Somogyi Néplap, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-17 / 192. szám

Szekszá rd ia ké a Balaton-kupa Látványos motocross Babodon A hivatalos nézőszámot barátok, hozzátartozók ter­nyolcezerben jelöltek meg a szervezők, ez azonban azt jelenti, hogy — a később ér­kezőket is beszámítva — mintegy tízezren szurkoltak vasárnap a crossqzóknak a somogybabodi pályán, ön­zetlen összefogás, sok társa­dalmi munka és határtalan ügyszeretet „gyümölcse” a somogybabodi Petőfi Terme­lőszövetkezet sportkörének ez a létesítménye — tapasztal­hatták a versenyzők, a sport­ág iránt érdeklődők. Több mint száz hazai és külföldi — szovjet, csehszlovák — motoros tette próbára ügyes­ségét, járművét az igencsak nehéz terepen. Legtöbbjük sikerrel megbirkózott a fel­adattal. S akadt néhány, aki­nek túl meredeknek bizo­nyult egy-egy emelkedő: el­akadt a domb felén és — hiába, ilyenkor a tömegvon­zás érvényesül — a motor meg a motoros visszacsú­szott a völgybe. Másoknak a kanyar íve sikeredett na­gyobbra. mint ahogyan az adott palyaszakaszon kije­lölték ... Biztatásban nem volt hi­ány — a Balaton-partról sok külföldi is érkezett a látvá­nyos versenyre, a habodi teesz által kiírt Balaton-ku­pa odaítélésének sorsa őket is érdekelte, s végig kitar­tottak a többórás program alatt. A versenyzőket- kísérő meszetesen a „sajat embe­rüket” serkentették, taktikai utasításokat adtak — ami­ből a motoros aligha érthe­tett valamit a nagy zajban, a fölemelt ujjakból viszont következtethetett rá. hánya­dik helyen áll pillanatnyilag a mezőnyben. Hogy a kö­zönség bírja erővel, a ren­dezők gondoskodtak ételről, italról, a helyzetértékelésről pedig hangszórón adtak rendszeres tájékoztatást. Jól szórakozott a több ezer fős tömeg — ezt tanúsítja, hogy megvárta az ered­ményhirdetést minden kate­gória futamai után, s meg­tapsolta a győzteseket. A Balaton-kupa nemzet­közi motocross eredményei az egyes kategóriákban: 50 cm3: 1. Técsi Sándor (Hód- gép. Simson), 2. Solymosi Géza (Somogybabod, Sim­son), 3. Jeszenszki Péter (Sümeg. Simson),... 5. Sze- rényi Ernő (Kaposvár). 125 cm3 C kategória: 1. Horváth Pál (Hódgép, MZ), 2. Bi­schof Ferenc (Szekszárd, MZ), 3. Lőrincz Zoltán (Szekszárd, MZ) ... 11. Ba- latincz Róbert (Kaposvár, MZ). 12 5 ccm 11. oszt.: 1. Karol Hill (Csehszlovákia. CZ), 2. Abrahám Dezső (Kúp, CZ), 3. Kovács Ferenc (Szekszárd, CZ) ... 11. Czvencsek Zoltán (Marcali, CZ), 12. Erháth János (Mar­cali, CZ). 125 corn 111. oszt: 1. Woltf László (Szekszárd, MZ). 2. Cavula István (Veszprém. MZ), 3. Mekler Zoltán (Sümeg, MZ) ... 9. Vajda István (Somogybabod, MZ), 10. Busa Géza (So- mogybabod, MZ). A 250— 500 ccm meghívásos nem­zetközi verseny 1. oszt.: 1. Jozef Bohuslav (Kiskunlac- háza. KTM), 2. Jan Kanjor (CsehszlQvákia, KTM), 3. Somogyi József (Ajka, KTM). 11. oszt.: 1. Szomor József (Kiskunlacháza, KTM), 2. Kulcsár István (Tápióbicske, CZ), 3. Kocsi Sándor (Tápióbicske. CZ). A csapatversenyt es ezzel a Balaton-kupát «i szekszár­diak nyerték, megelőzve a sümegieket és a csehszlo­vák vegyescsapatot. Az érté­kes trófeát Bártfai Imre, a somogybabodi Petőfi Tsz elnöke adta át a győztesek­nek. H. F. Dr. Viczián Antal > Pokoljárás a hómezökön Mozdonyt kapcsoltak a szerelvényünk elé. Hamaro­san elindulunk. Senki sem tudja hová. de ez most nem is fontos. Csak minél messzebb kerüljünk a fronttól! Talán hazafelé visznek. Most nem tudom a naplót tovább írni, majd folytatom, amint lehet. Vajon hol? Gome!, 1943. március 2. Két napig utaztunk Szu- mibol Gomelbe. Az üt kb. 300 km, de többször, órákig csak vesztegeltünk mellék- vágányon. Többet álltunk, mint utaztunk. De nem szá­mított, i a fontos az volt, hogy hazafelé tartunk. Égjük állomáson légitáma­dást kaptunk. Az állomás­tól elég messze, majdnem már a nyílt pályán veszte­gelt a .vonat. Sokan kiugral- tak, en maradtam; épp ak­kor rázott a hideg, s ma­gamra húztam a szomszédok takaróit is. azok úgyis a hóban lapultak. Az állomás épületére hullott csak ne­hány kisebb bomba Egész utón nagy volt a vasúti forgalom. Ügy látszik, ez az arcvonal egyik fő utánpótlási vonala. Földszintes épületben, va­lószínűleg iskolában vagyunk elhelyezve. Ha az ember kinéz az ablakon, csupa ro­mos epületet lat. Tálán ez az egyetlen,- ép ház a kör­nyéken. Tanteremből alakí­tották ki a tízágyas kórter­met. Ágyakon fekszünk, szé­ken ülünk, asztalnál eszünk. Most is asztalnál ülve írom ezeket a -sorokat. Nagy do­log ez, elszoktam 'az ilyen kulturált körülményektől! Ha nincs lázam, elég jól érzem magam. Chinint sze­detnek velem, maláríásnak tartanak. Egyedüli magyar vagyok a kórteremben. Nem tárgyalok velük, úgy teszek, mintha nem tudnék néme­tül. Valamennyien tisztek, én valószínűleg azért kerül­tem közéjük, mert orvos va­gyok. Ügy látszik, hogy a német orvosokban maradt még nemi kollegialitás. Állítólag holnap tovabb- szállitanak. Megpróbálom folytatni a naplót, ahol legutóbb abba­hagytam. A második éjszakát tehát valamivel jobb körülmények között töltöttük, egy padlá­son. Zoli másnap sem került elő. Nem tudom, hogy mi lett vele. Fogságba került? Pedig nem volt puskája, ö is „elpaslizhatott” volna. A következő két nap az előzőekhez hasónlóan telt el. Napi 15—20 kilométert tet­tünk meg. Harman tartot­tunk össze a két géppuskás­sal. Az egyik zalaegerszegi volt, Tibornak hívták, a má­sik Jani, Reziben lakott. Rendes gyerekek voltak, megszerettem őket. Éjszakai szállásra padláso­kat kerestünk. Rájöttünk, hogy nem érdemes erőlköd­ni, a házakba minket úgy­sem engednek be. Fő táplá­lékunk a lóhús volt. Ke­ményre fagyott, döglött’ lo­vat nem volj nehéz találni. 1—2 kiló hús mindig volt a táskámban. A táskám tar­talma különben , teljesen megváltozott. Egyetlen seb­kötöző csomagom maradt, a tablettákat már régen szét­osztottam. Mit kezdjek egy beragadt fecskendővel, né­hány eldugult tűvel, hasz­nálni úgysem tudtam. el­dobtam hát. A táskába a csajka, a napló, a kötszer, néhány ampulla jód mellé lóhús. krumpli, káposzta, marharépa került. Mindig örültünk, ha a tűz mellett megjelent a sós ka­tona. Jobban ízlett sóval az ennivaló. Ügy látszik, mindenhez hozzá lehet szokni, még a rosszhóz is. Nem éreztük már annyira elviselhetetlen­nek a helyzetünket. Persze lónak sem. A hideg nem BÚCSÚ BUZSAKON Nyolcezer Három út vezet Buzsakra. A legtöbb ide érkezőt a len­gyeltóti út kettős jegenyeso­ra kísérte a falu szivébe, ahol vasárnap már korán reggel állt a sátorok labirin­tusa. A háromnapos ünne­pen a kaposvári úttorözene- kar pattogó ritmusú muzsi­kája ébresztette a falut. Takacs József nagyközségi párttitkar hívta a résztve­vőket az általános iskola epüietebe. ahol szokás sze­rint népművészeti kiállítás kapott otthont. Az egyedül­álló buzsáki hímzésgyújte- menyt évről évre frissíti, gazdagítja a hagyományőrző lokálpatrióták serege. Muze­ális értékű, nyolcvan, sőt száz esztendőt megért dara­bot is láttunk itt. Ezenkívül a fa- és csontfaragás klasz- szikusainak munkáit őrzik a vitrinek. A gazdag szín- és forma­világban elmerült látogatót az időközben fölébnedt bú­csú zsivaja térítette magá­hoz. Bábszínház várta a gye­rekeket, kézilabda a sport- kedvelőket, a Camerata Hunganca templomi hang­versenye a zeneert rajongó­kat. A XVII—XVIII. századi magyar énekek hangszerelé­se és visszafojtott előadás­módja jól alkalmazkodott a rusztikus hangulatot árasztó templomi környezethez. A sok rendezvénytől aKg jutott időnk arra, hogy meg­nézzük a sátrakat. Pedig hát ez az igazi búcsú ... — Az veit a célunk, hogy elválasszuk a népművészeti- leg értékes árukat a bóvli­tól; külön utcarészt jelöltünk ki a meghívott fazekasok­nak, bőrdíszműveseknek, kékfestőknek, papucskés zi- tőknek, lószerszámkészítők­nek — mondta Sípos Ferenc, a nagyközségi közös tanács vb-titkára. A rendezők terve azonban csak részben valósult meg: a szép kidolgozású csalikor­sók, misikakancsók, ikebana- tálak. kis és nagy totyák, sü- (tőtálak gazdái kénytelenek voltak elviselni az igényte- en műanyag játékokat és tárgyakat kínáló szomszédo­kat. Ettől függetlenül hallot­tunk ilyen véleményt: — Rangja és hangulata van a buzsáki búcsúnak, Jö­vök is minden évben — mondta Havasi Ferenc hód­mezővásárhelyi fazekas. Évék óta visszajáró árus szűnt, továbbra is mínusz 20 fok alattinak saccoltuk. De legalább nem fújt állan­dóan a szél . .. A katonák nemcsak az éhségtől, szomjúságtól, fá­radtságtól, .reménytelenség­től. hanem legtöbbet talán a hidegtől szenvedtek. Egyre többnek fagyott meg a lá­ba, a keze. soknak a füle, az orra is. Legveszélyesebb a lábujjak fagyása volt, mert a járásban akadályoz­ta az illetőt. Sokan már csak vánszorogtak. Nem tudtam rajtuk segíteni, mert az egyetlen pólyát súlyosabb sebesülésre tartogattam. Ha bekötöztejn volna a lábu­kat, sem tudtak volna ba­kancsot, csizmát húzni, és további fagyásnak lettek volna kitéve. A másodfokú fagyások épp olyan fertőzési forrást je­lentettek, mint az égések. Ezeknek a fagyott lábú, ván- szorgó, szerencsétlen kato­náknak a legkedvezőbb lett volna minél hamarabb fog­ságba esni. Nem egynek ta­nácsoltam. hogy ha vala­milyen zugban meg tud hú­zódni, ne menjen tovább, várja meg az oroszokat. Bíz­tam az oroszok emberségé­ben. A Don jegéről fényes nappal hoztuk be a sebesül­tet, es nem lőttek ránk. A vacsoravivőket sem bántot­ták: legutóbb elengedték a fegyvertelen magyar katoná­kat. A felháborító az volt, hogy a németektől kellett katonáinkat félteni. Ezeket a jóformán már tehetetlen, fa­gyott lábú embereket is ki­lökték a házból, a fűtött, he­lyiségekből. CsaK az „ellen­ségben” lehetett reményked­ni. (Folytatjuk.) és kiállító a dunaföldvári Vadász Ferencné: — A csaladom 1800 óta foglalkozik kékfestéssel. A községi tanács meghívására jöttünk. A búcsú forgatagától kissé távolabb eső Siotour-tájház külön programmal gazdagí­totta a rendezvényt: népmű­vészeti kiállítása, buzsáki etelei (finom birkapörköitje. pacalja),, gazdag folklórmű­sora már a délelőtti óráktól csalogatta az idegent. A Síotour népművészetet tisz­telő hagyományaihoz méltó­an most is sokat tett a szín­vonalért. A hivatal táreas- utakat szervezett a Balaton- partról a buzsáki búcsúra. Tize«negy órától a tájház épületcsoportjának udvarán a balatonszentgyörgyi Kis- Balaton népitáncegyüttes szórakoztatta a látogatókat. — A párhuzamos rendez­vények ellenere sok nézőnk volt — tájékoztatott if?. Vreczky Csaba, a tájház ve­zetője, a balatonszentgyörgyi együttes táncosa. Fél 12-kor a Tolcsvay-fcrió műsora következett volna, de nem erkeztek meg. Ko­csijuknak eltörött a tenge­lye, Lengyeltótiban nem ta­láltak rá a buzsáki útelága­zásra. s csak öreglakon döb­bentek rá, hogy rossz felé tartanak ... Ezen a napon mintegy nyolcezrem érkeztek Buzsák- ra. Volt, akiket a rendezvé­nyek híre. másakat a bufsvii látvány hozott, illetve az, hogy regi ismerősökre ta­láljanak. Délutánra egyre nagyobb gyereksereg gyűlt össze: az ö örömük volt a legnagyobb. A vendégek éh­ségét a lacikonyhasor csilla­pította. A hagyományhoz ra­gaszkodva a műsorfüzet menettáncot es folklórmű­sort ígért; fél 4-kor a thíers-i népi együttes francia zászlós kis csoportja nyitot­ta a menetet, majd megkez­dődött a bemutató. A táskái és a buzsáki csoport füzéré­ben kellemes színfolt volt a francia együttes bajos köz­vetlenseggel előadott tánc- csokra : tíz percre elhozta ide a provance-i emberek életörömét, derűjét. Este nyolckor kezdődött a búcsúi bál. Az oda látoga­tóknak ezzel véget ért a bú­csú, de a buzsákiak rp.eg egv napig ünnepeltek. Egy évig készültek erre a napira a fa­luban, és nem hiába . .. Mezei István Megkezdődött a bér létezés Hz új évad bemutatói A napokban kezdődött meg a bérletezés a kaposvá­ri rendezvényirodán az új színházi évadra. Nagy az érdeklődés a Csiky Gergely- Színház 1982 83-as szezonja iránt; hiszen a múlt évadok nagy közönség- és kritikai sikert hoztak, az újban pe­dig több figyelemreméltó premiert terveztek a társu­lat vezetői. Huszonöt év után ismét színre kerül Petőfi Sándor színpadra alkalmazott, Ka- csoh-melódiákkal dúsított János vitéze, mégpedig két variánsban: a felnőttek es gyerekek más-más előadás­nak tapsolhatnak. Ascher Tamás rendezésében látjuk majd a művet, amelyben bizonyára ismét hallhatunk vendegénekesnöt is. Illyés Gyula nyolcvanéves. A magyar iroda lom él 6 klasszikusának egyik legjobb drámáját a Kegyencet ké­szül bemutatni a Csiky Ger­gely Színház — Babarczy László rendezésében. A sze­reposztás már kész: Lufcáts Andort, Szüts Ildikót, Jor­dán Tamást, Lázár Katit, Máté Gábort, Csernák Ár­pádot, Dánffy Sándort lát­juk majd e drámában, amely Teleki László színpa­di művének felhasználásával született 1963-ban. Később Telekiről magáról — Kos­suth párizsi követéről — is írt tragédiát Illyés Gyula. A Kegyenc központi kérdésé: meddig lehet szolgálni egy abszolút monarchát, aki nem a közérdeket képviseli, hanem a sajátját? Üjra és újra színre kerül valamelyik színhazunkban Gogol Revizor című szatiri­kus komédiája. Legutóbb Kecskeméten mutattak be. Valószínűleg azért, mert má­ba futó tanulságai varrnak... A kaposvári Csiky Gergely Színházban az űj évad so­rán Gothár Péter, a kitűnő filmrendező — színházi munkái közül említsük most a Halmit és Az eltört korsót — viszi színre Gogol szatí­ráját. Néhány évvel ezelőtt is­merte meg a néző Ödön von Horváthot. a soknemzetiségű írót Mesél a bécsi erdő cí­mű tragikomédiájának elő­adásából. Ezt Ascher Tamás rendezte. Most újra ő vál­lalkozik egy Horváth-mú bemutatójára: a Kasimir' és Karóimé a müncheni • őszi népünnepély időszakában játszódik, s nem véletlenül. A sörszagu ünnepség ugyah- is gyűjtőhelye egy társadal­mi válság kóradatainak is. Jean Genet. életművének opuszait elég ritkán játsszák a magyar színházak. Leg­utóbb a Népszínházban vit­ték színre egyik darabját, szép sikerrel. Genet mun­kásságát 1951-ben maga Sartre ismerte el, a Cselédek című színművét pedig Jou­vet rendezésében mutatták be. A Csiky Gergely Szín­ház Ács János rendezésében A balkon bemutatójára ké­szül. Ez a szerző második- darabja: bordélyban játszó­dik, ahol a vendégek bíró­nak, püspöknek, tábornok­nak stb. álcázzák magukat S alaphelyzetnek ez sokat ígér ... Beremenyi Géza sn. idén szintén dolgozik a kaposvá­ri színháznak. A regényiró- ként, filmszerzőként, szir­múvek alkotójaként ismert Beremenyi Katajev kisregé­nyét, A Werthert már meg­írták címűt dramatizálja. Ezt — a tervek szerint — Gothár Péter rendezi majd. Nagy sikerrel mutatkozott be tavaly a Stúdiószínház­ban rendezőként Máté Gá­bor színművész. Ennek eredményeként Bertolt Brecht A nevelő úr című drámáját nagyszínpadon rendezheti meg. A darabot a szerző J. M. R. Lenz Der Hofmeister eím'ú művéből irta 1950-ben. sajátosan brechti tandrámává. A tervezett bemutatók kö­zött — hét premier lesz a soroltakból — van egy mai magyar darab is, Müller Pé­ter Búcsúéi óadás című mu­sicalje. mely kei évvel ez­előtt a győri Kisfaludy Színházban siker volt. A gyerekeknek az 1982— 83-as évad tehát a János vi­tézt, illetve a kitűnő költő, Marsall László Sziporka és a sárkány cimú mesejátékát ígéri a színház. A Stúdióban újabb bemutatókat tartanak. Lukats Andor rendezi meg Thomas Mann Mario es a varázsló című kisregényének színpadi változatát, amelyet sok évvel ezelőtt Lalinovits Zoltán alakítása tett emlé­kezetessé. Jordan Tamás a Peer Gynt kamaraváltoza- tanak színpadra vitelére ké­szül. Ascher Tamás újra Beckettet rendez majd: ez­úttal az Ö, azok, a szép na­pokat. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom