Somogyi Néplap, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-25 / 198. szám

Dr. Viczian Antal Pokoljárás a hómezükön Nem is figyeltünk oda. Ha jönnek, hát hadd jöjjenek, akad a számukra is hely. A tűz élesztősével voltam el­foglalva. amikor valamelyik fiú fojtott hangját hallom: — Zászlós úr, oroszoki Fölkaptam a fejem, s lá­tom, hogy a többiek szinte megmerevedve figyelnek. Szembe veiem a félhomály­ból 3—4 alak tűnik elő, az­tán a pajta mögül is elő­bukkannak ketten. Mindkét oldalon is emberek mozog­nak. Prémes sapka, pufajka, mindegyiknek a kezében pus­ka. Számítottam rá. hogy bár­mikor elfoghatnak, hiszen lényegében már foglyok vol­tunk hetek óta. de amikor most, hojgy szemtőt szembe kerültem velük, bizony, szo­rongtam. Másodpercek alatt átgon­doltam a helyzetünket. Még­sem sikerül hazajutni. Ezek- most elfogna* minket, el­Országjárás - játékosan Magyűr diákok küllöldi egyetemeken A napokban fogadalmat tettek és elindultak a kül­földön tanuló magyar diákok utolsó csoportjai az európai szocialista országok külön­böző városaiba. A Művelő­dési Minisztérium tájékozta­tása szerint a Szovjetunió­ban 160, az NDK-ban 50, Csehszlovákiában 20, Ju­goszláviában 8, Bulgáriában 7 hallgató kezdi meg felső­fokú tanulmányait. Odesszá­ban a tengeresztiszt-jelöl- tek, Kijevben a jövő repü- lógép-mernökei, Drezdában a közlekedési fakultás hall­gatói, Várnában idegenfor­galmi szakos diákok tanul­nak. Ezeken kívül a népgaz­daság szükségleteinek meg­felelően számos külföldi egyetemen, főiskolán képe­zik fiataljainkat olyan sza­kokon. amelyeken hazánk­ban nem oktatnak, vagy az adott országban magasabb szintű a képzés. 1948 óla tanulnak magyar ösztöndíjasok a Szovjetunió­ban, 1950-től pedig a többi európai szocialista ország­ban. Ma a politikai céljaink mellett hangsúlyozottan a népgazdaság hiányzó szak­ember-szükségletének kielé­gítését szolgálja a külföldi beiskolázás. Ezért tanulnak mérnök-közgazdász, repülő- gep-mérnök, hajóépítő, atomerőműves, környezet­védelmi. higiénikus orvosi, újságírói szakon és még több kis létszámot foglalkoztató, de igen fontos területen fia­taljaink a határainkon túl. Ott \ annak diákjaink — mérnök-, közgazdász- és ag­rármérnök-jelöltek — olyan szakokon is, amelyek a ho­ni felsőfokú iskoláinkban is megtalálhatok. Erre azért van szükség, hogy a KGST- integráción belül a különbö­ző kooperációkban részt ve­vő szocialista országok mér­nökei, külkereskedői azonos ismeretekkel • rendelkezze­nek, ismerjék a különböző területek technológiáit, mű­szaki színvonalát, feltétel- rendszerét, s jól beszéljék az adott ország nyelvét, jár­tasak legyenek társadalmi, gazdasági életében. A Szovjetunióban 1200-an az NDK-ban 250-en, Len­gyelországban 60-an, Cseh­szlovákiában is 60-an. Bul­gáriában 20-an. Romániában 5-en, összesen 1595 honi fia­tal készül választott hivatá­sé rm. Óbudai műemlékek Egyre inkább kialakul a barokk Óbuda városmagja, a Fő tér környéki műemlék-rezervátum. Az ódon 150—200 éves épületek hangulatosan egészítik ki a mögöttük felépült ház­gyári óriás épületeket. A Fő téri és Hídfő utcai borozó, sö­röző. vendéglő tető alatt áll és megkezdték a tanácsházzal szembeni épület teljes felújítását, itt majd a híres Sipos halászkert fogadja a vendégeket (MTl-fotó — Kozák Albert felv. — KS) ..Mi a pontos felirata a soproni múzeumban látható legnagyobb óníedeles habán korsónak?” ..Mi a váci he­gyestorony?” „Mikor került török kézre a gyulai vár, é.s ki volt aktkor a kapitá­nya?" . . . Aligha lehetne találni sok magyar állam­polgárt, aki ezekre a kérdé­sekre kapásból tudna felel­ni. Pedig mindez csak ízelí­tő abból a kereken három­száz kérdésből,, amelyre a Hazai tájakon országos tár­sasjáték részvevőitől várják a választ. No, nem kell min­denkinek minden kérdésre felelni, a megadott 30 hely­ség közül elég ötöt fölkeres­ni, s a rá vonatkozó tíz kérdésre megadni a helyes választ. Aki a tiz-tíz kérdést tartalmazó feladatlapok kö­zül legalább ötöt helyes vá­lasszal küld be, részt vehet a bel- és külföldi társasuta­záson- vagy más dijakat nyerhet. •Játszani pedig jó, s az embert azért mondják nem­csak bölcsnek (latinul homo sapiens), hanem játékosnak is homo ludens). Mert ha van ra módja, megragadja az alkalmat, hogy játszón. Ezt a játékot pedig a KISX- szel és az Expressz utazási irodával együtt a Tajak, ko­rok, múzeumok szervező bi­zottsága indítolta el. a nép­szerű mozgalom továbbfej­lesztéseként s egyben ifjú­sági változataként. . Korántsem 'azért, mintha az eredeti mozgalom kiful­ladt volna, és frissítésre szorulna. Épp ellenkezőleg: a TKM úgy kezdődött, hogy a bronz, majd ezüst és vé­gül arany fokozat eléréséért különböző követelményeket állított azok elé, akik járták az országot, szívesen men­nek a múzeumokba, megte­kintik a műemlékeket. Ám a fokozatokat mind többen elérték, s a legszorgalma­sabb múzeumlátogatók kö­zött egyre nagyobb arányt képviseltek a fiatalok. Közben megnőtt a szabad idő: minden hétnek már két napja áll rendelkezésünkre, hogy llyarapittui?'"“ ismerete­inket. műveltségünket. So­kan tavasztól őszig járjak az országot, megnézik a múzeu­mok gyűjteményeit, beszer­zik a látogatást igazoló pe­cséteket; zordabb időben pe­dig összejönnek, hogy meg­beszéljék a látottakat, kicse­réljék tapasztalataikat. így alakult meg a Tájak, korok, múzeumok klubhálózata. Hogy ezekből mennyi van, talán senki sem tudja. Any- nyi bizonyos, hogy' a buda­pesti művelődési házakban nyolc ilyén klub működik — Doktor ? — kérdezte. Bólintottam, s mutattam a fekete bársony parolit a kö­penyemen. Lehet, hogy is­merte, az is lehet, hogy nem ismerte a magyar fegyver­nemek jelzéseit, de azt nyil­ván észrevette, hogy a töb­bieknek zöld jelzés van a gallérjukon. A szovjet katonák gondol­kodtak néhány pillanatig, egymásra néztek. tanakod­tak. Most Janinak támadt egy ötlete: fagyott kezét mu­tatta nekik. Az is elég ron­dán nézett ki, kötés nélkül. — Germanski szoldal, puff — szólalt most meg Vince, az oldalára mutatva. — Germaski? — kérdezte csodálkozva a géppisztolyos. — Germanski, germanski. nyet ruszki — bólogatott Vince. — Da, da — erősítettük meg mi is. Töprengve állt még egy ideig a parancsnok, aztán mondott valamit, a többiek­nek. A másik legyintett a kezével, majd megfordult. Kezdtem reménykedni. Ezek valószínűleg rájöttek, hogy két sebesültet és egy orvost találtak együtt. Ta­lán megsem visznek maguk­kal. Úgy is történt. Sőt még több is. mint amire számí­tottam. A két orosz egy-egy sebkötözőcsomagot adott a parancsnoknak, s az a ke­zembe nyomta. A harmadik az oldaltáskajaból jókora ke­nyeret vett elő, es Vincének adt«. (Folytatjuk.) hivatalosan, a fővároson kí­vül pedig tizenegy. Jóval több azoknak a száma, ame­lyek nem iratkoztak föl semmilyen listára. Egyszerű­en csak saját kedvtelesükből .jönnek össze a klubtagok, egyikük előadást tart. a töb­biek hozzászólnak, kérdez­nek — s a legközelebbi al­kalommal másik klubtag az előadó. Csupán egyéni részvételi lapot mintegy harmincezren kaptak a TKM-mozgaiom központjától, s talán ennél is többen versenyeznek szo­cialista brigádok tagjaiként vagy ifjúsági csoportokban. A verseny az arany fokoza­tért folyik. Ennek megszer­zői egy évre ingyenes belé­pőt kapnak az ország vala­mennyi múzeumába Az. if­júságiak számára pedig ve­télkedőket is rendeznek — előbb városi, járási. majd megyei és végül országos szinten. Nagv a korkülönbség a résztvevők. között, talán ezért van, hogv nem min­denki híve a játékos formá­nak. Az idősebbem inkább az. éves múzeumi belépőt vá­lasztják, a fiatalabbak az utazásokat. De az sem ritka­ság. hogy nagyapák unokáik­kal együtt járják az országot és gyűjtik az ismereteket. Tabon az értelmiség lét­száma meghaladja a négy­százat, az öt évvel korábbi­hoz képest több mint száz- zal nőtt. Főleg óvónők, mű­szakiak és mezőgazdasági ér­telmiségiek helyezkedtek el a nagyközségben. A fiatalok jelentős aránya mellett fo- koKátőKtSV! ‘ emetkStlétt a' •nyugdíjasok száma. A ter­melőszövetkezetek egyesülé­sével, az iskolák körzetesíté­sével a társközségekben élő és dolgozó értelmiségiek sza­ma egy-két főre csökkent. A kialakult helyzet a társ­községek politikai, művelő­dési gondjainak megoldását is fölvetette. Ezért is vált időszerűvé, hogy' a nagyköz­ségi párt-vb átfogóan érlé­kelje az értelmiség helyét, szerepét, és meghatározza a jövő feladatait. A testület egyebek között megállapította, hogy lassú az értelmiség kötődési fo­lyamata a munkahelyhez. Ennek okait — egyebek kö­zött — a távlatok hiányában, előlépési bizonytalanságban jelölték meg. A tapasztala­tok továbbá azt mutatják, hogy az alkotási tevékeny­ség formáit csak részben használják ki az értelmisé­giek. alkalmanként túlbecsü­lik a nehézségeket, és a ku­darcok akadályozzák a to­vábbi kezdeményezéseket. A szocialista munka versen vben való részvételük a Videoton­nál, a Campingcikk Válla­latnál és a« Mezőgép tabi gyáregységénél, valamint a BVG-nel elismerésre méltó, ara az újítómozgalomban nern sikerült kellően kihasz­nálni a szellemi kapacitást. E rétég anyagi helyzeté­ben kedvező irányú válto­zást hozott — közérzetüket javította —. hogy döntő többségük vállalati vagy' ta­nácsi segítséggel lakáshoz jutott. A pályakezdők fize­tése nem áll arányban a végzett munkával, ami per­sze országos gond is. Ezért gyakori a pályamódosítás, a mellékjövedelmek keresése. A műszaki értelmiség és a fizikai csoportvezetők, szak­munkások bére között ese­tenként csak két-háromszáz. forint különbség van, ami az utóbbi években még kedve­zőtlenebb a műszakiak ro­vására. Feszültség tapasztal­ható a művelődési központ­ban dolgozók alacsonyabb berez.ése és a könyvtári al­kalmazottak kedvezőbb fize­tése miatt i«. Jelentősen befolyásolja az. értelmiség közérzetét a ke­Kiskönyvtárt is indított a tajak, korok múzeumok mozgalom Az egyes kötetek színes borítólappal. 16 nyomtatott oldal . terjede­lemben jelenlek meg. s a múzeumok portáin kapha­tók. Meg is lehet rendelni őket — kötetenként 8 forin­tért —. a TKM-mozgalmón keresztül. A szó legjobb értelmében tömegmozgalommá vált né­hány év alatt a tájak, korok, múzeumok. Kiadványai majdnem 300 ezer példány­ban keltek el. S hogy' a mozgalom mily'en hasznos a tömeges művelődés szem­pontjából.. azt elmondták né­hány' hónappal ezelőtt az országgyűlésben is. amikor a köz.művelődési törvény vég­rehajtásáról tárgyaltak. A legnagyobb elismeréssel szóltak e mozgalomról, z amely vonzza a művelődni akarókat, gyarapítja táhoni­kat. S még csak jelentősebb anyagi terheket sem ró — sem a népgazdaságra, sem a résztvevőkre. S mert nem lehet elég korán kezdeni: az’úttörők áz idén másodszor rendeznek múzeumi és műemlékvédel­mi tábort Sopronban. reskedelmi és szolgáltatási ellátás. Főleg a városokból Tabra települtek igénylik a javítását. A gyermekintéz-, menyi ellátottság, a közleke­dés. a szabad idő eltöltésé­nek bővülése kedvezően be­folyásolta a politikai hangu­latot. Komoly gondként me­rüli fbl — érrtiatf több ér­telmiségi el is ment Tabról — a gyermekek (főleg Iá nyokl helyi továbbtanplási lehetőségének hiánya. Az értelmiségiek társa­dalmi és közéleti tevékeny­séget részben a munkahe­lyen. illetve a lakóhelyen fejtenek ki. Az utóbbi idő­ben sikerült több fiatalt be­vonni a tanácsi munkába, de dolgoznak a HNF-bizott- ságokban. a szakszervezetek­ben, a vöröskeresztes szer­vezetekben és a különböző munkahelyi bizottságokban. A KISZ munkájában keve­sen vesznek részt. A kommunista értelmisé­giek nagy szerepet vállaltak a közéleti munkában. A köz- művelődésben jórészt a pe­dagógusok vesznek részt, a műszaki értelmiség elsősor­ban a^ üzemi társadalmi fel­adatok megoldását segíti. Visszaesett a GTE- és TIT- szervezetek tevékenysége, de a korábban kezdeményezett értelmiségi klub sem való­sult meg. A szakmai képzés egyik formája a másoddip­loma megszerzése vagy fő­iskolai végzettség után az egyetem elvégzése. Évente mintegy 20—25-en vesznek részt felsőfokú képzésben, azonban az arány az utóbbi időben csökkent, és nem használták ki megfelelően az önképzés lehetőségeit sem a tabi értelmiségi dolgozók. A testület feladatként je­lölte meg a pályakezdő ér­telmiségiek beilleszkedésé­nek, új vállalkozási formák­ban való részvételüknek se­gítését. az ösztönző bérezés megvalósítását, fokozottabb figyelmet a jó munka er­kölcsi elismerésére. Fontos­nak tartja a közművelődés­be. a sportmozgalomba való szélesebb körű bevonásukat, a velük foglalkozó szakmai szervek munkájának javítá­sát, /valamint rendszeresebb tájékoztatásukat; politikai il­letve helyi kérdésekről. K. J. Beilleszkedés, kötődés, Értelmiség Tabon visznek valahová táborba, ki tudja, mikor jutok haza. Eszembe jutott Kertész ta­nár úr, aki a gimnáziumban a franciát-tanította. Ha meg­kértük -r- mert nem akar­tunk felelni — meséit a vi­lágháborúról, a hadifogság­ról, Szibériáról, szökéséről a fogolytáborból. Átvillant raj­tam a gondolat, pisztoly van nálam. Miért is nem dobtam el eddig? Ebből baj lesz! Valamit kiáltott oroszul az egyik. Akkor már álltunk, én a hang felé fordultam. Alig néhány méternyire három géppisztoly meredt ránk. A középső néhány lé­pést közelebb jött, talán ő volt a parancsnok. A géppisztolyával felém bökve oda szóit: — Pisztol! Pisztolytáskámhoz akar­tam nyúlni, hogy odaadjam neki. Ebben a pillanatban egy sorozatot eresztett a levegő­be. Gyorsan fölemeltem a kezem. Odajött, kivette a pisztolyt a táskából, és zseb­re tette. Közben a másik kettő a többieket tapogatta végig. Ekkor már szorosan körül­vettek minket, s minden irányból puska meg géppisz­tolycsövek szegezödtek fe­lénk. Vince feljajdult, ami­kor a tapogatás a fájós ol­dalát érte. — Ránveni (sebesült) — mondtam. Vince kigombolta a köpe­nyét és a zubbonyát, meg­mutatta kötését, amely át­nedvesedett, s nagyon csú­nyán j nézett ki. A bordó zsebkendő kilátszott a pólya alól, s úgy nézett ki, mint­ha vér itatta volna át. Amíg ott álltunk, két szovjet katona bement az istállóba, hogy azt is átku­tassa. Hamarosan visszatér­tek. Meggyőződhettek, hogy rajtunk kívül nincs más a tanyán. A géppisztolyosok néhány szót váltottak egymással, az­tán a parancsnok feiém in­tett. — Da vaj, officir! Egyik orosz meglökött, je­lezve, hogy induljak. 'Ügy látszott, hogy csak engem visznek el, talán mert tiszt vagyok vagy a pisztoly miatt. Teljesen mindegy volt. Vince fölismerte a helyze­tet, s odaszólt nekem: — Doktor úr! Erre megállt a menet, a géppisztolyos rám nézett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom