Somogyi Néplap, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-25 / 173. szám

Izrael—Libanon A hét három kérdése Mii jelentenek a gix­'• cső-ügylet kape.sán ki­robbant nyugat—nyugati el­lentétek? A rövid filmjelentés, amply a minap a televízió híradó­jában helyet kapott, látszó­lag „termelési riport”: aZ Uralon túli gyárban elké­szült egy különleges csőfek­tető jármű néhány példá­nya. Valójában a világpoli­tika . fontos . híre, hiszen az Egyesült Államok megtiltot­ta, hogy amerikai cégek nyugat-európai leányválla­latai ilyen munkaeszközöket szállítsanak a szovjet föld­gázvezetékhez. Aligha kpltett meglepetést, hogy a világ második gaz­dasági hatalmának —- amely kepes volt például távve­zérlésű, önjáró járműveket küldeni a hold felszínére — nem lesz megoldhatatlan egy meg oly bonyolult járművet is, Szibériába szállítani. Szov­jet részről azonban szívesen vették nyolc nyugat-európai ország közreműködését a földgázvezeték megépítésé­ben, hiszen a kölcsönös elő­nyök alapján ezzel gyorsul a munka, s a széles körű gazdasági kapcsolatok — nem utolsó sorban — a ked­vezőbb politikai viszonyok anyagi alapjaui szolgálhat­nak. A nyugati üzletembe­reket és kormányokat pedig az vezérelte, hogy a gazda­sági visszaesés időszakában megrendelésekhez s ezáltal munkaalkalmakhoz, később pedig rendszeres energia- szalltunanyokhoz jussanak. Az izraeli kormányfő a hé­ten ismét a libanoni patt­helyzet katonai „megoldá­sát ", azaz a Nyugat-Bejrút elleni általános támadást helyezte kilátásba (A legújabb hír az iraki— iráni háború föUángolásáról Basra, az olajváros szom­szédságában; Az OPEC bel­ső harca; az plajembargó követelése a libanoni válság kapcsán csak megerősítheti a Nyugat számára a biztos szovjet energiaforrás jelen­tőségét. Nem véletlen, hogy a NATO-partnerek sok min­denben engedtek az új ame­rikai kormányzatnak, de a gázcső-ügyletben megmaka- . csolták magukat. S ez nem valami oktalan ellenállás, hanem a tényleges nemzeti érdekek kifejezése. Ügy lát- ; szott, Washington belenyug­szik ebbe a versailles-i gaz­dasági csúcskonferencián állítólag még ígéretféle is elhangzott az amerikai elnök részéről. De rövidesen hideg zuhanyként érte a szövetsé­geseket a szankciópolitika ' . kiterjesztése az amerikai szabadalmak használóira, s az amerikai cégekhez kötő- . dő vállalatokra. Az ameri­BZ ESEMÉNYEK címszavakban HétfA: Harcok Irak és Iran kö­zött a határ térségében, mindkét fél saját sike­reiről ad hírt. — Czyrek ka bálkor, ója C a s aro 1 i v a 1. majd II. János Pál pa­pával. Kedd: Brezsnyev nyilatkozata a libanoni válságról; a Szí­riái és a. azaúdi külügy­miniszter ugyanerről a témáról tárgyal a Fehér Házban. — Az 1RA rob­bantásos merényletei Londonban. — Washing­ton meg akarja szakíta­ni az atomosend kiter­jesztéséről szóló tárgya­lást. Szerda: A lengyel szejm ülésén Jaruzelski újabb könnyí­téseket jelent be a szük­ségállapottal kapcsolato­san; megalakul a Haza­fias Nemzeti Üj iászületés mozgalma. — Brit—spa­nyol tanácskozás Gibral­tárról. Csütörtök: Puccshírek és belső bi­zonytalanság után Guido V i ldoso C a Id er on tá b or - nők az úi bolíviai elnök: a szakszervezetek figyel­meztető sztrájkokat tar­tanak. — Román—bolgár kormányfői találkozó. Péntek: Párizs nyíltan fellép * *z. amerikaiak szankció-po­litikája ellen: Schmidt ki­fejezi a Közös Piac ro- konszenvet: sorozatos megbeszélések az Egye­sült Államokban a fe­nyegető nyugati kereske­delmi háborúról. — Üjabb izraeli támadás Nyugat- Bei rút es a Bekaa-völgy ellen. Szombat: A vietnami, külügymi­niszter folytatja délkelet- ázsiai körútját: Kambod­zsában befejeződik az el­ső vietnami csapatkontin­gens-kivon ás. — A Biz­tonsági Tanács nemhiva- talos konzultációi Liba­nonról. kaiak indoka — vagy inkább ürügye — a lengyel szükség- állapot. Épp olyan időszak­ban, amikor Varsóban jelen­tős könnyítéseket jelentenek be, új hazafias tömegmozga­lom bontja ki zászlaját a konszolidáció érdekében, a Vatikánban pedig a lehetsé­ges pápai látogatás részle­teit vitatják. Washington szövetségesei ugyan maguk sem értettek egyet a Len­gyelországban történtekkel, de jól látják az amerikai érvek mesterkéltségét. Pá­rizs kezdte, Bonn folytatta, s még Róma és London is csatlakozott azoknak a sorá­hoz, akik változó hangerő­vel, különböző hőfokon, de szembeszegültek az amerikai intézkedéssel. Az események különös ve- tülete, hogy a nyilatkozatok csatájának színtere az Egye­sült Államok, miután több vezető nyugati politikus épp amerikai földön tartózkodik. A gázcső-ügylet jelentős do­log. de a kereskedelmi há­ború lidércnyomásának fel- idéződése mögött valószínű­leg több húzódik meg. A washingtoni politika tulaj­donképpen arra törekszik, hogy a korábbi évek kiha­gyásai — Vietnam, a Wa- tergate-ügy. a carteri poli­tika következetlenségei — után most egyértelmű és vi­tathatatlan vezető szerepre tegyen szert a nyugati tábor­ban, katonailag, gazdaságilag és politikailag. Nvugat-Euró- pa viszont eleve korlátozott mozgási szabadságának utol­só maradványait félti. Természetesen szó sincs az Egyesült Államokkal va­ló szembefordulásról, de jobban érvényesíteni kíván­ják az európai és nemzeti érdekeket. 2 Miért akarja felfiig­* geszteni Washington az atomcsend kiterjesztése érdekében folytatott tárgya­lást? Először a New York Ti­mes hasábjain szivárogtat­tak ki, azután már a hivata­los szóvivő sem cáfolt: az Egyesült Államok föl akar­ja függeszteni a Genfben folyó hármas, szovjet—ame­rikai-brit tárgyalást az atomcsend kiterjesztéséről, sőt a korábbi egyezmény fe­lülvizsgálatát mérlegeli. A részleges atomcsend egyezményt 1983 augusztusa . ban írta ala a Szovjetunió az Egyesült Államok es Nagy-Britanma, majd mint­egy 120 ország csatlakozott a megállapodáshoz. A szer­ződés lényege, hogy az alá­írók nem hajtanak vegre nukleáris kísérleteket a lég­körben. a tengereken, vala­mint a kozmikus térségben. Elérkeztünk ugyanis a hadi- technika olyan szintjére, hogy már a hadgyakorlatok is veszélyessé váltak. A kí­sérleti robbantásokat ugyan pusztaságokban vagy lakat­lan szigeteken szervezték meg, de a stroncium—90 és a többi mérgező anyag a légkörbe jutott. Az atom­csend tehát javította • föl­dünk légkörét — a szó fizi­kai értelmében, de politikai­lag is: ez volt az első ko­molyabb fegyverkorlátozás! megállapodás a hatvanas évek kezdetért. Az amerikai magatartás tehát visszalépést jelent. Még veszélyesebbnek hat a rugója: valószínűleg .azért vállalják a népszerűtlen tárgya,asfelíüggeszlest, hogy ne legyenek korlátáik új fegyverek kipróbálásában. Tehát aligha elszigetelt öt­letről van szó. E lépés be­leillik a fegyverkezési (ver­senyt serkentő egesz was­hingtoni politikába. "> Közelebb kerültünk-e a libanoni kibontako­záshoz? Libanonban tulajdonkép­pen e héten az volt az újság, hogy nem volt igazi újság. A különböző diplomáciai kí­sérletek egyelőre eredmény­telennek látszanak,-s maga­sabb sebességfokozatra kap­csolt az idegháború! A Be- gin-kormányzat katonai ak­ciókkal alátámasztott fenye­getéseket intéz Szíria es a PFSZ címére. Láthatólag sze­retné elkerülni, hogy kato­nai térnyerése végsősoron a palesztinok erkölcsi-politikai sikerébe torkolljon. Was­hington változatlanul Izrael mögött van, de nehezen tud­na nyíltan vállalni egy olyan szövetségest, aki a tár­gyalás alatt pusztító fegyve­res csapást mér a Nyugat- Bejrúlban lévő hatezer ge­rillára és hatszázezer polgári lakosra. Tüzérségi tűz és vádak A tegnapra virradó éj­szakán tüzérségi tűzzel foly­tatódott a Nyugat-Bejrút el­len végrehajtott péntek dél­utáni izraeli légitámadás, amelynek — palesztin forrá­sok szerint — több mint száz halottja és sebesültje volt. A bombázás és az ágyúzás súlyos tüzeket, károkat oko­zott a bekerített főváros dé­li kerületeiben. A repülőtér épületét is több találat érte. Raymond Roger Edde, a libanoni nemzeti blokk ma- ronita főtitkára, az izraeli légitámadások felújítását összefüggésbe hozta azzal,* hogy Washingtonban előre­haladott tárgyalások folytak a Palesztinái Felszabadítási Szervezet amerikai elisme­réséről, az ezzel kapcsolatos feltételek teljesítéséről. A titkos tárgyalások azért sza­kadtak meg — folytatta — mert Izrael a Bejrutra és a megszállt palesztin terüle­tekre nehezedő katonai nyo­más fokozásával fenyegető­zött. Rafael Ejtan izraeli ve­zérkari főnök megismételte azt a vádat, hogy a palesztin gerillák Szíria támogatásá­val folytatják 'beszivárgó ak­cióikat a kelet-libanoni front térségében. Ejtan figyelmez­tette Szíriát: az állóháború mozgó hadviselésbe csaphat át, ha Szíria nem gondos­kodik a gerillák fékentartá- sáról. Jíchak Samir külügy­miniszter kétségbe vonta a Habib-misszió értelmét, és kijelentette, hogy a diplomá­ciai erőfeszítések kudarca esetén Izrael más módsze­rekkel vet véget a palesztin ellenállás bejrúti jelenlété­nek. Magyar vezetők távirata Fide! Castro Ruznak FIDEL CASTRO RUZ elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársaság államtanácsa elnökének, a minisztertanács elnökének HAVANNA Tisztelt Fidel Castro elvtárs! A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe, a Moneada lakta­nya elleni támadás 29. évfordulója, a nemzeti ..felkelés napia alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisz­tertanácsa és az egész magyar nép nevében elvtársi üdvözle­tünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük önnek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság államtanácsának, minisztertanácsának és a test­véri kubai népnek. A magyar kommunisták és népünk nagy tisztelettel te- 'kint a kubai nép haladó történelmi hagyományaira, a nem­zeti függetlenség és a társadalmi haladás önfeláldozó harco­saira. A Magyar Népköztársaság teljes mértékben szolidáris a Kubai Köztársaság szocializmust építő népével és támogat­ja azt a küzdelmet, amelyet hazája függetlenségének, forra­dalmi vívmányainak megvédéséért folytat: Kuba ma már megbecsült tagja a szocialista államok kö­zösségének. következeles békepolitikát folytat és határozottan síkraszáll azért, hogy valamennyi nép élvezhesse a szabad élethez való jogot. Határozott kiállásáért nagy tekintélyt es tiszteletet vívott ki az el nem kötelezett országok mozgal­mában és jelentős szerepe van abban, hogy e mozgalom a nemzetközi élet fontos tényezője. Őszinte örömünkre szolgál, hogy pártjainknak, orszá­gainknak és népeinknek a marxizimus-leninizmus és a prole­tár internacionalizmus elvein nyugvó testvéri barátsága, az élet minden területére kiterjedő gyümölcsöző együttműködé­se eredményesen szolgálja népeink és az egész szocialista kö­zösség érdekeit. Forradalmi harcunk e jelentős évfordulóján kívánjuk Q#- nek és a kubai kommunistáknak, a testvéri kubai népnek, hogy sikerrel valósítsák m<=g a Kubai Kommunista Párt, II. kongresszusának határozatait — hazájuk felvirágoztatása, a szocializmus és az egyetemes béke javára. Budapest. 1982. július 25. Kádár János lamoncxi Fái a Magvar Szociálisra Munkáspárt a Magyar Népköktar^asa^ Központi Bizottságának Elnöki Tanacsanak első titkára elnöke Lázár György a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke * * * Az évforduló alkalmából Apró Antal. az országgyűlés el­nöke táviratban üdvözölte Flavio Bravo elvtársat, a Kubát Köztársaság nemzetgyűlésének elnökét. A Hazafias Népfront, a SZOT, a KISZ, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa ugyancsak táviratban fejezte ki jókívánsá­gait a kubai partnerszervezeteknek. Schmidt holnap megy Kanadába „Családi vita’p— kockázattal ternativákat tartalmazó szak­értői jelenlés. Reagan a St. Louisbol Washingtonba tartó elnöki repülőgépen nyilatkozott az újságíróknak. E nyilatkoza­tot békítőnek szánta és a „családi vita” kifejezessél szó szerint idézte Schmidt nyugatnémet kancellár épp aznap elhangzott szavait. Schmidt holnap utazik to­vább Kanadába. Tervek kergetik egymást, de kevés realitással. Ebben a bonyolult hangzavarban világos javaslat laiott nap­világot Moszkvában: Leo­nyid Brezsnyev nyilatkozott a libanoni válságról a Prav­da hasábjain. Mondandójá­nak két eleme, hogy egy­részt a jelenlegi krízist nem lehet elszigetelni es elválasz­tani a szélesebben vett kö­zel-keleti válságtól, tehát olyan nemzetközi konferen­cia összehívását kell szor­galmazni, amelyen minden érdekek jelen van. Más­részt azonnali teendőként, véget kell vetni a háború­nak. Bejrut körül szét kell választani a szembenálló erőket s erre az amúgyis Li­banonban levő ENSZ erők — gerincüket a franciák képe­zik — a legalkalmasabbak. Brezsnyev határozottan visz- szautasította az amerikai csapatok Libanonba küldé­sét, miután az veszélyes bo­nyodalmakat idéz.hetne elő. A lecke tehát többszörö­sen föl van adva. Változat­lanul nagy kérdés azonban, hogy képesek-e a diploma­ták véglegesen átvenni Li­banonban a katonák helyét Réti Ervin Brüsszelben kétnapos miniszteri értekezletet tartottak az Európai Gazdasági Közösség tagállamai. Emilio Colombo olasz külügyminiszter (középen) a nyugatnémet Wilhelm llaferkamp (balra) és a francia Etienne llavignon társasa­ga bae a tanácskozáson (Fotó: AP—MTI—KS) Reagan amerikai elnök „családi vitának” minősítet­te a szibériai . gázvezetékről az Egyesült Államok és szö­vetségesei között kialakult ellentéteket, hozzátéve, hogy majd csak akkor tesz lépé­seket az amerikai technoló­giai embargót figyelmen kí­vül hagyó külföldi (nyugat- európai és japán) cégek el­len, ha mai' kezében van a lehetséges szankcionalasi al­Kiújultak a harcok Az iraki katonai parancsnokság közleménye Kiújultak a harcok Basra iraki kikötőváros térségében. A teheráni rádió beszámoló­ja szerint az iráni csapatok megsemmisítettek 700 iraki katonát, 24 harckocsit és számos páncélozott csapat- szállító járművet. A reggeli összecsapást ugyanakkor a bagdadi rádió úgy értelmezte, hogy az ira­ki egysegek megállítottak, és az ellenségnek nagy veszte­ségeket okozva visszavertek egy iráni támadást. Egyes hírügynökségi je­lentések szerint estére vala­melyest csökkent a harcok hevessége az iraki—iráni fronton. Így a helyzet lé­nyegében változatlan az irá-\ niak csütörtöki nagy arányú oftenzívája után. Ennek kö­vetkeztében — s ezt Irak elismerte — az iráni erők az iraki olaj város. Basra térsé­gében néhány kilométert előrenyomultak. Fokozódtak a harcok az iraki—iráni határőrségben. Képfln kön: romok a nyugat iráni Ilam varosában az iraki lcgieró egyik légitámadása után Az iraki legfelsőbb kato­nai parancsnokság legújabb közleménye szerint az iraki területre mintegy 16 kilo­méteres mélységben behato­ló iráni erőket sikerült visz- -zaszoritani a határ térségé­be, azaz a határ iraki sza­kasza ra. A közlemény nem szól arról, hogy az irániakat visszavetették volna az iraki területekről, ám úgy fogal­maz. hogy Irak az egesz frontot ellenőrzése alatt tart­ja. Amerikai felderítő jelenté­sek szerint — amelyekre az UPI hírügynökség hivatko­zik — az iráni csapatoknak a 'július 13-an indított of- fenzíva kezdete óta nem si­került nagyobb arányú, to­vábbi területnyereségre szert tenniük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom