Somogyi Néplap, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-23 / 171. szám
1 könyvespolc 1 DILETTÁNSOK UTAZASA Fadd—Dombod az egyik leggyorsabban fejlődő dunántúli üdülőhely; a Duna holtága kitűnő alkalmat ad a nyári sportolásra, horgászásra. Űj üdülők, szállodák várják az ide kirándulókat. Képünkön: a tolnai építők pihenőjének árkádjai ív-film a második magyar hadsereg pusztulásáról 1 H i i p 1 jE E2E|| Ími rví tG ■ F enyvesektől zöld es hótól fehér kaukázusi tájakon szagul- dunk a szánnal képzeletben valahol Pjatyigorszk környéken, ahol Lermontovot érte a halálos golyó, majd Pé- tervár palotái között, kocsi- kázunk, elmélázunk a Néva, a Fon tanka hömpölygésének és a Vasziljevszkij-sziget ligeteinek láttán, tejfehér nyírfák mellett suhanunk el a tveri kormányzóságban, időközben fényes báltermekben, hercegi kastélyok csöndes könyvtárszobáiban pihenjük ki fáradalmainkat, szibériai várbörtönök sötét celláiban és a hírhedt cári titkosrendőrség, az Ohrana vallatoszobáiban egykori dekabristákkal, nemesi és polgári ellenzékiekkel találkozunk, káprázik szemünk az atyuska udvartartásának pompájától, és szédülni kezdünk a jobbágyok hihetetlen nyomorának képeitől, egyszóval: a döbbenetes hatású regényóriás olvasásakor a múlt századi Oroszország poklának valamennyi bugyrát végigjárjuk. És csodálkozunk, csodálkozunk szakadatlanul. Visz- szalapozunk, hosszú oldalakat olvasunk újra. ízlelgetjük a leírások gyönyörűségét, bámuljuk a lélekrajz lenyűgöző pontosságát, a cselekményszovés ötletességet, s a végén megkönnyebbülten sóhajtunk fel; feltámadt az orosz regényeposz! A sematizmus szélhámoskodásai és a hosszas útkeresés után végre egy nagyregény, melyet bízvást helyezhetünk a könyvespolcon a Háború és béke, az Ördögök, a Csendes Don, a Golgota mellé. A grúz-örmény származású, de orosz íróként számon tartott Bulat Okud- zsava szabálytalan trilógiájának harmadik része — mely az Európa kiadó gondozásában jelent meg Boj- lár Anna es Fejér Irén fordításában — a szovjet irodalom hatvan évének egyik legkiemelkedőbb terméke. O kudzsavának — igaz — már két korábbi alkotása is sejtette az epopeia újjászületését. Kirajzolódni láttuk egy fantasztikus életmű körvonalait tíz éve a Szegény Avro&zimov-ban, a dekabrista íövádlottak koncepci- os-konstrukciós perén tétlen szemlélőként részt vett kisember megcsömöriésének és felrevonulásanak lőné ne leben, s a következő regényben, a Merszi, avagy Sipov kalandjaiban, a totalitárius hatalmi gépezet kacagtatóhátborzongató karikatúrájában. A kiteljesedést mégis a Dilettánsok utazása hozta. Rétegeinek sokféleségétől, attól a módtól, ahogyan szerzője szerves egy - segge olvasztja Gogol fanyar groteszkjét Turgenvev realizmusának mélabűs költészetével, a tolsztoji cselek- menvalakítás nagyvonalúságával, a legedzettebb olvasó is csak a fejét kapkodhatja. A leggyakrabban mégis Lermontovra kell asszociálnunk az elődök közül. Részint mert Okudzsava regényének főszereplője, az ifjúságát esztelen szerelmi kalandokban, párbajokban, tivornyákon elherdáló Mjatlev herceg — Pecsorin és a többi „fölösleges ember” szellemi-lelki rokona. Tettvágyával műveltségével nem tud mihez kezdeni az elmaradott, hierarchikus társadalomban. Amikor komolyan veszi a cári udvar előkelőségeinek szólamait a véleményszabadságról es megnyilatkozik, kiebrudalják a „finom társaságból”, palotája előtt egy titokzatos, kö- p*nyes alak sétál fel s alá éjszakánként. A hatalomhoz mnesikutya módjára dörgö- \6rJS hivatalnokok jel ént ge- tik föl amidőn arra ,,ve'.A medik”, hogy egy dek.ibn; 1 ta felkelő árváját megmentse az öngyilkosságtól — nemcsak dosztojevszkiji melységek ezek, már-már Camus szelleme kísért! — s hiába próbál vigaszt találni egy mindent feledtető szereimben a klasszikus orosz irodalomból oly jól ismert „fehérruháa lánnyal”, hiába próbálja megszabadítani jobbágyait — mint irodalmi elődeit, Bezuhov, Bol- konszkij, Nyehljudov — a röghözkötöttség terheitől liberális reformistaként: sorsa az autokratikus, tekintélyelvű cári rendszerben csak a vereség lehet. A gépezet kerekei közül nincs menekvés. A vigaszt I^jatlet herceg számára csak a lelki szépségek, a belső autonómia megszerzése adhatja meg ideig-óráig. Nemcsak a tizenkilencedik századi reminiszcenciák felélesztése számít tehát a Dilettánsok utazása újdonságának, nemcsak az író elképesztő stiláris beleérzőképessége; a főszereplő sem megszokott típus a szovjet irodalomban. Nyomán nem véletlenül kezdődtek heves sajtóviták a „fölösleges ember” irodalmi feltámasztásának társadalmi megalapozottságáról moszkvai és le- ningrádi folyóiratokban. E z a történelmi parabola még a világ egyik legtermékenyebb és leggazdagabb literatúraiéban is csúcsnak számít. És mérföldkőnek az a vélemény, amelyet Okudzsava e sorok szerzőjének mondott el néhány esztendeje Kaposváron, a Sipov bemutatója előtt. „Nem kedvelem a fanatikusokat, inkább a kételkedőkhöz vonzódom. Ezért nem írok például a századvég anarchistáiról, ezért írtam regényt DUlettánsok utazása címmel egy főnemesről, aki II. Miklós kegyetlen rendszerének kiszolgálása helyett az önálló cselekvést választotta és ezzel akarva- akaratlanul a forradalom előfutárává vált.” Ha a börtönt el is kerülte, a maga perét Kemény Zsigmond is végigszenvedte, aki pedig sem íróként, sem politikusként hem tartozott soha a szélsőséghez. Bek- sics Gusztáv megfogalmazása szerint Kemény mindig ugyanaz: „a törvényességhez rendületlenül ragaszkodó, a szélsőségek ellen harcoló, a haza sorsa felett aggódó”. Gyermekkorából hoz magával valami sűrű dacot, magányosságra való hajlamot. S eredője ennek is egy per. Apja halála után az első házasságból származó testvérek megtámadják a végrendeletet, s hét esztendeig folyik az „örökösödési háború”. Enyedi diákként hazatérve egyszer az anyjánál végrehajtást tartó tisztségviselőre rá is támad, s a pandúrok véresre verik. Mit lát? Gyűlölséget. perpatvart, üldöztetést, karhatalmat, testvéri áskálódást, anyja megaláztatását. A sértödékeny és makacs kamaszból tudós ifjú serdült, aki politikai-közéleti érvényesülési teret keresett magának az irodalomban, a politikai eseményekben, ha mód volt rá, újságíróként is. 1842 elején Kemény és elvbaráti köre (Kovács Lajos, Szentiváni Mihály) átvettek Mehe» Sámuel Lapjának. az Erdélyi Híradónak a szerkesztését. Kemény a apót a politikai cselekvés Elkészült a második magyar hadsereg Don-kanvari pusztulásáról szóló doku- mentumfilm-sorozat, s azt Krónika címmel novembertől — havonta — tűzi műsorára a Magyar Televízió. A munka három évig tartott. A 24 részből álló alkotás — Sára Sándor rendezésében — 1942 tavaszától, az első SAS-behívó kézbesítésétől 1943 január közepéig, a voronyezsi áttörésig kíséri végig a magyar hadsereg katonáinak sorsát. A szemtanúk, a résztvevők — tisztek, tiszthelyettesek,' honvédek, orvosok, lelkészek, munkaszolgálatosok — visszaemlékezései nyomán, valamint a korabeli filmhíradók fölhasználásával készült film bemutatja a világháború egy évét és a doni vereséget. A túlélők közül — Kurucz Sándor operatőr kamerája előtt — többek között megszólalnak eszközének tekinti, másfél év alatt hatvannégy száma-» ba írt cikket, többek között az országgyűlésről, a szükséges gazdasági és politikai reformokról, s megfogalmazta egy politikai párt igényét is. A konzervatív ellenzék haragja s a cenzúra figyelme lassanként rájuk irányul. Gyűlnek a kifogások, jelentés megy Bécsbe: az Erdélyi Híradóban büntetendő irányú cikkek jelennek meg. Gáncs, gyanakvás, idegőrlő szóbeszéd indul. Kemény és Kovács ezért 1843 derekán megválik a laptól. Az 1848—49-es eseményeknek Kemény, is aktív részese: országgyűlési képviselő. lapszerkesztő, magas rangú minisztériumi tisztviselő. A bukás Ulan a bujdo- sást választja ő is, októberben és novemberben Szat- már és Ugocsa megyékben, barátai, ismerősei tanyáin bujdosik, később Kovács Lajos és családja birtokán rejtőzködik Nagybányán és környékén. Közben Haynau, a rémuralom parancsnoka szeptember elsején arra szólította fel a forradalom minden képviselőjét, tisztviselőjét és bíróját, hogy három hónapon belül jelentkezzenek. Ezt a felhívást Kemény is ismerte. Állítólag Kéményt ugyanaz a Kcxssalkó János ailsgnügyesz hívta elő olyan közismert személyiségek, mint Boldizsár Iván iró és az egy éve elhunyt költő, Zelk Zoltán, aki munkaszolgálatos volt. Riport készült a korabeli hadsereg több vezető személyiségével is, köztük Kádár Gyulával, A Ludovikától Sopronkőhidáig című visszaemlékezés szerzőjével, illetve Kéri Kálmánnal, az akkori hadügyminiszter szárnysegédjével és Rumi Lajossal, a harmadik hadtest alezredesével. A film időrendben követi az eseményeket. Az alkotóknak többek között Juhász Gyula történész és Tóth Sándor hadtörténész volt segítségükre. A Tv számára készült mű „mozis” változatán jelenleg dolgoznak az Objektív filmstúdióban, s 1983 februárjában a budapesti filmszemlén tervezik bemutatni Pergőtűz címmel. (MTI) rejtekhelyéről, aki Jókai mellett is kiállt. Lehetséges azonban, hogy erre a hívásra szükség sem volt. Kemény mindenesetre Pestre megy, s valóban nem tartóztatják le, bár a vizsgálat megindul ellene. Szabadon védekezhet, sokadmagával. Kemény kihallgatása karácsony táján kezdődött meg, s néha napi 3—5 órán át is faggatták. Miben reménykedett? Nem tartozott a forradalom balszárnyához, ellene volt a trónfosztásnak, eltávolodott a radi- kalizálódó Kossuthtól, nem volt a Respublica című lap munkatársa. Csakhogy az övénél kevesebb bűnért is osztottak akkor halált, nehéz börtönt. Pártfogót keresett hát, s meg is találta Tasner Antal, Széchényi volt titkárja személyében, aki szolgálatkészen igazolta, hogy Kemény mindig szívesen együttműködött Széchenyivel — szemben Kossuthtal: ellensége volt minden túlzó, destruktív eszmének, pártolója a valódi érdekeknek, és igaz híve a császári háznak. A németül fogalmazott pártfogó levél azonban kevésnek bizonyult. Megírta hát maga Kemény is emlékiratai. amelyet aztán később annyian szemére vetettek, a forradalom elárulásával vádolva őt. Nos, ez az emlékirat nem a nyilvánosságnak készült, hanem a haditörvényszéknek. Azonban a forradalommal szembeforduló, a békepárt szerepet felnagyító vádirat is kévés. Haynau Érdemes reménykednünk abban, hogy az egyes pogány vallásokban esőcsinálónak, avagy esőkirálynak nevezett fiktiv lény tétlen marad a hétvégén, a rendezvények többségét ugyanis szabadtérre szánták. S mint nyaranként rendesen, természetesen a Balaton- partra. A legnagyobb érdeklődésre a földvári folklórta- lál-kozó számíthat. Péntek délelőttől vasárnap estig szinte szünet nélkül lépnek színpadra az ország minden részéből érkezett hangszeres és énekes szólisták, tánc- együttesek a községi filmszínházban, a szabadtéri színpadon pedig mindhárom estén folklórműsort rendeznek. Szombaton este hátikor kezdődik a menettánc-bemu- tató a kedves település utcáin és terein. Ugyancsak gazdagnak ígérkezik a boglárlellei program. A Vikár Béla Művelődési Házban népművészeti kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődök, a tóparti galériában pedig Szekeres Emil egyensúlyt, tisztaságra törekvést, harmóniát sugárzó képei kínálnak látnivalót. A Vörös kápolna előtti színpadon szombaton este kilenckor Moliere: A nőik iskolája című szellemes vígjátékát adja elő a kaposvári Csiky Gergely Színház kiváló társulata Babar- czy László rendezésében, a főszerepekben Rajhona Ádámmal, Csonka Ibolyával, Csákányi Eszterrel, Spindler Bélával és Bezeré- dy Zoltánnal. A kőröshegyi gótikus műemléktemplomban ma este nyolckor Heinrich Raichardl NSZK-beli orgonaművész ad 1850. július 5-én huszonöt képviselőt szabadon engea. köztük olyanokat is, akiket már halálra ítélteik. Kemény nincs köztük. Csak 1851. október 7-én hozta meg a döntést a pesti haditörvényszék, amely szerint a császár őfelsége augusztus 25-i legfelsőbb határozata által megparancsolta, hogy a haditörvényszék a forradalomban való részvétel miatt megindított eljárást szüntesse meg, többek között báró Kemény Zsigmond volt belügyminiszteri tanácsos és kővárvidéki képviselő ellen is. A gyanakvás azonban sokáig megmaradt, annak ellenére, hogy Kemenv Kos- suth-ellenes röpiratokat adott ki, s az ötvenes évek eleji publicisztikájában, majd a Pesti Napló szerkesztőjeként is forradalomellenes és Becs iránt igen lojális irányzatot képviselt. Még 1852-ben is úgy tartja egy rendőri jelentés, hogy az „igen okos embert” tanácsos lenne felügyelet alá helyezni . .. Az „igen okos emberek” a zsarnokságra mindig veszélyesek. S Kemény úgy folytatta 1848-at, ahogy lehetett: szellemi közéletet teremtett a történelem Vallatásával, az irodalom művelésével. Komoly. higgadt, tiszta szellemű közéletet. Hatásai és jelentőségét mindig a magyar szellem legjobbjai ismerték fel azóta is. Az „igen okos ember” századakhoz beszélt. Bényei József (Folytatjuk.) hangversenyt a nemzetközi hírű debreceni Kodály Kórus közreműködésével: a karmester Gulyás György lesz. Á foinyódi szabadtéri színpadon ma este fél kilenckor kezdődő program a folklór híveit kecsegteti n-m mindennapi élménnyel: a Hargita lábáról, Csíkszeredáról érkezett népi együttes Csík, Háromszék, Hargita. Kovászna, Szilágy és Mára- maros megye legszebb népdalaiból nyújt át csokrot a közönségnek. Ritka élvezetet ígér Józse László székely rigmusokból összeállított konferansza. Jegyek mar csak korlátozott számmal kaphatók a helyszínen. A kitűnő együttes egyébként a balatonföldvári folklórtalálkozón is fellép. Fonyód csiliagtetős színházának szombat esti eseménye egy operettest, melyen Huszka Jenő műveit adják elő fővárosi művészek. Siófokon, a Dél-balatoni Kulturális Központ színháztermében ugyancsak szombaton húsz órakor kerül sor a KISZ Központi Művészegyüttesének népzenei és néptáncestjére. Azokat sem fenyegeti a hétvégén az unalom veszélye, akik nem a magyar tenger partján, hanem állandó lakhelyükön szeretnék kipihenni a munkanapok fáradalmait. Kaposváron, a Somogyi Képtárban Marlyn Ferenc örökbecsű rajzai kínálnak látnivalót, megyeszékhelyünk auditívabb von- zódású lakosainak pedig érdemes lesz' kisétálni vasárnap tizenegy óra előtt néhány perccel a Szabadság paikba, ahoi a Killián György Ifjúsági és Űttörő Művelődési Központ sok sikert megélt íúvószenekara ad afféle nyári promenádkoncertet Fehérvári József irányításával. A „délvidék” egyik legizgalmasabb látványossága a csurgói helytörténeti tftúzeumban berendezett népihangszer-kiállítás, melyen a nagyközség népművészének, a néhai Jan- kovics Imrének sajat készítésű, formáival és méreteivel egyaránt ritkaságnak számító dudáit is megtekinthetik a turisták. Barcson, a Dráva menti nyár rendezvénysorozatában a bálaszéki német nemzetiségi együttes ad műsort vasárnap délután négykor. S mit tegyünk, ha az „esőkirály” mégis tevékenykedni kezd? A Balaton-part vendégseregének ebben az esetben sem kell unatkoznia: mindenkit várnak — általában délelőtt tíztől este hatig — a környék múzeumai. Gyermekekkel is érdemes ellátogatni a balatonszentgyörgyi Csillagvárba, amely a végvári vitézek életéből ad ízelítőt számos régi viselettel, fegyverrel és használati tárgy- gyal, vagy az újvárfalvai Noszlopy-emlékházba, melyben az 1848—49-es szabadságharc relikviáit őrzik szép számmal. A tótól mindössze egy ugrásnyira, Zala községben Zichi Mihály, a nagy festő emlékmúzeuma I kínál izgalmas szórakozást, Balatonszárszón a József A ttl la-emlékház,. Siófokon I pedig a Beszédes József Múzeum. SOMOGYI NÉPLAP U A. Magyar írók perei „Forradalom után” yy f.rdekes látványosság a csurgói helytörténeti múzeumban berendezett népihangszer-kiállítás
