Somogyi Néplap, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-03 / 154. szám
BEUTALÓ HARKÁNYBA Először a nyugdíjasok Diákok szépítik a parkokat Ilyenkor nyáron mindenhol az a fő téma, hogy ki hova megy üdülni. Éppen ezért határoztam el. hogy föltárké- pezem egy középüzem lehetőségeit. A kaposvári Kefe- es Műanyagipari Vállalatot választottam. Dódity Miklósié szakszervezeti titkár készségesen állt a rendelkezésemre. — Van-e saját üdülője a vállalatnak? — Az nincs, mégis van lehetőségünk a vállalati üdültetésre. A Baranya megyei Ibuszon keresztül két külön- bejáratú. szobát bériünk Harkányban. A villa nincs mesz- Sze a fürdőtől, így szívesen mennek oda a dolgozók. Küldhetünk családot két, esetleg három gyermekkel. Ha nincs ilyen jelentkező, akkor két házaspár mehet egyszerre. Minden évben június 1-től kezdjük a beutalást. s a két szoba szeptember 30-ig áll a rendelkezésünkre. Tíznaponként mennek az új üdülők, így negy- vennyolcan pihenhetnek Harkányban. Az első tíz nap okoz gondot, mert gyerekkel ilyenkor még nem nem szívesen mennek. Ezért az első csoportban — mint most is— nyugdíjasokat utalunk be. — Mennyibe kerül ez az üdültetés? — A jóléti alapból használunk föl 49 8<Xl forintot erre a célra. A dolgozók napi tizenöt, a hozzátartozók húsz, a gyerekek négy forintot térítenek. Egyébként tévékészülékét is kölcsönzőnk, hogy az ott pihenők otthonosan erezzek magukat. Általában a középkorú dolgozók, elsősorban a nők igénylik a harkányi fürdőt. A jövőben azonban szeretnénk valahol máshol — esetleg Zalakaro- son — bérelni szobákat. Egy idő után ugyanis csökken az érdeklődés. így jártunk például az igali fürdőn lévő szobákkal is. — S a Balaton? — Oda általában a K1SZ- fiatalok mennek. Kölcsönözhetnek satrakat. fölszerelést csekély térítési díjért a vállalattól. A vállalat a HVDSZ megyei bizottságához tartozik, onnan kapja a szakszervezeti beutalókat. Örömmel hallottam. hogy a lehetőségekhez képest szépen gondoskodnak róluk. A körültekintő munkának köszönhető, hogy a létszám arányában jut gyógy-, szanatóriumi és egyéb üdülés. — Hány beutalót kapnak igy évente? — Most is, máskor is körülbelül harminckettőt. Ezenkívül 4—4 gyermek üdülhet SZOT-, illetve HVDSZ gyermeküdülőben. Az utóbbi úgynevezett önköltséges, az alapszervezet fizeti a díj nagyobbik részét, a dolgozó — Nincs abban semmi! — siet Mária Dali védelmére. — Őszintén csodállak. Katám, hogy' futja az energiádból, hiszen, ha jól tudom, fontos beosztásban dolgozol a munkahelyeden ... — Jut is, marad is — legyint Kata. — Az ember azért vigyáz arra, hogy ne nyújtson többet munkában, mint amennyit a munkaadója nyújt pénzben ... Esznek, Húznak a vermutból, csipegetik a süteményt. Tibor egy idő múltán megszólal. csak annyit, amennyit a szak- szervezeti gyermeküdültetésért általában. Sajnos, ez a négy gyermeküdülőjegy kevés. — Adtak-e elegendő beutalót gyógyüdülőkbe? — Azt mondhatom, hogy az idén jóval többet, mint szoktunk, így Hévízre, Gyulára, Hajdúszoboszlóra. Hozzáteszem. hogy a balatonfüredi. a hévízi szanatóriumba szinten kaptunk jegyet. — Hová szól a többi beutaló? — Nem panaszkodhatunk a helyekre: Mátraháza, Mátra- füred, Lillafüred, budapesti hajóüdülő. Sőt családosat Bükre. Szilvásváradra. A külföldi beutalót az al-dunai hajóút képviseli. — Főhet a feje a szakszervezeti bizottságnak, amire elosztják a beutalókat. Az szb-titkár mosolyogva helyesel. — Ez valóban így van. Minden fórumot felhasználunk arra. hogy megismertessük a lehetőségeket. Sajnos, a dolgozók egy része csak a főidényben akar pihenni, ez pedig nem megy. így aztán ecseteljük a tavaszi, az őszi üdülés szépségeit. Ott azonban, ahol iskolások a gyerekek, bizony nehéz. — Nem kell-e' visszaadni ilyen okból a beutalót? — Szerencsére nálunk ilyen nem fordul elő. Egyébként a HVDSZ-hez tartozó alapszervezetek segítenek egymáson . . . Olyan persze megesik. hogy valaki az utolsó percben visszamondja, s hirtelen keresünk jelentkezőt. Hát ebben az Esetben nem mindig erezhető a jutalom- jelleg. . — Von-e olyan, aki nem igényli a beutalót, illetve olyan, aki minden évben menne? —• Ilyen is van, olyan is. Persze fejlődés is tapasztalható. például a kaposújlaki telepen. Más kétlakiak azonban akkor se mennek, ha ajánlgatjuk. Természetesen sokan szívesen veszik az állandó üdülést. Főidényben ugyan csak kétévenként kérhetnek. az említett hirtelen lemondások miatt azonban előfordul, hogy a másik évben tavasszal vagy ősszel is „kifognak'’ egy lehetőséget — Panaszokról tudnak-e? — Nem sok van. Olyan igen. hogy valaki első osztályú üdülő után másod- vagy harmadosztályúban volt, s nem tetszett neki. Olyat is kértek, hogy többen mehessenek egy hétre nem főidényben. olyankor a két hét ugyanis sok. Több szó esett az örömről, mint a gondról. S igy pontos a kép. Máshol is ez a jellemző — szerencsére. I,» jo« Gm — Hát, ha szabad javasolnom . . . akkor taián beszéljük meg a menetrendet... , — Igazi férfi! — nevet fel a ház asszonya. — Hallod, Marikám? „A menetrendet"! Mária mosolyogva bólogat.' — Apám is mindig menetrendet csinál. Kis fecnikre írja föl a teendőit. — Érthető — kap a szón Lali, végre belekapcsolódhat a beszélgetésbe. — Hjsz mindig néhány napig van csak itthon, és olyankor sok az intéznivalója. Másképp ez nem megy. szívem. — Végigsimít a leány kezén. — Majd te is megtanulod, ha neked is sok lesz a gondod! — Most hol van a kedves papa? — kérdi Tibor mohon, boldogan csap van le a pompás uj téma mentódeszkátara. Régi hagyománya van a városi építőtábornak Barcson. hét éve minden nyárón diákok szépítik a parkokat, tereket, gondozzák az utcán a pázsitot. Most nyáron a szokásosnál kevesebb fiatal végzi a csinosítást. A tábor vezetőinek is meglepetést okozott, hogy a várt harminc általános iskolát végzett tanuló helyett csak tizennégyen érkeztek meg. Muzsek Katalin, lakócsai tanárnő, a tábor vezetője azonban ezzel a kis létszámú csapattal is nagyon elégedett, az egy hét alatt jól összerázódott a társaság. — Nagyon rendesen dolgoznak a gyerekek, a munkaidő reggel héttől egy óráig tart, délután szabad a program. az esti időtöltést pedig mi szervezzük meg. — Honnan jöttek a diákok? — A kaposvári járásból: Kadarkútrói, Csökölyből. Kö- kútról e.s Taszarról. A tábor egyik célja éppen az, hogy azok a gyerekek is megismerkedhessenek Barccsal és környékével, akik a megye más területén élnek. Ügy látom, élvezik az itt töltött napokat, eddig még sem a munkával, sem a fegyelem- mel nem volt gondunk. — Mi a vonzerő? — Elsősorban a délutáni program, a strandolás. a kirándulás, az esti diszkó. Délelőtt nagyobb lendülettel dolgoznak szívesebben hajtanak ha tudják, hogy kellemesen tölthetik el a nap hátralévő részét, ötezer forintot kaptunk kulturális célokra; jut ebből a jutalomkönyvek- re, vetélkedőre, múzeumlátogatásra, túrára. Sokat jelent az is, hogy naponta értékeljük a munkát, a legjobbakat majd a tábor végén emeljük ki. — Törökországban — feleli az asszony. — Kei hete már, hogy úton van. — Annyira sajnáljuk, hogy nem tudtunk személyesen is találkozni vele : . . — csicsergi Kata. — Így szinte mintha a háta mögött . .. Mária fejét ingatja. — Ó, ne léljetek, apam tud mindent! Gyakran beszélünk telefonon. — És mikor lesz itthon? — Kata ezt a leánytól kérdi, de aztán az asszonyhoz fordul. —Az eljegyzés miatt, tudod, drágám . . . Ugyanis — talán Lali már említette is — en szeretnem megrendezni. Tudod, mi mégis valamivel taga»abban vagyunk, mint ti itt, és illik majd meghívnunk jo néhány kollégát a férjem üzeméből... — A szentháromságot? —* kérdi cinkos mosollyal a háziasszony. — Őket, ha már mindent tudsz! — bólogat. Kata. — No, és ezt már végképp nem kívánhatjuk tőletek. Ugye, megértesz, kedvesem? Az asszony sóhajt. — Hát nézd . .. Nem így képzeltem éppen, ha a lányunk egyszer eljegyzi magát — de azt hiszem, végeredményben igazad van. Hiszen hát ez a lakás ... Maria szol közbe; — Emlegetjük is mindig Rózsás Marton, a varos.: tanacs előadója évek óta figyelemmel kíséri a diákok munkáját, gyakran még a szabadidős programon Is velük van. — Dolgoztak már itt egyetemisták, középiskolások es külföldi-diákok is. A középiskolasokkal több gondunk volt, főként a fegyelmezetlenség miatt. A nyolcadik osztályt most végzettek sokkal lelkiismeretesebben dolgoznak. Nem kell nógatni őket. igaz, a munka sem nehéz. Sajnálom, hogy a mozgósítást ilyen rosszul végérték, mi ugyanis harminc táborozóra számítottunk. — Ki a tábor gazdája? — A fenntartó a városi tanács, az üzemeltető a költségvetési üzem, a szervezést pedig a KISZ es az úttörő- szövetség intézte- Nagy segítség a városnak a tabor, hisz a költségvetés dolgozol mo6t más fontos területeken dolgoznak. — Mikor a beszélgetést elkezdtük. meg a közelben dolgoztak a diákok, most azonban már' jóval messzebbről hallatszik a nevetés. Nyomukban megszépül a pázsit, a fák tövéből eltűnik a gyom. Nem szokatlan a gyerekeknek ez a munka, otthon is gyakran segítenek. Ellenber- ger Csilla be is vallja: — Itt azért jobban dolgozom; mint otthon. Még a kapálást is szívesebben csinálom a többiekkel együtt. Gyorsan elrepül az idő. főként. ha arra gondolunk, hogy délután strandolhatunk. A táborvezetők sem túl szigorúak. így azt hiszem, egyikünknek. sem lesz honvágya a két hét alatt I. É. apammal, hogy ideje volna mar egy minőségi cserének . . — Majd a lottó ötösből! — legyint nevetve a ház asszonya. Aztán Katához lordul. — Igazán nagyon aranyos tőled, drága >Katikám, hogy vállalod ezt a nagy fáradságot!’ — 0 — olvadozik amaz —, hiszen hát egyszer nősül az ember öccse! Mária odasandit a fiúra, majd a vállára ver. — Reméljük! Kata három álló napig dolgozott az ünnepség előkészítésén. A meghívások lebonyolílasa. a nagytakarítás. a lakas átrendezése egy sereg ember fogadására, a hidegtálak, sütemények és italok megrendelése, az asztalok és asztalkák méltó fölterítése: mindez hihetetlenül sok munkát adott. Az abroszokat frissen mosni, vasalni, az evőeszközt kiszidoloz- ni, a tányérokat és poharakat atöblíteni, s mindezt vagy másfél tucat emberre: bizony szombat délután lett — az emlékezetes családi látogatás utáni harmadik hét végén —. amikor Kata fáradtan ráhull az ágyara, s azt mondja Tibornak: (Folytatjuk.) BÁRÁNY TAMÁS A FESZEK /MELEGE Tartásdíjért tartósan Pofonok, eszméletlenségig Az első pofon 19R2. január 29-én. pénteken este nem sokkal kilenc óra után csattant el Csurgón, s az elsőt újabbak követték. Az ütlegelés az eszméletlenségig tartott.. . A tárgyalóterem előtti folyosón tanúk sokasága várakozik. Csupán egy valaki hiányzik. Egy kisfiú, aki körül az események bonyolódtak. A tárgyalóteremben parázs a hangulat. Szakmai berkekben szépen „koreog- rafált” pernek könyvelik majd el. A vádlott tagad, a sértett érvel, a hozzátartozó vallomást tesz, a tanúk bizonyítanak .. . Az ügyész Az ügyész kötelessége, hogy a törvényesség védelmében vádat emeljen mindazok ellen, akik vétenek a társadalom szabályaival szemben. Ezúttal is így tesz. Halommyi akta gyűlt már össze ahhoz, hogy súlyos testi sértés bűntettével vádolja a harmincegyedik évebe lépett csurgói Bognár Lászlót, a helybeli faüzem gépmunkását. A jogi formula szerint a sértett nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett, amikor a vádlott azon a bizonyos péntek estén nekitámadt. A kifejezés ezúttal finomkodó. A sértett valójában annyira megsérült, hogy öt hónap sem volt elegendő a felépüléséhez. Az első pofont követő újabbak, majd a rugdalás addig tartott, amíg a szenvedő fel össze nem esett... A vádlott A vádlottnak jogában all, hogy védekezzen, beismerő vallomást tegyen, mentségeket keressen. A bíróság meghallgatja, bármit is mond, „Azon az estén egy barátomat akartam meglátogatni a Nagyváthy utcában. Betértem az italboltba, hogy megigyak egy sört. Akkor láttam meg, hogy tőlem négy méterre az egyik asztalnál a felesegem egykori férje ül. Sértegetett, de hagytam, hogy azt mondjon, amit akar. össze is veszett valakivel, akit pofonütött. Egy órát lehettem a kocsmában, amikor tovább indultam. Az utcán ott állt a volt férj, Túri Zoltán. Pofon ütött. Azt is mondta, hogy a családommal együtt kiirt. Hát kérem, igy kezdődött.. mutatóujja, s míg kiírt feküdtem eszméletlenül, megfagytak a lábujjaim . . A múlt Szakítsuk meg néhány piü ianatra a tárgyalás menetét, idézzük a múltat. A sertett. Túri Zoltán alig egy esztendővel fiatalabb a vádlottnál. Szakmája szerint kőműves, de alkalmi munkákból él. Előző feleségével 1969-ben ismerkedett meg. Három ev múlva összeházasodtak. A szerelemből kisfiúk született. Ü.jabb három év, és jött a válás. A feleség a gyerekekkel Vas megyébe költözött, újra házasodott, de fét ev múltán az új férjet >s otthagyta. Visszatért az elsőhöz. Ügy látszott, az élettársi viszony ismét harmonikus lesz, de rövidesen az újabb és újabb veszekedések kerültek napirendre. Még a rendőrjárőrt is ki kellett hívni. Az asszony ismét odébbállt. Űj élettársat keresett. Bogjná.r Lász-ló befogadta, majd összeházasodtak. A válásnál a kisfiút az anyának ítélték. az apát tartásdíj fizetésére kötelezték. Ö azonban nem fizetett. Pedig kellett volna a pénz. — Az asszony kiskereskedő, de a férje — a papír szerint — „csak” segített neki, nem dolgozott sehol. Perre vitték a dolgot. A volt férjet, Túri Zoltánt a verekedés előtt kilenc nappal öt hónap szabadságvesztésre ítélték, r. a végrehajtást kétévi próbaidőre felfüggesztettek. Megállapították, hogy 9600 forint gyermektartással maradt el. Az ítélet tehát megszületett, csak pénz nem lett a dologból. Senki sem állítja, hogy a kilenc nappal későbbi első pofon emiatt csattant el, de alighanem igy történt... A tanúk A tanúk perdöntő bizonyítékkal szolgálhatnak. A feleség az első férj minden hibáját elmondja, fölidézi a fenyegetéseit. Úgy látszik, mégsem vádlott a vádlott, hanem áldozat Csakhogy újabb tanúk jönnek, s a kusza ügyből kirajzolódik a valosag: Bognár László bűnös. Ketten is látták a verest. Az első tanú a kezdetről beszél, alátámasztva a sértett szavait, a második a befejezésről szól, ugyancsak igazolva a vád jogosságát... A sértett A sértett. vallomást tesz, hogy a bíróság előtt tisztázódhassanak a bűncselekmény körülményéi. Az égyik ismerősömmel indultam hazafelé. Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy valaki jön utánunk. Megfordultam. A Laci volt. Kérdeztem is tőle: mit akarsz? Rám kiabált, hogy mi lesz a tízezer forinttal, s már ütött is. Nagyon megvert. Amikor a földre estem. rugdalni kezdett. Arra se emlékszem, hogyan kerültem haza. Az ajtó előtt összeestem. Sokáig feküdhettem eszméletlenül. Megsérült a homlokom, eltörött az állkapcsom, a bal kezem A bíró A bíró nem egyedül Ítélkezik. Segítői a népi ülnökök. Együtt alkotják a büntető tanácsot, amely az érveket, s az ellenérveket alaposan mérlegeli, hogy a nép- köztársaság nevében elfogulatlan ítéletet mondhasson. Kallai lstvánnp dr. büntető tanácsa sem cselekszik másképp. „Bognár László bűnös egy- rendbeli súlyos testi sertés bűntettében...” Az ítélet: egy év két hónap, börtönben letöltendő szabadság- vesztés. Az ügyvéd és vedenee fellebezett. Az itelet tehát meg nem jogerős ... Nagy Jenő .VESZPRÉM SS. ÉLETÉVÜKET BETÖLTÖTT ÉS jJ RÉSZÉRE GÉPJÁRMŰVEZETŐI TONFOLVAMOT SZERVEZ. A KIKÉPZÉS TELJES KÖLTSÉGÉT A VÁLLALAT FEDEZI ES A TANFOLYAM IDEJÉRE 2.000 FL/hŐ FIZETÉST AO. •JELEIMTKEZMI LEHET:k198S. JÚUUB 31 IQ a VESZPRÉM, AJKA, BALATONFUREO, DUDAR, PÁPA, SÜfVIEQ. TAPOLCA, VÁRPALOTA ÜZEMSQYSéQEKEN.
