Somogyi Néplap, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-23 / 171. szám

*f VJ \ ' l'/f v : ■ /0 vV. \ v 7 . A; cs> Mv’;, ^ / .-'S í/ # m AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SOMOGYI Ara: 1,40 R NÉPLAP ■ AZ.MS:ZMP SOMböy MEGYti BÍZOTT SAGAN A KL APJA 1 XXXVIII. évfolyam, 171. szám 1982. július 23., péntek Kevesebbel, gazdaságosan — Legfontosabb gazdaság­politikai törekvéseink, a hatékonyság, a külgazdasági egyensúlyi helyzet javítása, a további műszaki haladás — mind sürgetőbbé teszik, hogy ésszerűbben gazdál­kodjunk az erőforrásokkal. Ez különösen fontos az anyagok, a télkésztermékek és az alkatrészek esetében, mert a nyolcvanas évek ele­jére az ipari termelés anyag- költscg-hányada elérte a «7, a mezőgazdaságé pedig a «0 százalékot. Ezért a termelés­ben legjelentősebb szerepei játszó anyagfelhasználás és technológiák korszerűsítésére az Állami tervbizottság ha­tározata alapján az Orszá­gos Tervhivatal, az Ipari Minisztérium, valamint az Országos Anyag- és Árhiva­tal programtervezetet dolgo­zott ki, amelyet a kormány csütörtöki ülésén népgazda­sági programmá emelt. A program kidolgozói ab­ból indultak ki, hogy a gaz­daságosabb anyagfelhaszná­lás a hatékonyság fokozásá­nak egyik fő forrása lehet. Az, e területen rejlő tartalé­kok kiaknázása a következő években döntő szerepét ját­szik a gazdasági növekedés­ben. A program legfonto­sabb célkitűzései: az anyag­hányad csökkentésével nép- gazdasági szinten elérni, hogy a nemzeti jövedelem a bruttó termelésnél gyorsabb ütemben nőjön, a megvaló­sításban résztvevő vállalatok költségei mérséklődjenek, ez­zel eredményeik javuljanak és a műszaki fejlesztéssel, elsősorban a gyártás- és gyártmány-technológiák kor­szerűsítésével segítsék a gazdaság versenyképességét. A program magában foglal­ja az anyagok elsődleges és másodlagos feldolgozására, a minőség javítására. az anyagtakarékos technológiák elterjesztésére, a feldolgozó­ipar színvonalának javításá­ra, a konstrukciók korszerű­sítésére a közgazdasági és jogi szabályozásra vonatkozó javaslatokat. A programba olyan anyagcsoportokat es technológiákat vontak be, amelyekből viszonylag sokat használunk fel és importjuk is számottevő. Az anyagok közül ilyenek a fekete- és színesfémek. a műanyagok, a textil-, bor- és papíripari anyagok es féUermékek, csomagolóanyagok stb. A program átfogó rendszer­szemlélet, a teljes anyag­áramlási folyamat összefüg­géseinek figyelembevetele- vel jött létre. A végrehaj­tásra a kormány részletes akcióprogramot hagyott jó­vá. Megv lósiiá át lét sza­kaszban irányozza eíő: az elsőben toie„ gazdasági s- vező intézkedésekkel, vala­mint a megtakarításokból viszonylag gyorsan megtérü­lő. kisebb beruházást igény­lő gyártási és gyártman.v- teehnológia korszerűsítését célszerű megkezdeni. A má­sodik szakaszban nagyobb befektetést igénylő technoló­giai korszerűsítést jelentő fejlesztések is megvalósítha­tók. Műszaki—gazdasági elő­készítésüket már most meg kell kezdeni, hogy a követ­kező középtávú tervbe beil­leszthetők legyenek. A központi szervek arra számítanak, hogy a vállala­tok érdekeltebbé válnak eb­ben a nagy jelentőségű mun­kában, és javulnak a válla­latok közötti kapcsolatok is, hiszen sok feladat csak több gyár, üzem összehangolt munkájával oldhat« B*eg. Joggá! építünk az emberek felelősségérzetére Kódár János látogatása Pest megyében Pest megyében töltötte csütörtöki munkanapját Ká­dár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára, s a fővárost ölelő országrész életévei, ipari és mezőgazdasági létesítményeivel ismeikedett. A látogatás a Pest megyei pártbizottságon kezdődött, a vendéget - és a kíséretében levő Baranyai Tibort, a Köz­ponti Bizottság part- es t.ö- megsz e r vezető k o-,/.lályának vezetőjét — Cserrenka Fe­re ncné. a Pest megyei párt­bizottság első titkára, a pártbizottság titkárai, s Mondok Pál, a megyei ta­nács elnöke fogadták. Cservenka Ferencné tájé­koztatójában elmondta: Pest megyében is jól tudják, hogy a mai körülmények között a helytállás fontos feltétele az igazodás a vál­tozó-növekvő gazdasági kö­vetelményekhez. így őrizhe­tik meg. így gyarapíthatják számottevő eredményeiket. A teendőkkel sikerrel bir­kóznak mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. Az alap: a közös tenniaka- rás és összeforrottság, amely a megye dolgozóit — a kommunistákat éppúgy, mint a párt önki vülieket — jellemzi. Gondok persze, mirtt mindenütt, itt is van­nak: akad még javítanivaló a Pestre bejárók közlekedé­sén, kevés az iskolai tante­rem. nem elég a lakás sem. holott 35—37 ezer családi ház . épül egy-egy ötéves tervben. Ez az egymillió lakosú or­szágrész hazánk legnagyobb munikáslakta megyéje. Ipari tennelése 2—2,5 százalékkal növekszik a tavalyihoz ké­pest. s az itt élőknek már nemcsak a főváros gyárai adnak kereseti lehetőséget. Persze, tisztán iparból . élő család alig van a megyében, 77 termelőszövetkezet, tíz allami gazdaság tisztes eredményei biztosítanak jó megélhetést. Jót, mert ma (Folytatás a 2. oldalon.) Érik a sárgabarack, mn » zöldért Vállalat böhönyei kirendeltségén. Ebből a gyümölcsből nyolc vagonra számítanak Számvetés félidőiben} Minisztériumi tanácskozás Somogy agrárágazatáról Kádár János a Pest megyei pártbizottságon. Ülést tartott a Minisztertanács Program az anyagtakarékossáira A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén tájékoztatót hall­gatott meg Francois Mit- terrandnak, a Francia Köz­társaság elnökének hazánk­ban tett hivatalos látogatá­sáról. es meghatározta a tár­gyalásokból adódó kor­mányzati feladatokat. Lázár György tájékozta­tást adott Constantin Das- calescunak, a Román Szo­cialista Köztársaság kormá­nya első miniszterének meg­hívására Romániában tett hivatalos, barati látogatásá­ról; A kormány a tájékozta­tót jóváhagyólag tudomásul vettet A Minisztertanács jóvá­hagyta az anyagtakarékos­ság • fokozására kidolgozott komplex programot, vala­mint a hozzá kapcsolódó in­tézkedési tervet.. A program megvalósításának — amely­nek célja, a rendelkezésre, álló források gazdaságosabb hasznosítása — fontos felté­tele a gyártmányok es a gyártási technológiák gyor­sított ütemű korszerűsítése, az érdekeltségi viszonyok, valamint a munkakultúra továbbfejlesztése'. A kor­mány felkérte a társadalmi és érdekképviseleti szerve­ket, hogy a program meg­valósításához nyújtsanak se­gítséget. A Minisztertanács jelen­test fogadott el az agráripa­ri egyesülések eddigi műkö­désének tapasztalatairól. Megállapította, hogy az ag­ráripari egyesülések, ame­lyek a gazdasági együttmű­ködés új formájaként jöttek Jetre, beváltak, es eredmé­nyesen működnek. A kor­mány arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy az egyesülé­sek munkájában még in­kább, mint eddig, a gaz­dálkodás hatékonyságának javítását kell előtérbe állíta­ni. Az éviek óta kialakított következ.etes. hasznos mun­kakapcsolat gyakorlati meg­nyilvánulása is volt az a tegnapi eszmecsere, amelyet Magyar Gábor mezőgazda- sági -és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes, valamint a minisztérium néhány vezető munkatársa folytatott a me­gye agrárágazatának irányí­tóival. köztük Tóth. Ká­rollyal, a megyei tanács el­nökhelyettesével. Tapsonyi Jánossal, a megyei pártbi­zottság munkatársával. Februárban egyeztették az ágazat somogyi feladatait a MÉM valamint a megye párt és tanácsi vezetői. A tegnapi megbeszélésen art vették számba, hogy az ott elhangzottak szellemében mi történt az elmúlt hóna­pok során. Először természe­tesén az időszerű munkák helyzetéről tájékoztatott dr. A Siotour kempingjeiben A Balatonná! tömeg, Barcson pangás Minden idők rekordjának megdőlését várják e hét vé­gén a Siotour Balaton parti kempingjeiben. Jelenleg 24 632 ember lakik a sáto­rozóhelyeken, többen van­nak, mint áhányan elvileg beférnének, a Siotour ilyen szálláshelyei ugyanis húsz­ezer százhetvenöt vendégre vannak „hitelesítve”. A zsúfoltság azonban még mindig jobb, mint a vad­kempingezés. ezért engedé­lyezték az illetékes szervek a „túltöltést”. A tavalyinál kétezerrel több férőhely van ezekben a táborokban, ám a tervek szerint - négyezres bővítés lelt volna szükséges. Hat­millió forintot fordított a cég a szezon előtt a kem­pingek fejlesztésére, több pénz is rendelkezésre állt volna, de egy-egy helyen vi­szonylag kis értékű munká­kat — mosdóbővítés, kony­hakorszerűsítés és hasonlók — kellett elvegezni és erre az idegenforgalmi hivatal nem talált megbízható ki­vitelezőt. Elsősorban a la­kókocsi helyeket szaporítot­ták, a tavalyinál hatszázzal több guruló üdülő fér el ma ezekben a kempingekben. A tavalyi igények miatt hatá­rozták el, hogy több lakóko­csinak kell helyet adni. A számítások beváltak, való­ban szükség volt a fejlesz­tésre. A zsúfoltság miatti bosz- szúságokat enyhíti a ponto­san megszervezett informá­ciós hálózat. A vendegeket a megtelt táblával jelzett kempingekben percre ké­szén tájékoztatják arról, hogy hol lehet 'még helyet találni. Tegnap a következő információt adták a várako­zóknak : fogadóképes még a Balatonszabadiban levő Ga- másza es a Szemesen talál­ható Bagódomb kemping. A Balaton-parton zsúfolt­ság van. Ugyanakkor az iga- li és a barcsi kemping ki­használatlan. Az utóbbiban például mindössze 15 ember szabi meg tegnap. Győri József osztályvezető, mert ,.az üzemek és az egész népgazdaság szamára napjainknak az a legfonto­sabb kérdése, milyen ered­ménnyel végzik el az ara­tást”. Nem gondmentes. de ösz- szességében kedvező a kép. Már tény. hogy. a tizenkét­ezer hektár ái-pa — a várt­tal ellentétben — keveseb­bet hozott a • tervezettnél. A viharok kárt okoztak a rep­cében is. de ennek elfogad­ható a termése. A múlt évi­nél tizennégy százalékkal nagyobb területen termeltek a gazdaságot búzát, amely az üzemek többségében ígé­retes átlaggal fizet. A betaka­rítás kétharmadával végez­tek a gazdaságok és ennek megfelelően a szerződött mennyiség kétharmadát átvette a gabonaforgalmi vállalat. A megye szakirá­nyítói augusztus elsejére várják az aratás teljes befe­jezését. Az eszmecserén a részt­vevők kölcsönös megelége­déssel nyugtázták, hogy a februárban felvetett problé­mák egy része rendeződött. Például a külön árkiegészí­tésre jogosu lt szövetkezetek közé sorolták a kaposmérői Latinca Tsz-t, mivel szántó- területének aranykorona ér­téke 16.92. Engedélyezték a pecsenyebárányt előállító társulásoknál az árkiegészí­tés kifizetését akkor is, ha hat hónapnál rövidebb a tartási idő. Ez az engedély a szentbalázsi tsz és a hús­kombinát által tervezett tár­sulásos telepet érinti ked­vezően. Jónéhány támogatási igényre azonban nemet kel­lett mondani a gazdasági helyzet, a fejlesztési lehető­ségek szűkös volta miatt. Ezek közé tartozik a Kahyb- rendszer továbbfejlődését szolgáló, a megyeben létesí­tendő referencia teszttelep. Szükségessége és fontossága egyértelmű, a miniszterhe­lyettes és a minisztérium vezető munkatársai messze­menően egyetértettek a nép- gazdasági érdekeket is szol­gáló létesítmény megvalósí­tásával. A jelenlegi gazda­sági körülmények között azonban a tatnogatasna nincs lehetőség. Ugyanez a helyzet a Kaposvári Szarvas- marhatenyésztő Közös Vál­lalat által kifejlesztett, ener­giatakarékos’ tehenészeti te­lep két üzemben történő lé­tesítésével. Az az állásfog­lalás, hogy az ígéretes, jó módszer megvalósításáról nem szabad lemondani, to­vább kell keresni a megva­lósítás módját. Fontos téma volt a ta­nácskozáson a Balaton víz­minőségének Védelme. Ti­zenegy mezőgazdasági nagy­üzemnek van lehetősége ar­ra, hogy központi támoga­tással oldja meg az állattar­tó telepek szennyvízelhelye­zését. A pályázatok elbírá­lása, a felülvizsgálat még nem fejeződött be, de a je­lenlegi helyzetben arra le­het következtetni, hogy az ígért támogatásokkal, hi­telfelvétellel és saját erővel az üzemek végre tudják haj­tani ezt a fontos feladatu­kat. Vonatkozik ez a Bala- tarfmagybereki Állami Gaz­daság feketebézsenvi sertés­telepére is, a tegnapi ta­nácskozáson született dön­tés arról, bogy milyen mód­szerrel oldják meg a szenny­víz elhelyezését. Az ágazat helyzetét, de fő­ként a jövőjét érintő tizen­négy, témát vitattak meg tegnap a minisztérium és a megye vezetői. Magyar Gá­bor mondta összefoglalójá­ban az eszmecsere nemcsak a közös feladatok időará­nyos végrehajtásának érté­kelését jelenti jó alkalom egymási gondjainak, erőfe­szítéseinek részletesebb, pontosabb megismerésére is. Valójában ezt a célt szol­gálta az is hogy délután a miniszterhelyettes és mun­katársai látogatást tettek a l Mezőgazdasági Főiskolán, ahol dr. Horn Péter főigaz­gató-helyettes kalauzolásá­val az itt folyó kutatási te­vékenységet, a kutató bá­zisok munkáját tanulmá­nyozták. A somogyi tárgyalás záró- programjaként az igali Aranykalász Termelőszö­vetkezetbe látogattak el a aujBig-rtaaum képviselői.

Next

/
Oldalképek
Tartalom