Somogyi Néplap, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-26 / 199. szám
I A BALATONÉRT A Balatont a táj tette Európa-szerte kedvelt üdülőközponttá. A táj egyik,, eleme a viz. Minőségének védelme érdekében a mostani ötéves tervben jelentős beruházások kezdődtek azokon a területeken, amelyeken a tápanyagok túldúsulása nem kívánt, káros vegetációt indított el. Szakemberek szerint a Balaton vízgyűjtőjéről a tóba kerülő szennyezés 30 százaléka a Keszthelyi-öbölbe jut. Ezt megakadályozni a Kis-Balaton szűrőjének helyreállításával lehet. Több mint 70 négyzetkilométeren 105 millió köbméter befogadóképességű tározórendszer építéséről született döntés azért, hogy a Zala vize megtisztuljon, mielőtt a tóba jut. A berekvizek visszatartására a marcali és a táskái tározó építését tervezték. A másik kritikus pont a tervidőszak kezdetén a tó körül keletkezett szennyvíz tisztítása és elvezetése volt. A tisztítókapacitást növelő program megvalósítása - amelyhez a társadalom jelentős segítségére is szükség van - csökkentheti a Balaton terhelését. Hol tartanok ma a Balaton vízvédelmét szolgáló beruházások? Erre kerestek választ mai összeállításunkban munkatársaink. Marcali mögött lesz a tározó Épül a víztározó a Balaton mellett a boronkai út és a somogyszeintpáli út között. Marcali szennyvizét fogják itt fel, amely eddig a Sárvízen és a Nyugati-övcsatornán keresztül eljutott a Balatonba. A hatalmas tározóban ülepítik, tisztítják majd. — A Balatont védő programunk első láncszeme a Marfcali tározó megépítése — zfcondta Horváth István, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakaszmérnökségének fóéprtésvezetője. Köztudott, hogy a környék vízgyűjtő területéről nagy mennyiségű szennyeződés származik. Az élővizekbe kerül nemcsak a mezőgaz- daaágbói származó sok szeny- nyerödés (műtrágyák), hanem marcali szennyvíz is. A tározó két részből áll: a felső rész a beérkező szennyvizet ülepíti le a biológiai szűrőmező segítségével. Ináé* a víz a tározóiba kerül, abvwá halakat telepít majd a Balatoni Halgazdaság. Az épétfcezés program szerint hajad. A tározó építését tavaly kezdték, a tervek alapján 1983-ban fejezik be. Az építkezést nehezíti, hogy a munkálatok során nagy mennyiségű, a II. világháborúból visszamaradt robbanóanyagot találtak. — Húsz centiméteres rétegenként a honvédség tűzszerészei vizsgálatokat végeznek — mondja a helyszínen László Imre művezető. — Eddig hat mázsa robbanóanyagot kellett hatástalanítani. Az óvatosságnak köszönhetően nem történt baleset A k öze Imol than, ezen a területen legelő volt. A földmunkák során futó- és lövészárkokat. lőszereket, kézigránátokat is találtak. A tározórendszer öt kilométer hosszú lesz, szélessége váltakozó, de átlagosan másfél kilométer. A négy- százhúsz hektár felületű víztározót több mint másfél méter mélyre alakítják ki. Jelenleg harmincán dolgoznak itt, két műszakban végzik a földmunkákat. Próbaüzem Siófokon A napokban kezdődött meg a próbaüzem Siófokon a 1B ezer köbméteres kapacitással bővített szennyvíz- tisztító telepen. Az Országos Vízügyi Hivatal célcsoportos beruházásában megvalósított létesítmény azt jelenti, hogy az itt üzemelő berendezések teljesítménye megkétszereződött. A napi 20 ezer köbméter kapacitású szennyvíztisztító telep mindenben megfelel a legkényesebb környezetvédelmi előírásoknak. Ide a Zamárdi és B alatnovi Iá gos közé eső partszakaszról érkezik a szennyvíz, s tisztítás után a Sió-csatornába kerül, amely elvezeti a Balaton vízgyűjtőjéből. Az üzemben felépített iszapvíztelenítő berendezések a keletkezett szennyvíz- iszap korszerű kezelését is lehetővé teszik. A most megkezdődött próbaüzem időszaka alatt a siófoki szennyvíztisztító telep berendezése és technológiája vizsgázik. Tá rsulatok A Balaton somogyi partján pontos ütemterv szerint „nyúlik” tovább a szennyvízcsatorna-hálózat. Építése jelentős összegeket emészt fel. és a megvalósítás csak az itt élő emberek és érdekelt vállalatok, szövetkezetek anyagi segítségével képzelhető el. A terv szerint 1985-ig bekapcsolják Balatonszárszót is a csatornahálózatba, és az itt keletkező szennyvizet a siófoki tisztítóműhöz vezetik A szennyvízcsatornázást ezen a településen társulati úton kívánják megvalósítani: szervezése megkezdődött. Fonyódon a szennyvíztársulat szervezésének előkészítéséhez látlak hozzá. Egyúttal tárgyalások folynak a kivitelezői kapacitás biztosításáról is. A íonyódi szennyvízcsatorna építési terveit a Vízi terv mérnökei készítik és hamarosan leszállítják. Akkor, amikor elkészül a boglárlellei szennyvíztisztító mű, ide vezetik a Fonyódon keletkezett szenny visel. / Biztonságos helyen Százötvenezer köbméter földet építenek a tározóba. A tájat is megváltoztató tározó építkezésén ma a teherautóké a fő feladat: a töltés építése szervezetten folyik. i Partra kerül az iszaptenger Amikor a Balaton Vizének minőségvédelméről esik szó, nemcsak a szennyezések megakadályozása érdekében végzett beruházásokat kell számba venni. Jelentős költséggel megkezdődött a tóba jutott .szennyezőanyag eltávolítása is. A környezetvédelmi kotrás — kísérletképpen — a legszennyezettebb területen, a Keszthelyi-öböl térségében kezdődött el. A kotróhajó tavasztól ő«sag dolgozik, s a tóból eltávolított iszapot, olyan helyre szállítják, ahonnan nem kerülhet vissza a Balatonba, és az ide tartó vízfolyásokat sem szennyezi. A Közép-dunám túK Vízügyi Igazgatóság balatomi ki- rendeltségének kotróhajói évente egymillió — egymillió-kétszázezer köbméter iszapot távolítanak el a tó medréből. A somogyi oldalon is dolgozott már a kotró: a nyugati övcsatornát „tisztították” meg, a balatonmáriai torkolati rész kivételével. Az iszapeltávolításnak ez a módja még hosszú ideig feladata lesz a balatoni kirendeltségnek, hiszen a kitermelt anyag egy részét a Balatonba ömlő vízfolyások „pótolják”. A jelenlegi szennyvizgyűj- tés és -kezelés kétféle módon történik. Az üdülősávban. keletkező szennyvíz a .teljes vízgyűjtő területen közel ötven százalékban tisztítótelepre kerül. Ez az arány csúcsidényben csak harmincnyolc százalék. Vannak azonban olyan területek, ahonnan a szennyvíznek csak hattíz százaléka kerül a közműves hálózatba. A túlterheltség miatt nem kellően tisztított szennyvíz azután többnyire a Balatonba jut. A meglevő tisztítótelepek kapacitásának, illetve a települések csatornázottságának hiányát a szennyvizeket szippantó járművekkel pótolják — főként nyári üdülési csúcsnapokon. Így „takarítják” el » csatornába nem jutó mennyiség hat százalékát, kétszázötvemezer köbmétert. A Fonyódon székelő Somogy megyei Településtisztasági és Szolgáltató Vállalat szállítja ezt a tőzegtálcás ürítóhelyekre. Az üritóhelyeket a Balatontól háromszázezer méter távolságban létesítették. A tőzeg- tálcás ártalmatlanítás a tőzeg tápanyagroegkötő képességén alapul. A visszamaradt szennyvíziszap tőzeggel keverve hasznos trágya. Ez az eljárás azonban teljes egészében nemo megnyugtató. A tőzeg egy idő után telítődik, és a megkötött anyagok bizonyos hányadát „elengedi”, ami belejut a talajvízbe, onnan pedig a Balatonba. Ezt igazolták a talajvíz-megfigyelő kutak vízmintái. A szennyvizek közműves és szippantó kocsikkal történő gyűjtése ellenére a területen jelentős szennyvíz- mennyiség marad a parti sávban telepített „zárt-szigeteit” űrgödrökben. Ezek itt elszikkadnak, illetve a talajvízzel átöblítve a Balatonba jutnak. — Berényben megszüntettük a szennyvízüritőt — mondja Papp Endre, a vállalat főmérnöke. — Balatom.- keresztúron kétmillió forinA boglártelleá szennyvíz távvezetéken folyik majd a Koppány-palak vízgyűjtőjére — Mikor? — A terv valóra váltása tavaly megkezdődött — adta a tájékoztatást dr. Juhász Imre, a Dunántúli Regionális Vízmű- es Vízgazdálkodási Vállalat beruházási és termelési főmérnöke. — A négyszáz millimeter átmérőjű csővezetékből több mint 17 kilométer készen van már, és megépült a vezeték mentén hat átemelő is. Terveink szerint 1984-ben már üzemszerűen működik. A beruházáshoz szükséges 175 millió forint több forrásból származik: hozzájárult ehhez a Balatonboglári Állami Gazdaság, a megyei tanács és a vízmű is. A gaztért ürítőhelyet létesftettftnk. Ez csak ideiglenes megoldás, de többre matt nem futotta. A kutatófúrások szerint biztonságosan elhelyezhető itt a' szennyvíz. A télep bővíthető, és a Balaton nyugati részét kiszolgálja. Az ürí- tőhely geológiai adottságai megfelelőek; a Balaton, vizét nem szennyezi. Végleges megoldást a Balaton-part teljes csatornázása és további szennyvíztisztító telepek épitése adhat; dasag egyébként jelentős mennyiségű szennyvizet „termel”, s ennek tisztítása, elvezetése csak a beruházás befejezésével oldódik meg megnyugtatóan. Ha elkészül a távvezeték és a boglárlellei új szennyvíztisztító telep, a tó élővilágát a tt«z- titott szennyvíz sem terheli majd. A távvezeték építésével párhuzamosan ugyanis — célcsoportos beruházásként — megkezdődött a boglárlellei szennyvíztisztító telep első üzemének kivitelezése. A tervek szerint 1985-ben kezdődhet meg a próbaüzem, és kapacitása napd 8 ezer köbméter lesz. Ezt követően ide „gyűjtik” majd össze a Fonyód és Balaton- szemes közti területről a kommunális szennyvizet. Távvezeték a Koppány völgyében Egyéves előny a Kis-Balatonon A Zala-parti töltése» teherautók hordják a földet, és lánctalpas traktor teríti. A folyó piszkosszürkén csordogál a medrében. Nem sokáig. — Zalaszabar térségében dolgoznak a gépek, épül a kis-balatoni védőrendszer első üteme — tájékoztatott Major József, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese. A Balaton vízminőség- védelmét szolgáló hatodik ötéves tervi beruházások közül ez a legnagyobb. A terv —amelynek megvalósítása a múlt évben kezdődött — azzal számol, hogy a Zala medrét elzárva kereken 21 négyzetkilométeren tó keletkezik. Ez a számítások szerint 21 millió köbméter vizet fogad majd be. A vízi-mocsári életközösség leüleprti majd a Zala hordalékát, lebontja a biológiailag hozzáférhető szerves anyagokat, visszatartja a növényi tápanyagokat. Ezen a területe«» alakul majd át a folyóvíz tóvízzé, és a természetvédelmi feltételek jelentősen javulnak. A munka itt a Zala-parton a múlt év júliusában kezdődött el, és a program szerint 1987 végére kell befejezni. A beruházás költsége 644 millió forint. Ebből a pénzből a mostani középtávú tervben 400 millió forintot kapott a vízügyi igazgatóság, ez a beruházásra és arra elég, hogy megépítsék az árasztás előfeltételét jelentő alapvető létesítményeket. Az eisó esztendőben olya* munkát végzett a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság amely lehetővé teszi, hogy a tervezettnél már egy évvel korábban — 1984 végén — üzembe helyezzék. — A műK évben elkészült itt 240 ezer köbméter földmunka. Az idén 160 ezer köbmétert mozgattunk meg, s az év végéig még újabb 80 ezer köbmétert kell a töltésre hordani a közeli bányából. Ezzel befejeződik a töltés erősítése, és megkezdődhet a völgyelzáró gát, valamint a belső terelőtöltések építése, amely újabb 150 ezer köbméter föld megmozgatását teszi szükségessé. Jövőre és az azt követő évben egy nagyobb és két kisebb zsilipet építünk meg Ekészülnek a szivárgó, valamint a talajvízszintet szabályozó létesítmények, a szivattyútelepek es az üzemviteli épületek. — Mit jelent ez • bermházás a Balaton szempontjából? — Az első ütem mér jelentősem csökkenti a Balaton szennyezőanyag-terhelését, de a szükséges mértékű javulás csak akkor következik be, ha a második ütemben tervezett beruházás is elkészül. A tervei ennek tt készülnek, és jövőre kész lesz a beruházást megalapozó program tanulmány is, amely több változatban vizsgálja a megoldás lehetőségét. A második ütemben elkészülő beruházás a jelenleg - nek a kétszerese lesz: mintegy 50—55 négyzetkilométeren fekszik, és a térfogata 70 millió köbméter lesz. Az építés megkezdése elsősorban a pénztől függ, hiszen nem kevesebb, mint 1 milliárd forintba kerül. A népgazdaság és a vízügyi' ágazat anyagi lehetőségeit figyelembe véve legkorábban 1986-ban kezdődhet el a második ütem építése. SOMOGYI NÉPLAP
