Somogyi Néplap, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-18 / 167. szám

VILÁG P R Ol E T Á-R J A !,. E G Y E S U L J E T E K1 ■U A/a: 1,40 Ft SOMOGYI1®1" AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVin. évfolyam, 167. siém 1982. július 18., vasárnap Növekedés és életszínvonal Amikor a hetvenes évek második felében Magyaror­szágon is nyilvánvalóvá vált, hogy nein lehet fenntartani a gazdasági növekedés addigi viszonylag gyors ütemét, gaz­dasági rendszerünk irányítói­nak több alapvető problémá­val kellett szembe nézniük. Talán a legfontosabb kérdés az volt, hogy stagnáló, vagy - lassan növekedő gazdaság esetén szinten lehet-e tartani a fogyasztást, vagy pedig el­kerülhetetlen a visszaesés? A gazdasági növekedés üte­me es az életszínvonal ala­kulása szorosan összefügg. A gazdaság teijcsitöképesSege. a nemzeti jövedelem bővülése szabja meg, hogy milyen esz­közeink v annaa a felhalmo­zás, a fogyasztás finanszírozá­sára, a kúisö kötelezettségek teljesítésére. Ha a korábbiak­nál kisebb mértékben bővül a nemzeti jövedelem, akkor be­szűkülnek a források, s a ki­adásokat többnyire vissza kell fogni. Magyarországon elsősorban a nemzeti jövedelem belső felhasználását lehetett csök­kenteni, hiszen ellenkező esetben tovább romlott volna az amúgy sem túl kedvező külgazdasági egyensúly. Ig.v azonban nem sok lehetősége maradt a gazdaságirányítás­nak. Ha az életszínvonalat szinten, akarjuk tartani, ak­kor nincs más megoldás, mint a felhalmozás korlátozása, a beruházások visszafogása. Az 1919-es pályamódosítás során ezt az utat választot­ták. A külgazdasági egyen­súly javítása mellett elsősor­ban azt tűzték ki célul, hogy fenntartsák, illetve kis mér­tékben növeljék az addigi fo­gyasztási színvonalat, és a le­hetőségeknek megfelelően ja­vítsák az életkörülményeket. Ez a törekvés az elmúlt több mint három esztendő során kétségkívül eredményes volt, az ötnapos munkahét beveze­tése. a szabadságrendszer korszerűsítése és egyéb in­tézkedések pedig nehéz kö­rülmények között is elősegí­tették a társadalmi közérzet javulását. A szűkös anyagi keretek el­lenére bővültek a társadalmi juttatások. Jelenleg a nemze­ti jövedelem több mint 25 százalékát fordítják ilyen célra. Mindezek hatására a lakosság reáljövedelme — ha igencsak mérsékelten is —, oo emelkedett. A társadalmi jut­tatások nagysága idén várha­tóan meghaladja a 110 mil­liárd forintot. A természetbe­ni juttatások közül a legna­gyobb összeget az oktatásra, az egészségügyi ellátásra, a pé zbeni juttatások közül pe­dig a nyugdíjakra és a csalá­di pótlékra fordítják. Az el­múlt esztendőben a gyermek­nevelés családi költségeihez több mint 20 milliárd forint­tal járult hozzá a társadalom; ennyit fizettek ki családi pót­lékra, gyermekgondozási se­gélyre, továbbá óvodák, böl­csődék fenntartására. Mindezek eredményeként az eddig elért életszínvonal a nemzetközi összehasonlítást is állja. Magyarországon jelen­leg többe-kevésbé kielégítő az áruellátás, a lakásgazdálko­dás korszerűsítésével, a cse­rek egyszer úsitescvel várha­tóan javulnak a lakáshoz ju­tás, a családalapítás és a gyermekvállalás feltételei is. Ugyanakkor természetesen az is igaz, hogy csupán az od­úig e.tit életszínvonal megőr­zése nem eppen a legbizta­tóbb perspektíva. Főleg azért, mert ezt megelőzően hossza eveken át a gyors fejlődés volt a jellemző. A jelenlegi körülmények között azonban — figyelembe véve a gazda­ság teljesítőképességét — er­re nincs lehetőség, Ráadásul a gazdálkodási teltételek is töiyamatosan változnak. Az elmúlt három év során ugyan javult a népgazdaság külke­reskedelmi mérlege, gyakor­latilag sikerűit megteremteni a nem rubel elszámolású ex­port, illetve import egyen­súlyát, de.. Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán a külke­reskedelmi miniszter így fo­galmazott: „Kuigazuasági gondjaink ma nagyouöaa, mint az etniúit két évtizedben bármikor. A nemzetközi poli­tikai légkör romlása, a to­nes világgazdaság elhúzódó válsága renakíviii nehezítette gazdasági kapcsolataink bőví- téséí."'A feszültebbé vált kül­gazdasági helyzet miatt ma­gasra szöktek a felvehető nemzetközi hitelek kamatai és megszakadt a hitelek normá­lis aramlasa. Így ma már nem elég a kdíkeresiiedeimi forga­lom egyensúlyban tartasa, hanem az exportnak a kül­földről felvett hitelek törlesz­tésére, a kamatok fizetésére is fedezetet kell nyújtania. Ügy is mondhatni: fel van adva a lecke. S ha nem sike­rül keiio mértékben növelni a gazdaságos exportot? Eenn- tartható-e egy »italában a nö­vekedés eddigi mérsékelt üte­me, s ami a lakosság minden rétegét ennél jobban érdekli: megorizhetjuk-e eddigi élet­színvonalunkat? Ma még megválaszolatlan kérdések ezek. Mindenesetre sürgőssé vált korábbi törekvéseink megvalósítása: az aktívabb külkereskedelem, az éssze­rűbb importfelhasználás, az anyag- és energiatakarékos­ság. a gazdaságosan exportál­ható termékek gyártásának gyors ütemű növelése, egészé­ben véve pedig a megfontol­tabb, körültekintőbb es min­denekelőtt a takarékosabb gazdálkodás elősegítése. Ezek alapvető feltétele a kezdeményezőkészség érvény­re juttatása. Talán ezen a té­ren a legnagyobbak lehetősé­geink, túl azon, hogy a közel­múltban történt előrelépés. A kisvállalkozásokban, gazdasá­gi munkaközösségekben — melyek száma nemcsak a vendéglátásban, a személy­szállításban, hanem az ipar­ban is szaporodik — már ter­mészetes, hogy a résztvevők egész tevékenységükért koc­kázatot vállalnak. Az egyéni felelősségvállalást erősítheti, ha sikerül a vállalatoknál és a szövetkezeteknél is érvény­re juttatni a munka szerinti elosztást a bérezésben, a ju­talmazásban. Ez ugyanis lehe­tővé tenné, hogy akik haj­landók jobban és többet dol­gozni. akik képesek nagyobb és minőségileg jobb teljesít­ményre, azok többel keresse­nek, jobban éljenek. Es ez nem mond ellent annak, hogy az életszínvonal — az orszá­gos átlagot tekintve — nem emelkedik. . A nagy csata évfordulóján 99 Ünnepség Yelgográdban Koszorúzás! ünnepségeket tartottak szombaton Vol- gográdban a hősi emlékmű­veknél, s találkozót tartottak az egykori frontharcosok ab­ból az, alkalomból, hogy negyven évvel ezelőtt. 1942. július 17-én kezdődött meg Elutazott hazánkból Hertha Firnberg Tegnap elutazott hazánk­ból dr. Hertha Firnberg osztrák tudományos és ku­tatási miniszter, aki Kö- peczi Béla művelődési mi­niszter, meghívására delegá­ció élén három napot töltött Budapesten. A miniszterek tárgyaltak a két ország fel­sőoktatási és közgyűjtemé­nyi kapcsolatainak helyzeté­ről és fejlesztéséről. Megállapodtak abban, hogy aláírásra előkészítik az egyetemi diplomák és tudo­mányos fokozatok egyenér­tékűségének kölcsönös elis­meréséről szóló szerződést, valamint aláírták a magyar —osztrák érettségi bizonyít­ványok egyenértékűségére vonatkozó megállapodást. a Nagy Honvédő Háború legnagyobb ütközete, a sztá­lingrádi csata. Paulus tábornok ' vezetésé­vel a hitleri fasiszta hadse­reg negyedmillió katonája tört a Volga felé. Az első véres ütközetet a város vé­delmében meg Sztálingrád­tól mintegy 150 kilométerre vívták meg negyven évvel ezelőtt ezen a napon. A négyhónapos ostrom 700 ezer katonájába került a hitleri hadvezetésnek. Az évfordulóin ezrek ke­restek fel a csata egykori ne­vezetes pontjait PilSICS megállás, éjjel nappal három műszakban üzemel a szárító Hetesen. A szabad szombat tegnap sokaknak megszokott hétköznapot jelentett. Riportunk a 3. oldalon ezek­ről a sokakról szól. Étiét ő szokások Szombati kereskedelmi körkép A vásárlási szokásokról érdekes volna átfogó fölmé­rést készíteni. Ezt mondták a kaposvári kereskedők is, akiket tegnap a szombati forgalomról kérdeztünk. Ko­moly és általánosítható kö­vetkeztetésekre egy nap „gyorsfényképe” alkalmat­lan, ám mégis jelez néhány dolgot. Az északnyugati város­részben Kaposváron jelentős bevételről adott hírt néhány kereskedő. A Zselic áruház ajándékosztályán fél nap alatt egy teljes napi átlagos bevétel került a kasszába. Elsősorban annak tudják be ezt, hogy szombaton zárva van az Ofolért üzlet és így csak a Zselicben kaphatók fotócikkek. Most a tanszer­vásár is segítette az eladni kívánókat. A műszaki osz­tály kereskedői szintén nem Aratási ügyeletek Tegnap húsz tsz kért alkatrészt Már javában tart az ara­tás, ám munka nemcsak a földeken akad. A mezőgaz­dasági nagy hajrát rendsze­res ügyelettel segítik a vál­lalatok. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat ka­posvári központjában Mé­száros László tartott tegnap ügyeletet, őt kérdeztük a szombati forgalomról. — A nagymalomban há­rom átvevő vonal üzemel, kapacitásuk 120 tonna órán­ként, és 23 ezer tonnás si­lót táplálnak. Péntekig 5300, tegnap pedig — a szennai tsz-től — 850 tonna étkezési búza érkezett. A kaposvári körzeti üzemben 11 raktár van, eddig összesen 21 ezer tonnát szállítottak oda. — Mikor tartanak ügyele­tet? — Hétköznap 6.30-tól munkakezdésig és a munka­idő végétől 19.30-ig. Szom­baton 8-tól 17 óráig, vasár­nap 8—13 óra között. Az Agrokernél Kovács Lajosné vette fel az alkat- reszrendelést. — Húsz tsz keresett meg bennünket, a kérések több­ségét ki tudtuk elégíteni. Az sem gond. ha valami nincs éppen raktáron, ilyenkor a környező megyék Agroker ügyeletét keressük meg, s ők. azonnal kiszolgálnak. Tegnap például Budapestről kértünk alkatrészt, amely 24 órán belül megérkezik. — Milyen gépekhez kell alkatrész ? — Valamennyi rendelés az E—16-os kombájnhoz szólt. Egyébként bármire szükség van, vasárnap 7-től 13 óráig is megtalálnak berniünkéit a gazdaságok. hiába dolgoztak szombaton. Ugyanekkor itt a ruházati cikkeket árusítók unatkoz­tak. Az élelmiszerosztály magas, szintén hétköznapi forgalommal gyarapította a bevételt délig, A szomszédos északnyuga­ti ABC-áruházból ugyancsak tömegről és nagy bevételről kaptunk híreket. A lakóte­lepi emberek tehát szomba­ton rohamozzák meg a bol­tokat, ám ruhára ilyenkor nem költenek. A Somogy áruház és a szomszédos csemege ABC forgalma csekély volt teg­nap., A belvárosi em­berek tehát szombaton el­tűnnek a boltokból. A Csíbi áruházat „szon­dáztuk” még, lévén az egyet­len gyerekruha sízaküzlet. vonzáskörzete tehát az egész város. Ezen a szombaton — csakúgy mint máskor — hétvégén közepes volt a be­vételük. A kereskedők vevőkörük ismeretében elmondták: a vásárlása szokások rétegen­ként különböző módon, sót ellentétesen tértek el a sza­bad szombatok és egyéb új­donságok hatására a koráb­ban megszokottól. Késő délután a kispadon — Jó itt az árnyékban, cu­dar meleg volt ma me­gint!... Azt hitlem leper­zseli a nap a hátamról a ruhát. De hát nem halogat­hattam, muszáj volt megka­pálni a kertben azt a kis paprikát. Mert a gaz, az tud nőni! Haj, de mennyire! Az öregem meg olyan, hogy mindent megcsinál, de egyetlen dolgot nem állhat, az a kapálás. Ilyen volt vi- lágéletében! Kinn pücsköré- szett az is. Mert az idén, amit ezek a krumplibogarak csinálnák — az elmondha­tatlan. Nem lehet eleget ha­dakozni ellenük. De ha egy­szer mór az ember elrakta azt a kis krumplit, azt akar­ja, legyen is belőle valami. Ami nekünk kell, megte­rem itt a kertben. Sőt még a gyerekeknek is jut egy kis ez, egy kis az. Persze dolog az van vele — de anélkül hogyan is lehetne az em­ber'!! Tudja, lelkem, aki megszokta a munkát, abban nőit fel, a 1 vérévé vált — nem nyughatik az öreg nap­jaiban sem. Sokszor harag­szik ram a lányom, hogy miért kell. mama, miauiig csöszmörögni, miért nem tud egy kicsit nyugton ma­radni? Talán igaza is van. De hát hiába ... Nem tudom elnézni, ha gazos kert, vagy nincs összeseperve az udvar. Az ördög tudja, mindig jön valami az eszembe, amit meg kell csinálni. Pedig nézze, milyen a lá­bam. Nagyon tudnak ,ám fájni ezek a rossz erek! Ilyenkor alkonyat-tájt, bi­zony jól esik egy kicsit le­ülni a kis padra ... A múlt­kor javította meg az öre­gem, mert ezt is kikezdte az idő foga. Mondtam, csi­nálj vele, papa valamit, mert hova üljek, ha egészen összerogyik az istenadta. — Valamikor, az én időm­ben volt itt minden ház előtt egy kis pad. Ott pihent az ember, meg ott tudott meg mindent ami a faluban történt. Sót még azt is. ami meg sem történt!... Most mar — nézze — elkoptak a padok. A cifra, új házak előtt sehol sincs. Pedig mi­lyen jó itt az árnyékban! Nem igaz? F.n már nem tudnék meglenni nélküle — no ezért Us mondtam a pa­pának, csináljon vele vala­mit. Valahogy hozzátartozik a napomhoz ez az alkonyt szusszanás. Ha többet nem, legalább egy-két szót mindig tudok valakivel váltani. Meg szeretek elnézelódni. Hát nem érdekes az ember? Mindig ugyanazt látom — és mégis ide kell ülni minden este. Az az asszony, ott a biciklin, brigadéros a téesz- ben. Igen derék, talpraesett, négy gyereket nevel egye­dül, de nem sok olyan nap van, hogy ne menne dolgoz­ni... Na, végeztetek az uborkával, Mariska? ... Lát­ja, így aztán mindenről tu­dok. Én magam mar jó ide­je nem tudok menni, de sze­retem figyelemmel kisérni, hogy állnak... — Már indulni készül? Ráér még! A félhetessel utazik, nem? Van még ak­kor idő! Nehezen akar eny­hülni, még mindig igen me­leg van. Ügy látszik, az öregem is hűsíti magát egy pohár sörrel. A boltba ment egy kis kenyérért, meg te­jért. Már régóta üres az is­tálló — pedig de sok kanna tejet megfejtem! Nem bí­runk mi már a tehénnel. Az öregem ilyenkor megiszik egy sört, ö meg ott szeret egy kicsit beszélgetni. Ezért vállalja magára szívesen a vásárlást... így van. Így él­degélünk csendben. Nem volt soha mulatós ember, nem is bánom tőle azt a po­hár sört. Kell annyi a fér­fiembernek. Megszolgálta. Sokat dolgozott az is életé­ben.... — Hess, te! Hát nem ki­szöktek ezek a csirkék a vi­rágos udvarba? Még a vé­gén kikaparják a virága­imat! A hét végén néhányat levágok, jönnek haza a lá­nyoméit, az unokámnak mindene a rántott csirke. Jobbára miatta nevélem őket. Szeretem, ha itt van­nak, még a ház levegője is más lesz. Bár sűrűbben jönnének! — Na, látom ballag haza­felé az öregem. Megyek én is megetetem a csirkéket, aztán ha elültek, egy kicsit rendezem a baromfiudvart. Csak elindulni nehéz, igen hasogatnak a lábamban ezek a rossz erek. Lehet, hogy az éjjel megjön az eső. Aztán ha erre jár, ne kerüljön cl! így alkonyattájt, mindig megtalál itt a kispadon __ V örös MárU

Next

/
Oldalképek
Tartalom