Somogyi Néplap, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-24 / 172. szám
Nyári levél Kedves fiatal Barálom! Tudom már. unod a felnőttek állandó jótanácsait, hogy vigyázz, mert baj érhet. Persze te is tudod, hogy a Kováccsal történt valami hasonló, de veled ez úgysem történhet meg. Most, hogy itt. a szünet, különösen nehéz elviselni az idősebbek szövegelését, még ba tudod is. hogy jót akarnak. Nem akarok tanácsokat adni. ijesztgetni sem, csak éppen megemlíteném, a szép nyár is tartogat váratlan helyzeteiket. veszélyeket. A lakásban ilyenkor egyedül vagy. későn ébredsz, te készíted magadnak a reggelit. csak éppen a gázt felejted el elzárni, mert már lentről fütyülnek a barátaid, rohansz, így nyitva marad a vízcsap is. Az alattatok laíkótk majd hónapokig látják a plafonjukon feledé- lenvséged emlékeit. Az. is előfordulhat, hogy szeretnéd meglepni szüléidét valamilyen házimunkával. De mégem ajánlom, hogy egyedül mezeid a háztartási gépeket, la szeretsz kísérletezni, várd meg majd a kémiaórákat, vagy menj el az úttörőház szakköreibe, de otthon a gyanús üvegekhez, gyógysze- akhez ne nyúlj. A lakásban ■okféle játékot, könyvet és még ezer más lehetőséget ta- ász az unalom ellen. Ezekkel töltsd a szabadidőd, ha •sik az eső. Jó időben irány ■ tz udvar, a lakótelep, a játszótér. Először is tanulj meg elesni. A hintáról, a mászókáról. a kerékpárról könnyen leeshetsz. Előre esésnél az elöl levő lábad hajlítsd be. a fejed húzd a melledhez és behajlított karodat magad elé húzva fordulj oldalra és S.V érj talajt mint a birkózók vagy a cselgáncsozók. Minden gyerek szeret fő-- rámászni. Csak ehhez ne*- árt egy jól tapadó tornacipő, es kapaszkodj két kézzel a vastag ágaikban. Ha leug- rasz, először lábujjhegyen érj talajt. Az ejtőernyősük is így szokták. Most pár szót a kedvencedről, a bicajról, vagy a bringáról, azaz a kerékpárról. Ha az úttesten haladsz, tartsd be a KRESZ .szabályait Ha még csak kezdő vagy, maradj a védett területen. Ha többen mentek az úton, csak Kbasorban haladjatok. A kerékpárral is, de gyalog is messzire lehet jutni, ha kedvetek támad kirándulni, menjetek, csak kellően készüljetek fel. Egy pulóver nyáron is elkel, ha k i melegedtél és megállsz pihenni. A hideg víz ivással mindig várj egy pár percet Ha villámiik, ne húzódj fa alá. A talált bogyók, fenyő- i&veiek szépek, de ne rágd. Már csak a fürdésről említeném meg, hogy nem szégyen, ha valaki nem tud aszni, majd megtanul. De ne vaganykodj, mert ha a többi bemegy a mélyvízbe, oeked nem kötelező követni okét. Azt már úgyis tudod, hogy csak a buta ember fürdik oft ahol tilos. Egy eisen t csónak biztosan jó ,ecc, de vízijártassági enge- lély nélkül vajon megéri-e a biztos bajt előidézni. Tehat vigyázz! Én semmiről sem szeretnélek lebe- szélni. Tied a nyár, menj fürödj, kerékpározz, túrázz, játssz, csak annyit kérek, légy óvatos! Üdvözlettel: Horváth Mihály (aki szinten volt gyerek) ■gyermekeknek A szegény ember szerencséje Török népmese — £ *lt a falunkban sok évvel ezelőtt egy szegény ember. Mindennap kiment az erdőbe fáért, azt eladta, és ezzel tartotta el magát. Egyszer, ahogy vágja a fát, látja — jön vele szembe egy nyáj juh. Váratlanul egy birka elvált a nyájtól, es beleesett egy vadállatok számára készült csapdába. A favágó a gödörhöz ment és belepillantott. ' Lent egy öreg, félvak, sző- rehullott farkas kuksolt, mellette, pedig a birka bége- tett szánalmasan, előre érezve. a közeli véget. — No lám! Ehhez a far- kashoz a maga lábán megy a szerencse, én pedig egész nap verejtékben fürdők, hogy néhány . fillért megkeressek! Nem, többé nem töröm magam, ki fogom várni én is, hogy a szerencse maga jöjjön hozzám. Ezt mondta, vállára vetette a fejszét és indult hazafelé. Mikor felesége látta, hogy üres kézzel tér meg, azt kérdezte: — Nem tudtad eladni a fát, hogy nem hozol semmi ennivalót? . — Láttam ma az erdőn, feleség, hogy égy farkashoz hogyan ment saját lábán a szerencse. Legyünk hát türelemmel, és várjuk meg, hegy ki a szerencsét osztja, az enyémet is elküldje ide, a lábam elé! Így szólt a favágó, és elnyúlt a vackán. Eltelt a nap, el az éjszaka és még egy nap és még egy éjszaka — semmi sem történik, a szerencse késik. Ám a harmadik éjszakán kakas- kiikorékolásor a favágó megrázta feleségét, felébresztette és mesélni kezdte: — Láttam, asszony, azt az öreg dervist, ki a jövő- látó álmokban meg szokott ,jelenni. Azt mondta: „Menj ide és ide, áss egy kicsit, és találsz egy arannyal teli cserépedényt. Ez lesz a te szerencséd, amit vársz”. Felesége megörvendett: — Elég, férjecsikém, siess gyorsan, és hozd a kincset! Szótöredék Az ábra szótöredékeiből rakjatok össze egy hatszor hat kockából álló négyzetet úgy, hogy a betűk folyamatosan olvasva Petőfi Sándor A magyar nemes című verséből adjanak idezetet. Hogy szól ez az idézet? (A helyes választ ellenőrizhetitek a 10. oldalon.) A Somogy megyei Tanács Költségvetési Elszámoló Hivatal szerződéssel kétmüszakos adatrögzítői munkakörbe érettségizett fölvesz De a férje így válaszolt: ■ — Nem én.' nem megyek. A sovány farkashoz saját lábán ment a szerencse. Hadd jöjjön az enyém is maga hozzám. Ám míg a favágó ás felesége így beszélgettek, szomszédasszonyuk kihallgatta őket. Futott a férjéhez, meg- böködte az oldalát, felverte, és elmondott neki mindent, hogyan és mint. Az késedelem nélkül, még éjjelek éjjelén kapta a csákánykapát, lapátját és ment a megnevezett helyre. Alig tett néhány kapavágást, a földből előbukkant egy cserépedény, , mintha csak arra várt volna, hogy valaki kiássa. Az ember megragadta, és futva tért haza vele. Felnyitotta és nézd csak! — előtekergett belőle egy. hagy ' kígyó, sziszegni ‘ kezdett, kettős nyelvét oltögette, és becsusszant egy lyukba, utána pedig egy másik is kimászott. Megrémült a férfi és az asszony, azt. hitték, az edény teli van kígyókkal, fedővel gyorsan lebontották, és a kéményen át lebocsátották a favágó viskójába. A cserépedény nagy zajjal zuhant a tűzhelyre. A favágó felesége hallotta a zajt, és megrántotta a férjét: • — Valami a tűzhelybe esett, lássuk, mi az! Lehet, hogy a szerencséd. Az. így válaszolt: — Nem kelek! Ha az én szerencsém, hadd jöjjön, hozzám lábon. És nem mozdult fekhelyéről. Az asszonyt pedig, noha félt, a kíváncsiság mégis kínozta. Nem tudott már uralkodni magán, felállt, meggyújtotta az olajmécset, és bekukkantott a katlanba. És1 mit lat. — az egész el van öntve arany pénzekkel. Futott vissza a férjéhez, és rángatni kezdte a nadrágszáránál fogva: — Kelj fel, férjem! A te szerencséd jött meg!" Az egész katlan teli van aranynyal ! De az eltaszította a lábával: — Hagyj engem békén! Nem kelek fel. Ha az én szerencsém, jöjjön ide a lábaimhoz, ahogy a szőre- huliott farkashoz odament. it tegyen az asszony? Fölmarkolt a tűzhelyből két marék aranypénzt, es férje lábához öntötte. — Aha! így akartam — lábon jöjjön hozzám! . A favágó fölugrott az ágyról. Feleségével egy abroszba szedték össze a kincset, és a ládába tették — amikor szükségük lesz pénzre, vesznek belőle, A szom- szédéknak pedig, kik mindent lestek az ablakon át, kifakadt az epéjük irigységükben, és betegen ágynak dőltek. Így hát a szegény ember megtalálta a szerencséjét, és vége szakadt nyomorúságának. M Újra megszólal a legendás Zrínyi-harang Történeti mű ltunk különös hagyományát elevenítik fel Szigetváron: megkondul ismét a legendás Zrínyi-harang. Minden szombat este —, úgy, ahogyan valaha is- — megszólal az öreg harang, emlékeztetve az 1566- os hősi várvédelemre, Zrínyi Miklós és katonái halálára Hazánkban egyedülálló népi hagyomány ez, eredetét Lengyeltóti J ános helytörténész kutatta fel. Ma már nem lehet tudni, hogy mikor született meg a Zrínyi-harangszó hagyománya, azaz az öreg harang szokatlan időpontban való megkondítása kései hírmondójául a várvédők hősi tettének, de a legöregebb szigetvári emberek is mint régi szokásra emlékeznek. A második világháború idején neműit el a Zrínyi-harang. A katonai hatóság betiltotta a napi harangozások rendjétől eltérő kondítást arra való hivatkozással, hogy a lakosság esetleg légiriadó jelzésének véli. Az idén tartják Szigetváron a 150. Zrínyi-emlékünnepséget. Ez alkalomtól és attól kezdve minden szombat este kilenc órakor megkondítják a híres harangot. 1 engerimalac — otthon Andris születésnapjára tengerimalacot kapott ajándékba. Fekete volt a bundája. <fe egy fehér folt világított az orra felett, és ugyanilyen színű nyakrava- lót is hordott. — Mindig ilyen félénk marad? — kérdezte Andris apukáját kicsit szomorúan, mert szeretett volna már játszani a kis állattal. — Ne félj, hamarosan megszelídül, a kezedből fog enni és játszani is lehet vele — vigasztalta édesapja. — Eleinte minden tengerimalac ijedős, de nagyon gyor-' san szelídülnek. Persze sokat és szeretettel kell foglalkozni velük. —- Hol fogjuk tartani? — kérdezte András, — Egyelőre ebben a nagy műanyag lavórban, később majd nézünk tágasabb he^ lyet számára. Alulra forgácsot öntünk, ezt majd időnként ki kell cserélned. Vigyázz nagyon, hogy csak forgács legyen és ne finom fűrészpor, mert az az orrába 'megy és tüsszögni fog tőle. — Mit eszTk a tengerima- lac? — A tengerimalacok a rágcsáló állatokhoz tartoznak, ezért sárgarépát, mindenféle füvet, lóherét, lucernát, salátát. és almát kell adni nekik. Szívesen eszik a zabpelyhet és a száraz kenyérdarabkákat is elrágcsál-" ják. Ágakat és fadarabokat is adj neki, nehogy a fogai túlnőjenek a szájában. Andris ettől kezdve, amikor csak tehette, mindig a tengerimalac mellett .üldögélt. Beszélt hozzá, enni adott neki és örömmel vette észre, hogy a kis állat napról napra szelídebb és kezesebb lesz. — Apukám, nézd, már a kezemből eszik! — kiáltotta Andris boldogan. — Ugye, mondtam, hogy megszelídül — mosolygott apuka. — Később akár az udvarra .is kiviheted, úgy fog sétálni melletted, mint egy kis kutya. Azt hiszem — tette hozzá, — ha az osztálytársaid meglátják, mindegyikük.' tengerimalacot akar majd. Keresd meg a kulcsot! Ilikééknek nagyon szép kertje van, tele rengeteg virággal, amelyek nem szabályos ágyásokban pompáznak nyaranta, hanem össze-visz- sza nyílnak, mint virágos vadon. Ilike egy reggel szép csokrot akart szedni anyukája felköszontésére, és közben kiesett zsebéből az ajtó kulcsa. Nagyon megijedt, hogyan találja majd meg a virágrengetegben az elveszett kulcsot. LEGYEN SAJÁT JÁTSZÓTERED! No, ne ijedj meg, nem arról van szó, hogy a közeli játszóteret kell körülkerítened, hogy oda más ne léphessen be! Egész más ötletet ajánlok. Csinálj barátaiddal a lakásodhoz közel saját játszóteret. Ha nagy lesz a sikeretek, a kisebb gyerekeket, a közeli óvodasokat is meghívhatjátok egyszeregyszer egy játékra. A kiinduláshoz nézd meg a rajzokat, ez-’ zel segítek, a játszótér többi játékát már ti fogjátok együtt kitalálni. Mindenütt van egy üveg, egy pingpong- labda, és egy rossz vödör, vagy kosár, és maris indulhat a céllövészet. Az üveg száján lévő labdát'kell a célba pöccinteni. A cél először egy méterre legyen, utána a táv harminc centiméterenként növelhető. (1) De néha egy méteres pálca, vagy nád is elég a játékhoz. Akar tenyéren, akár az 'állón. kell egyensúlyozni sétálas közben. Győztes, aki tovább tud ügyeskedni. (2) A fára szerelt kötél segítségével lehet a felállított lécek,' vagy kuglik közé lendülni, és azok közül minél többet ledönteni. Ez a repülökugli játék, a célzókészséget és a karok erősségét is fejleszti. (3) Egy farö<nk és egy szál deszka, vagy vaslap is elég a billenő játékhoz. A játékosnak úgy keli áthaladni a palánkon, hogy a ke- , zeben lévő vízzel teli töltött műanyag pohárból (üvegpoharat ne használj!) egy csepp se ömöljön ki. Az ügyesebbek ezt bekötött szemmel is csinálhatják. (4). A célzás hátra-játék sok nevetésre ad alkalmat, hiszen a hátad mögött lévő kosárba kell a labdát bedobni. A könnyebbség kedvéért tükröt is használhatsz. (5) De most rajzok nélkül is folytatom a sort, két,-három rossz autógumival is lehet játszani. Ha sorba rakod, rendezhetsz kúszóversenyt. Guríthatsz célra, dobhatsz távolba. A labdáról szinte szólni sem kell, merj célba rúgni, fejjel, lábbal dekázrn, célba fejelni mindenki szeret, még ha nem is tud, de versenyzés közben még ezt is megtanulhatja. Folytathatnám napestig a saját játszótér kellékeit, de ennél jobbakat te is tudsz, meg kitalálhatnak szüleid ,is, legyen már a megvalósítás családi vállalkozás. Ennek a saját játszótérnek pedig az legyen a legnagyobb érdeme, hogy ezen a környék minden gyereke játszhat. Sose légy irigy! Segítsetek gyerekek! Ha megtaláltátok a kulcsot, vastagon karikázzátok be a helyét és a rejtvényt felragasztva küldjétek be címünkre. Beküldési határidő: augusztus 2-a. Kérjük, hogy a megfejtést levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: „Gyer- mek keresztrej t vény’'! A helyes megfejtést és a nyertesek névsorát augusztus 4-én az „Otthon és csalad”-olda- lom közöljük. Fucskó Miklós Szomorkodó (Ádándi gyermekjátékra) „Egy kis leány gyöngyöt fűz Ég a szeme mint a tűz Ha az enyém úgy égne Száz forintot megerne.” Egy kis csikó nyihaház Zeng tőle a csigaház Ha a hangom úgy zengne Minden kislány szeretne. Egy kis béka berekedt Bánatosan brekegett Ha én is úgy brekegnék Jaj, de magamba lennék. *Elutaznék más országba De a jegynek sok az ára Ha a kezem szárnnyá válna ingyen mennék, Afrikába. Jelentkezni lehet: Kaposvár, Rákóczi tér 7—8. Számítástechnikai osztályvezetőnél. (86951)
