Somogyi Néplap, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-07 / 184. szám
Mi, husxasth eiten ötven.éves.annak, hogy azjj Űj Időik kiadóvállalatának! egyik szerkesztője egy jó-ottléttel lépett főnöke elé. Nem. sokkal azelőtt olvasta Longfellow egyik munkáját,'..: .s abból megragadta egy-mondat : „a férfi apja ay gyermek”. Elsőfeolvas ásray keveset értett meg belőle, - des#az ismételt, töprengés' meghozta az eredményt: a mondatból ; évszázados nevelői böleses- ség .sugárzott.. Ügy kénemévé] ni! 3j*gjienmeket, ahogyan ájnajdani férfit képzeljük, olyant eszménkkel keFt bäe- táplálm^amflkinek avmegya- ‘ lósítását^saSíEtíitől vSrfök.. - Ezt fe®sa*aj)e«?tette megí ja- 1 vaslatátpegy' könyvsorozatra, amelyifc'ikäejtezetten fiata- lóknafc . szőtt volna. Milliók könyve-—'-az vfjuságrtaláiSétt a\eíme. S 1932-íben indítot- ták\meg azzal, hogy havonta (nemt tévedés, minden hónapban) kiadnak egy könyvet. A, cél az volt, hogy fillérekért jó irodalmat kaprainak a fiatalok, s a fordulatos, izgalmas cselekmény hordozzon-a serdülőknek távolabbi ts-nulsá gokat. A sorozat első darabja minden szempontból megfelelt, a kívánalmaknak...A nyitó regérest Babay József írta. Mi, fauszomk eiten ^ „ címmel. Ekként éppen öfcaen esztendeje,-annak, hogy sikeres művel 'lépett az irodalmi közvélemény elé a Nagyatádon született író. Voltak persze már korábbi kísérletei. Karcolatokat, verseket, novellákat, sőt színművet is írt már azt megelőzően, de az igazán sikeres éve B932 volt. 1932-ben színpadon Veronika című játékáért ünme- pélték. S ugyanebben; azfiév- ben ismerte el írói teljesítményét a Nyugat azzaTjÜoígy Istenem, így élünk regényéről kritikát közölt Gyergyafi Albert Italából. Gyergyai éles szemmel ismerte fel, hogy Babay azokat az irodalmi hagyományokat folytatta, amelyeknek eredője a romantika volt. A romantikus prózában Jókai Mór teremtette meg a fordulatos cselekmény igényét, az emelkedett, már-már pátoszos stílust, az ellentétek harcát. Hatása Mikszáth Kálmán és Gárdonyi Géza művein át ért el'Babayhoz. Ö nem egyszerűen átvette, hanem somogyi ízekkel frissítette is a hagyományokat Igyekezett eposzi magaslatokba emelni saját prózáját, s' .ezzel valami olyat ért el, amire a korabeli kritika azt mondta.: „ideális ifjúsági konyv”.\Sőt, a kiadó úgy reklámozta',. hogy Babay megírta „a .magyar ifjúság Iliászát”. Ha fi könyvetfc--tel- olvassuk, az első minősítés semmiképpen nemi,hat túlzásnak, s a másodikban is van annyi realitás, hogy az író határozottan törekedett a klasszikus ismérvek, szerinti építkezésre. EposzíBoél- lékként eléggé istáétágfiaey egy-egy szereplőnek áffandó jelzője van. A Mi, linSzon- ketien... lapjain gyakori az ilyesmi. A főszereplő apját mindig így emlegetik: „csatában halt Duda István úr”. A fiúk közül is többnek van állandó jelzője: „Lula Lajos, a nyenyerés”, „a szerzetesi Perecz Feri”, ,,a dundus Si- monffy Jóska”. Nem kerülheti el figyelmünket az sem, hogy néhány mellékalaknak klasszikus neve van. Az ódon gimnáziumot, ahová a huszonkét diák járt, Plu- tarchos nevű pedellus őrizte, s ő leggyakrabban ekként köszönt: „Salve amice!” vagy Vale juventus!” Duda István szélmalmához tartozó két állatot is Puliniusnak, illetve Hannibálnak hívták (az előbbi kutya, az utóbbi szamár). Nem hiányozhatott az eposzi jellegű küzdelem sem. Az alföldi kisvárosban ugyanis a gimnázium mellett volt tanítóképző és tanítónőképző is. A huszonkét fiú közül többen vonzódtak mély érzelemmel preparanda kisasszonyok iránt, amit viszont saSképzős fiúk nem néztek, jó szemmel. A gimnazistáknak ádáz .harcot kellett vívni a „prepákkal”. A küzdelemben már-már a huszonkét fiú mellé’, állt a szerencse, amikort., káder ült, hogy nem le- hefcfegyőztes senki, mért a történelem. beleszólt az éle- tükbeá^Az.. első világháború, amineicbesataterei várták a fiatalokat, í Aa-rölven éve megjelent regér^iförténelmi háttere az első! világháború. Az 1932 í nyarámlkászül t, ajánló sorai- bamitmag&.az író célzott arra,, hfegyymiért írta meg a | loöxisn^t^Haldokló szélmalbúcsúmoso- ISáhaSSSés Tinélctek ajánlom ezfcüíástSönyvet, Fiúk és Férfiak,.kakik a hadba rohant diákok után ültetek az öreg padokba, kibetűzni a mi bicskáink véste, boldogabb világ hieroglifáit...” A személyes élmények itt meg- kerülhetetlenek. Tudjuk, hogy Babay József az első világháborút diákfejjel érte meg, s iskolai tanulmányainak egy részét szülőföldjétől távol, Kiskunfélegyházán végezte el. A Dunántúltól. Somogytól soha nem szakadt el, de ugyanolyan elevenen éltek benne az alföldi diákévek is. Ezeket sűrítette a Mi, ' huszonketten... lapjaira. A háborús események®-ne-j gényben valóban csak háttériként jelennek meg^Köz- i*eüeu hatásuk addägÄincs,'» arnnfelaifőszereplőgtuda BE-f öafy ^édesapjának ^haláláról» meg- nem' érkezifcjíiaájShár. Ez asttayoli,- esen>ény|sáS?tí'' bele aznbm^anegh.atáfbz^piLÓdon a^d^ícfc'sréletéb^,.^í§jegyre néhezebbíevelibtaöa ífiűK^be-.# áIÍOEik;.^%mdBcfi& törölnij móhrár-gi mházfeiEBíká ¥'Ue5Z-i neki „A szegenyeiHjEkJiki' hsf kőtfíiznek az srfHkaaäqmba, 1 amSőassan diákShö$íÉlnssá{ rrifhfósül át. Ott, é^mikma környékén aknodozdäS* azután, ott haj'tanak ;«%p>;ka-.; tonás tetteket, gyö/.ifcále a' prepákat és írnak érzelem - dús leveleket a kisasafeo- nyoknak. Egészen az utolsó vizsgáig. Ami azonban egybeesett a katonai alkalmasság elbírálásával. A huszonkét fiú közös vágya — az író többször visszatért rá —, hogy a sorozóorvostól a „weiter” (tovább) szót hallják. Mert nagyobb bajt, mint azt haliam, hogy „untauglich” (alkaämatlan), elképzelni sem tudtak. ' A regény bevezető soraiban megiogalmazott,árói célkitűzés oda hataBti; hogy a jéterinek meg! IREnden ércte- fcesiívronzó, kedves^ Az ínség, a nSkülozés n^^^tóetlenül frontról éSnezS «hírek felhőzik olykor^-ctei azok is csak múló pdilansrfként, s azért, hogy ekként még jobban kiemelhető legyen a diákélet szépsége. Nem hallgatható d, hogy azaiiró alteregója is szerepel aí fianjwben. Lula Lajos, a nyertyerés a neve, akiről hamarosan megtudható, hogy Somogybán végzett négy gúnnázkmaot, s onnan, a „pogány íoldről” került az alföldi iskolavárosba. Jellemző, hogy a nyári szünetben gyalog ment haza a DiHxánrtölra, és ugyanúgy érkezett vissza a^tamikás, szelíd. dombok közül., arról a íájcóh»afiol sokat daäoigatok. maga vitéz jó Csokonai Mi- háiy.” A Mi, huszonketten... stílusának érzeiemdúskmuzsiká- ja sokak figyelmét- megragadta. A regény lapjai! színié inspirálják az» emlékezést. Emellett nyilván az érdekes cselekmény játszott közre abban,1 hogy negyedszázaddal az első meg$efeHés áfán újra kiadták és isméta. nagyközönségnek szánt Olcsó Könyvtár _ sorozatban. Az 1951-es-. sikeitds bizoriyitotta: a kiinyarma, is erdtakes, ól- vasriiänyosi Ö.tve»i*évmtári is ■: .lemos ’ újabbt®3a3Ssra! András 200 évvel ezelőtt — 1782. augusztus 7-én — II. Katalin jelentlétében avatták fel a pétervári (ma Leningrád) Szenátus téren É. M. Falconet. világhírű alkotását, amelyet az utókor I. Péter emlékműve vagy a Bronzlovas néven ismer. Azóta milliók csodálják meg a Névapa rti város. Észak Velencéjének lenyűgöző látványosságát. Etienne-Maurice Falconet (1716—1791) a kiváló francia származású szobrász 1766 es 1778 között működött Oroszországban, akit Denis Diderot ajánlására bíztak meg I. Péter (1689—1725) monumentális emlékművének elkészítésével. A szoborkompozíció vázlatát Falconet még Párizsban készítette el 1765-ben, majd a következő évben Pétervár- ra utazott, ahol olyan nagyszerű művészek segítették munkájában, mint Fjodor Gorgyejev és M. A. Kollo (1748—1821). A monumentális emlékművet 1782-ben leplezték le. s a szobor talapzatán a „Primo Petro Catha- rina Cecunda” (I. Péternek II. Katalin) felirat olvasható. Falconet tisztában volt a vállalkozás súlyával, ezert is írta D. Diderot-nak: „Egyszerű emlékművet szeretnék állítani... És nemcsak mint győztes hadvezért, hanem az államszervező, a törvényhozó I. Pétert kívánom bemutatni az embereknek. Az én cárom nem tart a kezében semmiféle jogart, e piedesz- tál a legyőzött nehézségek szimbóluma lesz ... Nem öltöztetem őt római ruhába, mfrtt ahogyan Julius Caesar vagy Scipio sem hordhat orosz viseletét.” Faácomet zseniális kompo-- zíciós megoldást alkalmazott: .azt a pillanatot örökítette •imeg. amikor az uralkodó lo- i-vával.(felugrat a gránittömb /-tetejére, »s a paripa éppen felágaskodik, patái alatt kígyókat taposva. A szobor eszmei mondanivalója vilá- . gos, egyértelmű s rendkívül 'kifejező. Nem véletlen tehát, hogy a következő időszak művészei közül jó néhányan választották témául a Bronzlovas figuráját L Péter emlékművét az egyetemes képzőművészet legjobb alkotásai között tartja számon, amely méltán vetekszik Marcus Aurélius, Colleoni, vagy GattameLata lovasszobraival. A szobor kompozíciója kétségtelenül lebilincselő, húszén bámulatos harmóniával ötvözte a mozgás feszültségét, dinamizmusát és a fenséges nyugalmat, amelyet a lovas figurája, fej- és testtartása sugároz. Erről így írt A. Sz. Puskin (1799—1837) Bronzlovas c. poémájában: „ ... És hátul, ott, Minthogyha menny dörgése zengne, Súlyos paták csattognak pengve, S a kő dübörgőén zuhog. Kezét magasra tartva, sápadt Fényben mered, mint zord havas, S patáját csattogtatva vágtat Mögötte ott a Bronzlovas;” A Bronzlovas figurájában Falconet nemcsak I. Péter történelmi nagyságának állított maradandó emléket, hanem a 18. század elejétől új utakat kereső, merészen magasba törő felvilágosult orosz államnak is, amely sikeresen harcolt a svéd, török támadások ellen, s jelentősen megszilárdította hatalmi pozícióit az európai külpolitikában is. Falconet alakját az »tókor számára kiváló tanítványa: M. A. Kollo örökítette meg 1773-ban, a szobor ma Párizsban látható. Aki járt Leningrádban, és látta I. Péter emlékművét, bizonyára egyetért velünk abban,- hogy a Bronzlovas nemcsak a 18. századi, de az egyetemes képzőművészet egyfic legjobb lowasszobra is, hiszen azon-ápl «érzékEtífető az egymasbóljtn&iekedoíforrnak iinxonkSlísága. a lágy modellálás, messziről pedig az egész kompozíció összefüggő sziluettje rajzolódik világosan él&ft^amely nagyszerűen harmonizál a bul- lámkéBir magasba emelkedő gránitsziklávúl. Ez a harmó- níassazöl. Péter alakjában fe- szűfő • elementális emó impresszióját kelti, T. Molnár László Bókkon Gábor Pályaudvar Kendők alszanak lebegve Bejönnek pohár sörre vagy pogácsát rágni A nyilvános WC csempéi vakító tiszták Szerelmesek parkban töltött órák után —* mikoc,magany uk homokba fúródott üvegszátánk elnehezülnek A- kfánénjiekből fekete hó hull és nincs '"kÖkfor intőd az automatához 1/2 5 is elmúlt Még netm tudjuk: köd miatt a Názárethi késik Kajánkodó közgazdasági kalauz közmondásokból Ha-pjainkban divat gazdaságpolitikai, világ- és nép- gazdasági kérdésekkel foglalkozni, olyannyira, hogy lovas nemzetből közgazdász nemzet lettünk. Tanulmányaim során magam is rájöttem, hogy a nép ajkán született közmondások is fontos közgazdasági ismereteket tartalmaznak. Csak olvasni kell a mondások között. Bírónak és faki bikájának mindent szabad. — Jogokat és kötelességeket rögzítő, már-már a jogszabályok szintjére emelkedett, falusi munkaköri leírás. Szóbeli formábam. a 17. században kezdett elterjedni. Szegény az eklézsia, maga harangoz a kantor.— Az első ránk maradt, felsőbb szerveknek összeállított munkahelyi hangulatjelen- tésés-űazdasácipolatikafhély- zelléSp, FéttHete&hetöen fontos egyházi ünnep előtt állították össze a 16. században, a törökdúlás idején. Ki oí-gatast nem becsüli, fa fonalat nem érdemli. — Etnográfiai bizonyítéka -4in- nak^hogy-rmár^a felszabadulás étőtt is adtak ki bérfejlesztési keretszámokat, direktívákat középszintű gazdasági vezetők és szakszervezeti aktívák részére. Sok az eszkimó, kevés a fóka. — Méltatlanul elfeledett magyar közgazdasági szenzáció: az ősközösségi viszonyok között élő eszkimók népszámlálásában feltételezhetően magyar közgazdászok és pedagógusok is részt vettek. A fenti megállapítás az összesítő jelentésükből váló. Kicsi bántja a nagyot. — A munkahelyi demokrácia gyakorlati megvalósításának kezdeti lépéseit, az alulról jövő birálat előfordulását rögzítő szignalizáció. Sajnos, előfordulási helye, sűrűsége, valamint a bíráló további sorsa még ismeretlen. A!ki másnak vermet ds, maga esik bele. — Egy pest- btcdaí temetkezési céh által rögzített munkahelyi baleseti jegyzőkönyv. A sírásó balesetének oka a lezárt vizsgálati megállapítás szerint: a dolgozó munkaidőben italozott. Kaparj kurta, neked is lesz'.* —.„Az orvosi hálapénz, a paraszolvencia előfordulását regisztráló megállapítás. Egyes kutatók szerint a kapitalizálódó Budapesten egy divatos nőgyógyász adta a fenti tanácsot nagyon szegény körülmények közt élő szemész kollégájának. Akárki kakasa esinálta, az én tyúkom tojta. — A középkori céhekben előirt mestermunka elTcészítésének sikerélményét rögzítő etnográfiai emlékmondat. Vesd ösz- sze: napjainkban a szocialista munkaverseny során kezdeményezett Munkád mellé add a neved! mozgalom szöges ellentéte. Nyáron minden bokor szállást ad. — Külföldi turistáknak, kispénzű, országjáró diákoknak, a török hódoltság idején készült idegenforgalmi prospektus. Hasonló meg: Aki párnán akar feküdni, próbálja előbb a szalmát! Ki paréjjal jól tud lakni, annak húst is lehet adni. — A kollektív közétkeztetés módszertani útmutatója. Napjairfkban az üzemi étkezdék sikeresen alkalmazzák ezt az ősrégi axiómát. K Gy. M. Keresztury Dezső JELIGE Nézd a szelídgesztenyét: sokáig él termő fája, mélyre ássa gyökerét, lombját világ szele járja, gesztenyéje a tiéd, tested s lelked is táplálja, ha megérted énekét, életednek lesz példája. Ra-Re újdonságok Lőrincz L. László Rekviem ! a kacsalábért c. művének története-az.ötvenes években indulj Bifcácsi a középparaszt apa semmiféle kényszer hatására. nem lép be a szövetkezetbe. Az egyik délután felakasztva találják meg. Az anya a temetés másnapján szélütést kap, magatehetetlen lesz. Mi sors várhat egy akkor serdülőben levő lányra, nyakán 30 holddal? A rokonság segít s egy kőbányában tud elhelyezkedni a Bikácsiról Kovácsra „magyarosított” Jolán. Lőrincz kisregényében nem az ötvenes évek nyomasztó világa az elsődleges vonal, hanem Jolán útja, aki nem tud elszakadni a hozzásodródó Gábortól. A fiú alakjában a gátlástalan karrieristát formálja meg az író, aki apró ügyeskedéseket tanulva jut el a kacsalábon forgó kastélyig. Ügyeskedik, jól mozog azokban a körökben, ahol érdemes. Jolán, későbbi felesége is csak eszköz neki a felfelé kapaszkodás kíméletlen útján. S a tragédia — mégha művészi írói szempontból nem is a legtökéletesebben megoldott — nem maradhat el. Sodró cselekményű regény Lőrincz L. László kisregénye. Vaszilij Belov szovjetorosz írót jól ismerik azok az olvasók, akik a modern próza iránt érdeklődők. Neveljünk Spock doktor szellemében című legújabb kötete négy elbeszélést tartalmaz. Miként eddigi műveiben is, nem extrém, netán valami világraszóló témáikat dolgoz fel — az ő hősei a hétköznapokból valók. A hétköznapok, a megszokott dolgok emberei is lehetnek különlegesek, a hétköznapi szituációkban azonban ők is hét- köznapian, sokszor szokványosán, sőt elesetten is viselkedhetnek, reagálhatnak. A Találkozások reggelente című "novella az új élettárs kedvéért a lakásból kitúrt apa története, aki vasárnaponként a régi ház előtt! telefonfülkéből várja, hogy láthassa szemefényét, kislányát. Várni vasárnap reggel kilenctől 11.30-ig — erről szól Belov novellája. Belov a novellafűzést illetően a leszkovi hagyományok folytatója és továbbfejlesztője. Mentes minden sallangtól s érzelmességtől; elmond valamit, ami tulaj donképpea nem anekdota, nem is történet, hanem ami lejátszódik egy emberben vagy bennünk, s aminek a lényegét sajátos módon csak utólag mondhatjuk el — miként »»t mesteri módon Belov teszi a kötet mind a négy elbeszélésében. Benke László Visszfény Talán a szél sóhajtott, talán csak szellő borzolta föl a vadzabot. Ezüstösen villant a zöld s a lét visszfényeként egy halk hegedűszó fájdalmában világgá búj dosott. Ennyi vott s ennyi lesz csak: eső és fanyar porsza § keserű fűzizagés. Babay Jozsei ölven éve A Bronzlovas
