Somogyi Néplap, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-08 / 185. szám
Az emberi jogok nyomában At európai szocialista országokban az ötvenes évek vége óta nem, illetve alig volt politikai bűncselekményért halálos ítélet, noha elvileg létezik a lehetősége. A lakosság nagyobb része ugyanakkor helyesli, sőt követeli, hogy egyes különösen kegyetlen, vagy visszaeső gyilkosoknak ne adjanak módot arra, hogy akár büntetésüket letöltve, akár szökés után az emberek életét még egyszer veszélyeztethessék, ezért velük szemben — az elrettentés céljából is — az állam mutasson elszántságot. A szocialista országokban a közbiztonság, az életbiztoriság elismerten — a statisztikák abszolút számát és növekedési számait is tekintve — jóbh, mint Nyugat-Európá- ban vagy Amerikában, s ebben a halálbüntetés korlátozott fenntartásának, elrettentő eu Kiiktató szerepének részé van. Az elet- es a közbiztonság végül is olyan adalék, amely ma nem a »ugat javára billenti a mérleg nyelvét. Másfelől logikusan tette az ENSZ emberi jogok albizottsága. hogy az országokat a halálbüntetés eltörlésére szólította fel a politikai bűncselekmények (vagy gazdasági es más cselekmények) tekin tétében. I lyen természetű kompromisszumos megállapodás — úgy véli — biztosítékot adhatna azon aggodalom ellen, hogy a halálbüntetés korlátozott, gyilkosokkal szembeni fenntartásával az allami szervek politikai leszámolás céljából visszaélhetnek. Nem jelenti az emberi jogok legjobb szolgálatát egyes lobbyk látszólag liberális álláspontja. Ezt példázzák a halálbüntetés teljes eltörlésének. valamint a szabad fegyvervásárlás híveinek nezetei. De felvethető: nem okocznak-e több kárt. mint hasznot egyes kivándorlási lobbyk is, az emberi jogok értelmezésének félresiklatásával. Az utazáshoz és kivándorláshoz való jogok valóban fontosak, és különös jelentőségre is tehetnek szert akkor, amikor valahol átmenetileg drámai a helyzet, vágj7 pedig tartósan es különösen tűrhetetlen állapot alakul ki. Általában és az emberi jogok valóságos logikájában azonban előbb állnak a meglévő otthonhoz és hazához fűződő jogok. a jogok egyenlő élvezete ott, ahol már élünk. A kivándorlási lobbyk viszont tömegesen és állandóan bátorítják az országok elhagyását. Hivatkoznak az emberi jogokra, de valójában különböző partikuláris erdekeket képviselnek. Az amerikai szenátus például az emberi jogok mércéjének sokszor kizárólag azt tartja, hogvan engedélyezik a kivándorlást — azon belül is egy-egy réteg kivándorlását — a másik allamba. Ennek a nézetnek az emberi jobok nemzetközi felfogására gyakorolt káros hatása nemcsak abban áll, hogy felborul egy logikai sorrend, hiszen a szabad kivándorlás réven megváltozhatnak egész országok néprajzi, hivatásbeli vagy vallási térképei, méghozzá a kultúrák történelmi fejlődése, az asszimilációs gazdagodás szempontjából mindenkeppen hátrányosán. Emellett fennáll az a veszély is. hogy általában véve a kisebbségekkel szemben a könnyebb ..megoldás” vonalára terelődnek az államok; azaz bizonyos hazai konfliktusok megoldása érdekében egész embercsoportoktól igyekeznek megszabadulni. A kivándorlási lobbyk tehát egyes jogok es konfliktusok behatóbb hazai megoldását akadályozzak. A felsorolt prioritások, sorrendek, arányok termeszeteken nem arra utalnak, mintha az egyes politikai jogok nem lennének nagy- forrtosságúak. Ellenkezőleg: az ember a fejlődés magasabb szintjére akkor tud lépni, ha nemcsak él és eszik, hanem közéleti véleménye, részvétele is van. I>e a jogok megvalósítása a nagyon különböző országokból álló világban fokozatosságot kíván, bizonyos aranyok és lehetőségek figyelembevételét, szilárd alapot jelentő .,infrastruktúra" megalkotását. Ezért elsődleges az élethez való jog, a közbiztonsághoz és életbiztonsághoz fűződő jog. Ezért előbbrevaló az egyenjogúság, továbbá az otthonhoz és a tartózkodási hely megválasztásához való jog mindenekelőtt a saját hazánkban, s ezért következnek csak ezután az utazáshoz és kivándorláshoz való jogok. (Ez utóbbiak közül is eiőbbre- valónak tűnik az utazáshoz való jog. mert kevesebb az elvándorlás iránti vágy is akkor, ha mod van világlátásra. A megfelelő személyi polgárjogok a politikai jogok fejlesztéséhez is „infrastruktúrát” nyújthatnak, mint ahogy az egyezségokmány szerint a politikai jogokon beiül ts vannak már bizonyos kialakult, kompromisz- szumos elsőbbségek. A saját meggyőződés fenntartásához való megkülönböztetés-mentes jog — hiszen ezt nem lehet korlátozni — például okkal erősebb az okmányban, mint. a vélemény nyilvános hirdetéséhez való jog. Az információk kereséséhez, megismeréséhez és továbbadásához való jog is ilyen kompromisszumos prioritást élvez, szemben a sajtószabadság jogával általában. Bizonyos jogok közösen elfogadható megfogalmazása ma még nagyon nehéz, de egyáltalában nem kizárt, s korántsem akadálya, inkább segítője lehet, hogy a többiben is megegyezés szülessék. Kulcsár Péter — Hol van igazan jo viz? — ,A Dráva-teraszon, Itt találtuk a minőségileg legkiválóbb vizet. Ezen a víz adó területen fúrtuk a hidrológiai szempontból legjobb, legnagyobb fajlagos vízhozamú tótjainkat is. Tóth Zoltán, a Vízkutató és Fúró Vállalat (VIKUV) kaposvári üzemének vezetője azit mondja: ..Csak igen nagy anyagi és fizikai ráfordítással lehet tiszta, jó minőségű ivóvízhez jutni. Napjainkban a talajrétegek fokozatos elszennyeződése miatt a víznyerés egyre nehezebb, költségesebb.” Az üzem egyik brigádja Magyaratádon fúr egy közepes méretű kutat. Ez megközelítőleg 350 méteres mélyből hozza majd fel a vizet. Ez a kút több mint másfél millió forintba kerül: annyiba, mint két családi ház. A vállalatnak Debrecenben. Cegleden, Mátészalkán. Lajosmizsén, Győrszemeren hasonló üzem - vezetősegei vannak, mint Kaposváron. Budapesten pedig a Gyógy- és Ásványvíz- üzem dolgozik, ok palackozzák a közismert Apenta, Hunyadi János, Mira. Ig- mándi, . Ferenc József kese- rűyiz.eket .és a Salvus, Jod- aqua. Pai’ádi. valamint Harkányi gyógyvizeket. A kaposvári üzemvezet>5- ség három darab. 500 meter mélységig dolgozó fúróoe- rendezése Sopron környékén, egy Veszprém megyében, negv Zalában yan. Fejér, Tolna és Baranya megyékben egy-egy fúróberendezés dolgozik. Megyénkben a magyaratádin kívül Nagyberkiben működik egy kútfúró brigád: egy 200 méteFelújítják a simontornyai Sió-hidat A kaposvári KÉV generál- kivitelezésében és a Vasipari Kutató Intézet technológiájával felújítják a simonlor- n.vai Sióhidat. (A híd a 61-es számú főút egyik műtárgya). A híd a két pillér közötti 60 méteres szakaszon a talaj süllyedése és a megnövekedett forgalom miatt megrepedt és behajtott. Most a Vasipari Kutató Intézet szakemberei gyémántszemosés fúró cs vágószerszámokkal levágják a híd két oldaláról a járdát, csökkentve ezzel a híd összsúlyát. Ezután új, könnyű útburkolattal! látják el a hidat. Ezzel a most először alkalmazott technológiával a hagyományosnál lényegesen olcsóbban tudják mcguldani a felújítást. (MTI-fota. Fehér József fele.) a békéért cselekedni kell!” — ezekkel a szavakkal zárult az az üzenet, melyet a béke jelképe, a galamb hozott a héten a bogiári Platán strandon várakozó fiataloknak a Békemenet ’82 résztvevőitől. Belpolitikai életünk a héthez fűződő fontos eseménye, hogy a Stockholmból indult beke- menet Észak-Európán es a Szovjetunión keresztül hazánkba érkezett. Az emberiség vágyát, legfőbb óhaját hirdeti és követeli ez a menet. A résztvevők egy csoportja személyesen is ellátogatott a megyébe. A balatonszemesi KISZ vezetőképző táborban százötven fiatallal találkoztak. és fórumszerű beszélgetésen folytattak eszmecserét. Gondolatilag ehhez az eseményhez kapcsolódik, hogy a héten tekintette at a Hazafias Népfront béke-, barátsági ® SSOÜÚaritiMl bizottsága a tavaszi békehónap tapasztalatait es döntött az őszi szolidaritási hetek programjáról. Megyénkben a májusi békehónap során tizenegyezren vettek részt százötvenöt rendezvényen. A megyeszékhely szinte minden lakosa kapcsolatban van a városi tanács nepes- seg-nyi lvan tartó és anyakönyvi csoportjával, így méltán közérdekű témát tűzött napirendjére a végrehajtó bizottság, amikor a heten értékelte az itt folyó munkát. Mi, ügyfelek vajmi keveset tudunk arról, hogy milyen rendkívül szeles körű munka folyik itt, azt viszont tapasztaljuk, hogy mindenkor udvariasan fogadnak, figyelmesek, kulturáltan intézik ügyeiket. Pedig nem egyszer mi magunk is gátoljuk, hogy az itt dolgozók naprakész nyilvántartást vezethessenek. Ilyen hanyagság peiúauj a sMctmváltozás bejelentésének elmulasztása. Ezért is született. olyan döntés, hogy a kötelezettségüket súlyosan sértő ügyfeleket bírságolják. Másfele nyugtalanító gonddal birkóznak mezőgazdasági üzemeink. A gyakori, helyenként naponkénti esők miatt rendkívül elhúzódott az aratás. Jóllehet, ezen a heten már mindenki segített mindenkinek a lehetséges komba jn-átcsoportosítasokkal, még mindig nem jutott túl megyénk az aratás nagy gondján. Az erők természetesen a búza- betakarítás befejezésére összpontosulnak, és a legfrissebben kapott tájékoztatás szerint, ha ezt a nagy igyekezetei nem töri ketté az időjárás, akkor ma estére a kenyérnek való biztonságba kerül. Főként a délvidékén további feladatot jelent a tekintélyes területen termelt zab es * rozs íearataea is. Emellett a fő munka a zöldségfélék betakan lasa, a nyári érésű gyümölcs szürete. A vásárlók ezekből a cikkekből az idén jó színvonalú ellátást tapasztalhatnak. Ez elsősorban az eredményesebb termelői munkállak köszönhető, de vitathatatlan része van benne a forgalmazás korszerűsödésének is. A Balaton-parton a nyár utolsó hónapjának első hetében meg változatlanul tart az idegenforgalmi csúcs, de azért szaporodnak mar az ősz közeledtenek jelei. Nemcsak a tanszer es az is- kolaköpeny-vásárlásoKban nyilvánul ez meg, hanem például a felvételi vizsgákra előkészítő táborok szervezésében is. A Kaposvári Mezőgazdasagi Főiskolára es a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemre pályázóknak ezen a heten fejeződött be Keszthelyen a kéthetes oktatótábor, a megyei tanács pedig Balatonfenyvesen szervezett középiskolás tanulóknak főiskolára. egyetemre előkészítő tábort. Nem öröm a diáknak, talán senkinek sem: sajnos, rövidesen vege a nyárnak. Vürét Hart» res tóját atlag 6—8 hét alatt készítenek el a furomester ' ezetesevel a gépkezelőkből es betanított segédmunkásokból álló brigádok. Az tizemnél 150 ember talált munkát, a tizenhárom működő kútfúró berendezés mellett ugyanennyi — hat- nyolc tagú — szocialista brigád végzi a munkát — embert, gépet próbáló körülmények között. Tavaly 52 millió fontot ért a munkájuk. Az idén se akarnak lemaradni a tavalyi jó teljesítménytől. A kút tervezésétől a lezárásáig mindent maguk csinálnak. Jelentős a szerepük a közegészségügyileg veszélyeztetett területek jó minőségű ivóvízellátásában. Somogybán erkölcsi kötelességüknek tartják, hogy az aprófalvak gondjain sajátos eszközeikkel enyhítsenek. Az idén Gige, Rinyakova- csi, Somogysimonyi, Libic- kozma. Drávatamási, Dráva- gárdony. Pusztaszemes, Zse- licszentpal es Somogyszent- pal területen fúrnak tiszta vizet adó kutakat. Fúróberendezéseik közül nem egy 20—30 eves. A fokozatos korszerűsítés nemreg kezdődött: háfom darab 500 méter mélységig dolgot, zó fúróberendezést vásárolták a Szovjetunióból., Az ezermester karbantartók főleg a berendezések kiegészítő részeit alakítják, célszerűéi tik. Tóth Zoltán, üzemvezető angolul tanul: Lioiaba készül. Kaposvárról egy fúróbrigad utazott az afrikai országba. A vállalattól kilenevenen dolgoznak ott: 30 kutat fúrnak a sivatag homokjába. Ojabb hetven kútra pedig várják a megrendelést. Tárgyalások folynak Abu- Dhabi-ban két öntöző kút készítéséről. Ez az erdótele- pitest segítené elő. Ügy tűnik, nagy a vizehseg a távoli országokban . is, mert Tunisz, Nigéria, Irak, Szíria, Afganisztán, Vietnam jelentette be igényét kutak fúrására. — Nyugatnémet és francia föválialk»zók kérnek föl bennünket, hogy valamilyen, a fejlődő országokban, épülő letesitmenyüshöz kutat fúrjunk — mondja Tóth László —, mert a víz, az elet nélkülözhetetlen, alapvető eleme. Kőszegi I zajos Telles ■— En is azok közé tartozom. akiket „a mozdony füstje megcsapott”. Egyébként Moldova György velem is beszélgetett, amikor az anyagot gyűjtötte a könyvéhez. Apám vasutas volt, így az volt az elve. hogy a nagyobbik gyerekéből vasutas legyen. Azután úgy alakult, hogy az öt testvér közül három választotta ezt a pályát... Négy polgárit végeztem, aztáih kereskedőnek mentem. Segéd voltam, amikor vasutasnak álltám. Akkor még úgy kellett kezdeni, mint krampacsoló, utána jött a fékezés, a különféle vizsgák, s úgy előre. Az volt a jó elet. Levettem a teher köpenyt, s a talpfákat emelgettem. Nem bantam am meg, így legalább megismertem a vasutat. Bognár Sándor negyven evet toltott a vasút szolgálatában, most mar nyugdíjas. Tekintélyes vezetőnek tartották, nemcsak- a szemüvege, az ősz haja miatt, hanem a megfontolt beszédéért is. Most azonban szinte lobog, ahogy fölidézi a pályafutását. — Nem azt mondom en, hogy a fiatalok most ugyanezt az utat tegyék meg, egy azonban biztos: hasznát láttuk. Szívvel csináltuk: pedig nem volt olyan ragyogó a helyzet. Gyékényesen kezdte a vas- utassagot, aztán a segédtiszti iskola elvégzése után bekerült Kaposvárra. 1942-ot írtak akkor. Nehéz idők jártak. Raktárnok, majd vezető raktárnok lett. Egy év múlva bevonultatták katonának, negyvennégyben azonban a vasutasokat leszereltek. — Itt voltam akkor, amikor bejöttek a szovjetek. Egy nevezetes eseményt mindig megemiegetek. Nem tóit. aki a szovjet iőszeres vonatot kivigye Jatóba. „Az istenit, dehogynem megyünk ki” — monutam. Hal bizony, majdnem ott maradtam. Éjszaka volt, holdfe- nyes ... azt sohasem felejtem el. Egy szovjet katona jött veiUnk, aztan Mátevics valer, mint tolmács. Éppen a legnagyobb csini-puniba meniuiiK.. Nem lehelen as- kor kirakodni, meg egyszer kivittük a szerelvényt, sürgetlek bennünket, gyerünk, gyerünk, gyorsan. Alit a front akkor, nagy szükség volt a lőszerre. Sajnos, ott voltam Jakoban akkor, amikor a vasútvonalat helyreállító munkások közül nena- nyan ott maradtak . .. Bizony nem volt könnyű újra megindítani a közlekedési. Azért egykettőre rendbe tet- tu&k minócMt, Életének új szakasza kezdődött a felszabadulás után, Elvégezte a tiszlképzőt, majd egy BM központi tisztiisko- lát, s 1955-ben ő lett a polgári védelmi törzsparancsnok. Ezt a tisztet egészen a mostani nyugdíjazásáig ő töltötte be. Mindig szívesen vett részt a közéletben.. Először a szakszervezetben-sza- mítottak rá, majd 1937-es parttagfölveielé után egyre több megbízatást. kapott. Többször küldték pártistólára. Tizennyolc évig ő volt a forgalom 1-es partaiap- szervezet titkára. A -vasúti pártbizottságnak, . párt-vb- nek most is tevekeny tagja. — Mindent alaposan megrágtunk, mielőtt a pártve- zetöseg ele tártunk. így amit kertünk, elhatároztunk, mindig meg tudtuk valósítani. — Mi a legkülönösebb emleke ? — Amikor forgalmista voltam 1941-ben, s megbüntettek bt pengőre, mert nem fehér kesztyűben fogadtam a vonatot. — A legrosszabb? — A pályamunkássag. Sokszor úgy mentem haza, mint a mészáros, olyan volt a két kezem. Megjött az elö- rnunkás, kiabált: „Cukrászok vagytok, elzavarlak benneteket...” Később tették ide-oda az embert., ezt ki kellett akkor, a múltban bírni, mert különben odavetették. hogy „köszönjük, nem vagy vasutas, elmehetsz”. — Megbecsültek-e? — Nyugodtan mondhatom, hogy igen ... . ' „ . Egy dobozt tesz elem. Most vette át a Szolgálati Emlékeimet a MÁV-nai töltött negyven év elismeréseként három másik nyugdíjastársával: Viza József baléi sorom pokezel övei, Nagy Janos raktáritokkal, Simon • József gondnokkal, ök kel- len kaposváriak. Olyan ember volt e négy évtizedben, aki sohasem fel-, hanem teljes gőzzel haladt a paiyajan. Most már azonban megfáradt, sokat fáj a laba is, így feleségevei legszívesebben a fonyódiigeti „vitviilóban” tölti napjait, elpücsköreszik a gyümölcs- táskái, a szőlővel. Aztán ott a barkácsolás . . . — Amikor ott kint teszek- veszek. akkor mindenről elfeledkezem ... Persze, ha előveszem Moldova könyvet, amelyet nekem dedikált, akkor újra átélem a vasúti szolgálatomat. Lajos Géza SOMOGYI CT] . NÉPLAP E9 SOMOGYI I KRÓNIKÁJA Az életbiztonság elsőbbsége A DRÁVÁI TERASZ MINŐSÉGE Mélyen van a jó ivóvíz