Somogyi Néplap, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-13 / 162. szám

Bohócparádé kék elefánttal Reggelig Kiégettek Rámában A vasárnapi világbajnoki döntő után egész Olaszor­szágban, a városokban, a falvakban az emberek kitó­dultak az utcákra, hogy így adjanak kifejezést örömük­nek a „squadra azzurra” sorrendben harmadik világ- bajnoki győzelme felett. A rendőrség közlése sze­rint csak Rómában mintegy 300 ezer ember gyűlt össze közvetlenül a világbajnoki dönlö lefújása után. Az ut­cákon .nemzeti színekbe öl­töztetett gépkocsik, fellobo­gózott moterkerékpárok szá­guldoztak, teljesen káotikus- sá téve a forgalmat. A hét­fő reggelig tartó nagy ün­neplésben Rómában közel 40 embert kellett kisebb-na- gyobb sérülésekkel kórházba szállítani. Az örömittas olaszok talá­lékonysága nem ismert ha­tárokat. Több szurkoló az ország nemzeti színeire, zöid- fehér-pirosra festette be ar­cát, a világhírű műemlékek­re nemzeti színű zászlókat tűztek ki. Velencében két bohóc kékre mázolt egy ele­fántot, és a derék állattal "a város utcáin parádézva ün­nepeltek. Mindenütt plaká­tokat ragasztottak, feliratok­kal borították be az épületek falait: „Itália nagy vagy”. Torinóban egy fiatalember „az isten hét nap alatt te­remtette meg a világot, a nyolcadikon pedig életet adott Paolo Rossinak” fel­irattal fejezte ki csodálatát az olasz válogatott középcsa­tárának, aki jóformán, „be­rúgta” csapatát a világbaj­noki döntőbe. Veronában megszakítottak egy operaelőadást — ami tudvalevőleg az olaszok egyik legkedveltebb szórako­zása —, hogy bejelentsék: 1982-bein a világbajnok Olaszország. A közönség 10 percig felállva tapsolt a hír­nek. Szerte a világon, Sidneytől Vancouverig, New Yorktól Rossi a mundial legjobbja A XII. labdarúgó világbaj­nokságon részt vett újságírók a hagyományoknak megfele­lően szavaztak, kit tartottak a küzdelemsorozat legjobb játékosának. Az olasz Paolo Rossié lett a büszke cím, a VB gólkirá­lyáé. öt választották a leg­jobbnak. Londonig a hazájuktól távol élő olaszok óriási ünnepsé­geket rendeztek csapatuk vi­lágbajnoki győzelmének tisz­teletére. Sidneyben órákra megbé­nult a forgalom a zöld-fehér - pirosra átfestett kocsik ciká- zása miatt. A reggeli csípős hidegben sokan pizsamában ESPANA 82 csatlakoztak az utcákon ün­neplő tömeghez, a rend őreit ölelgették úton-útfélen. To­rontó, ahol 500 ezres olasz kolónia él, egy időre igazi olasz várossá változott. A tömeg olasz dalokat énekelt, és a belvárost szinte tánc­parkettá alakította át. ame­lyet a rendőrségnek egy idő­re le kellett zárnia a forga­lom elől. Londonban az ott élő olaszok több száz fős tö­mege zászlókkal felszerel­ni VÓ vb előtt Hétfő délelőtt is együtt volt a világbajnokságra ké­szülő magyar vívó váloga­tott, a napot viszont nem fegyverforgatással kezdték, hanem a sportág vezetői tar­tották az utazás előtti utol­só megbeszélést a Rómába indulókkal. Általános volt a vélemény, hogy mindenki igyekezett a legjobban felké­szülni, ennek ellenére a ta­valy Clermont—Ferrand-ban rendezett VB összeredmé- nyét nehéz lesz megismétel­ni. — Már a múlt évben egyik jellemzője volt a magyar csapatnak az egységes baráti szellem, s ez most is válo­gatottunk egyik erőssége — mondta Kovács Tamás, a szövetség főtitkára. — A jó hangulatot fokozza, hogy a kezve a brit főváros Soho negyedébe vonult, ahol tud­valevőleg a legtöbb olasz ét­terem található, és órákra megbénította a forgalmat. Az olasz örömujjongás elér­te New Yorkot, és sok más észak- és dél-amerikai várost is. A párizsi Champs-Élysées-n több száz autó robogott egész éjjél a Diadalívtől a Louvre-ig és vissza, tülköl­ve szakadatlanul. Nem ma­radt el a szokásos tűzijáték és petárda dobálás sem. Ami a bennszülött pári­zsiakat illeti, ők egyáltalán nem osztoznak az. olaszok örömében. Általában úgy vélik, hogy a döntő csaló­dást keltett. A sajtó _is szí­vesebben látott volna egy Brazil—Francia döntőt. Ez a két csapat játszotta a szép futballt, míg az olasz és nyu­gatnémet válogatott inkább számító labdarúgást mutatott be a mundialon. A L'Equipe, népszerű sportláp elemző cikkében a romboló futball diadaláról ír, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy az olasz győzelem megérdemelt volt, mert ezek az emberek, akik általában csak azért küzde­nek, hogy romboljanak és megakadályozzák az ellen­fél játékának kibontakozá­sát, most időnként nagyszerű játékosokká váltak és meg­mutatták, hogy valójában mit is tudnak. szezon Világ Kupa viadalain' több helyezést értünk el, mint bármikor, tehát ví­vóinknak tekintélyük is van a nemzetközi mezőnyben. Természetesen szeretnénk most is tovább haladni azon az úton, amelyet a szakve­zetés kijelöl, de nagyon kér­déses, hogy akárcsak Í981- ben, most is sikerül-e min­den számban pontot érő he­lyezéseket szerezni. • A főtitkár befejezésül még elmondta, hogy a sérülésére még panaszkodó Pap Jenő felépülésében bizakodik a szakvezetés, s tekintve, hogy a párbajtőrözők a második csoporttal utaznak az olasz fővárosba, a szükséges gyógykezelést még itthon megkaphatja. — Megérte? — Még kérdi? Nézzen a gyerekekre! Tizennyolc ragyogó arc a válasz. Az a teljes képhez tartozik, hogy a „fogadóhely”, Szenna barátsággal fogadta őket. A téesz helyet biztosí­tott a számukra, a vendéglő kosztot, a bolt árut... A ia- lumúzeum avatott mestereket a tevékenységhez. — Szőttem — újságolja Kristóf Gergely nyolcadikos, aki szeptembertől már az Eötvös gimnázium tanulója. — Ilonka nénitől lestem el, hogyan kell. Több itteni asz- szony tanított bennünket. — Pedagógus veszett el Gosztonyi Zoltánban, aki a gyerekeset faragásra oktatta — mondja a két pedagógus. Biztosan így van. A sótar­tÓK, díszdobozok, iaráfeott ka­nalak is erről „beszelnek”. — Burucz András fazekas­hoz is elmegyünk — szólal meg Lázár Ágota, a szentend­rei Ferences Gimnázium leen­dő tanulója. — Olyan jó itt! A bajnok Bajnok Anikó kö­zöttük. Hat térítőt szőtt, még egy tarisznyát és törülközőt is. György Kati nagy komolyan sorolja: — A hársfa, a kőns a leg­jobb anyag a faragáshoz. Úgy hallottuk, a lát a dombóvári művelődési központ faragó­csoportjától kaptuk, ök is da­rabolták föl nekünk. Idősebb, nyugdíjas bácsik. Kakas kukonnt a beszélge­tésbe. Ez is nagy élmény a gyerekeknek. Guszti, a kos. a cicák, a kutya, a baromfiak. Mert igy is él ez a skanzen! A vakitóiehér parasztházak udvarán tyúkok kapirgalnak. — Tavaly a Gyertyánosban jártunk, meg Bányától nem messze, a Kuckó-sarokban. A mostani ittlétünkkor is sze­retnénk eljutni a Tokaj park­erdőbe. És lesz tábortűz is! A hangulat kitűnő. Kis ki­állítást rendeznek a „remek­művekből”, melyek itt ké­szültek. Odébb már labda pattog. — Bocinézés is volt — te­lepszik mellém egy cserles Kislány, Éngelnardl Eszti. — Néztük, hogyan fejik a tejet. És lesz tojaslestés is, megta­nuljuk a somogyi mintákat. Már a kemencét is be tudjuk gyújtani! Százhatvan bukta sült meg -benne ... Ezt a nyarat aligha felejtik el. L. L. ban egyelőre hiányzik. A legkiválóbb archeológusok sem állíthatják teljes bizton­sággal, hogy korai avar te­metőt találtak vagy késeit, hiszen a leletek — bár több­ségük hetedik századi ere­detre utal — eléggé ellent­mondásosak. A másik, az előzővel összefüggő rejtély: létezhetett-e valamiféle kap­csolat az itt élt avarok és az innen szinte csak kőhajítás- nyira letelepedett honfogla­ló őseink között? Ha ez a feltételezés bebizonyosodna nyilvánvaló igazolást kap hatnánk a „kettős honfog b lás” rengeteget vitatott e méletére. Nem véletlen hat, hogy a, ásatást — Bárdos Editnek, a kaposvári múzeum fiatal és máris sok sikert elért archeológusának irányítá­sával — a „szakma” hatal­mas érdeklődésétől kísérve kezdjék el ismét az elmúlt héten. Itt van a feltáráson Bóna István, az ELTE böl­csészkarának nemzetközi hí­rű professzora, Tomka Pé­ter, a győri Xantus János Múzeum sok publikációjáról ismert szakembere és mások. A siófoki Perczel Mór Gim­názium diákjai — sajnos, ke- ~vesen vannak, hiszen a tu­dás- és kalandvágy nem pótolhatja mindig a hiányzó summát — több izgalmas le­letre bukkantak már a mun­kálatok első napjaiban. Nyíl­hegyekre, szemkápráztalóan szép gyöngyökre, római-kori korsóra, övcsatokra és több más tárgyra. A közép-euró­pai viszonylatban egyedülál­lóan gazdag avarkori teme­tőben talált minden érték — újabb lépés ennek a mind­máig szinte ismeretlen nép­nek a „fölfedezése” felé. A szép leletek és a siralmas munkakörülmények láttán csupán két kérdést kell föl­tennie a szemlélőnek. Az egyik: mikor és hol láthat­ja majd a nagyközönség a kincseket? A másik: hol vannak ilyenkor azok az if­júsági és egyéb szervezetek, melyek oly gyakran és oly büszkén emlegetik saját „tár­sadalmi tevékenységüket” például a múlt feltárásával kapcsolatban? L. A. Nyári Totó Kupa X-nélküli hétvége Riss J. SE—Dunaújvárosi Építők 2-0 (1-0) Dunaújváros, 100 néző. V.: Szabó J. Góllövők: Gödör, Végh. Ja tinea SE—Dombóvár 4-1 (1-9) Marcali, 100 néző. V.: Hor­váth L. Góllövők: Bujdos (2), Me­zei, Tóth, illetve Egyed. Bajai SK—Táncsics SE 6-1 (4-1) Baja, 500 néző. V.: Jung. Góllövők: Prikidánovics (2), Janicsák, Keresztes, Csincsák, illetve Pintér. Toldi SE—Bátaszék 5-2 (2-0) A Déli csoport állása: la Toldi SE 4 3 — 1 M>- 7 6 2. Baja 4 2 1 1 112- 7 5 3. Kiss J. SE 4 2 1 1 5- 3 5 4. Dombóvár 4 2 1 1 9- 8 5 5. Latmca SE 4 1 2 1 7- 5 4 6. Bátaszék 4 — 3 .1 8 3 7. Dunaújv. Ép. 4 — 2 2 2- 6 2 8. Táncsics SE 4 — 2 2 6-12 2 • • • Sportfogadási és Lottó igatóság közlése szerint a héten 84 fogadó ért el alálatot. Nyereményük: 70 forint. A 13 találatos vények 14 359, a 12-esek a il-esek 114, a 10-esek forintot érnek. telitalálatos szelvény: 2, !, 1, 1, 2, 1, 2, .1, 1, 1, L Ásatás Zamárdi mellett Áz el nem tört korsó Bár mindössze két esztendeje kezdték el egy ha­talmas. legalább ezerkétszáz sírból álló avar temető feltárását a Za- márdiból Bala- tonendrédre ve­zető út mentén, az ásatás történeté­ről máris kisre­gényt lehetre írni. Legalább egy feje­zet szólhatna ben­ne Pillér Dezső nyugdíjas peda­gógus érdemeiről a leletmentésben, néhány bekezdés egyik-másik vál­lalati vagy köz- igazgatási vezető közönyéről, értet­lenségéről a múlt értékei iránt. s egy-két oldal a krónikus pénzmi­zériáról, mely akadályozza a nemzetközi viszonylatban is jelentős a6atás gyors befe­jezését, valamint a régé­szek, régészasszisztensek, középiskolások fáradságos munkájáról. Számos kép szolgálhatna illusztrációként e kisregényhez. Egy gyönyö­rű bronzdelfinről, melyről a szakemberek először azt gon­dolták: bizánci eredetű, s csak később derült, ki, hogy a rómaiak használták taliz­mánként. továbbá indás-ve- retes övcsatokról, tarsolyok­ról, tűtartókról, s a rablót! sírokban talált többi kincs­ről. A „sztori” befejezése azon­Néprajzi tábor Élet a múzeumban £2 a falumúzeum! Fürge kezek dolgoznak a szövőszé­keiken, faragókés sem pihen­het. Néprajzi tábor nyílt Szennában. Lakói gyerekek. — Honnan született a Lázi- dombra ez a sátortábor? — Vándortáboroztunk a környéken a múlt nyáron — kapom a választ, — megtet-' szett az ezerarcú Somogyból ez a hely. Novemberben az­tán írtunk, hogy jönnénk .. . Neon kellett várnunk a ked­ves válaszra. S most itt va­gyunk! Két kedves, megszállott ta­nárnő a. budapesti Leővey Klára Általános Iskolából, mely a III. kerületben, a Mó­kus utcában található. Havasi Judit biológia—testnevelés szakos, Engelhardt Lajosné biológia—kémia tanár. Meg­szállottak, a turizmus „prófé­tanői”. Évek óta járják ván­dortáborozással az országot tanítványaikkal. Ezt a szen­nai alkalmat nem akarták el­szalasztani. Nem számolták, hány órát áldoznak a szabad idejükből a szervezésre. Kö­jál-engedélyt szerezni, sátra­kat kérni, járművet biztosíta­ni, a/, úttörőelnökség'hozzájá­rulását kérni — mindez hoz­zátartozott a szervezéshez. Nehezebb lesz

Next

/
Oldalképek
Tartalom