Somogyi Néplap, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-27 / 200. szám
A szer és a módszer adva van Terményeink megóvása A FAO adata megdöbbentő: miközben a föld lakóinak egy része éhezik, a világra) évente ötvenmillió tonna gabonát pusztítanak el a raktári kártevők. Ez a mennyiség, kétszázmillió ember évi kenyerét jelenti . . . Hozzáfűzni nem szükséges semmit, önmagában magyarázza. hogy szerte a világon, hazánkban iá miért fordítanak megkülönböztetett figyelmet a kártevők elleni védekezésre. Ebben a nagyon fontos munkában valójában egy láncszem volt az a bemutatóval egybekötött tanácskozás, amelyet tegnap nagy érdeklődés mellett a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomáson rendeztek. Két nagy tárolási feladat között vagyunk. A kalászos gabonánk már raktárakban van, s nem sok idő múlva megkezdődik a kukorica betakarítása. Megyénkben ösz- szesen több mint félmillió tonna termést kell megóvni a raktári kártevők pusztításától. Méghozzá olyan tárolási feltételek között — utalt erre megnyitójában Tóth István igazgató amelyek jó néhány esetben kedvezőtlenek. De a szigorú exportelőírások egyaránt megkövetelik, hogy a lehető legpontosabban végezzük el. A raktári kártevők elleni készítmények kipróbálásával, a védekezés leghatásosabb módszerének kikísérletezésével évek óta foglalkozik a növényvédő állomás. Ahogy Tóth Lászlómé laborvezető mondta: az 1976 óta folytatott munkájuknak az a célja, hogy részben olyan kéfáégy mé- aészszakcso- port műkötik a karádi áfész területén : Kara ton, Bony- nyán, Törökkoppanyban és Kisbárapátiban. A nyolcvannyolc méhész több mint háromezer családdal termel, s évek óta azon van, hogy a hasznos tevékenység tudnivalóit átadja a fiataloknak. Ennek köszönhető, hogy a szakcsoporttagok tíz százaléka 35 év alatti. A szakcsoport a karádi áfész közvetítésevei 8 vagon méz, 3 ezer kilogramm táblás lépesméz, 44 ezer üveges lépesméz, valamint 5 mázsa virágpor szállítására írt ala megállapodást. A tapasztalatok szerint minden remény megvan rá. hogy teljesítik kötelezettségüket. Sokat fáradoztak ezert a méhészek. Az év során kitelepültek a Nágocs környéki repcetáblák szítni-enyt keressenek, amelynek hosszú a hatástartama. részben olyan technológiát dolgozzanak ki. amely egyszerű, mindenütt alkalmazható, s nem igenyel különösebb szaktudást. A kísérletezés során eljutottak az angol 1CI konszern egyik gyártmányához, az Actellic 50 EC nevű készítményhez. Ezt a rovarirtót 1978 óta forgalmazhatják hazánkban, de a gabonaiparon kívül ma még kevés helyen ismerték föl sokoldalú hasznosíthatóságát es a raktári kártevők elleni védelemben kiemelkedő hatékonyságát. Tóth Lászlóné által ismertetett laboratóriumi és üzemi kísérletek tapasztalatai vitát kizáróan bizonvították a jelen levő szakemberek, rendszerképviselők előtt, hogy még nyolc hónapi tárolás után is hatásos védelmet nyújt ez a készítmény. Nem utolsó szempont'az. sem. hogy más szereknél kisebb költséget kivan alkalmazása. Ezeket a tapasztalatokat még teljesebbe tette az ICI magyarorszagi képviselőjének. Tarjám József mérnök- üzletkötőnek diaképekkel és filmvetítéssel illusztrált előadása. Nemcsak az egész világon elterjedt készítmény sokoldalú hasanosithatósá- gát szemléltette: külön részletezte azokat a védekezési módszereket is, amelyek a raktározási kártételeket szüntetik meg. Dr. Jasinka János főmérnök a raktári kártevőkkel, a védekezéssel összefüggő néhány igen fontos szakmai tudnivalóról szólt. Madarász István, a gabona forgalmi mellé. A napraforgó a kis- bárapáti és szorosadi termelőszövetkezetek területén virágzott. A nagyüzemeknek fontos volt a méhek beporzómunkája — a magfogás érdekeben. Jó volt a kapcsolat a termelőszövetkezetek és a szakcsoportok között, s így méhmérgezes nem fordult elő. Az akác gazdagon virágzott a körzetben, és a nektár sem hiányzott. A napraforgó fajtától függően többkevesebb mézet adott. A méztermés felét — várhatóan — szeptember vegéig veszik át az afész-nál, a többit a jövő év elején. A méhészek mintegy négymillió forintot kapnak érte. A szövetkezet továbbra is segíti az exportcélokat szolgáló méz termelését. Ellátja a méhészeket az etetéshez szükséges cukorral, méhészfölszerelésekkel es gyógyszerekkel. szolgáltató vállalat képviselője pedig az Actellic alkalmazásának gabonaipari tapasztalatairól. A hallottakat, a képen és filmen látottakat a megyei gabonaforgalmai vállalatnál rendezett bemutató egészítette ki, A részvevők megismerkedtek azzal a két géppel, melyet a megyei növényvédő állomáson alakítottak ki. s amellyel hatásosan elvégezhető a munka a gabonatárolókban.' Egy fontos gabonaprog- rarn megvalósításán munkál kódunk, az idei kalászosok már raktárakban vannak. A vélemények alapjan megállapítható, hogy a nagy értékű termés veszteség nélküli megorzeseert figyelemre méltó lépes volt a tegnapi rendezvény. T. M. Ezzel csak nyerhet! Mintegy 5 ezer tonna — körülbelül 51 millió forint értékű — fáradtolajat gyűjtöttek össze — a most elkészült értékelés szerint — a fiatalok 1981-ben. ezer tonnával többet, mint a megelőző évben. Ez a mennyiség több mint 25 százaléka az A for által begy űjtött fáradtolajnak. A környezetvédelmi és gazdasági érdekeket felismerve 315 KISZ-szervezet nevezett be annak idején a fáradtolaj-gyűjtési versenybe, amelyet a Központi Bizottság Ifjúmunkás Tanácsa, a Mezőgazdasági és Falusi Fiatalok Tanácsa és az Áfor KISZ-szervezetek hirdettek meg. Már a KISZ X. komgresz- szusán is megái iapítottáik. hogy jelentős a fiatalok hozzájárulása a több mint 6 milliárd forintos hulladék- gyűjtési bevételhez, valamint a fáradtolaj újrafeldolgozásából szármázó meg takarításihoz. A tavaly meghirdetett versenyben uj elem volt. hogy az Áfor KISZ-szervezetének kezde- menyezésere a vállalat ..Ezzel csak nyerhet" elnevezéssel sorsjegyes fáradtolaj- gyűjtési akciót indított, amelynek eredményeként 204 tonnányi gyűlt, össze az Áfor üzemanyagtöltő állomásain. Először 1979-ben hívták versenyre az ország KlSZ-szervezeteit. A kommunista fiatalok aktív közreműködésének eredményeként 1979-ben 224. 1980-ban 351 szervezet vett résizt a versenyben, s a két év alatt mintegy 5600 tonna fáradtolajat gyűjtöttek össze. Négymillió forint mézért Zászlók, szalagok, emblémák Mindössze kilencen dolgoznak a Lady Ruházati Szövetkezet kaposvári mű- hímzö részlégénél. E szolgáltatás iránt — mint az első félévi adatok jelzik — növekszik az érdeklődés. Székely Kezsöné részlegvezető, aki 24 esztendeje dolgozik itt, így beszél munkájukról: — Nemcsak megyénkből, hanem szinte az egész Dunántúlról kapunk megrendelést. Komáromi, pécsi és más, szomszéd megyei üzemek készíttetnek nálunk zászlókat, s szalagokat. A kaposvári honvédség ugyancsak zászlót rendelt nálunk, amit most, a fegyveres erők napján adnak át az egyik üzem kollektívájának. A csurgói Napsugár Ipari Szövetkezetnek több ezer emblémát készítünk. Iskolák, vadásztársaságok rendelnek egyenruhákra jelvényeket, szaiagavatásra. ballagásra különböző szalagokat. Ta vasszai különösen szalagok Műhímzés — kívánságra Kár elégetni A mezőgazdaságban régi gond, hogy > a szalma nagy része nem hasznosítható. Igaz. egv részét ipari célokra, ta- karmánvozás”a es almozásra föl lehet használni, de a megmaradó tekintélyes mennyiség a termérterii- leteken útban van: szántáskor a sz,almakazlak által elfoglalt terület nem művelhető. A gazdaságok kénytelenek a szalmát még a tarlón elégetni. Pedig mintha forintot vagy dollárt egetnenek el... A tarlóégetést nem mindig szükségből végzik. A szakemberek régebben határozottan javasoltak a tarló időszakonkénti fölgyújtását. mert a tűz elpusztítja a földeken található kórokozókat. De vannak hátrányai is. Főként az, hogy a humuszpótlást — amely a jó termés egyik feltétele — kismértékben csökkenti. Üjab- ban az is bebizonyosodott, hogy a gvanútlan mezőgazdászok minden évben rendkívül sok műtrágyát tesznek tönkre, ha fölégetik a tarlót. (Természetesen csak akkor. ha a műtrágyázás megelőzi a tarló fölegetését.) A szalmának a cellulózgyártás egyik alapanyagaként való hasznosítása már szép múltra tekint vissza; e technológiával dolgozik például a dunaújvárosi papírgyár. Am a szalma vegyipari fölhasználása még hosz- szabb kutatómunkát igényel; a feldolgozás módszerei ugyanis bonyolultak, és az üzemek átalakítása az új nyersanyagra tekintélyes ősz- szegeket igényelne. Ezért az csak fokozatosan megvalósítható. Az építőiparban viszont már rövid távon is megoldható a szalma alkalmazása. A kutatások azt bizonyítják, hogy a szalmából kiváló farostlemez. továbbá könnyű, vastag falú. jó ellenálloké- pessegű szigetelőlemez készíthető. s ez házgyári elemként is megállja a helyét. A farostlemez-gyártás szal- maalapanvag-bázisra való átalakítása viszonylag kevés költséggel elvégezhető — és megéri. Több országban mar meg is valósították. Világszerte komolyan foglalkoznak olyan fűtőberendezések kifejlesztésével, amelyekben a szalma jó hatásfokkal eg el, s a termelt hő akár a mezőgazdasági üzemekben. akár lakó- vagy irodaépületekben hasznosítható. Mivel körülbelül 3 kilogramm szalma fűtőértéke ból kérnek sokat. Sportmezekre szamot varrunk, térítők, függönyök hímzését, cakkozását végezzük. Kis mennyiségben készítünk ágyneműt, ingeket, sót vállaljuk ruhák, babakelengye es mas holmik hímzését is. A kis munkateremben zúgnak, zakatolnak a varrógépek. Találni köztük regi és egészen modern varró- és hímzőgépeket is. Mészáros Gyuláné — képünkön —, a részleg Kállai Éva szocialista brigádjának a vezetője éppen függönyök hímzései végzi. — Idén az első felévben 1,2 millió forint volt részlegünk termelési értéke, tavaly az egész év ben 900 ezer forint. A brigád jó munkája. a szolgáltatás iránti növekvő igény segítette elő ezt az eredményt — mondja. A részleg Kállai Éva brigádja több iskolát, óvodát es bölcsödet patronál. A kaposvári Centenáriumi óvoda részére ágyneműt varrtak, hímeztek,_ és hasonló munkákat más kaposvári gyermekintézményeknek is elvégeznek társadalmi munkában. 1 kiló fűtőolajénak felel meg. érdemes foglalkozni ilyen berendezések kifejlesztésével es elterjesztesével. Az) egyik nyugatnémet konstrukció aprító berendezése 3—15 centiméteres darabokra vágja föl a bálákban érkező. lazán adagolt szalmát. Ezt egy ventillátor a készlettartályba fújja be. amely azután pneumatikus készülékkel jut a kazánba, s ott az égőtér fölhevült falán gyullad meg. Az egőtérben 600—1000 Celsius-fokos a hőmérséklet: ezen kiégne# a füstgáz nehezen illő alkotórészei. így a környezet- szennyező hatás minimálisra csökken. Az éghetetlen részecskéket egy porleválasztó egység fogja föl. Az égőtér felfűtése földgázzal, pébegáz- zal, fűtőolajjal vagy elektromos úton történik. A Mezőgazdasagi Gépfejlesztő Intézet útmutatása alapján hazánkban is kialakítottak egy szalmával fűthető kazántípust; ez a szalmát és más mezőgazdasági hulladékokat a lehető legjobb hatásfokkal égeti el. A jászkiséri termelőszövetkezetben sikeresen kipróbált berendezéssel 1200 üzemóra A jövő heten benépesülnek az általános iskolák tantermei. Elég körülnézni a boltokban, s láthatjuk: sok pénzbe kerül az iskolatáska, a rajztábla, a tornatrikó, a melegítő, az iskolaköpeny — hogy csak néhányat említsünk az ilyenkor nélkülözhetetlen cikkek közül. S főleg annak a szülőnek a pénztárcája lesz laposabb, akinek több a gyermeke. Még jó, hogy legtöbbjüknek segít ilyenkor a munkahely, így nem kell kizárólag önerejükre szorítkozniuk. Hol. milyen támogatásban részesülnek tanévkezdés előtt azok a szülők, akiknek iskolás gyermekei . vannak? — erről érdeklődtünk megyénk két: mezőgazdasagi nagyüzemében, ahol az úgy- nevezettt beiskolázási segély már több eves gyakorlat. — Augusztus 20-a előtt, illetve után összesen 18 300 forintot fizettünk hatvanegy gyermek után harminc dolgozónknak — tájékoztatott Kiss József, a Siófoki Állami Gazdaság szb-titkara. — A mi módszerünk az, hogy ilyenkor a munkaügyön ösz- szeírják: kik azok. akiknek két vagy ennél több gyermeke van. aztán a szakszervezeti bizottság gazdasági felelőse összeállítja a segélyezésre javasoltak listáját. Az összegeket a bizalmi testület ítéli oda, egy-egy gyermek után háromszáz forintot adunk. A nagycsaládosok külön is részesülnek támogatásban, azzal, hogy — az szb döntése alapján — év közben rendkívüli segelvt kapnak; a rászorultságtól alatt 170 tonna olajat takarítottak meg. Az értéktelennek, emészthetetlennek hitt szalmáról kiderült, hogy — megfelelő átalakítás után — takarmányként is kitűnően megállja a helyét. NDK-beli és dán tudósok kutatómunkája nyomán a szalmát kezeléssel teszik alkalmassá a szarvas- marhák takarmányozására. A szalmapellet nem pótszer, hanem nagy értékű eleség (az angol eredetű ..pellet.’’ szó labdacsot vagy piiulát jelent, bár a szalmapellet inkább kolbászdarabkákhoz hasonlít). A kész szalmapellet 15— 20 Celsius-fokú hőmérsékleten hosszú ideig tárolható. A pellet elkészítéséhez a brikettet ismét összezúzzák, és hozzákeverik a dúsító anyagokat. A különböző üzemek áltál kidolgozott receptúrák egyre változatosabbak; a pelletek 40—80 százaléknyi szalmát tartalmaznak. Nagyon lényeges szempont, hogy a szarvasmarhák által jó étvággyal fogyasztott szalmapellet gyártásához értéktelen vagy alig értékesíthető anyagokat használnak fel. függően 1000—3900 forintot juttatunk nekik. eItóí a bizalmiak javaslataira támaszkodva határozunk: az idén három család részesült ilyen segélyben, s most újabb három kérelem vár elbírálásra ... Több beiskolázási segélyt adnak az idén. mint ameny- nyit tavaly adtak a dolgozóknak — hallottuk József Marid tói, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság szb-titkaratol. Azt Wi megtudtuk, hogy itt — a keresettől, az iskolaköteles gyerekek számától függően — legkevesebb ötszáz forintot fizetnek egy-egy gyerek után. — A héten kapjuk meg a bizalmiaktól- a segélykérő lapokat, miután meglátogatták a családokat, fölmérték az igényeket. Tavaly ilyenkor mintegy húszezer forintot folyósítottunk beiskolázási segély címén, az idén elérjük a harmincezret is. Negyvenöt-ötven családot érint ez a támogatás. Akad nyolcgyermekes is, Nagy tol - dipusztan... Néhány száz forintos ősz- szegekről hallottunk itt is, ott is gyermekenként. Nem nagy pénz, mondhatnánk, ám jelentősen könnyít a terheken — ott, ahol két, három vagy ennél is több iskolás indul útnak reggelente. h. r. B I. Támogatás iskolakezdéshez Segít a gazdaság Hasznosítás helyett tűz martaléka lesz az értékes szalma (lyiTl-foto — Kaimándy B'erenc íelv. — KS9
