Somogyi Néplap, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-18 / 193. szám

lij termékek szocialista piacról Amint az a féléves külke­reskedelmi jelentésekből is kitűnt, az utóbbi hónapok­ban a terveknek megfelelően alakult szocialista kereske­delmünk, ugyanakkor élén- kébbé s hatékonyabbá vált a piackutató munka. Több mint 12 százalékkal volt na­gyobb a rubel elszámolású import értéke, mint az el­múlt év hasonló időszaká­ban. Még kedvezőbb a kép, ha csak az európai szocia­lista országokat tekintjük — az innen származó import­áruk értéke csaknem 18 szá­zalékkal emelkedett. A ma­gyar külkereskedelmi válla­latok fontos szerepet játsza­nak a szocialista import kedvező alakításában, min­denütt komoly erőfeszítése­ket tesznek a baráti kapcso­latokban rejlő lehetőségek mind mélyebb kiaknázására, valamint újabb piacok, im­port termékek felfedezésére. A Nikex Nehézipari Kül­kereskedelmi Vállalat meg­Nem valószínű, hogy az utóbbi években lett volna olyan balatoni szezon, amely ne nyelte volna el a rendel­kezésre álló^ sörmennyiség kétszeresét is. Az idén azon­ban, mihelyt a csúcsidény eljött, szinte nem múlt el tnap a sörárusítók panasza nélkül. „Elfogyott a sör, ke­vés a sör, nincs utánpótlás sörből!” Ráadásul — évek óta először — az üdítő ital, sőt a fonyódi ásványvíz is hiánycikk lett (legalábbis időnként) a Balaton-parton. Mit szólnak ehhez a sörösök és a pepszisek a siófoki ki- rendeltségen, ahol tavaly ál­lítottak be egy akkor kor­szerűnek nevezett pepszitölté ■«gépsort? — A siófoki kirendeltség havonta tízezer hektoliter sör palackozását tervezi — mondta Cseh Zoltánné ki­rendeltségvezető. — De jú­liusban kétszer tízórás mű­szakokban 13 400 hektoliter­re valót palackoztunk, ter­mészetesen a balatoni fősze­zonra való tekintettel. Ta­valy ez a mennyiség elég volt, az idén nem. Az a tény, hogy az üzletekkel kötött szerződésben megállapított sörmennyiséget leszállítot­tuk, nem zárja ki a hiányt. Persze az üzletvezetők sem tudhatták előre, hogy meny­nyi sör fogy majd az idény­ben, s ha tudták volna, sem kaphatnák meg tőlünk a többletet. Ennél többre ugyanis a siófoki kirendelt­ség nem képes. Az idén szál­lítási gondunk nincs, ugyan­is három megbízható part­nerral. a Volánnal, a belke­reskedelmi és a szövetkezeti szállítóvállalattal dolgozunk bízottal valamennyi szocia­lista országban naprakészen tájékozódnak a legújabb ter­mékek, gepek gyártásának megkezdéséről, így jó lehető­ségük nyílik a számunkra szükséges berendezések be­szerzésére, az új importlehe­tőségek feltárására. Az idén egyebek között először hoz­nak be Lengyelországból Glynik típusú pajzsbiztosító berendezéssaet, amelyekkel az oroszlányi szénbányák irontíejtésének komplex gé­pesítését oldják meg. A több mint 4 millió rubel ér­tékű szocialista importtal tőkés beszerzést helyettesí­tenek. Ugyancsak ebben az évben sikerült először 10 korszerű banyamozdonyt vá­sárolniuk csehszlovák part­nerektől, ezt a forrást a ter­vek szerint a következő években is folyamatosan hasznosítják. A vállalat a hazai energia program meg­valósításához nyújt segítsé­get azzal, hogy az idén len­együft. Az utóbbi kettő ra­kodókat is küld a gépkocsi­val. Saját szállítóeszkö'ök- kel is rendelkezünk. Üze­münkben 150-en dolgoznak, s munkásainkat saját autó­buszunkkal szállítjuk Sió­fokra, illetve a műszak le­telte után haza. Nagykanizsáról érkezik a palackoznivaló. Ezenkívül Jugoszláviából, Lengyelor­szágból és Csehszlovákiából kapnak üveges sort. Napon­ta 950 hektó, azaz 3500 lá­dára való sört szállítanak az elárusítóhelyekre. A ter­vüket teljesítik ugyan, ám körülbelül 50 százalékkal több sörre lenne szükség— Fonyódi víz árusításává! Is foglalkoznak. — A múlt hónapban >33 hektoliterre valót adtunk el, s ez a szokásos mennyiség háromszorosa. Még sincs elég fonyódi az üzletekben. A pepsziüzem a szezonban tízezer hektoliter ital palac­kozását tervezi egy-egy hó­napban. Júniusban nyolc­ezer, júliusban több mint tízezer hektoliter Pepsi Co­lát fejtett. — A hiány oka. hogy a gépsor nem tudja kielégíteni az igényeket — mondta Jentetics Ervin üzemvezető. — Műszaki állapota sem biztonságos, alkatrészgond­jaink is vannak. Egy éve nem kaptunk alkatreszt. A hónap kétharmad részében úgynevezett kicsi, máskor li­teres üvegeket töltünk. Vé­leményem szerint ez a gép­sor már átadása pillanatá­ban kevés volt a Balaton- partnak... Se. A. gyei és csehszlovák partne­rektől is rendelt a lakosság reszere etázs-fütésrendszer- hez való széntüzelésű ön­töttvas kazánokat. A Transelektro Villamos- sági Külkereskedelmi Válla­lat 1982 első félévében az elmúlt év hasonló időszaká­hoz kepest harminc száza­lékkal növelte szocialista importját. Bulgária oól eb­ben az evben a korábban részben tókés valutáért be­szerzett szigetelőanyagokat hoznak be, 100 ezer rubellel többért, mint tavaly. Ugyan­ezt a terméket Csehszlová­kiában is vásárolják, csak­nem 200 ezer rubellel töb­bért, mint 1981-ben. A múlt­ban kizárólag tőkés im­portból beszerzett áram- és feszülteégvédő reléket vesznek az NDK-bóL Az idén ebből 90—100 ezer ra­béi értékű forgalmat tervez­nek. Sókat segít az árucserében a néhány eve bevezetett áru­házi cseretorgalom. Egyre szélesedik a belkereskedelmi vélasztékcsere is a szocia­lista országok között; a for­galom megközelíti a 10 mil­liárd forintot. Érmek kere­ten belül jo nehány új ter­mékkel találkozhatunk a Konsumex Külkereskedelmi Vállalat forgalmazásában, így például hőtárolós kály­hákat hoztak, illetve hoznak be ebben az évben Cseh­szlovákiából, összesen 30 ezer darabot Eddig ezeket a ■kályhákat tőkés importból szereztek be. Több mint 25 millió darab bor-, páiinka- és konzervü veget szállíta­nak Lengyelországból ha­zánkba. Ugyancsak Lengyel- országnak adtak megrende­lést 20 ezer új típusú kismo­tor szállítására. A Szovjet­unióból új porszívók, hű­tőszekrények érkeznek, va­lamint 50 ezer négyzetméter kézi szövésű szőnyeg, ami szintén újdonság az im­portpalettán. Romániából ebben az évben először 10 ezer darab Sanda típusú elektromos, programozható varrógépet, Bulgáriából pe­dig több mint 1 millió ru­bel értékű sportruházati fel­szerelést, valam int 500 ezer rubel értékű hangszert hoz­nak hazánkba. A Tech noimpex Gépipari Külkereskedelmi Vállalat el­sősorban a szerszámgépek behozatalát növeli ebben az évben. Mindenekelőtt Cseh­szlovákiából, Bulgáriából es Romániából szereznek be különféle szerszámgépeket, értékük 6 százalékkal lesz nagyobb, mint a múlt év el­ső felében. A Chemolimpex Vegyiáru Külkereskedelmi Vállalat mintegy 3 millió ru­bel értékben vásárol a szo­cialista országokból a kon­tingensen felül., A gondos piackutató munkának kö­szönhetően olyan vegyi cikkek, illetve mezőgazdasá­gi és ipari alapanyagok be­szerzésére nyílik lehetőség a szocialista országokból, me­lyeket eddig nyugati partne­rektől szerzett be a vállalat. Véges a teljesítőképesség Annyit adnak, amennyi van Ha /esz alapanyag Széldzseki — monszunból — Milyen ruhát hord szí­vesen? Milyeneket vásárol? — Többnyire a Lady ru­házati szövetkezet gyártmá­nyait — mondja Berecz Csa- bdné, a szövetkezet műsza­ki vezetője. A szövetkezet jelenleg NDK-ex portra dogozik, férfi műbőrkabátókat, motoros- dzsekiket, zaikójellegű fazo­nokat gyárt. A huszonkilenc- ezer darab kabátot — feke­te. barna és zöld színben — Graboplast-alapanyagból ál­lítják össze a kaposvári ’és a marcali koníekciós szala­gokon. A kilencven dolgozót foglalkoztató szövetkezet egyenletes termelését a hiá­nyos alapanyagellátás hát­ráltatja. Hatvanötmillió forint volt tavaly a bevétel, s az idén is hasonló teljesítést várnak. Az első félévben többségé­ben belföldi ellátásra majd­nem narmincötezer idöruhat gyártották. Termé­keik között megtalálható a Trapper farmerszoknya, a „víkend” alapanyagú ove­rall, Illetve több különböző strandruha, divatos répa­nadrág. Az első félévben hazánkban értékesített gyártmányaik révén tizen- hárommillió-haromszazezer forintnyi bevételre tettek szert, ezzel — a tavalyihoz képest — megkétszerezték belföldi termelésüket. A koníekciós szalagokon a műbőrkabátokat. motoros­dzsekiket az NDK-partner rajzai alapján állították ösz- síze. Ha ezzel a termekkel végeznek, nőj blézereket fognak gyártani — román megrendelőnek. A négy és fél ezer női kabátot hat színből állítják össze. Álta­lában az a gyakorlat, hogy a partner megadja elképze­léseit. kívánságait, a ruha jellegét, e* • «ftjwteewt modellező szakemberei a műszaki vezetővel közösen megtervezik a mintadarabot. Ha a modell megfelel a meg­rendelő igényeinek, akkor megkezdik á gyártást. Egy férfikabátot — műbőrből — három óra alatt készítenek éL Ebben az évben — mint Berecz Gsabáné elmondta — nincs a szövetkezetnek nyu­gata partnere A korábbi években t őkesmegren delésre, bérmunkában dolgoztak. A bérmunka előnj'eit — a pontos és folyamatos alap­anyagellátást, a szervezett technológiát — most aem élvezhetek. A hátralévő hónapokban sok exportfeladat vár rájuk. Négy és fél ezer női mű­bőrkabátot Csehszlovákiába, húszezer széldzsekit a Szov­jetunióba küldenek. A szél- dzMfci „manuon” »lap­Napkemencct építettek — kísérleti jelleggel — a 25 éve alapított hanoi műszaki Intézet fizikai tanszékén. E kemenceben 2000 Celsius fok hőmérsékletet lehet előállítani (Foto; VNA—MTI—KS — Do Hao felvétele) A szabvány mint meós Szükség van a folyamatos felülvizsgálatra Egyik-másik szavunk sok emberben érthetetlen módon jóformán csak rosszalló megnyilatkozásokat. vált ki. Ilyen szó a szabvány is. Hallatán, arra gondolnak, hogy a magyar szabványok túl merevek, s ezért nem sarkallnak új termékek be­vezetésére. Az is felróható, hogy szigorúságuk miatt in­kább gátolják, mint serken­tik a technikai fejlesztést. Ilyen és ehhez hasonló meg­jegyzéseket gyakran hallani termékeink minőségét, az al­kalmazott termelési techno­lógia egyes részleteit szaba­tosan meghatározó műszaki paraméterekről, a szabva-, nyokróL Sokan vélekednek úgy, hogy ezek az előírások (pontosabban: alkotóik) túl­zott biztonságra törekszenek, s emiatt sok anyag, energia megy pocsékba. Ha általánosságban nem is helytállóak ezek a meg­állapítások, konkrét példát mindig találni az említett vélemények alatámasztasá- ra. Ilyenformán jogos az az igény, hogy szükség van a szabványok folyamatos fe­lülvizsgálatára, arra, hogy időről időre összehasonlítsák: műszaki előírásaink, szabá­lyaink összhangban van- nak-e a nemzetközi köve­telményekkel és a hazai le­hetőségekkel. Az utóbbi idő­ben a kormány és más irá­nyító szervek több alka­lommal is foglalkoztak a szabványosítással. Ezt köve­tően intenzív munka kezdő­dött az érvényben levő elő­írások elemzéséle és szük­ség szerinti enyhítésére, kor- szerusítesere, a fölösleges kötöttségek feloldására. Az «myagböl készülne, de észt a Lenfonó es Szövőipari Vál­lalat még nem tudta ide>­szállítand. A vállalat aorra hivatkozott, hogy a „mon­szun” anyag impreginalásá- hoz nincs kenőanyag. A szö­vetkezet egyelőre nem ka­pott választ arra, hogy mi­kor érkezik meg a szükséges alapanyag. A Lady ruházati szövetke­zetnél már a nyolcvanhár­mas naptárt is forgatják. Jö­vőre termékszerkezet át­alakítást terveznek. A je­lenlegi piaci helyzet ugyan­is nem kedvez a műbőr ter­mékeknek. Újszerű kabáttal — riői esóköpennyel — sze­retnének foglalkozni; ezt el­sősorban ' belföldi piacra szánjak. Különböző modelle­ket készítenek — női ruhá­kat, overallokat. kertész- szoknyákat, — külföldre. Az igények a textil alapanyagú, farmer-típusú ruhák felé fordultak. A jövőben diva­tos és kényelmes szövetből, kordból férfidzsekiket, nőd ruhákat kívánnak gyártani. K. L utóbbiak sorába tartozik például, hogy mérsékelték — s elsősorban az alapvető közszükségleti es élelmezési cikkekre korlátoztak — az új termékek forgalombaho- zatala előtti kötelező vizs­gálatokat. Ugyancsak eny­hítették az importból szár­mazó árucikkekkel kapcso­latos vizsgálati előírásokat. Ha például egy termék (pél­dául a Grundig-lemezjátszó) világszerte bizonyította mi­nőséget. fölösleges idehaza ellenőrzések sorával lassítani a beszerzést­A gazdálkodók egy része megfeledkezik arról, hogy — bár a szabványok zöme kö­telező — akad olyan előírás, amelytől bizonyos esetekben fölmentéssel vagy anélkül is el lehet térni. A vállalatok nagy része — kényelmi okokból — egyelőre nem él ezekkel a lehetőségekkel. A szabványok egyik fon­tos funkciója a sok közül: « minőség • vedélme. Mert szabványok Írjak elő azokat a követelményeket, amelyek meghatározzák egy-egy ter­mék vagy technológia szín­vonalát. ..A szabvány a mi­nőség mércéje” — ezzel a jelszóval átfogó munkaprog­ram alapján több tárca es a Magyar Szabványügyi Hi­vatal szakemberei hozzáfog­tak az előírások felülvizsgá­latához. Az elemzések kide­rítették: a jelenlegi árrend­szer nem ösztönöz kellőkép­pen a kiváló nívó elérésé­re. a gyenge es a csúcsmi­nőség közötti árkülönbség­ben ugyanis nem mindig té­rülnek meg a ráfordítások, s jobbik esetben sem ösz­tönző a haszon nagysaga. Exporttermékeink minőse­gétől az utóbbi időben ta sokszor elnlegetett okok mi­att) különösen sok függ. Ezért is szükséges tehát a szabványok korszerűsítése, ugyanis a Magyar Nemzeti Bank elemzései azt mutat­ják : a minőségi etteiesek miatt esetenként tekintélyes devizaösszegtől esik el egy- egy vállalat, illetve az or­szág. Hasonlóképpen sok a hiányosság a belföldi szállí­tási szerződések készítése során. Az okmányokban oly­kor például ki sem kötik, meg sem határozzak, hogy milyen minőségű termek szállítását vállalják, varjak. Vagy ha mégis, gyakori, hogy monopolhelyzetben lé­vén vagy nyersanyaghiány­ra hivatkozva, nem tartják be a megállapodásban rög­zített minőségi feltételeket. A szabványok akkor te­hetnek legtöbbet a minőségi munka javításáért, ha nem csupán a termelési-értékesí­tési munka egyes részleteibe ..avatkoznak” be. hanem egyseges rendszerbe foglal­ják az egeszet. Erre szolgai­nak példa*»; • tmno&easza­balyozási rendszerek- Ennek legkezdetlegesebb változa­tában a termelési folyamat végen a jó termékeket el­különítik a hibástól. Leg­jobban azonban akkor mű­ködik, ha a vállalatnál megtervezik (időben beszer­zik a megfelelő minőségű anyagot. berendezéseket, megfelelő képzettségű szak­embereket foglalkoztatnak) és ellenőrzik a minőséget. Ha ezek a tevékenységek még kölcsönhatásban is van­nak egymással, integrált mi­nőségszabályozási rendszer­ről beszélünk. Nem sokat ér ugyanis az a szabályozás, ha megtervezik, hogy milyen minőségű terméket gyárt a vállalat, de figyelmen kívül hagyják a termelés feltéte­leit — azt, hogy milyen gépparkkal, nyers- és alap- anvag-utánpótlassal, szak­embergardával rendelkez­nek. Így aztán előfordul, hogy egyik-másik gazdálko­dó szervezet megfelelő esz­közök híján, óriási erőfeszí­tések árán, csúcsminőseget gyárt — tetemes veszteseg­gel. Az sem ritka, hogy a vállalatok egyszerű tömeg­árut termeinek. miközben berendezéseik, a rendelke­zésre álló alapanyagok és a foglalkoztatott szakembe­rek ennél többre kepesek. Mindez arra utal, hogy a szabványok és a minőség­szabályozási rendszerek ki­alakítása során a nemzetkö­zi követelmények es a mű­szaki paraméterek mellett mindig számításba kell ven­ni a hasznot, a jövedelme­zőséget. Meg nem engedhe­tő pazarlás, ha a termék több anyagot, több energiát, több munkát tartalmaz, mint amire a vevő igényt tart vagy fölösleges talajdonsá- gokkal rendelkezik. Hason­lóképpen a kispórolt cement előbb-utóbb az eladón bosz- szulja meg magát. Épp ezért a szabvány szerinti és a pi­ac által igényelt minőség betartása érdekében az anyagok beérkezésétől a termelési folyamatokon at a végtermékig, a ráfordításo­kat a haszonnal, a műszaki tulajdonságokat a piaci igé­nyekkel összevetve kell vizsgálni a termek útját. Mint ahogy azt — többek között — az Ikarusban, a Medicorban, a Jászberényi Hűtőgépgyárban, a Rába Vagon- és Gépgyárban te­szik. A vállalati minőség­szabályozási rendszerek ter­jedése ugyanis hozzájárulhat a piac- es exportképesse­günk javulásához, a terme­lés gazdaságosságához. M. P. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom