Somogyi Néplap, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-05 / 182. szám

Változás a gépgyártásban A gépgyártás módszerei­nek, eljárásainak, berende­zéseinek változásiban óriási jelentőségű volt az elektro­nikai ipar robbanásszerű fejlődése. A gépgyártás technológiája — ellentétben például a vegyiparral vagy az építőanyag-iparral — sok évtizeden keresztül térben és időben elkülönült, egymástól jelentősen különböző műve­letek halmozásából állt. A különböző műhelyekben sok­fajta differenciált módszer­rel gyártott alkatrészek hosszabb-rövidebb megmun­kálási és várakozási szaka­szok után a szereidében ta­lálkoztak, és álltak össze piacképes termékké. Az egyes technológiai ága­zatok az évtizedek során je­lentősen fejlődtek, például a tökéletesedő szerszámgépek és a szerszámok révén rövi­dült a forgácsolás ideje, és nőtt a megmunkált alkatré­szek pontossága. Űj elveken működő megmunkáló eljárá­sokat vezettek be, vagyis a technológia még jobban al- kálmazkodott a fokozódó kö vetelményekhez, a gépgyár­tás szakaszos jellege azon­ban megmaradt. Századunk közepéig a gép­iparban a fő figyelem a tö­Üj OTP-szolgáltatás A kormány energiaprog­ramjának megvalósításáért sokat tehetnek nemcsak az üzeamek, vállalatok és intéz­mények, hanem a háztartá­sok is. Az energiamegtaka- ritás egyik jelentős terüle­te és módszere a lakások takarékos, gazdaságos fű­tésének biztosítása. A fűtési energiával való ésszerű gaz­dálkodás nemcsak népgaz­dasági haszonnal, jár, hanem á családok szempontjából! is kívánatos és előnyös. Ezért is születtek olyan intézke­dések, amelyek ennek a cél­nak a megvalósítását hiva­tottak elősegíteni. A háztartásokban haszná­latos fűtőanyagból bizonyos mennyiséget többféle módon lehet megtakarítani. , egyik megoldás a lakóépü­letek fontos szerkezetednek megfelelő hőszigetelése. A külső falak, a tető-, a pad­lás- és pincefödémek, az aj­tók és ablakok szakszerű utólagos szigetelése — va­kolása, borítása, tömítése — önmagában jód szolgálja a fűtési energia megtakarítá­sának s ezzel együtt a csa­ládi költségvetés kímélésé­nek egymással összefüggő céljait, és követelményeit. A másik megoldás a gazdasá­gos fűtési módozatok alkal­mazása, illetve az ilyenek­re való áttérés. Mindez ter­mészetesen anyagi befekte­tést igényel. Ezekhez a munkákhoz az országos ta­karékpénztár mostantól kezdve — új szolgáltatás­Szövetkezeti társulás jó kereseti lehetőséggel, 44 órás munkahéttel fölvesz kőműves, ács, bádogos szakmunkásokat és segédmunkásokat írásbeli jelentkezéseket: 204784 számra a Magyar Hirdetőt« kérjük küldeni. (2047841 ként — kölcsönt adhat az egész ország területén mind a személyi tulajdonú, mind pedig az állami bérlakások esetében. A lakóházak és lakások utólagos hőszigetelési mun­káihoz a bekerülési költség 75 százalékáig — legfeljebb 100 000 forint erejéig — nyújt hitelt a takarékpénz­tár. A kamat évi 2 száza­lék, a visszafizetési idő plé­dig 15 évig terjedhet. Ilyen kölcsön azonban kizárólag azokra a munkákra nyújt­ható, amelyeket az MI—04 165-81 sz. építési ágazati műszadd irányelvekben sze­replő megoldások alapján terveznek és végeznek el. (Ezeket a megoldásokat, műszaki előírásokat az Épí­tésügyi Tájékoztatása Köz­pont gondozásában megje­lent, Irányelvek az épületek önvédelmének utólagos fo­kozására című kiadvány tar­talmazza.) A korszerűbb fűtési módo­zatokra való áttérés munká­lataira 5—10 éves lejáratú kölcsön nyújtható az összes költség 75 százalékáig, leg­feljebb 70 000 forintig. A kamat állami bérlakás ese­tében évi 2 százalék, sze­mélyi tulajdonú lakásnál pedig 6 százalék. Még egy fontos tudniva­ló: előfordulhat, hogy a la­kásban a helyreállítással, felújítással egyidejűleg ké­szülnek elvégezni a hőszige­telési és á fűtéskorszerűsíté­si munkálatokat is. Ebben az esetben a kölcsön össze­ge kivételesen 150 000 forin­tig, lejárata pedig 15 évig terjedhet. A kamat 100 000 forintig évi 2 százalék, az ezen felüli összegre pedig 6 százalék. A fűtési energia csökken­tését szolgáló hitelek felvé­telének lehetőségeiről és feltételeiről az országos ta­karékpénztár fiókjai már ezekben a napokban is részletes felvilágosítást ad­nak. Számítanak a lakosság fokozódó érdeklődésére, mert. az utólagos hőszigetelés el­végzése és a takarékosabb fűtési módokra való áttérés a lakosság érdeke is. meggyártás automatizálásá­ra és eszközeinek a tökélete ­sítésére összpontosult. Az akkori automaták azonban csak előzetesen beállított, meghatározott munkamene­teket voltak képesek ismé­telni, beállításuk igen költ­séges volt, ezért felhaszná­lásuk csak nagytömegű,, egy­forma tennék gyártásakor volt gazdaságos. A fémfel­dolgozás jóval nagyobb ré­szét alkotó egyedi vagy kis- és közepsorozat gyártásában a kézzel vezerelt berendezé­sek voltak uralkodók. Gyökeresen változott a helyzet, amikor az elektro­nika fejlődése létrehozta az NC-technika néven ismert eljárásokat. Az automatikus vezérlés eszközeivel a gépiek Kepesek szimbólumokkal Ki­fejezett utasításokat leolvas­ni, es szakképzett embernél gyorsabban, pontosabban végrehajtani. Ezzel lehetővé vált a kissorozat-gyártas gazdaságos automatizálása, és ami érméi is fontosabb, a különböző berendezéseken végzett műveletek egyetlen, központilag irányított, álta­lában számítógépiekkel ve­zérelt folyamattá rendeződ­tek. Már jó néhány éve a jövőbeli fejlődésre leginkább jellemzőnek azt tartották, hogy a technológiai eljárá­sok összekapicsolodnak sza­rni tógep-rendszerrei irányí­tott integrált anyag- és adat- feldolgozó rendszerrel. Ké­pünkön.: korszerű, számító­gép vezérelte automata gép szerelése. Van egy Jó Új gazdaságpolitikai hetilap: az Ötlet Július elején egy mutatós borítójú új hetilap került az újságárusok pultjaira: az ötlet. Megyénkbe minden kedden érkezik ezerötszáz példány. Közel ezer a pavi­lonokban marad: nem veszik a lapot. Az az ötletünk tá­madt, hogy bemutatjuk az ötletet. — Hogyan született? — A KISZ KB ilyen irá­nyú törekvéseivel találkozott néhány fiatal újságíró el­képzelése — kezdi Léderer Pál, az ötlet főszerkesz­tő-helyettese. — Az első megbeszélések során kide­rült, hogy közös a szándék, az akarat. Aaránylag rövid idő alatt, gyorsan létrejött a lap. — Kinek az ötlete volt az ötlet? — Közös gondolat szülte. — Mire vállalkozott az új­ság? — A gazdaságpolitika ak­tuális kérdéseit, a friss és újszerű jelenségeket, kezde­ményezéseket. próbáljuk bemutatni. Fő profilunk az innováció, szélesebb körben a társadalmi megújulás. — MUyen réteghez szól? — Az impresszumban ol­vasható: a KISZ KB gazda­ságpolitikai lapja. Ebből kö­vetkezik, hogy a fiatalokhoz szói. Az első hetek levele­zéséből viszont kiderül, hogy nemcsak a fiatalok, hanem szinte valamennyi korosztály olvassa az újságot Ez a kedvező fogadtatás egybevág reményeinkkel, törekvéseink­kel. — Mekkora példányszám­ban jelenik meg a lap? — Harminc—negyvenezer­rel indultunk, kétharmadát a vidék, egyharmadát Bu­dapest kapja. A vidéki fo­gadtatásról nincsenek adata­ink, de Pesten jó] fogy a lap. — Milyen összetételű a szerkesztőség? — Nagyon fiatal a gárda, az átlagéletkor jóval har­minc év alatt van. • Erdős Ákos, a pécsi Dunántúli Naplótól jött, személyében a legfiatalabb — huszonnyolc éves — főszerkesztő vezeti a lapot. A munkatársak kü­lönböző központi, megyei, üzemi lapoktól kerültek ide. Minden világnyelvet beszé­lünk. Munkatársaink között vám Vitray Tamás is, aki te­vékenységéhez nem szorosan kapcsolódó területet vállalt el az Ötletnél: ő válaszol az olvasók leveleire, vezeti majd az Ötlet-meccset, ezt az új, nyilvános, tévés vetélkedő- sorozatot, amelyre azokat a jelntkezőket várjuk, akik­nek olyan áj termékre van ötletek, amelynek a megvs lósitására még senki sem vállakozott. Részletes in­formációt erről a lapban ta­lálnak. — Melyek az első hónap tapasztalatai? — Ügy látszik: szolgáltató­rovataink beválnak. Minden héten közöljük az új kisvál­lalkozások cégjegyzékét és a szabadalmak bejegyzését. Év végére egy füzetben kiadjuk a vállalkozások jegyzékét is. A kis számítógépünkön nyil­vántartott egyetemi szak- dolgozatokat, szabadalmi le­írásokat, cégjegyzéket to­vábbítjuk az érdeklődőknek. Nagyon komoly a levelezés, sokan reagálnak írásainkra. Számos ötlettel, tanáccsal találkoztunk. Nyitottságunk­ra jellemző: az utcáról be­térők cikkeit, karikatúráit is közöljük. — Van-e ttég Miete az ötletnek? — Most még van. Az el­vünk az, hogy igazán csak akkor ötletes a lap, akkor fogja tartam a színvonalat, ha az olvasók — mint ahogy eddig is — sok ötlettel se­gítik közös munkánkat. Ab­ban reménykedünk, hogy nem leszünk sokáig a saját ötäeteinkare szorulva. Kőszegi I-aJm Egy NEB-vizsgálat nyomóm Javult a járóbeteg-ellátás, kevesebb a táppénzes nap (Tudósítónktól.) A Nagyatádi Járási—Vá­rosi Népi EiUenőraési Bizott­ság 1979-ben vizsgálta meg a járóbetegek ellátásának helyzetét, és több javasla­tot tett az észlelt hiányossá­gok megszüntetésére. Mi­lyen változás történt azóta? — erre kerestek választ a népi ellenőrök a közelmúlt­ba® megtartott »tóvizsgálat során. A tapasztalatokat leg­utóbbi ülésén értékelte a NEB. Az egészségügyi irányító és fenntartó szerveik több intézkedést is foganatosítot­tak az alapvizsgálat óta, ezek eredményeként számot­tevően javult a járóbeteg­ellátás. Kedvezően változ­tak a rendelési feltételek, új körzeti orvosi rendelő épült Görgetegen és felújí­tották a nagyatádi rendelőt; a rendelési időt az igények­hez igazították — 15—20 százalékkal csökkent a vá­A VHBagfflt orvosi körűi­tekhez tartozó valamennyi társközségben van orvosi rendelő, a fetezereHség, a műszerezettség azonban sze­gényes. A távollevő orvosok helyettesítése, a hétvégi, il­letve ünnepnapi ügyeleti szolgálat összességében meg­oldott, a betegeket ilyen al­kalmakkor is ellátják. A nagyatádi rendcíőluté- xetben évente *35—136 erest beteget látnak eL A szakor­vosi óraszámok megfetetnek nagyságának. Ax eiőai NEB-vázsgálat óta emelke­dett a sebész, nőgyógyász ét ideggyógyász szakorvosul száma, és ennek követke» tében javait az ellátás is nem nőtt viszont a létszám a Öd-, «er-, gégészeten. A fokozottabb etienArnffl megelőző-gyógyító mánia hatására az utóbbi évekbe* javult a táppénzes fegyelem csök kent a munkából kieset napok száma. Drv Vicziár» Antaí a hómezökön A szélvédett helyeken általában 20 cm a hó­réteg vastagsága, azonban erről a fennsíkról a szél nagyrészt elhordta a havat, s nagy foltokban kopár a föld. Ilyen helyeken kell csákányt használni. Gödröket ástak, eléjük mellvédet készítettek, desz­kával befedték, s .minderre havat szórtak. A lényeg, hogy vaskályhát lehessen el­helyezni a fedezékben. Két géppuskás-szakaszt a Don partjáról is ide helyez­tek át. v Tegnap este Kaltróyval kint voltam a falu szélétől kb. 200 méterre levő gép- puskáslészket megnézni. A következő is hozzánk tarto­zik még. Attól nyugatra az I. zászlóalj körlete követke­zik. 3—400 méterenkint tud­tak ilyen rögtönzött fökl- erődöket kiépíteni. A legnagyobb nehézséget a figyelőszolgálat megoldása okozza. Ezeken a kis bunke­reken kívül néhány figyelő őrhelyet is kialakítottak, amelyek csak 2-3 homok­zsákból állnak. Ezeken a he­lyeken fél óránál tovább nem lehet mozdulatlanul ki­bírni, pedig, a figyelők át­adják egymásnak az őrbun­dát is. főleg a lábuk fázik. Az öreg utasítására áttérnek az egyes bunkerek közötti járőrszolgálatra. A homok­zsákok mögött csak rövid ideig időzhetnek, mert a mí­nusz 35 fokos hideghez szél is társul. A járőrök fehér lepelben teljesítenek szolgalatot. Ér­dekes, hogy ezen a széfhond­ta, foltos terepen a leplek még jobban álcáznak, mint a hómezőn. Éjszaka a fehér és sötét főitek között nehe­zebb felismerni, megkülön­böztetni egyes tárgyakat vagy embereket. Ha a legrövidebb időn be­lül nem vonnak ki minket innen, harcok nélkül is, fa­gyási sérülések miatt válnak harcképtelenné katonáink. Az egyik őrt, akit a ho­mokzsákos figyelőből vál­tottak le, s majdnem egy óra hosszat volt kint, tár­sas alig tudták magához térí­teni. Már közel állt a meg­fagy áshoz, hallucinációi vol­tak. Váltig hangoztatta, hogy harangzúgást hall. Tel­jesen elfehéredtek a kezei, melyekben kesztyű nélkül tartotta a géppisztolyt. Dör­zsöléssel sikerült a vérke­ringést helyreállítani, ennek ellenére valószínű a másod­fokú fagyás kialakulása. Most délután, van. Egész délelőtt a betegekkel vol­tam elfoglalva. Hirtelen föl- emelkedett a fagyási sérülé­sek száma. Az a szerencsés, akinek csak a füle fagy meg. Amint hallottam, sok­kal több a fagyás, mint amennyit a gyengélkedőn észleltünk. Sokan nem jön­nek, mert egyszerűen nem jöhetnek: kiürülnének a fő­állások. Nem tudom, hogy tegtnie kibírni itt még egy éjszakát Állandó feszültségben élünk. Az ablakon kitekintve azt figyelem, mikor jelennek meg az oroszok. Az éjszaka álltólag már láttak szovjet járőrt a falu szélétől nem messze. Tüzeltek rájuk, er­re eltűntek. Az is lehet, hogy csak hallucináció volt. A dombháton levő védelmi vonal semmit sem ér. Ko­molyabb gyalogsági támadást sem tud kivédeni. Hát még páncélosokat! Félek az éjszakától. Ag­gasztó, hogy nemcsak dél­ről vagyunk jóformán telje­sen védtelenek, hanem Vo- ronyezs felől is szokatlanul erős ágyútűz- és katyusa- sorozatok hallatszanak. Ott is támadnak a szovjet csa­patok. Zoli az előbb szinte be­rontott és jelentette, hogy a falutól délre erős akna- és géppuskatűz hallatszik. Át- küldtem Junkerhez, kérdez­ze meg, mi újság Most érkezett vissza. — A zászlós úr üzeni, ké­szüljön fel a segélyhez, mert Rutkinónál, a Don innenső oldalán, támadást kaptunk — jelenti. Talán csak órák kérdése és fogságba esünk. Ha még életben leszünk. (Folytatjuk.) rakozási idő —, s változott a reoeptfebrás rendje. Jobb lett a közlekedés, a hírköz­lés, és ez is gyorsította a betegek ellátását A kórház­rendelőintézetben emelke­dett a főfoglalkozásban ellá­tott szakrendelések aránya, beindult az onkológiai ren­delés, lehetővé vált az alko­goradozása. A körzeti orvosok a króni­kus és az otthonukban fek­vő betegek gyógyításához, ápolásához segítséget kap­nak az ápolónők mellett a szociális gondozónőktől. Bár­zenéén, Segesdem és Zá­kányban 1—1, Csurgón 3, Nagyatádon pedig 6 gondo­zónő tevékenykedik. Csur­gón és Nagyatádon a körze­ti rendedében még előfordul, hogy csoportosan hívnak be betegeket vizsgálatra — est még akkor is helytelen, ha csak vérnyomásmérésről, ce- ceptírásról van szó.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom