Somogyi Néplap, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-20 / 168. szám

KEPZETTEK-E ÜGYEINK-INTÉZŐI? Nem elég vonzé esz éíSiamiefeizefeitási műnkéi Az országgyűlés egyik bizottságának legutóbbi ülé­sén heve« vitát kavart a tanácsi ügyintézők szakkép­zettségének kérdése. A téma — amit napirenden kívül hozott szóba valamelyik képviselő: valahogy úgy merült fel: tévedés azt hin­ni, hogy pusztán a hatáskö­rök decentralizálásával, a helyi tanácsok önállóságá­nak, intézkedési jogkörének bővítésével egycsapásra egy­szerűbb, gyorsabb, szín­vonalasabb lehet az ügyinté­zés. Ehhez az is kell, hogy a községi tanácsok előadói, ügyintézői valóban felké­szültek, jól képzettek legye­nek. Az úgynevezett képesí­tési előírások szerint minél magasabb szintű tanácsnál dolgozik valaki, annál töb­bet kell tudnia. Csakhogy ez óhatatlanul is azt a szemléletet sugallja: az első fok, a község döntését nem kell mindig komolyan ven­ni, azt felsőbb szinten az „okosok” úgyis felülbírál­ják. Az egyik képviselő úgy fogalmazott: szerinte igenis a helyi, a községi, a városi tanácsoknál van szükség a legképzettebb szakembe­rekre, akik legalábbis az esetek túlnyomó többségé­ben rögtön helyesen, törvé­nyesen, méltányosan, min­denki megelégedésére inté­zik az ügyeket. Ezt kívánja az állampolgárok érdeke. Nem véletlen, hogy a ta­nácsi dolgozók képzettsége ennyire a közérdeklődés homlokterében áll. Nem né­hány ezer tisztviselő belső ügyéről van szó, hiszen a tanácsiak nap mint nap közvetlen kapcsolatban áll­nak az állampolgárokkal. Egyes felmérések szerint a különféle szakigazgatási szervek at hatósági bizonyít­ványok kiadásától az építé­A cukorbetegek körében gyorsan járnak a hírek. A közös baj miatt valamelyes sorsközösséget vállaló embe­rek legtöbbször étkezésük nehézségeiről váltanak szót egymással. S most a Kapos­váron élők némiképp biza­kodnak, mert állítólag . .. Er­ről a hírről kérdeztük dr. Angeli Istvánt, a cukorbete­gek gondozójának főorvosát. — Valóban jó hírről szá­molhatok be. Fölkeresett nemrég Belányi Péter, a ka­posvári Honvéd utcai kifőzde tulajdonosa es elmondta, hogy szeretne speciális, cu­korbetegeknek való ételeket főzni, ha volna elegendő igény erre és ha ellátnám ta­nácsokkal. Természetesen ad­tam tanácsokat és szakköny­veket is. — Az igények hogyan ala­kulhatnak? — Kaposváron jelenleg kétezer nyilvántartott cukor­beteg van., Egy több éves fölmérés szerint ha otthon pepecselnek, akkor több mint négyszáz forint többletki­adást jelent nekik a főzés az egészségesekhez viszonyítva. Az árak pedig azóta emel­kedtek. A cukrosok szerve­zett étkeztetése pedig jelen­leg megoldatlan. Senki sem foglalkozik ezzel. Az üzletek­ben kapható diabetikus ké­szítmények eléggé drágák, és csak kiegészítésként jók, a főétkezésekben nem segíte­nek. És egyre több lesz a cu-: korbeteg. Tíz éve a megye- székhelyen meg csak ötszá­zan voltak. .. 'Belányi Pétert és segítőjét, Latyák Józsefnét a kifőzdé­ben kerestük föl. Honnan az ötlet? Ezt tudakoltuk. A tu­lajdonos elmondta: — Néhány hónapja vettem át ezt a kifőzdét. Ügy volt, hogy édesapám is itt eszik majd, de közben kiderült, hogy ő is cukorbeteg. így ke­rültem közelebbi kapcsolatba si engedélyeken át az adó­zásig évente több mint 20 millió (!) ügyet intéznék, ami azt jelenti, hogy sok ügyfélnek évente többször is akad dolga a hivatallal. Egyáltalán nem lehet tehát közömbös: mennyire felké­szültek az előadók, milyen benyomásokkal távozik az állampolgár a tanácsházá­ról. Nem túlzás azt állítani: effajta személyes tapaszta­lataink politikai közérzetün­ket is befolyásolják. Bizonyára sokunknak van­nak személyes „élményeink” is arról, hogy milyen bosz- szantó az, amikor az ügyin­téző pontatlan, téves felvi­lágosítást ad, amikor az ak­ta éppen a hozzáértés hiá­nya miatt nem zárulhat le első fokon, újabb meg újabb fórumokon kell fog­lalkozni az üggyel. Természetesen maxima- lizmus lenne azt követelni, hogy a legkisebb tanácsnál is mindenki mindenhez ért­sen: az univerzális' ügyinté­zők korsz-aka régen lejárt. Számos területen olyan bo­nyolulttá, összetetté váltak életviszonyaink, olyan sok­rétű a jogi szabályozás, hogy lehetetlen megkívánni néhány embertől valameny- nyi előírás ismeretét. Elke­rülhetetlen a szakosodás, a specializáció, ami jelen esetben azt jelenti, hogy bi­zonyos ügyfajtákkal csak a városnál, a járásnál, ese- leg a megyénél foglalkoz­nak. De az mindenképpen jogos követelmény, hogy az emberek az alapvető eligazí­tást a hozzájuk legközelebb eső helyi tanácsnál megkap­hassák, s ügyeik többségét lehetőleg itt is intézzék el. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala nemrégiben felmé­rést készített a tanácsappa­rátus képzettségéről, iskolai végzettségéről. Megállapí­ezekkel a gondokkal. Azután úgy gondoltam, ha ilyen megoldatlan ez a kérdés, ak­kor érdemes volna belevágni valamibe. Nem titkolom, a tisztes haszon reményében főznék a cukorbetegeknek. Számításaim szerint egy ebé­det huszonnyolc forint körüli áron tudnék adni. Ez ma nem földhöz vágó összeg. — A normál ebédet huszonegy ötvenért főzi. — Igen. De még így is na­gyobb a nyereségem belőle, mint a drágább cukorbeteg diétából lenne. Viszont úgy gondolom, a sűrű filler sem megvetendő... S talán a normálból is emelkedne a forgalmam, ha a cukrosok jó híremet vinnék. Nincs tit­kom: szívesen újítok, ha nem fizetek rá. Latyákné elmondta: — Korábban is dolgoztunk már egy munkahelyen, es amikor Péter ebbe belevá­gott, eljöttem hozzá alkalma­zottnak. Mindig is újító, pró­bálkozó ember volt, ezért érdemes vele dolgozni. És ta­lán ma már nem fogadják hitetlenkedve az emberek, amikor a maszek azt mond­ja : a közhaszonért ' is tenni kivan, ha lesz ebből megfe­lelő saját haszna. Végül a szó ismét Angeli doktoré: — Folyamatos 1 tanácsadó és segítő lennék, ha a dolog beindulna. Nagy szükségét érzem. A cukorbetegek javá­ra szolgálna. Es ha így van. nekem egyre megy, hogy ál­lami vállalat vagy magán­vállalkozó segíti a gondozó, gyógyító tevékenységet. Több évtizedes próbálkozásaim, hazai es külföldi publiká­cióim után kevés külső tá­mogatást kaptam, s kapnak a magyarországi cukorbete­gek. Mindennek örülök, ami előre viszi a dolgukat. L. F. tották. hogy sok éves fejlő­dés eredményeként ma mar az ügyintézők csaknem ki­lencven szazaiéka rendelke­zik a munkakörére előírt, többnyire magas szintű ké­pesítéssel. Igaz viszont, hogy ezen belül a jogi diplomá­hoz kötött munkakörökben alacsonyabb, csak mintegy 87 százalékos a képesítettseg. Jelenleg összesen 270 jogász hiányzik a tanácsoknál, s ebből 200 ilyen státusz a járási hivataloknál és a vá­rosi tanácsoknál van. Vagyis még mindig nem elég vonzó a jogászok — főleg a fiata­lok, a frissen végzettek — számára az államigazgatási munka, s ez főleg az alsóbb szintű, tehát a helyi taná­csokat érinti érzékenyen, ahol pedig • éppen a legna­gyobb szükség lenne jól kép­zett szaikem berekre. Elgondolkoztató az is, hogy az egyetemet, főiskolát végzett tanácsi alkalmazot­tak körében igen magas a fluktuáció. Jelentősen enyhített a ta­nácsi szakember-utánpótlas gondjain az Államigazgatási Főiskola létrehozása, amely első végzett nappali évfolya­mát tavaly bocsátotta ki. Négy évvel ezelőtt megkez­dődött a korábban tanács- akadémiát végzettek kiegé­szítő képzésé is. amelynek keretében csaknem ötszázan szereztek már államigazga­tási főiskolai oklevelet. önmagában persze az a tény, hogy az ügyintéző, a tanácsi előadó zsebében fő­iskolai oklevél van. meg nem feltétlenül jelent gyor­sabb, szakszerűbb felvilágo­sítást, intézkedést. Ahhoz, hogy valóban szocialista közhivatalnokok üljenek az íróasztal másik oldalán, bi­zony még jócskán szükség van nevelésre, szemlélet- formálásra is. Hiába tudja ugyanis az előadó kiválóan a gyámügyre vagy a sza­bálysértések intézésére vo­natkozó előírásokat, ha nem érzi, hogy ő egyszersmind politikai munkát is végez. Hívatása, hogy az állampol­gárok szolgálatában tevé­kenykedjen, az aktak mögött lássa meg az embereket is. Hiszen hivatali munkáját a választópolgárok megbízá­sából létrejött tanács nevé­ben végzi. S ezt a bizalmat eljátszani sokkal könnyebb, mint megtartani, elmélyíte­ni. Deák András Az igazgató büszkén mu­tatott a függönnyel elkerí­tett fülkékre. Titokzatos fé­nyek viliództak belülről. Amikor elhúzták az égjük függönyt, elénk tárult a na­gyon felelősségteljes munka színtere. A hegesztő eppen letette a védőálarcot, maga mellé helyezte az appará­tust, s nagyon figyelmesen nézegette, mint sikerült a hegesztés az alkatrészen. Ez fölidézte bennem egy régebbi látogatásomat a Mezőgép mernyei gyáregy­ségében. Az egyik hegesztő­ről. Magyar Lajosról írtam akkor. Azóta is rendszere­sen találkozunk, hiszen te­vékeny közéleti ember, a dolgozótársait képviseli az SZMT elnökségében. Na­gyon tetszett az alapossága, a fölkészültsége, amikor el magyarázta nekem, miért fontos, hogy ne legyen hiba az exportra kerülő gépek alkatrészeiben. — Nézze, én csak olyat, adok ki a kezem alól, ami jó minőségű. Gyakran hallom ezt má­soktól is az üzemekben. Egy­szer valaki fölemlítette, hogy szükség van a külön­féle versenyekre, ahol esz­tergályosok, traktorosok, kőművesek, villanyszerelők, húsipari munkások merik össze, mit tudnak. Ez azon­ban mégiscsak kirakat, sok­kal fontosabb, hogy a hét mindem napjan versenyezze­Menii cukorbetegeknek Közhasznú ötlet A tisztes haszon reményében Fényvisszaverő iskolatáska Balatonújlaki tervek Hagyomány, hogy' a Hori­zont Áfész minden evben egy-egy alkalommal kiállítá­son mutatja be különböző termékeit a kereskedelem­nek. A napokban ismét Bu­dapesten került erre sor. A szövetkezet Somogybán. Ba- latonújlakon levő üzemének régebbi es új gyártmányait is bemutatták. — Harmincketíele termek­kel szerepeltünk, köztük több újdonsággal. Főként iskola­szereket készítünk. Köztük elsősorban is orkánanyagoól készülő, tény vissza verő vei el­látott iskolatáskánk aratott sikert, amelynek legnagyobb előnye, hogy mindössze 12 dekas es az ára is elfogadha­tó. Több színben készítünk műbőr iskolatáskákat, óvo­dásoknak apró táskákat, toll­tartókat es más tanszereket. Oltvári Tioor üzem-, illet­ve üzemagvezeiő elégedett a kiállítással, annak sikerével, de első félévi eredményükkel mar nem. Éppen látogatá­sunk napjan tájékoztatta a művezetőket, csoportvezető­ket az első hat hónapról, s arra készült, hogy összehívja tanácskozásra a szocialista brigádvezetőket.' — Másfél milliós lemara­dásunk van. Ezek a táskák nagyon munkaigényesek, részben géppel, részben pe­dig kézi munkával készül­nek. A munka betanulása sok időt elvett, a lemaradást még ebben a negyedévben pótol­nunk kell, hogy teljesíteni tudjuk éves tervünket. Bízom brigádjainkban, ed­dig is bizonyították, hogy mindenkor lehet rajuk szá­mítani. A brigádmozgalom eddigi eredményeit jelzi, hogy a kis, mindössze 120 embert foglal­koztató üzemben öt szocialis­ta brigád tevékenykedik, s közülük kettő: a Petőfi es a Salvador már aranykoszorús. A dolgozók többsége hely­beli, illetve a szomszédos községekből járnak ide. Ám, ha üzemükért vagy más cé­lokért kell önzetlenül dolgoz­ni, készségesen cselekszenek. Tavaly a mozgássérültek barcsi óvodájáért vállaltak két kommunista műszakot. Az örégek napközijét, több iskolát, óvodát pártfogolnak, a gyerekek részére hulladék­ból iskolaszereket készítenék, így például segítik a kapos­vári Gyermek- es Ifjúságvé­dő Intézetet, a fonyódi neve­lőotthont és más iskolákat. Az üzemvezető adatokat sorol. Koránban igen nagy volt a kereslet a diplorhata- taska iránt, de most új ter­meket keliett keresni helyet­te. így leitek rá a már em­lített iskolatáskákra. Ebből eddig ’i-o-oO darabot adlak at a kereskedelemnek, s még la ezret készítenek. Üj termékük még az Ofoiért lőszere gyártott lo­tos, valamint a Csepel Mü­veknek készülő műszertáska. Tervezik szerszámtáska gyár­tását. Eikeszüit egy műanyag bebielöke mintapéldánya, ez a csecsemők etetéséhez kivá­lóan alkalmas. Százezer számra gyártanak füzet- es könyvborítót, hatféle tolltar­tót, irattartókat, hogy telje­síthessék 48 milliós tervüket. E2 6 millióval magasabb a tavalyinál. Összesen több mint 52ö féle termékük van, s ezt az igények szerint meg. tovább kívánják bővíteni. Tizenegy esztendeje, 21 emberrel kezdte a munkát a Horizont Áfész balatonújlaki üzeme. Oltvári Tibor nyolc eve irányítja az üzemet, s akkor tí,5 milliós volt a ter­melés. E feladata mellett ó látja el a községi pártszervé- zet titkári tisztségét. — Üzemünkben csak egy pártcsoport van, hat kom­munistával, arra is gondot fordítunk, hogy erősítjük so­rainkat jól dolgozo fiatalok­kal. A napokban vettük fól Popp Manat, aki itt munka­helyen, s a balatonújlaki KiöZ-szervezet titkarhelyet- teseaem is eredményesen vé­gezte munkáját. Az ősztől egyéves bentlakásos partis- kolára megy. Szükség lesz ra, hogy segíteni tudjon társai, a fiatalok, tudatának formálá­sában, munkássá való neve­lésükben, üzemünkért érzést felelősségük erősítésében. Minderre nagy szükség van. A Horizont afesz bala­tonit j laki üzeme a korábbi gyakorlattól eltérően nem budapesti központjukon ke­resztül, hanem önállóan kül­di a megrendelőknek a ter­mékeket. Naponta 80—100 csomagot adnak föl a postá­ra. Ez a szövetkezetnek évi 200 ezer forint költségmegta­karítást jelent. Szalai László Érettségizett vájárok — Masíel ev alatt szerez­hetnek vájár szakkepesitest az érettségizett fiatalok a komloi Csizmadia Gyula Ipa­ri Szakmunkásképző Intézet­ben. ahol az új tanévtől a középiskolát végzett jelent­kezők számára is indítanak vájártanuló osztályt. Az érettségizett vájárok fontos szerepet kapnak a mecseki szenmedence feketeszén-bá­nyászatának intenzív fejlesz­tését célzó liasz-program megvalósításában: uj gepek, korszerű bányaművelési módszerek bevezetése es al­kalmazása vár rájuk. SOMOGYI NÉPLAP Verseny — mindennap nek egymással a szakembe­rek, Ennek a gyümölcse ugyanis a termék jobb mi­nősége lehet, sőt ennek re­vén az értékesítés köny- nyebbsége. Az igazi munkások min­dig büszkék arra, amit a két kezükkel teremtenek. Mindenkinek a rangjai nö­veli, ha aranykezű, kitűnő­en ért a gepekhez. Ezt ta­pasztaltam például az Ép­géb barcsi gyárában, ami­kor megismerkedtem a szer­számkészítők munkájával. Az egyik munkásról írtam, s íényképészkollegam szere­tett volna minél jobb be­állítást. A riportalany a fú­rógép mellől az ő kérésére átment az esztergapad mel­lé, s ott készült róla a portré. A többi szerszámké­szítő mosolyogva nézte az egészet, mígnem az egyikük megjegyezte: — Mind,egy' ám, hol fo­tózzák a Pistát ... ö min­den gépen tud dolgozni, mindenhez ért. Sohasem felejtem el egy' cukorgyári n.vugdijas ..di­csekvését". Köztudott, hogy sok munkásdinasztia van minden űzerirészben. Ez az ismerősöm elcsukló hangon mondta az Édosz művelődési házban tartott gyűles szüne­teben. — Nagy'on büszke vagyok rá. hogy az én fiam főzi a legjobb cukrot! Emlékeze­tesek az eiektroncsögyan szakmunkás szaval te, ahogy a sík- es palástköszörű kü­lönbséget magyarázta: A palást-köszörűn hengeres da­rabokat munkálunk meg. Itt mások a mozgások. Ez szakmai szempontból sokat jelent nekem, Ezredpontos- sagu a munka. Szerintem legalább jó másfél évre van szükségem, amíg majd kez­dem érezni a gépet. Addig bizony sokat kell fejlődnöm. Szerencsémre az egyik idős szakmunkás sokat segít. A jo munkást az igényes­ség jellemzi. Az természe­tes. hogy kötelessége min­den munkát elvégezni, azon­ban tud különbséget tenni a rutin feladat és a szakmai remeklést igénylő megbíza­tás között. Beszeltem mar erről kováccsal es vegyész- laboránssal, betanított munkással és több szakmá­hoz értő szakival. A ruhagyár egyik fiatal munkása egyszer azzal bú­csúzott tőlem. — Sokan azt hiszik, hogy mi. akik a szalag mellett ülünk, nem törődünk azzal, amit csinálunk. Ez nagy té­vedés .... Különösen a fia­talok szeretnének bizonyí­tani. Szinte vágyunk az­után, hogy minél szebb munkákat bízzanak ránk ,. . Kitűnő hajtóerő minden­hol a szakmai igényesség. Eire lehet építeni, s többet lehet tenni a kiaknázásáért. Lajos Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom