Somogyi Néplap, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-08 / 185. szám

Az emberi jogok nyomában At európai szocialista or­szágokban az ötvenes évek vége óta nem, illetve alig volt politikai bűncselekmé­nyért halálos ítélet, noha el­vileg létezik a lehetősége. A lakosság nagyobb része ugyanakkor helyesli, sőt követeli, hogy egyes különö­sen kegyetlen, vagy vissza­eső gyilkosoknak ne adja­nak módot arra, hogy akár büntetésüket letöltve, akár szökés után az emberek éle­tét még egyszer veszélyez­tethessék, ezért velük szem­ben — az elrettentés céljá­ból is — az állam mutas­son elszántságot. A szocia­lista országokban a közbiz­tonság, az életbiztoriság el­ismerten — a statisztikák abszolút számát és növeke­dési számait is tekintve — jóbh, mint Nyugat-Európá- ban vagy Amerikában, s ebben a halálbüntetés korlá­tozott fenntartásának, el­rettentő eu Kiiktató szerepé­nek részé van. Az elet- es a közbiztonság végül is olyan adalék, amely ma nem a »ugat javára billen­ti a mérleg nyelvét. Más­felől logikusan tette az ENSZ emberi jogok albi­zottsága. hogy az országokat a halálbüntetés eltörlésére szólította fel a politikai bűn­cselekmények (vagy gazda­sági es más cselekmények) tekin tétében. I lyen termé­szetű kompromisszumos megállapodás — úgy véli — biztosítékot adhatna azon aggodalom ellen, hogy a ha­lálbüntetés korlátozott, gyilkosokkal szembeni fenntartásával az allami szervek politikai leszámolás céljából visszaélhetnek. Nem jelenti az emberi jo­gok legjobb szolgálatát egyes lobbyk látszólag libe­rális álláspontja. Ezt példáz­zák a halálbüntetés teljes eltörlésének. valamint a szabad fegyvervásárlás hí­veinek nezetei. De felvethe­tő: nem okocznak-e több kárt. mint hasznot egyes kivándorlási lobbyk is, az emberi jogok értelmezésé­nek félresiklatásával. Az utazáshoz és kivándorláshoz való jogok valóban fonto­sak, és különös jelentőségre is tehetnek szert akkor, amikor valahol átmenetileg drámai a helyzet, vágj7 pe­dig tartósan es különösen tűrhetetlen állapot alakul ki. Általában és az emberi jogok valóságos logikájában azonban előbb állnak a meg­lévő otthonhoz és hazához fűződő jogok. a jogok egyenlő élvezete ott, ahol már élünk. A kivándorlási lobbyk viszont tömegesen és állandóan bátorítják az or­szágok elhagyását. Hivatkoz­nak az emberi jogokra, de valójában különböző parti­kuláris erdekeket képvisel­nek. Az amerikai szenátus például az emberi jogok mércéjének sokszor kizáró­lag azt tartja, hogvan enge­délyezik a kivándorlást — azon belül is egy-egy réteg kivándorlását — a másik allamba. Ennek a nézet­nek az emberi jobok nem­zetközi felfogására gyako­rolt káros hatása nemcsak abban áll, hogy felborul egy logikai sorrend, hiszen a szabad kivándorlás réven megváltozhatnak egész or­szágok néprajzi, hivatásbeli vagy vallási térképei, még­hozzá a kultúrák történel­mi fejlődése, az asszimilá­ciós gazdagodás szempont­jából mindenkeppen hátrá­nyosán. Emellett fennáll az a veszély is. hogy általában véve a kisebbségekkel szem­ben a könnyebb ..megoldás” vonalára terelődnek az álla­mok; azaz bizonyos hazai konfliktusok megoldása ér­dekében egész embercsopor­toktól igyekeznek megsza­badulni. A kivándorlási lobbyk tehát egyes jogok es konfliktusok behatóbb hazai megoldását akadályoz­zak. A felsorolt prioritások, sorrendek, arányok terme­szeteken nem arra utalnak, mintha az egyes politikai jogok nem lennének nagy- forrtosságúak. Ellenkezőleg: az ember a fejlődés maga­sabb szintjére akkor tud lépni, ha nemcsak él és eszik, hanem közéleti véle­ménye, részvétele is van. I>e a jogok megvalósítása a nagyon különböző országok­ból álló világban fokozatos­ságot kíván, bizonyos aranyok és lehetőségek figyelembe­vételét, szilárd alapot je­lentő .,infrastruktúra" meg­alkotását. Ezért elsődleges az élethez való jog, a köz­biztonsághoz és életbizton­sághoz fűződő jog. Ezért előbbrevaló az egyenjogúság, továbbá az otthonhoz és a tartózkodási hely megvá­lasztásához való jog minde­nekelőtt a saját hazánkban, s ezért következnek csak ez­után az utazáshoz és kiván­dorláshoz való jogok. (Ez utóbbiak közül is eiőbbre- valónak tűnik az utazáshoz való jog. mert kevesebb az elvándorlás iránti vágy is akkor, ha mod van világ­látásra. A megfelelő személyi pol­gárjogok a politikai jogok fejlesztéséhez is „infrastruk­túrát” nyújthatnak, mint ahogy az egyezségokmány szerint a politikai jogokon beiül ts vannak már bizo­nyos kialakult, kompromisz- szumos elsőbbségek. A saját meggyőződés fenntartásához való megkülönböztetés-men­tes jog — hiszen ezt nem le­het korlátozni — például okkal erősebb az okmány­ban, mint. a vélemény nyil­vános hirdetéséhez való jog. Az információk keresé­séhez, megismeréséhez és továbbadásához való jog is ilyen kompromisszumos prioritást élvez, szemben a sajtószabadság jogával ál­talában. Bizonyos jogok kö­zösen elfogadható megfogal­mazása ma még nagyon ne­héz, de egyáltalában nem ki­zárt, s korántsem akadálya, inkább segítője lehet, hogy a többiben is megegyezés szülessék. Kulcsár Péter — Hol van igazan jo viz? — ,A Dráva-teraszon, Itt találtuk a minőségileg leg­kiválóbb vizet. Ezen a víz adó területen fúrtuk a hid­rológiai szempontból leg­jobb, legnagyobb fajlagos vízhozamú tótjainkat is. Tóth Zoltán, a Vízkutató és Fúró Vállalat (VIKUV) kaposvári üzemének vezető­je azit mondja: ..Csak igen nagy anyagi és fizikai ráfor­dítással lehet tiszta, jó mi­nőségű ivóvízhez jutni. Nap­jainkban a talajrétegek fo­kozatos elszennyeződése miatt a víznyerés egyre ne­hezebb, költségesebb.” Az üzem egyik brigádja Magyaratádon fúr egy köze­pes méretű kutat. Ez meg­közelítőleg 350 méteres mély­ből hozza majd fel a vizet. Ez a kút több mint más­fél millió forintba kerül: annyiba, mint két családi ház. A vállalatnak Deb­recenben. Cegleden, Mátészalkán. Lajosmizsén, Győrszemeren hasonló üzem - vezetősegei vannak, mint Kaposváron. Budapesten pe­dig a Gyógy- és Ásványvíz- üzem dolgozik, ok palackoz­zák a közismert Apenta, Hunyadi János, Mira. Ig- mándi, . Ferenc József kese- rűyiz.eket .és a Salvus, Jod- aqua. Pai’ádi. valamint Har­kányi gyógyvizeket. A kaposvári üzemvezet>5- ség három darab. 500 meter mélységig dolgozó fúróoe- rendezése Sopron környé­kén, egy Veszprém megyé­ben, negv Zalában yan. Fe­jér, Tolna és Baranya me­gyékben egy-egy fúróberen­dezés dolgozik. Megyénkben a magyaratádin kívül Nagy­berkiben működik egy kút­fúró brigád: egy 200 méte­Felújítják a simontornyai Sió-hidat A kaposvári KÉV generál- kivitelezésében és a Vasipari Kutató Intézet technológiá­jával felújítják a simonlor- n.vai Sióhidat. (A híd a 61-es számú főút egyik műtárgya). A híd a két pillér közötti 60 méteres szakaszon a talaj süllyedése és a megnöveke­dett forgalom miatt megre­pedt és behajtott. Most a Vasipari Kutató Intézet szak­emberei gyémántszemosés fú­ró cs vágószerszámokkal le­vágják a híd két oldaláról a járdát, csökkentve ezzel a híd összsúlyát. Ezután új, könnyű útburkolattal! látják el a hi­dat. Ezzel a most először al­kalmazott technológiával a hagyományosnál lényegesen olcsóbban tudják mcguldani a felújítást. (MTI-fota. Fehér József fele.) a békéért cselekedni kell!” — ezekkel a szavak­kal zárult az az üzenet, me­lyet a béke jelképe, a ga­lamb hozott a héten a bog­iári Platán strandon várako­zó fiataloknak a Békemenet ’82 résztvevőitől. Belpoliti­kai életünk a héthez fűző­dő fontos eseménye, hogy a Stockholmból indult beke- menet Észak-Európán es a Szovjetunión keresztül ha­zánkba érkezett. Az emberiség vágyát, legfőbb óhaját hirdeti és követeli ez a menet. A résztvevők egy csoportja személyesen is ellátogatott a megyébe. A balatonszemesi KISZ vezetőképző táborban százötven fiatallal találkoz­tak. és fórumszerű beszél­getésen folytattak eszme­cserét. Gondolatilag ehhez az eseményhez kapcsolódik, hogy a héten tekintette at a Hazafias Népfront béke-, barátsági ® SSOÜÚaritiMl bi­zottsága a tavaszi békehó­nap tapasztalatait es döntött az őszi szolidaritási hetek programjáról. Megyénkben a májusi békehónap során tizenegyezren vettek részt százötvenöt rendezvényen. A megyeszékhely szinte minden lakosa kapcsolatban van a városi tanács nepes- seg-nyi lvan tartó és anya­könyvi csoportjával, így méltán közérdekű témát tűzött napirendjére a végre­hajtó bizottság, amikor a heten értékelte az itt folyó munkát. Mi, ügyfelek vaj­mi keveset tudunk arról, hogy milyen rendkívül sze­les körű munka folyik itt, azt viszont tapasztaljuk, hogy mindenkor udvariasan fogadnak, figyelmesek, kul­turáltan intézik ügyeiket. Pedig nem egyszer mi ma­gunk is gátoljuk, hogy az itt dolgozók naprakész nyilván­tartást vezethessenek. Ilyen hanyagság peiúauj a sMctm­változás bejelentésének el­mulasztása. Ezért is szüle­tett. olyan döntés, hogy a kötelezettségüket súlyosan sértő ügyfeleket bírságolják. Másfele nyugtalanító gonddal birkóznak mező­gazdasági üzemeink. A gya­kori, helyenként naponkénti esők miatt rendkívül elhú­zódott az aratás. Jóllehet, ezen a heten már mindenki segített mindenkinek a le­hetséges komba jn-átcso­portosítasokkal, még mindig nem jutott túl megyénk az aratás nagy gondján. Az erők természetesen a búza- betakarítás befejezésére összpontosulnak, és a leg­frissebben kapott tájékozta­tás szerint, ha ezt a nagy igyekezetei nem töri ketté az időjárás, akkor ma estére a kenyérnek való biztonságba kerül. Főként a délvidékén to­vábbi feladatot jelent a te­kintélyes területen termelt zab es * rozs íearataea is. Emellett a fő munka a zöld­ségfélék betakan lasa, a nyári érésű gyümölcs szü­rete. A vásárlók ezekből a cikkekből az idén jó szín­vonalú ellátást tapasztalhat­nak. Ez elsősorban az ered­ményesebb termelői munká­llak köszönhető, de vitatha­tatlan része van benne a forgalmazás korszerűsödé­sének is. A Balaton-parton a nyár utolsó hónapjának első he­tében meg változatlanul tart az idegenforgalmi csúcs, de azért szaporodnak mar az ősz közeledtenek jelei. Nemcsak a tanszer es az is- kolaköpeny-vásárlásoKban nyilvánul ez meg, hanem például a felvételi vizsgák­ra előkészítő táborok szer­vezésében is. A Kaposvári Mezőgazdasagi Főiskolára es a Keszthelyi Agrártudomá­nyi Egyetemre pályázóknak ezen a heten fejeződött be Keszthelyen a kéthetes ok­tatótábor, a megyei tanács pedig Balatonfenyvesen szervezett középiskolás ta­nulóknak főiskolára. egye­temre előkészítő tábort. Nem öröm a diáknak, talán senkinek sem: sajnos, rövi­desen vege a nyárnak. Vürét Hart» res tóját atlag 6—8 hét alatt készítenek el a furomester ' ezetesevel a gépkezelőkből es betanított segédmunká­sokból álló brigádok. Az tizemnél 150 ember talált munkát, a tizenhárom mű­ködő kútfúró berendezés mellett ugyanennyi — hat- nyolc tagú — szocialista brigád végzi a munkát — embert, gépet próbáló körül­mények között. Tavaly 52 millió fo­ntot ért a munká­juk. Az idén se akarnak le­maradni a tavalyi jó telje­sítménytől. A kút tervezé­sétől a lezárásáig mindent maguk csinálnak. Jelentős a szerepük a köz­egészségügyileg veszélyezte­tett területek jó minőségű ivóvízellátásában. Somogy­bán erkölcsi kötelességük­nek tartják, hogy az apró­falvak gondjain sajátos esz­közeikkel enyhítsenek. Az idén Gige, Rinyakova- csi, Somogysimonyi, Libic- kozma. Drávatamási, Dráva- gárdony. Pusztaszemes, Zse- licszentpal es Somogyszent- pal területen fúrnak tiszta vizet adó kutakat. Fúróberendezéseik közül nem egy 20—30 eves. A fo­kozatos korszerűsítés nem­reg kezdődött: háfom darab 500 méter mélységig dolgot, zó fúróberendezést vásárol­ták a Szovjetunióból., Az ezermester karbantartók fő­leg a berendezések kiegészí­tő részeit alakítják, célsze­rűéi tik. Tóth Zoltán, üzem­vezető angolul tanul: Lioiaba készül. Kaposvárról egy fúróbrigad utazott az af­rikai országba. A vállalattól kilenevenen dolgoznak ott: 30 kutat fúrnak a sivatag homokjába. Ojabb hetven kútra pedig várják a meg­rendelést. Tárgyalások folynak Abu- Dhabi-ban két öntöző kút készítéséről. Ez az erdótele- pitest segítené elő. Ügy tű­nik, nagy a vizehseg a tá­voli országokban . is, mert Tunisz, Nigéria, Irak, Szíria, Afganisztán, Vietnam jelen­tette be igényét kutak fúrá­sára. — Nyugatnémet és fran­cia föválialk»zók kérnek föl bennünket, hogy valamilyen, a fejlődő országokban, épü­lő letesitmenyüshöz kutat fúrjunk — mondja Tóth László —, mert a víz, az elet nélkülözhetetlen, alapvető eleme. Kőszegi I zajos Telles ■— En is azok közé tarto­zom. akiket „a mozdony füstje megcsapott”. Egyéb­ként Moldova György ve­lem is beszélgetett, amikor az anyagot gyűjtötte a köny­véhez. Apám vasutas volt, így az volt az elve. hogy a nagyobbik gyerekéből vas­utas legyen. Azután úgy ala­kult, hogy az öt testvér kö­zül három választotta ezt a pályát... Négy polgárit vé­geztem, aztáih kereskedőnek mentem. Segéd voltam, ami­kor vasutasnak álltám. Ak­kor még úgy kellett kezde­ni, mint krampacsoló, utá­na jött a fékezés, a külön­féle vizsgák, s úgy előre. Az volt a jó elet. Levettem a teher köpenyt, s a talpfákat emelgettem. Nem bantam am meg, így legalább meg­ismertem a vasutat. Bognár Sándor negyven evet toltott a vasút szolgá­latában, most mar nyugdí­jas. Tekintélyes vezetőnek tartották, nemcsak- a szem­üvege, az ősz haja miatt, hanem a megfontolt beszé­déért is. Most azonban szin­te lobog, ahogy fölidézi a pályafutását. — Nem azt mondom en, hogy a fiatalok most ugyan­ezt az utat tegyék meg, egy azonban biztos: hasznát lát­tuk. Szívvel csináltuk: pe­dig nem volt olyan ragyo­gó a helyzet. Gyékényesen kezdte a vas- utassagot, aztán a segédtisz­ti iskola elvégzése után be­került Kaposvárra. 1942-ot írtak akkor. Nehéz idők jár­tak. Raktárnok, majd veze­tő raktárnok lett. Egy év múlva bevonultatták kato­nának, negyvennégyben azonban a vasutasokat le­szereltek. — Itt voltam akkor, ami­kor bejöttek a szovjetek. Egy nevezetes eseményt mindig megemiegetek. Nem tóit. aki a szovjet iőszeres vonatot kivigye Jatóba. „Az istenit, dehogynem megyünk ki” — monutam. Hal bi­zony, majdnem ott marad­tam. Éjszaka volt, holdfe- nyes ... azt sohasem felej­tem el. Egy szovjet katona jött veiUnk, aztan Mátevics valer, mint tolmács. Éppen a legnagyobb csini-puniba meniuiiK.. Nem lehelen as- kor kirakodni, meg egyszer kivittük a szerelvényt, sür­getlek bennünket, gyerünk, gyerünk, gyorsan. Alit a front akkor, nagy szükség volt a lőszerre. Sajnos, ott voltam Jakoban akkor, ami­kor a vasútvonalat helyreál­lító munkások közül nena- nyan ott maradtak . .. Bi­zony nem volt könnyű újra megindítani a közlekedési. Azért egykettőre rendbe tet- tu&k minócMt, Életének új szakasza kez­dődött a felszabadulás után, Elvégezte a tiszlképzőt, majd egy BM központi tisztiisko- lát, s 1955-ben ő lett a pol­gári védelmi törzsparancs­nok. Ezt a tisztet egészen a mostani nyugdíjazásáig ő töltötte be. Mindig szívesen vett részt a közéletben.. Elő­ször a szakszervezetben-sza- mítottak rá, majd 1937-es parttagfölveielé után egyre több megbízatást. kapott. Többször küldték pártistó­lára. Tizennyolc évig ő volt a forgalom 1-es partaiap- szervezet titkára. A -vasúti pártbizottságnak, . párt-vb- nek most is tevekeny tagja. — Mindent alaposan meg­rágtunk, mielőtt a pártve- zetöseg ele tártunk. így amit kertünk, elhatároztunk, min­dig meg tudtuk valósítani. — Mi a legkülönösebb emleke ? — Amikor forgalmista voltam 1941-ben, s megbün­tettek bt pengőre, mert nem fehér kesztyűben fogadtam a vonatot. — A legrosszabb? — A pályamunkássag. Sokszor úgy mentem haza, mint a mészáros, olyan volt a két kezem. Megjött az elö- rnunkás, kiabált: „Cukrá­szok vagytok, elzavarlak benneteket...” Később tet­ték ide-oda az embert., ezt ki kellett akkor, a múltban bírni, mert különben odave­tették. hogy „köszönjük, nem vagy vasutas, elmehetsz”. — Megbecsültek-e? — Nyugodtan mondhatom, hogy igen ... . ' „ . Egy dobozt tesz elem. Most vette át a Szolgálati Emlékeimet a MÁV-nai töl­tött negyven év elismerése­ként három másik nyugdí­jastársával: Viza József ba­léi sorom pokezel övei, Nagy Janos raktáritokkal, Simon • József gondnokkal, ök kel- len kaposváriak. Olyan ember volt e négy évtizedben, aki sohasem fel-, hanem teljes gőzzel haladt a paiyajan. Most már azon­ban megfáradt, sokat fáj a laba is, így feleségevei leg­szívesebben a fonyódiigeti „vitviilóban” tölti napjait, elpücsköreszik a gyümölcs- táskái, a szőlővel. Aztán ott a barkácsolás . . . — Amikor ott kint teszek- veszek. akkor mindenről el­feledkezem ... Persze, ha előveszem Moldova könyvet, amelyet nekem dedikált, ak­kor újra átélem a vasúti szolgálatomat. Lajos Géza SOMOGYI CT] . NÉPLAP E9 SOMOGYI I KRÓNIKÁJA Az életbiztonság elsőbbsége A DRÁVÁI TERASZ MINŐSÉGE Mélyen van a jó ivóvíz

Next

/
Oldalképek
Tartalom