyi­ket dán, a másikat pedig venezuelai pályázaton. De vajon ki az a vegyészmér­nök, aki ilyen babérokat szerzett hazánknak? Minden dicséretet megér­demel az Üj zenei újság; hogy frissen nvomaba szegő­dött a hírnek, s bemutatta a most harminchat éves szer­zőt, aki nem kevesebb, mint harmincezer dollár értékben kapott dijat. Varga Bálint Két évvel ezelőtt meg alig gyártották kristalyúvegbo] csillárt a Szovjetúnióban. Szovjet testvérmegyénk, Ka- linyin terület fiatal vállalata, az Üvegtechnika sokat tett azért, hogy elterjessze a szép új terméket. Valentyina Konsztantyi- novna Roncs ahova mérnök két évvel ezelőtt tervezte meg az első szép csillárt. Most már négyfajta! ' gyár­tanak Kalinyinban, van közte tizenkét és hategős, készülnek asztali, fali vilá­gítótestek. Balatoni túra Szombaton Keszthelyen a Huilam-szallo előtti tarén hőlégballon, moloros hajó es hidroplán repúlömodell be­mutatóval és felvonulássá! megkezdődött az első nem­zetközi Balaton kajak-kenu, vitorlás kishajó túra. A Zala megyei Természet- barát Szövetség kiírása ide­haza es külföldön is nagy érdeklődést váltott ki. a vártnál jóval többen jelent­keztek. Igv a túra ma reg­gel 101 versenyző részvéte­lével rajtol. András készítette vele az in­terjút. A kitűnő zenei ripor­ter rendszeresen beszélget világhírű zeneszerzőkkel, karmesterekkel, előadómű­vészekkel. Ezek közül sok megjelent a nagy érdekiö- dést keltett Zenészekről, ze­néről, Muzsikusportrék cí­mű köteteiben. Dicsérete -e válik, hogy a tőle megszo­kott ösz'inte érdeklődéstől fűtve beszélgetett Rózsa Pál­lal. jó kerdeseivel tökéletes portrét rajzolt a kaposvári származású mérnökről, aki büszkén mondta el a mű­sorban. hogy e városban ta­nult zenei iskolás korában, a zeneiskola növendékeként. Minden arisztokratizmus távol áll Varga Bálint And­rástól, így rákérdezett az első, Kaposváron is jól is­mert sikerre, amikor az ak­Akkora az igény, hogy nem győzik növelni a ter­melést, Két év alatt három­ról kilencezerre emelték a náluk készülő csillárok mennyiségét. A tervek sze­rint hamarosan meg nagyobb választékban, húszezer csil­lárt küldenek a szovjet üz­letekbe. Köztük lesz az úgy­nevezett berakásos csillár is. Ennek az az érdekessége, hogy a fémrészek nem lát­hatók, olyan, mintha telje­sen kristályüvegből raknak össze. kor még kezdő Hungária Együttessel köáönségdí jat kaptak az 1968-as táncdal­fesztiválon. Rózsa Pál, aki először egyedül, majd Szokolay Sán­dortól, Durko Zsolttól tanult, kapott hasznos útmutatást — most befutott, pedig ed­dig csak az íróasztalnak irt. Megismerteteséert az Üj ze­nei újság riportere. Varga Bálint András is sokat tett. L. G. Mi legyen a kakasokká!? A tokiói hatóságok nem tudják, mit kezdjenek a vá­rosszerte szabadon kószáló kakasokkal. Főkent a fővá­ros parkjait tartják állandó megszállás alatt. Megjegy­zendő, hogy nagyon agresz- szivak: gyakran megtámad­ják a gyerekeket, de még a felnőtteket is. Honnan ke­rültek ide? Japánban az a szokás, hogy a gyerekeknek kiscsirkét ajándékoznak, hogy játszótársuk legyen. A csibék persze hamarosan megnőnek, s gazdájuk az­után nem tud mit kezdeni velük. Levágni, megenni természetesen nem lehet az egykori kedvencet. Ennek a gondolatától a legtöbb japán valósággal irtózik. Ezért hat suttyomban kiviszik őket ra- lamelyik parkba, s ott sor­sukra hagyják. A szabadban azutan valósággal elvadul­nak. a jóhiszeműség „hiánycikk’’ Ügy ereztem magam, mint­ha felteglaval aoliiilüttak volna fejne, amikor elolvas­tam a Somogy—Aala megyei Tégla- es Cserépipari Válla­lat balatonszentgyörgyi tég­lagyárának a baléi lsz-bc küldött levelét. Az előzmény: a gazdaság megtalálta a B '»ll-as blokk­tégla gyártási helyet. Ki is fizették a megrendelt *50« darából, s megtudták, hogy augusztus 15-en mehetnek Baiatonszcntgyörgyre a tég­láért. Időközben azonban a gyártól egy kitöltetlen „köte­lezvényt” kaptak. hbbol ez olvasható: — Kötelezem magam, hogy a teglaszállitáskor a gyár te­rületére szeszes italt nem hozok be. illetve rakodomun- kasaim nem lesznek ittas ál­lapotban. Az ittasság miatt bekövclkezefl balesetért a fe­lelősséget vállalom.” A baléi elnök aligha hozta volna el a levelei, ha dolgo­zol már több ízben randalí­roztak volna a balatonszent­györgyi téglagyárban. A fel­szólítás — mint mondta — — azért érintette furcsán, mert — jóllehet, másutt sem duhajkodtak a baléi szállítók — a szentgyörgyi gyárban eleve nem is járták. Meglehet, a gyár vezetői­nek — másokkal — voltak rossz tapasztalatai. Az ilyen­fajta felszólítás mégis külö­nös. Hasonló megfontolásból ugyanis akár oltási bizonyít­ványt is kérhetnének, hogy megbizonyosodjanak arról: a kedves vásárló nem hurcol-e be valami ragályt. Vagy ér­demes volna a rakodóktól er- kölesi bizonyítványt is kérni, elvégre sohase lehet tudni . .. Végül is úgy látszik, ha tégla nem is. a jóhiszeműség és a bizalom hiánycikk a II. számú téglagyárban. B. F. Hétvége Kiss megkérdezi Nagyot: — Hogy éreztétek maga­tokat a hétvégi kirándulá­son? — Szörnyen. Amikor ki­léptünk az állomásról, nem találtuk a vendéglőt. Ami­kor kiléptünk a vendéglő­ből, nem találtuk az állo­mást .. .­Lépés — Ma megtettem az első lépést a váláshoz! — Nem is tudtam, hogy te nős vagy! — Nem. de ma elje­gyeztem Mancit! Szervizben A főnök dorgálja a be­osztottat: — Mondja, képes volt elfogadni ötven korona csúszópénzt! Nem szégyell- te magat? — Szégyelltem, de mit csináljak, nem adott töb­bet ... Eskü — Ibi. esküszöm, hogy elveszlek feleségül, amint azt megengedi az anyagi helyzetem és a felesegem... Erdő Egy férfi és egy nő sé­tál az erdőben, Megkérdik az arra jövő vadászt: — Mondja, milyen mesz- sze van a falu? — Hat úgy fél óra és három óra között! — Nem értem. minek mond ilyen nagy különb­séget ? — Ugyanis attól függ. hogy maguk házasok vagy szerelmesek . .. Hangversenyen Cicvarek rámordul a szomszédjára: — Nem értem. miért­tapsol ilyen hosszasan. Ma­gának tálán tetszett, ahogy ez a férfi énekelt? — Dehogy. Azért, tapso­lok, hogy ne tudjon éne­kelni ! Ijesztés Az egyik futballcsapat vesztésre áll. A szünet, után mintha megtáltosod­tak volna, csodálatosan játszottak és megnyerték a mérkőzést. Megkérdi az egyik újságíró az edzőt: — Mondja, mit mondott nekik az öltözőben? — Azt,' hogyha nem fognak hajtani, akkor hol­naptól mehetnek dolgozni. Halászok — Tudod, bánv kilós volt a ponty, amit fog­úm? — Tudom. A fele.;: SOMOGYr™ A2 MSZMP Somocv Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA rősrerkesztd-h.: Paal Láarld Szerkesztőség: Kaposvár. Lattact Sándor u. 2. Postacím; Kapesváj? Pf.i 31. 7401. Telefon: 11-S10, 11*511. 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Laliim a Sándor a. 2. Tol.: 11- >lb Postacím: Kaposvár. Pf.: íl. “401 Felelős kiadó: Balajc/a János. Terjeszti a Magyar Posta.' Előfizethető a hirlapkézUísitd postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra ;>4 Fi. negyedévre 10H Ft. fél évre 201 Ft. egy évre 400 Ft. Index : 25 %'7 „ ISSN 0133—0608 Készült a $omosv megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Máiixs l. u. KXL Felelős vezető: Farkas Béla isa/gató. Kéziratokat nem őrzőnk meg. és Ebein aduink viasza. HÉTVÉGÉ A DESEDÁN Már pénteken délután inegind ultak a kirándulók Kaposvár ..zöld tüdejének” körzetébe, a Dcseda tavára. Sok Halai kerékpárral, családok gépkocsisai. Kg.yre népszerűbb a parkerdő es kornyéke, hiszen nem mind enki szereti a túlzsúfolt, zajos Balatont. Különösen sok hor­gász telepedett meg a parton zsákmányra varva. Keresett cikk Kalinyinból Váza, csillár kristály üveg bői Az első nap útvonala Keszthely—Szigliget lesz. Augusztus 2-án Révfülöpig tart az út, a harmadik ver­senynapon pedig Zánkán ke­resztül Killiántelep a cél. Augusztus 4-én rendezik meg az átkeiest Killiántelep és a deli parton lévő Balaton­szárszó között. Az utolsó versenynapon. 5-én, Fonyó­don er veget a túra. Másnap mar fakultatív alapon ha­józhatnak vissza Keszthelyre a resztvevők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom