Somogyi Néplap, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-07 / 157. szám
Egyezzünk meg! A mesebeli királyfi — mint tudjuk — soha nem alkuszik. Furcsa is volna, ha mondjuk a hétfejű sárkányhoz nem kivont karddal, halált megvető bátorsággal közeledne, hanem valamiféle „áthidaló javaslat- taT'. Mindjárt elveszítené varázsát, mindjárt nem lenne mesebeli. A mese nem érhet. véget a királyfi és a sárkány ésszerű kompromisszumával. Győznie kell a jónak a rossz fölött, már csak azért is, mert a jó abszolút jó. a rossz pedig abszolút rossz, s e kettőt nem lehet összebékíteni. A valóságban némileg mások az esélyeink. Vélhetőleg csak csecsemőkorunkban nem kellett tudomásul vennünk a körülményeket, s nem kellett alkalmazkodjunk a többiekhez. Az öntudatlan néhány hónap elmúltával tanulni kezdtük, hogy mit lehet és mit nem. Tanulni kezdtük az ilyen- olyan együttélési normákat, az írott és Íratlan szabályokat. Másszóval korlátáinkat. Ki könnyebben, ki nehezebben — természetétől és még inkább nevelőitől függően. Es lettünk üv módon közösségben, társadalomban élni képes lénnyé. A folyamat persze korántsem ilyen egyszerű. Szerencsére. Ha mindig, mindenhez alkalmazkodtunk volna, elvész egyéniségünk, akaratunk. Nem lenne másokétól eltérő célunk, véleményünk. Elfogadnánk mindent úgy, ahogy van, nem küzdenenk, nem akarnánk irányítani sorsunkat. Márpedig akarjuk, hogyne akarnánk, csak közben tudomásul kel] vennünk lehetőségeink határait. A tényleges határokat, amelyek elérése nem kevés erőfeszítést kíván. Megalkuvók volnánk? Rossz ízű szó, megalkuvó. Bár az alkuban benne rejlik, hogy nem csak mi engedtünk. Valamire alkudni úgy lehet, hogy enged egyik is, másik is. Nem mindegy, hogy mennyit, persze. És nem mindegy, hogy miben. Van, ami nem lehet alku tárgya. Az elvi meggyőződés, az erkölcsi felfogás példának okáért. Sorsa válogatja, ki hányszor kényszerül élete során elveinek védelmére. És vizsgázik jellemből, bátorságból, hőségből... De maradjunk a köznapok, kevésbé emelkedett példáinál. A tisztes alkut megkívánó napi ütközeteinknél. Mondjuk a munkahelyünkön. E sorok írója nagyon tiszteli a makacs embereket, azokat, akik ragaszkodnak véleményükhöz mindaddig, amíg mások véleménye nem meggyőzőbb az övéknél. Úgy tapasztalom. hogy aki ragaszkodil- igazához. az rendszerint fogékonyabb a másik igaza Irént. Természetszerűleg fogékonyabb. Mert érvekkel íeliegyverzett. mert végiggondolta hogy mit miért kellene úgy tenni, ahogy ő kívánja. S nyilván megérti — elfogadja vagy elveti, de megérti — a másik álláspontját- Van elképzelése, ami szembesülve egy másikkal, megerősödik vagy gyengül. vasy egyszerűen teljesebbé válik, kiegészül. Manapság sokszor emlegetjük a döntések előkészítését. a döntéseket megelőző demokratikus vitákat. Azt hiszem, hogy a jó döntésekhez makacs emberek kompromisszummal záruló ütközése szükséges. Hogy a kölcsönös engedmények után az maradjon meg. ami a legjobb megoldáshoz vezet. Függetlenül a véleményt nyilvánítók beosztásától. Ahol mindig a főnöknek van igaza, ott aligha érvényesül a kollektív bölcsesség. S korántsem csak a főnök hibájából nem. Engedni soha nem körry- nyű. Belátni, hogy más valamihez jobban ért. Vagy — ez is gyakorta megesik — a kitűnő ötletről lemondani azért, mert megvalósításához hiányoznák a feltételek. Ha valóban hiányoznak, és nem puszta kifogásként hangzik el, hogy az elképzelés nem időszerű, irreális stb. Megalkuszunk, de csak akkor tehetjük nyugodt lélekkel, ha bizonyosak vagyunk benne: nem tudunk változtatni a körülményeken. E nélkül a „külső tényezőiere” való hivatkozás csupán mentség, elfogadhatatlan mentség restségünkre, bátortalanságunkra. Hosszan folytathatnám a pekiálódzást, es mindenki hozzávehetne meg a maga történeteit. A dolog lényeget azonban további példák nélkül is megfogalmazhatjuk: szüntelenül engedményekre kényszerülünk. Csak az nem mindegy, hogy miért es mennyit adunk tol elképzeléseinkből. Az ésszerű kompromisszumot kikezdjük, megtartva mindent, ami megtartható. És ez nem kudarc, nem vereség. Síhez adnunk kell magunkat, képességeinket, s érezhetünk utana elégedettseget. Szégyellnünk azt kell, ha megalkuszunk anélkül, hogy alkudni próbáltunk volna. M. D. AZ Ügyvitel nyomdájs, HatvanmlIHó forintos beruházással bővítette dombóvári gyáregységét a budapesti Pátria Nyomda. A főleg ügyviteli nyomtatványokat készítő kisüzem mellé kétezerhatszáz négyzetméteres üzemcsarnok épült, ahol 1700 tonna űrlap, szálloda-számla, MAV fuvarlevél és egyéb nyomtatvány készül el az idén Kútba esett akció Ötven jelentkezőből hét Bevallom, nem kedvelem az akciókat. Mindig az az érzésem, hogy a hosszabb ideje letező gondokat kampánnyal akarják megoldani, mégpedig úgy, hogy egyszerre nagyobb tömegeket mozgatnak meg. Kétségtelen, hogy az eredmeny tgy szembeótlőbb, figyelemíel- keltőbb. ám a hatásossága korántsem ilyen egyértelmű. Dicsérendő szándék vezette a siófoki balatoni vízügyi kirendeltség KISZ-eseit, amikor felhívással fordultak a város alapszervezelei hex. A partnak azt a részét, amelyet a kirendeltség kezel, eddig is saját dolgozóik tették i-endbe, a tavaszi időszakban. Az idén ebben akart segíteni a KISZ azzal, hogy bevonja a siófoki fiatalokat. Alexy Rezső, a kirendeltség tervezője és KISZ-titkára tartotta kezében a szervezést. — Harminckét KISZ-ta- gunk van, az előkészítés alatt mindenki támogatta a tervet A jégolvadás után rengeteg törmeléket, nád torzsát, elpusztult halat hord ki a szél a somogyi partra, mivel itt az északi szél az uralkodó. A kirendeltség az idén már tetemes mennyiséget — 489 köbmétert — összetakarított es elszállított, bőven akadt azonban meg tennivaló. A felhívást a vállalatok, intézmények igazgatóinak küldtük el arra számítva, hogy így őket is megnyerjük, s támogatósukkal továbbítják a levelet a KISZ-titkároknak. Május 15-én postáztuk a felhívást, s a hónap végére vagy június elejére terveztük az akciót. Hat KlSZ-szprvezet jelentkezett; 50—55 fiatalra számítottunk, ehhez igényeltünk gépkocsit, szerszámokat. Mindössze heten, a kirendeltség fiataljai jelentek meg június 5-ón. A munka természetesen nem maradt el, összeszedtük a kövek közül a hulladékot, a gépkocsi mintegy hat-hét köbmétert szállított ei. Ez elenyésző mennyiség ahhoz, amit a jelzett létszámmal megcsalva ihattunk volna. — Mi az oka a többiek távolmaradásának ? — Azon a szombaton elég sok rendezvény volt a környéken. Talán jó lett volna külön felhívni telefonon minden alapszervezetet, s nemcsak a levélre hagyatkozni, de ebben az időben a kirendeltségnél is nagy hajtás volt, alig tartózkodtam benn. A másik szervező, egy gépírólány szintén le volt kötve, csak a jelentkezéseket tudta fölvenni telefonon. Szükség lett volna egy könnyebben mozgó személyre, aki a szervezést el tudja látni. Most már csak az okokat lehet kutatni, ám a „ha . . . akkor .. . talán” nem szépítHét évig alapozott siker — Mélyponton voltunk 1975-ben: dolgozóink bizalma megrendült, sokan kételkedtek abban, hogy ismét talpra tudunk állni. Legalább hatvanöt jó szakember elment tőlünk, másutt kerestek biztosabb megélhetést. Legfontosabb feladatunknak a bizalom visszaszerzését, megerősítését, a szilárd jövő alapjainak megteremtését tartottuk. Ungvári György, a kaposvári Vasipari es Vasműszaki Szolgaitatóipari Szövetkezet párttitkára fogalmazta meg így a hét esztendővel ezelőtti állapotokat. A szövetkezet vezetősége kicserélődött. Az új elnök. Rózsahegyi László — azelőtt párttitkárként is dolgozott — azt kérte a kommunistáktól, hogy erősítsék a szövetkezet iránti bizalmat, mutassanak példát a ragaszkodásban. Nehéz esztendők után újabb részleggel gyarapodtak. Hozzájuk került a megszűnt finommechanikai vállalat szolgáltatással foglalkozó ágazata is. A számok jelzik, hogy sikerrel vészelték át a nehéz éveket. 1975- ben mindössze 18 millió forint volt a termelési értéi:, három év múlva már 44 milliót teljesítettek, az idén pedig 85 núUió forintot terveztek. Hét esztendeje alaphiánnyal is küzdve, nyereség nélküli évet zártak. Az idén a tervezett nyereség 10,5 millió forint. Szépén emelkedett az egy dolgozóra jutó kereset: a, mélypont idején alig erte ei az évi 25 ezer, most pedig meghaladja a 41 ezer forintot. A jövőre gondolva döntöttek arról a szövetkezet gazdasági és pártvezetői, hogy fejlesztik árutermelő és szolgáltatási tevékenységüket. Árutermelésből az idén 45—50 millió forint termelési értékkel számolnak. A bevétel többi része a tizenegy féle szolgál tatásból adódik. Zománcozó részlegük 13— 14 millió forintos beruházással a cseri városrészben, a régi vajgyár épületében kap helyet. Még az idén megkezdi a teljesen automatizált részleg a termelést, s arra számítanak, hogy évente 25—30 millió forint értékű árut állítanak elő. Részlegeiket tervszerűen korszerűsítik: a Cserben létesítenek egy szerviztó'ádió-, tv-, háztartási-kisgépjavító valamint órás részleget. Késes-köszörűs, lift- és kaputelefonjavító részleggel bővítik szolgáltató hálózatukat es tervezak, hogy dunántúli hatáskörrel szerszámkészítő, javító üzemet nyitnak. Jelenleg tizennyolc szocialista brigád dolgozik náluk, több mint kétszáz taggal. Kommunistáik közül nehá- nyan brigád vezetők. Példásan dolgozik a villanyszerelőknél Halász Sándor brigádja: kétszer ért el aranykoszorú minősítést, s elnyertek A szövetkezet kiváló brigádja címet. A hűtőgépszerelőknél Vass György KISZ-titkár irányításával az Ifjúsági brigád igen eredményesen dolgozik, a járműjavítóban Bajer György brigádja ugyancsak szép sikerekre tekinthet vissza. Ezek a közössegek a szövetkezet es Kaposvár érdekében nagyon sok társadalmi munkát végeznek. A szövetkezet valamennyi dolgozója — elsősorban a szocialista brigádok — vállaltak : az épülő cseri telepen két napot dolgoznak önzetlenül, hogy a munkákkal mielőbb elkészülhessenek. Ungvári György 26 éve dolgozik a szövetkezetnél, párttitkári tisztségét 14 esztendeje látja el. Itt lett kommunista. Az öttagú vezetőséggel egvütt tervszerűen törekszenek, hogy a 38 t.ágú pártaiapszer vezetet erősítsék. Minden évben vesznek fel 2-3 jól dolgozó fiatal fizikai munkást. Juhasz Attila autószerelőt katonai szolgálatának teljesítése közben hívták meg a felvételéről határozó taggyűlésre. Tavaly Farkas Jó- zsefné, az idén pedig Kaj- dacsi József né tekercselő került a kommunisták közé. Segítik, ösztönzik a tanulni akarókat. Húsznál többen járnák marxista esti egyetemre, középiskolába, gép- i pari szakközépiskolába, gimnáziumba, főiskolára. A szervezett politikai oktatásban évente csaknem kilenc- venen vesznek részt. Bekapcsolódik a beszélgetésbe Teli János, aki néhány napja elnökhelyettes, a szolgáltató ágazat vezetője. Tizennyolc éve, az érettségi letétele után itt kezdett ipari tanulóként, s itt vették föl a kommunisták közé. Megerősíti a parttitkár véleményét: — Ügy erzem. a bizalmat sikerült erősíteni. A következő évek sem lesznek könnyűek. Alaposabb „piackutatást és meg tervszerűbb, átgondoltabb munkát kell végeznünk, hogy megőrizzük a bizalmat, és erős, jól gazdálkodó szövetkezetté válhassunk. Szalad László heti az eredménytelenséget. A rosszul előkészített akció elsősorban a gyakorlat — s a többi KISZ-titkar segítsége — hiányának számlájára írható. Ami a kirendeltségnek évek óta jói szervezett tevékenysége, az így. egyszeri akcióként sem vált be. Ez mindenképpen tanulság lehet a rendezőknek, s gondolkodásra késztetheti a jelentkezett, de távol maradt fiatalokat is. I. É. A kifttldiek többet költöttek Az előszezon idegenforgalmi mérlege Az Országos Idegenforgalmi Hivatal tájékoztatasa szerint kedvezően alakult az idegenforgalom az előszezonban. A hazánkban járt külföldiek az év elejétől május 30-ig mintegy 7 százalékkal költöttek többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. A tőkés országokból öt hónap alatt csaknem 800 000-en érkeztek, 27 százalékkal többen, mint egy evvel ezelőtt. Ezek a vendegek 1.8 millió éjszakát töltöttek el az országban, valamivel többet, mint tavaly januártól május végéig. Jelentősen, mintegy egyötödével nőtt a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött idő. lényegesen többen vették igénybe szállodáinkat, mint tavaly. A rubel elszámolású országokból az idei elősze- . zpnban kevesebben érkeztek, I mint a múlt ev azonos hónapjaiban: egy-egy vendég azonban hosszabb időt töltött az országban. Külföldre mintegy egymillió magyar állampolgár utazott az év első öt hónapjában, kevesebb, mint az előző évben, de ugyanannyi devizát vettek igénybe, mint tavaly ilyenkor. Csúszik a padló, nincs szellőzés A kereskedők öltözője kicsi, a raktárakban kevés a gép Évről évre csökken a korszerűtlen üzletek és vendéglátóhelyek száma, arányuk azonban még mindig számottevő: a csaknem négyszázezer kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozó tíz százaléka ma is olyan munkahelyeken dolgozik, ahol hiányosak a szociális feltételek — állapította meg a KPVDSZ elnöksége keddi ülésén. A hálózat egyharma- dát kitevő régi egységekben nemcsak a mosdó és az öltöző kevés, helyszűke miatt az áruk tárolása is elmarad a kívánalmaktól, s nem alkalmazhatók a nehéz Fizikai munkát megkönnyítő raktári gepek sem. Főként vidéken es Budapest külső kerületeiben javultak a munkakörülmények az új kereskedelmi centrumok létesítésével. Sok helyütt egyidejűleg lehetővé vált nehány olyan korszerűtlen üzlet megszüntetese. amelynek jelentősége is erősen csökkent a környék ellátásában. Az elavult — ám nagyobb alapterületű — kereskedelmi és vendéglátóhelyek korszerűsítése az elnökség véleménye szerint a kívántnál lassúbb ütemben történik. Ügy tűnik, a közeljövőben sikerül megoldani a munkavedelem egyik fontos kérdését. a vendeglatóhelyeken a csúszásmentes padozat alkalmazását. Ugyanis a közelmúltban megkezdték a mindén fajta igényt kielégítő padlók előállítását, s ameny- nyiben ebből lesz elegendő, megoldódik a vendeglató- iparnak ez a gondja. Változatlanul problémát okoz azonban, hogy nem szerezhető be olyan lábbeli, amely- lyel biztonságosán lehet közlekedni a nedves vendéglátóipari munkahelyeken. Az elnökség megállapította. hogy a kereskedelmi es vendéglátó egységek nagy részénél változatlanul nem megfelelő a szellőzés, s ez érvén yes a légkondicionált munkahelyekre is. Ez év szeptember végéig megvizsgálják, hogy a kereskedelem és vendéglátóipar sajátos - szükségleteinek milyen szellőző berendezések felelnek meg és azok hazai gyártása biztositható-e ? Újdonság: a réparepce Feltöltött készletekkel várja a másod- es tarlóvetesek- hez a megrendeléseket a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vallalat. Az idén összesen 25 növényfaj 64 fajtájának magja áll az üzemek rendelkezésére, megközelítően 4800 tonna mennyiségben, amely 220 ezer hektárra elegendő. Az idén a másodvetésekhez viszonylag rövid idő áll rendelkezésre. A megrendelésekre a vállalat 24 órán belül szállítja a magot. A korábbi évekhez hasonlóan az idén is hibridkukorica-vetőmagból a legnagyobb a készlet, összesen 122 ezer hektár vetésére elegendő. Emellett az állattartó üzemek szamara megfelelő mennyiség van zöldtakarmánynak való mohar- ból, takarmányborsóból, takarmány-kelkáposztából. Újdonság a réparepce: ez a külföldön nemesített növény nagyobb zöldfelületet ad, mint a hagyományos takarmányrépa. így gazdaságosabb a termesztése. A zöldségnövények közül a legtöbb alkalmas másod- vetésre, ezért a vállalat ezekből is nagyobb készleteket tárol nemcsak a nagyüzemek, hanem a kistermelők részére is. SOMOGYI NÉPLAP
