Somogyi Néplap, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-08 / 185. szám
NÉPMŰVELŐK AZ ÜZEMBEN Török emlékek Törökkoppányban A z. érzékenyebbek azt állítják: valami csoJá.Koaó fintor jelenik meg a hallgatok arcán, ha valaki azt mondja magáról. o üzemi népművelő. Valószínűleg azért, mert bar a népművelők foglalkozása nem all túl magasan a társadalmi presztizsiistán, a/, üzemben dolgozók még ezen a kategórián belül is eleg hatul állnaK. Mintha ma, az 1980-as évek elejen az üzemi népművelő még mindig azonos lenne a színház- es mozijeggyel házaló, a gyári ünnepségek előtt székeket rakodó kultúrleie- losael —, amely munka természetesen azelőtt is fontos volt. és ma is az. De , az üzemi népművelő ma már sokkal fontosabb és több enne! — akár függetlenített, akár tiszteletdíjas, akár végzettsége szerint hivatásos népművelő, esetleg könyvtárom, oktatási vagy személyzeti. szociálpolitikai előadó, esetleg KISZ-titkár. Az üzemi népművelőnek tájékoztatnia, művelnie kell a gyár, a valla lat, az intézmény dolgozott; képezni vagy to- vabbképezni, kielégíteni az érdeklődést egyhelyütt, felkelteni az érdeklődést másul t. A közművelődési párthatározat, majd a közművelődési törvény jelentős változásokat hozott ezen a térén. Frontáttörésről talán nem beszélhetünk, a helyzet lassú; kitartó változásáról azonban igen. Megalakultak a vállalati művelődési bizottságok, amelyeket egyre több helyen i «nyit függetlenített népművelő vagy rokon területen dolgozó előadó. A művelődési bizottságok feladata elsősorban a koordináció, ám gyakorlatilag a bizottság nem koordinálja, hanem végzi a munkát. Gyakran nehéz körülmények között, változó lelkesedéssel és változó eredménnyel, de dolgozik. Az üzemi népművelők: jobban a „kirakatban” ülnek, mint az. intézményekben dolgozó társaik: a közönség-, geny piacára gyorsabban, érzékenyebben kell reagálni ott, ahol nem a kulturális szolgáltatás, hanem a termelés az első számú feladat. Az. üzemi népművelőknek naponta bizonyítaniuk kell, hogy szükség van rájuk. A legfontosabb tudnivaló: nincs minden üzemre, gyárrá. hivatalra érvényes re- rept. Ott, ahol a dolgozok háromnegyed része nő. fele bejáró. egyharmadanak nincs általános iskolai végzettsége, ott ehhez kell igazítani a programot Az egyik gyárban a nyolcadik osztályos bizonyítvány megszerzését szorgalmazzák, ám (anyagi érdekeltség híján) szerény eredménnyel. Másutt — ahol szintén magas a hat —hét osztályt végzettek száma — abból indulnak ki, hogy a közművelődés sajátos eszközeivel kell pótolni a műveitségbeli hiányokat. Itt sok irodalmi vetélkedő, zenés irodalmi műsor, orvosi előadás és külpolitikai tájékoztató hangzik el, mégpedig nagy sikerrel. M ásutt úgy látszik, a KISZ- es szakszervezeti politikai oktatás tananyaga aem tudja követni elég rugalmasan a napi politikai változásokat: isméit és népszerű tévékommentátorok, újságírók meghívásával próbálták kiegészíteni ezt. Ugyanakkor érdekes. hogy egyik gépipari üzemünkben a hétköznapokéin gyorsabban hasznosítható ismeretek megszerzését akarja lehetővé tenni a közművelődési bizottság: villanyszerelés. varrótanfolyam, hoob'kertészet tartozik ide. Van. ahol a szakmai tanfolyamok szervezése a fö feladat, másutt pedig már a második szakma megszerzésé a program. A nagy' rendezvények közül az operett, könnyűzene, magyarnota-hangversenyek a legnepszerüboek — es ebben nincs semmi szégyellni- való. önálló komolyzenei koncertre aligha lelik meg a nagyterem — ám egy-egy vállalati ünnepségen, szocialista brigád baráti összejövetelén húszperces (esetleg hangszer-ismertetéssel egybekötött) könnyű szimfonikus zenei műsort mindenki szívesen fogad. Egyik győri textilüzemből rendszeresen járnak Pestre az Operaházi előadásaira. Nekik az a gondjuk, hogy kicsi a gyári klub a XIT-előadások szamára. Tavaly óta ugyanis hirtelen megnőtt az érdeklődés, A titok nyitja: mások lettek az előadók, jobbak, felkészültebbek. Ilyenkor nem baj, ha megy a vonat. A menetrend ugyanis igencsak behatárolja a köz- művelődés lehetőségeit. Gyakran kell kérni az előadót. ne beszéljen tovább háromnegyed háromnál, úgyis felállnak, mert indul a vonat. Ám az is igaz. ha a téma és az előadó egyaránt érdekes, megvárják, a következő vonatot. A három műszak, a bejárók és a családos nők nagy- szánta mindenütt bonyolulttá teszi a népművelők munkáját. De mit szóljanak azok a vállalatok, amelyeknek a hatóköre két. vagy éppen öt megyere terjed ki, es dolgozóik zöme nem ugyanott áll a gép vagy íróasztal mellett, hanem töltést, utat, csatornát épít? I-ehet, hogy itt esetleg a vállalat saját; művelődési célra átalakított mikrobusza segít majd? A z egyik üzem népművelője büszkén mondhatja: van már egy olyan száztagú törzsgárdaja, amely minden rendezvényen ott van. Egy másik azt panaszolhatja: sa jnos, a műsorokon mindig csak ugyanazt a száz embert látni. Vagyis ugyanaz a nézőszám valahol sikernek számit, a- másik helyen nem. Mindenesetté a cél nemcsak az lehet, hogy évek múlva a szám harminccaí- ötvennel több legyen, hanem az is, ne legyen tízzel- hússzál kevesebb. Hogyan lehet ezt elérni? Ne túl messze tűzzük ki a célt, a feladat mele a lehetőségeket is vegyük seámitasba. Ne akarják a népművelők megoldani a dolgozók művelődését, szórakozását, de akarják segítem. Ne gazdálkodjanak az emberek idejével, hanem tanítsák meg őket az idővel való gazdálkodásra. Ehhez kell megtalálni a legjobb módszereket, mégpedig a helyi sajátosságok figyelem bevéte lé vek G. B. Meg nehány hét a szeszélyes. forró nyárból, s itt az új tanév. Meg elevenen él bennünk a múlt tanév minden sikeres perce, öröme es bánata. Az újnak küszöbén arra gondolok: vajon miért válik mostanában minden tanévkezdés egyre izgalmasabbá. A válasz egyszerű. Négy év telt el az új nevelesi-oktatási terv bevezetése óta, s ez igazán próbára tette a pedagógusokat. a tanulókat és a szülőket. Gazdagabb ismeretanyagot, magasabb szinten, korszerűbb módszerekkel kellett tanítani, elsajátíttatni’. Ismeretesek a gondok, az eredmények. A gyakorlat jól. tükrözi az elmelet helyességet, valós értékéit. A folytonos „megújulás", útkeresés ellenére — amelynek folyamatában a pedagógusok zöme helytállt, becsületesen dolgozott — sok az ellentmondás, a negatív jelenség. A nyáron időt szakítottam arra. hogy volt iskolám összes tanulójának mostani eredményei Összehasonlítsam az előző evivei. Bizony szomorkás Szoiergyűjiemény Párádon A Művelődési Minisztérium védett gyűjteménnyé nyilvánította Asztalos Joachim parádi fafaragó alkotásait. A két eve elhunyt népi iparművész lakóházában berendezett kiállítás nyilvános bemutatótermi rangot kapott. (MTl-fotó — Bransletter Sándor felv.) A Somogyi Néplap 1982. április 25-i számában olvastam a Nárciszos és Törökkút című cikket. Ez adta az ötletet, hogy én is írjak Tö- rökkoppanyról és a Török- kútról. 1978. május 15-én helyszíni szémlet tartott a tö- rökkoppányi Törókkútnál az Országos Műemléki Felügyelőség a községi tanács elnökével annak megállapítása végett, hogy a kérdéses kút valóban török eredetű-e. vagy a név csak hagyomány alapján keletkezett. Már Csánki Dezső is említést tett Törökkoppany ismertetése során a kútról. A helyszíni szemle során a következőket lehetett megállapítani. A kútház foglalata erős meszes habarcsba rakott keskeny és jellegzetes méretű török téglásból a kép. A felsőben csaknem öO, az alsóban 25 százalékkal romlott a bizonyítvány. Nagy mennyiségben nőtt az elégségesek száma (amelyek közül igen sok légiesen könnyű fajsúlyúnak tekinthető, s közelebb van az egyenes szárú osztályzathoz). Nőtt a bukások száma is — a sokrétű és intenzív felzárkóztató munka ellenére. Ezek tények, s a tényekkel nem lehet vitatkozni. A már augusztusban kezdődő tanévben egyes osztályokban ismét lesz újonnan belépő tantángy. Vele párhuzamosan új tankönyvek, segédletek jelennek meg. A régi gondokhoz újak. ismeretlenek sorakoznak. Mit várnak a pedagógusok. a társadalom, a szülők? Tán ki lehet jelenteni: nem újabb kiadványokat, nem még több fejtágítót, hanem a négy év alatt felgyülemlett sok okos. hasznos javaslat realizálását. Nos lássuk, konkrétan például mit'.’ Szabadságot olyan olvasmányok elhagyására az alsóban (de a felsőben is), amelyek az életkor, az értef alázott. Ez a része tehát kétségtelenül torok eredetű. Boltozata, valamint a vízhez levezető és ugyancsak boltozott lépcsőlejáró azonban nagy méretű barokk vagy XIX. századi téglából készült. A kútház vagy forrásfoglalat eredetileg művelés alatt álló területen vagy legelőn lehetett es egy majorsághoz tartozhatott. Az sem kizárt azonban — mint ahogy a múlt századvégi hagyomány is tartotta —, hogy a községben volt török fürdőt látta el vízzel. A kút körül elterülő erdős rész a dűlő nevében őrizte tovább a kút — a török csorgókút — cseszme elnevezést. A tö- rökkoppanyi Törökkúthoz hasonló török forrásfoglalatot a korabeli magyarországi emlékek között nem ismerünk. Egyedi volta miatt műemléki védettség alá he- -----.-------------------------------------l em. s az érzelem miatt nem odavalók. Több gyakorlóéra kellene matematikából az egész évi rohanás helyett. Az igazság ugyanis az, hogy gyerekeink jó része nem tud számolni, óriási gondja van az alapműveletekkel. Talán a felesleges részeket kellene elhagyni. s máris szabadulnának fel órák. Meg kellene vizsgálni tankönyveinket a taníthatóság es a tanulható- sóg szempontjából ... Sok gondot okoz a követelményrendszer lazasága. Ennek gyakorlata ellentmondásosan tükröződik az érdemjegyekben, a fölmérésekben és általában az értékelésben, így aztán tovább nő a differenciálódás az iskolák között s az azonos iskola párhuzamos osztályai között is. Mindezek negatívan hatnak a középiskola új első osztályosainak értékszintjére. Bízom abban, hogy az áprilisi párthatározat szellemében gyors intézkedések születnek. Kiss Ottokár ny. iskolaigazgató lyezését javasolták a műemléki . felügyelőség szakemberei. ’ Elbeszelesek szerint valószínű. hogy égetett agyagcsöveken vezették be a vizet a török fürdőbe, amely a templom mellett lehetett. A törökkoppá nyi Törökkút története szájról szájra szállt. A nép képzeletében élt: népdal is keletkezett róla. Ezt a dalt az 1981. évi néprájzi pályázatomban leírtam és magnószalagon ,s mellékeltem. A kút környéke ma már nem olyan elhagyatott, mint jó néhány évvel ezelőtt. A helyi tanács, a tsz. a KISZ, az úttörők es az erdeszet gondozza. Úttörő- es KISZ- tábort szeretnénk ott létesíteni. valamint erdei sportpályát. Van egy másik történet is, ami a törökkorra emlékeztet. Itt is kapcsolódik a jelen a múlttal. Ez év március végén a helyi termelő- szövetkezet a törökkoppá nyi réten, a faluhoz közel lecsapoló, talajjavító munkát végzett. A gépek a földben mélyen elhelyezett, kihegyezett oszlopokat hoztak felszínre. A körülbelül 180 centiméter hosszú tölgyfa- oszlopok felső, elkorhadt vége ugv 80 centire volt a föld aiatt. Hegyes vegük meg van pörkölve. Már akkor is tudták, hogy ezzel tartósabb a fa a földben. A törökkoppányi vár palánkfalának a maradványaira gyanakodtam. 1982. április 6-án értesítettem a múzeumot. Másnap már itt is voltak. Kimentünk a helyszínre. Ott voltak az oszlopok: néhány a föld felszínén, a többi a földben. Vonaluk keresztezte a Koppány-patakot. Tanakodtunk. mi lehetett a rendeltetése. Várfal, duzzasztó gát? Elmocsarasitot- tak vele a rétet, hogy jou- ban biztosítsák a veuelmerV Azt is mesélik, hogy a törökök felduzzasztottak a Koppány-patakot és hajóztak rajta. A lelőhely neve is őriz ebből valamit; Hajo- csapaj vagy hajocsapas ?). Bősze Gabor Könyv és cégér Ismerjük a szólást — na persze, nem a könyvekkel — egv más áruval kapcsolatban. Mert bármennyire furcsának tetszik: a könyv amellett, hogy szellemi, esztétikai érték és nyomdatechnikai produktum, egyben értékesítésre szánt, meghatározott árral rendelkező nortéka is. Mint ilven megkívánja. hcfgv megkülönböztetett figyelemmel és keliő intelligenciával reklámozzák. esetleg csomagolják, szállítsák — egyszóval forgalmazzák. Szándékosan maradt ki a felsorolásból a könyvértékesítést. lebonyolító üzlethálózat. mert megyénkben — a városoktól e.s egyes Balaton- parti községektől eltekintve — a falvak könyvkereskedelmét képviselő szűk suf- rrk. pavilonnak nevezett, sörözök és zöldségboltok szomszédságát élvező, raktárnak is silány szobácskák hem nevezhetők annak. Az úgynevezett árukapcsolás különös — néha egész bizarr — módjaival, találkozhatunk. Az már jó aránynak számít, ha 5—6 faluban van esv papír-írószer boltocska, amelyben. úgy mellesleg, könyvet is lehet kapni. Nem akarom igazságtalanul bírálni a helyi áfész-ek kereskedelmi politikáját, és nincs is birtokomban kimutatás a falvak bolthálózatának összetételéről, de a vidéket járó és a megvét némileg ismerő utazónak a tények, a könyvesboltok szembetűnő hiányai — statisztikai összesítés nélkül is — lehangoló összképét nyújtanak. így a csalódott idegen kénytelen más kereskedelmi egységet felkeresni. s ott gyorsan vigasztalódik. De legyünk őszinték: eredetileg sem könyvvásárlás volt a célja. Ügy érzem, könyvterjesztésünk lebecsüli a falun élő lakost, mint olvasót, és lemond róla vásárlóként is. Kényelmes és káros, morális és művelődéspolitikai szempontból is felülvizsgálandó álláspont ez. (Bár láttunk már műszaki boltokban, sőt autóscsárdában is könyvárusítást, amely — egyéb lehetőségek híján — pozitív törekvés!) Ellentmondanak a borúlátásnak a í'alvainkban működő könyvtárak eredményei. A könyvtár sajátos lehetőségeivel befolyásoló)» lehet egy község kulturális es társadalmi életének. Megyénk könyvtárhálózat« szervezettségében és tapasztalataival messze előtte jár a könyvértékesítésnek. Célszerű lenne a két szervezet között szorosabbra fűzni a kapcsolatot. Van is példa erre. Boglárlellén például — de remélem, nem csak ott — a könyvesboltban könyvkölcsönzés is folyik. Könyvtár és könyvesbolt egy helyen; kereskedő és könyvtáros egy személyben — azt hiszem, életrevaló és hasznos kezdeményezés. Persze más szerepet tölt be a könyvtár és mást a könyvesbolt. SzeretjÜK az új könyveket: ha pénztárcánk bírja, vásárolunk is. Élmény válogatni a frissen megjelent példányokban, beleolvasni egy-egy recenzióba. sőt, ha időnk engedi, diskurálunk az eladókkal a várható újdonságokról. Szerelek könyvet venni. Szamomra esemény ez, és mindig az az „öncsaló'’ érzés fog el, hogy jól jártam, jó üzletet csináltam. Ismétlem, a könyv áru, és a rendelkezésre álló üzlethálózat nem képes kulturális missziót képviselni. Magyarországon — 1982-ben — semmilyen bornak sem ke') cégér. Könyvkiadásunk és könyvértékesitésühk azonban nagyon is rászorulná erre. M. I. I Tanév előtt
