Somogyi Néplap, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-03 / 154. szám
IFJOSäG#IFUOSäG IFUÜSÄG»IFJÜSÄGflFÜUSÄG IEIÜSAG.ELETE Kifizetődő bátorság A Mezőgép Vállalat tabi gyáregységének fiataljai november óta nem azon törik a fejüket, hol tudnák kihasználni az új vállalkozási formákban rejlő lehetőségeket, hiszen náluk immár fel esztendeje bevezették a megbízásos szerződéses formát. A gvár vezetői nem féltek kockáztatni. Mint Kellet László igazgató mondta; tudták, hogy nagy a kockázat, hiszen meg a rendeletek útvesztőjében sem könnyű eligazodni, nemhogy mindennek gyakorlati alkalmazását megvalósítani. Az eddigi siker, viszont azt bizonyítja, hogy érdemes »olt belevágna. Rofrics Sándor géplakatos nem nyolc és fél órát dolgozik naponta október vége óta. Meg szombat-vasámap- iamak nagy részét is bent tölti. — Milyen mwnkmrmá trennt dolgoznak? — Akikkel ilyen szerződést köt a vállalat, kisebb közössegeket alakítanak, vagy a „nappali" brigádban dolgoznak, s tulajdonképpen azt a munkát végzik munkaidő után is amit már jól begyakoroltak. Nincs megkötve ki mennyit dolgozhat, ki mikor hagyja abba. Természetesen mindenki annak arányában részesül a pluszjavakból, amennyit teljesített. Volt olyan kollégám, aki például több mint 12 ezer forintot vitt haza egy hónapban. Ezért a pénzért persze nagyon sokat kell dolgozni, ilyenkor nincs egy szabad- szombat meg vasárnap *em. Többem délutánoedk tévém, rendszeresen éjjel kettőkor- háromkor mennek haza. aztán másnap délután kezdődik elölről az egészet. Aki lakásra, vagy kocsira gyűjt, s nincsenek más lehetőségei, annak megéri. Ebben a vállalkozási formában elsősorban a helybeliek vesznek reszt., hiszen ók tudnak a legjobban alkalmazkodni ehAz ÉPGÉP Barcsi Gyára fölvételt hirdet a~ alabbi munkakörökbe: — vasszerkezeti lakatos — hegesztő — forgácsoló (esztergályos, marós, gyalus) — vasipari festő. Fenti munkakörök betanulására képzetlen munkaerőket is fölvesz a gyár. Jelentkezés a gyár üzemgazdasági osztályán, vagy a szerkezeti üzem vezetőjénél. CÍM: Epítőgépgyártó Vállalat Barcsi Gyára Barcs, Dráva-part (60430) 'OLAJIPARI FÖ.VALLALKOZÓ ÉS TERVEZŐ VÁLLALAT felvételre keres agrármérnököt főiskolai, egyetemi végzettséggel, mezőgazdasági kultúrák kártalanítási, kárszakértői munkakörbe. JELENTKEZÉS: Írásban vagy személyesen. OLAJTERV FöVALLALKOZAS 8600 Siófok, Batthyány n. 1. Telefon: 11-633 (204706) Közösségteremtés Kaposmérőn hez a munkarendhez. Nem beszélve arról, hogy a vidékieknek általában ott van a háztáji, az otthoni munkavállalás lehetősége. — Az új forma célszerűségét elsősorban abban látom, hogy itt nincs fölösleges időkiesés, mindenki azt csinálja, amihez ért, nem kontárkodk.. Azt már ifi. Juhász István, a nemrég átadott festőüzem vezetője mondta, hogy csak azoknak ad-a gyáregység ilyen munkavállalási lehetőséget. akik a napközben rájuk bízott feladatokat hiánytalanul és kilogastalan minőségűén teljesítik — Nálunk a több műszakos munkarend miatt csak szombaton és vasárnap van túlmunkára lehetőség, de véleményem szerint az is megtalálja a számítását, aki ezt az időt jól kihasználja. Megrendelésünk, munkánk akad bőven, gondjaink inkább on-' nan erednek, ha a külső megredelő miatt más f estek - fajtára kell átallnunk, hiszen ez időkiesést, nagy csúszást okoz. — Több üzemben ugyancsak felvetődött az új formák bevezetésének lehetősége. Aggályaik között az első helyen az szerepelt, hogy nem lehet elkülöníteni a munkaidő alatt és az azt követően végzett munkát. Ezt hogy oldották meg? — Kívülről ebbe nehez beleszólni, mindenesetre, ahol jó a szervezettség, ahol rend, fegyelem van ott én nem hiszem, hogy gondot okoz ez a kérdés. A mi tapasztalataink minden esetre ezt bizonyítják, hogy ez különösebb nehézségek nélkül megoldható. Az új módszer előnyeit elsősorban a fiatalok élvezik, ők nagy lelkesedéssel vetik magukat a munkába, hiszen éietinditási gondjaik orvos lását érzik a lehetőségek mögött. — JUKtyee gondjai vannak e korszeri festőüzem vezetőjének? — Szeretném, ha az emberek továbbképeznék magukat, több lenne a kvalifikált szakmunkás. Nem ment zökkenő nélkül a három műszakra és a szabadszom- batra való átállás sem. Ezek megoldása nélkül pedig nehezen képzelhető el a hatékonyabb, jobb munka. Az utóbbi időben nekünk is sok munkánk van, hiszen a társgyáraktól, sőt külső cégektől is kapuk megrendeléseket. Gyáregységünk olyan kurrens termékeket gvárt, amelyek ma jó áron értékesíthetők a piacon ... K. Zs. A községben még ma is egy kissé „fekete bárányként'’ emlegetik a KlSZ-ese- ket. Ez nem csoda, hisz az elmúlt evekben nem sokat hallattak magukról. Az utóbbi időben azonban nagyot változott a helyzet, s ezzel együtt a vélemények is. A tavaly meg csak hat fiatalból álló a 1 pszervezet mostanra ötvenkét tagot számláló közösséggé terebélyesed ett, s ezzel együtt megpezsdült az elet Kaposmérőn. Ez a figyelemreméltó változás a húszéves Maries Mária érdeme. akivel munkahelyén a kaposvári pos tahi va tál telefonközpontjában találkoztunk. — Minek köszönhető a hirtelen föllendülés? — A múlt év kis létszámának az oka főként az, hogy sokan férjhez mentek, megnősültek. Ezek a fiatalok még csak olyan idősek mint én, — azonban általánossá vált a szemlélet — s nemcsak nálunk jellemző —, hogy házasság után kilépnek az ifjúsági mozgalomból. Ügy érzik, már nem való nekik a KISZ. A mostani tagok főkent középiskolások, akik érdemesebbnek tartják a lakóhelyen dolgozni a KISZ-ben, mint az iskolában. ahol erősebbek a kötöttségek. Ezt diákként én is tapasztaltam az egészségügyi szakközépiskolában. — Nagyon fiatalon, 16 évesen lett KlSZ-titkár a községben: Nem félt elvállalni a feladatot ? — Hát az biztos, hogy nem sokat tudtam arról, ami rám várt, de szívesen vállaltam, mert hiányzott a jó közösség nekem is. Nem azonnal, de sikerült összekovácsolni. — Minden korosztálynak, így az alpszervezetet alkotó tizenéveseknek is sajátos az érdeklődési körük, a problémájuk. Hogyan tud ezekhez igazodni? — Még én sem nőttem ki teljesen ebből, így értem es érzem az ő gondjaikat. Ez egyrészt bizalom kérdése: tudják, hogy hozzám fordulhatnak. amennyire tisztségem lehetővé teszi, igyekszem képviselni az érdekeiket. Most éppen helyiséggondokkal küszködünk. Az a parányi szoba, ami elég volt hat fiatalnak, tül kicsi az ötvenkettőnek. Nincs fölszerelésünk sem. ezért „kéregetek’’ most minden fórumon. Az iskolában van egy klub, azt azonban nem tudjuk használni, így legtöbbször a szabadban jövünk össze. Egyelőre kellemes, de nem tudom, mi lesz télen. — Mivel lehet összetartani a társaságot? — Igyekszünk sokszínű programot összeállítani: a zenei vetélkedőtől kezdve a sportrendezvényig kirándulásig mindent csinálunk. Most az a legfontosabb, hogy a kialakult közösség összeszokjon, a taggyűléseinken lsedig vidámabb, könnyedebb jelleget adunk. Kezd kialakulni a kapcsolat az iskolában működő pedagógus alapszervezettel, ez nagyon hasznos lesz a további mozgalmi életben. — Üj utcasorok épülnek Káposmérön. Van kapcsolatuk a frissen beköltözőkkel? — Ez a feladat még ránk vár, jó lenne őket is bevonni a község és a fiatalság életébe. Ügy érzem, főként a létrejövő egyéni barátkozá- sokon, ismeretségeken keresztül lehet elesni. Bízom benne, hegy a mostani lendülettel ez is megvalósul. I. É. Nyílt várospolitika Őszinte véleményt, megalapozott kritikát Legifjabb városunk, Barcs egyik jellemzője, mint minden dinamikusan változó településnek, a fiatal lakosok egyre növekvő aránya. Ez a varos vezetőinek újfajta feladatokat is megszab: megköveteli a fiatalokkal való tervszerű foglalkozást. Ennek jegyében készítette el a városi tanács a VI. ötéves tervre szóló ifjúságpolitikai feladatok intézkedési tervét. Ennek főbb részeiről Gál Endrével, a Barcsi Városi Tanács elnökhelyettesével beszélgetünk: — Három alapvető s egyben meghatározó tényt kellett figyelembe vennünk a terv elkészítésekor. A hetvenes évektől meggyorsult a település iparfejlődése. A munkaerő-szükséglet maga után vonta, hogy az átlagosnál nagyobb számban nőtt a fiatalok aránya. Kialkult egy jelentős értelmiségi réteg, melynek többségét a műszakiak és a pedagógusok alkotják. A másik lényeges dolog, hogy Barcson nincs gimnázium, csak szakközép- iskola, melynek beiskolázási területe a Dunántúl. így a továbbtanulni akaró helyi fiatalok már tizennégy évesen elkerülnek a városból. A harmadik elem, amire figyelnünk kellett a szabadidős foglalkoztatás megoldása. a meglévő programok bővítése, tartalmas, hasznos, közösségteremtő formák „kitalálása”. — Hogyan oldották meg ez utóbbit? — A Dráva menti nyár programsorozata majd az egész nyári szezonon végigvonul, mozgásba hozza az egész várost. A rendezvények 9()~százaléka a fiataloknak szói. őket mozgatja meg akár szereplőként, akár közönségként. A művelődési ház programgerince is fiatalközpontú, jól össze tudják kapcsolni a különböző jellegű Az oktatást segítő célműszert készítettek a Finommechanikai Vállalat 3-as számú kaposvári gyárának elektronikai műszerész tanulói szakoktatójuk. Dunai György irányításával. Az uj kombinált műszer segítségével könnyebben valósíthatók meg a mérési gyakorlatod, sőt hasznát tudják venni a gyár szakemberei is A formatervezett, kivitelében igenyes, szop munkát benevezték az Alkotó ifjusag-pályázatra. programokat. Egy példa érié: abban a teremben, ahol a diszkót tartják, rendszeresen rendeznek kiállításokat, mely már egy sajátos környezetet teremt, s ugyanakkor, vagy előbb szakköri foglalkozásokkal is foglalkoznak, szombatonként érdekes, mozgalmas programokat szerveznek. — A tizenévesen más varosokban kezdik meg a középiskolát. Hogyan gondoskodnak a szakmai utánpótlásról ? — Ez meglehetősen nehéz. A város vonzása nem egyértelmű, hiszen 14—18 éves korban alakulnak ki az első érzelmi-értelmi kötődések, nem szabad megfeledkezni a partnerkapcsolatokról sem. A másutt érettségizett fiataloknál már nem Barcs orientál — nem azért, mert nem szeretik a várost, hanem azért, mert a máshol kialakult kötődések erősebbek. Az értelmiség nagy részé nem tőzsgyökares barcsi. Fontos feladatunk, hogy bevonjuk őket a közéletbe. Ehhez azonban ki kell alakulniuk a baráti kötődéseknek es a varos iránti bizalmi kapcsolatnak. Ezt szolgálják a rendiszeres rétegtalálkozók, melyeken a tanács vezetői tájékoztatják a fiatalokat a jelenlegi munkáról, terveinkről. sőt segítséget kérünk tőlük. Szeretnénk, ha a más területekről ideköltözök szintén magukénak éreznék a várost. — Ehhez a város vezetésében is sajátos szemléletre van szükség. ■— Igen, ennek a nyílt várospolitika az alapja, olyan hangulat kell hozzá, hogy mindenki tudja; beleszólhat lakóhelye fejlődésébe. Ha ez megvalósul, akkor őszinte, nyílt véleményeket, sőt vaskos kritikákat kapunk, ez nagyon fontos a továbblépéshez. , A városban 11 ezer ember él, ennek fele fiatal. Az a bizonyos ..hangulat” kialakulóban van. s remélhetően általánossá válik majd a felfogás. hogy érdemes Barcson élni s érdemes az ifjú városért .-tenni is. Izmcnyi Éva