Somogyi Néplap, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-18 / 167. szám
VILÁG P R Ol E T Á-R J A !,. E G Y E S U L J E T E K1 ■U A/a: 1,40 Ft SOMOGYI1®1" AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVin. évfolyam, 167. siém 1982. július 18., vasárnap Növekedés és életszínvonal Amikor a hetvenes évek második felében Magyarországon is nyilvánvalóvá vált, hogy nein lehet fenntartani a gazdasági növekedés addigi viszonylag gyors ütemét, gazdasági rendszerünk irányítóinak több alapvető problémával kellett szembe nézniük. Talán a legfontosabb kérdés az volt, hogy stagnáló, vagy - lassan növekedő gazdaság esetén szinten lehet-e tartani a fogyasztást, vagy pedig elkerülhetetlen a visszaesés? A gazdasági növekedés üteme es az életszínvonal alakulása szorosan összefügg. A gazdaság teijcsitöképesSege. a nemzeti jövedelem bővülése szabja meg, hogy milyen eszközeink v annaa a felhalmozás, a fogyasztás finanszírozására, a kúisö kötelezettségek teljesítésére. Ha a korábbiaknál kisebb mértékben bővül a nemzeti jövedelem, akkor beszűkülnek a források, s a kiadásokat többnyire vissza kell fogni. Magyarországon elsősorban a nemzeti jövedelem belső felhasználását lehetett csökkenteni, hiszen ellenkező esetben tovább romlott volna az amúgy sem túl kedvező külgazdasági egyensúly. Ig.v azonban nem sok lehetősége maradt a gazdaságirányításnak. Ha az életszínvonalat szinten, akarjuk tartani, akkor nincs más megoldás, mint a felhalmozás korlátozása, a beruházások visszafogása. Az 1919-es pályamódosítás során ezt az utat választották. A külgazdasági egyensúly javítása mellett elsősorban azt tűzték ki célul, hogy fenntartsák, illetve kis mértékben növeljék az addigi fogyasztási színvonalat, és a lehetőségeknek megfelelően javítsák az életkörülményeket. Ez a törekvés az elmúlt több mint három esztendő során kétségkívül eredményes volt, az ötnapos munkahét bevezetése. a szabadságrendszer korszerűsítése és egyéb intézkedések pedig nehéz körülmények között is elősegítették a társadalmi közérzet javulását. A szűkös anyagi keretek ellenére bővültek a társadalmi juttatások. Jelenleg a nemzeti jövedelem több mint 25 százalékát fordítják ilyen célra. Mindezek hatására a lakosság reáljövedelme — ha igencsak mérsékelten is —, oo emelkedett. A társadalmi juttatások nagysága idén várhatóan meghaladja a 110 milliárd forintot. A természetbeni juttatások közül a legnagyobb összeget az oktatásra, az egészségügyi ellátásra, a pé zbeni juttatások közül pedig a nyugdíjakra és a családi pótlékra fordítják. Az elmúlt esztendőben a gyermeknevelés családi költségeihez több mint 20 milliárd forinttal járult hozzá a társadalom; ennyit fizettek ki családi pótlékra, gyermekgondozási segélyre, továbbá óvodák, bölcsődék fenntartására. Mindezek eredményeként az eddig elért életszínvonal a nemzetközi összehasonlítást is állja. Magyarországon jelenleg többe-kevésbé kielégítő az áruellátás, a lakásgazdálkodás korszerűsítésével, a cserek egyszer úsitescvel várhatóan javulnak a lakáshoz jutás, a családalapítás és a gyermekvállalás feltételei is. Ugyanakkor természetesen az is igaz, hogy csupán az odúig e.tit életszínvonal megőrzése nem eppen a legbiztatóbb perspektíva. Főleg azért, mert ezt megelőzően hossza eveken át a gyors fejlődés volt a jellemző. A jelenlegi körülmények között azonban — figyelembe véve a gazdaság teljesítőképességét — erre nincs lehetőség, Ráadásul a gazdálkodási teltételek is töiyamatosan változnak. Az elmúlt három év során ugyan javult a népgazdaság külkereskedelmi mérlege, gyakorlatilag sikerűit megteremteni a nem rubel elszámolású export, illetve import egyensúlyát, de.. Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán a külkereskedelmi miniszter így fogalmazott: „Kuigazuasági gondjaink ma nagyouöaa, mint az etniúit két évtizedben bármikor. A nemzetközi politikai légkör romlása, a tones világgazdaság elhúzódó válsága renakíviii nehezítette gazdasági kapcsolataink bőví- téséí."'A feszültebbé vált külgazdasági helyzet miatt magasra szöktek a felvehető nemzetközi hitelek kamatai és megszakadt a hitelek normális aramlasa. Így ma már nem elég a kdíkeresiiedeimi forgalom egyensúlyban tartasa, hanem az exportnak a külföldről felvett hitelek törlesztésére, a kamatok fizetésére is fedezetet kell nyújtania. Ügy is mondhatni: fel van adva a lecke. S ha nem sikerül keiio mértékben növelni a gazdaságos exportot? Eenn- tartható-e egy »italában a növekedés eddigi mérsékelt üteme, s ami a lakosság minden rétegét ennél jobban érdekli: megorizhetjuk-e eddigi életszínvonalunkat? Ma még megválaszolatlan kérdések ezek. Mindenesetre sürgőssé vált korábbi törekvéseink megvalósítása: az aktívabb külkereskedelem, az ésszerűbb importfelhasználás, az anyag- és energiatakarékosság. a gazdaságosan exportálható termékek gyártásának gyors ütemű növelése, egészében véve pedig a megfontoltabb, körültekintőbb es mindenekelőtt a takarékosabb gazdálkodás elősegítése. Ezek alapvető feltétele a kezdeményezőkészség érvényre juttatása. Talán ezen a téren a legnagyobbak lehetőségeink, túl azon, hogy a közelmúltban történt előrelépés. A kisvállalkozásokban, gazdasági munkaközösségekben — melyek száma nemcsak a vendéglátásban, a személyszállításban, hanem az iparban is szaporodik — már természetes, hogy a résztvevők egész tevékenységükért kockázatot vállalnak. Az egyéni felelősségvállalást erősítheti, ha sikerül a vállalatoknál és a szövetkezeteknél is érvényre juttatni a munka szerinti elosztást a bérezésben, a jutalmazásban. Ez ugyanis lehetővé tenné, hogy akik hajlandók jobban és többet dolgozni. akik képesek nagyobb és minőségileg jobb teljesítményre, azok többel keressenek, jobban éljenek. Es ez nem mond ellent annak, hogy az életszínvonal — az országos átlagot tekintve — nem emelkedik. . A nagy csata évfordulóján 99 Ünnepség Yelgográdban Koszorúzás! ünnepségeket tartottak szombaton Vol- gográdban a hősi emlékműveknél, s találkozót tartottak az egykori frontharcosok abból az, alkalomból, hogy negyven évvel ezelőtt. 1942. július 17-én kezdődött meg Elutazott hazánkból Hertha Firnberg Tegnap elutazott hazánkból dr. Hertha Firnberg osztrák tudományos és kutatási miniszter, aki Kö- peczi Béla művelődési miniszter, meghívására delegáció élén három napot töltött Budapesten. A miniszterek tárgyaltak a két ország felsőoktatási és közgyűjteményi kapcsolatainak helyzetéről és fejlesztéséről. Megállapodtak abban, hogy aláírásra előkészítik az egyetemi diplomák és tudományos fokozatok egyenértékűségének kölcsönös elismeréséről szóló szerződést, valamint aláírták a magyar —osztrák érettségi bizonyítványok egyenértékűségére vonatkozó megállapodást. a Nagy Honvédő Háború legnagyobb ütközete, a sztálingrádi csata. Paulus tábornok ' vezetésével a hitleri fasiszta hadsereg negyedmillió katonája tört a Volga felé. Az első véres ütközetet a város védelmében meg Sztálingrádtól mintegy 150 kilométerre vívták meg negyven évvel ezelőtt ezen a napon. A négyhónapos ostrom 700 ezer katonájába került a hitleri hadvezetésnek. Az évfordulóin ezrek kerestek fel a csata egykori nevezetes pontjait PilSICS megállás, éjjel nappal három műszakban üzemel a szárító Hetesen. A szabad szombat tegnap sokaknak megszokott hétköznapot jelentett. Riportunk a 3. oldalon ezekről a sokakról szól. Étiét ő szokások Szombati kereskedelmi körkép A vásárlási szokásokról érdekes volna átfogó fölmérést készíteni. Ezt mondták a kaposvári kereskedők is, akiket tegnap a szombati forgalomról kérdeztünk. Komoly és általánosítható következtetésekre egy nap „gyorsfényképe” alkalmatlan, ám mégis jelez néhány dolgot. Az északnyugati városrészben Kaposváron jelentős bevételről adott hírt néhány kereskedő. A Zselic áruház ajándékosztályán fél nap alatt egy teljes napi átlagos bevétel került a kasszába. Elsősorban annak tudják be ezt, hogy szombaton zárva van az Ofolért üzlet és így csak a Zselicben kaphatók fotócikkek. Most a tanszervásár is segítette az eladni kívánókat. A műszaki osztály kereskedői szintén nem Aratási ügyeletek Tegnap húsz tsz kért alkatrészt Már javában tart az aratás, ám munka nemcsak a földeken akad. A mezőgazdasági nagy hajrát rendszeres ügyelettel segítik a vállalatok. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kaposvári központjában Mészáros László tartott tegnap ügyeletet, őt kérdeztük a szombati forgalomról. — A nagymalomban három átvevő vonal üzemel, kapacitásuk 120 tonna óránként, és 23 ezer tonnás silót táplálnak. Péntekig 5300, tegnap pedig — a szennai tsz-től — 850 tonna étkezési búza érkezett. A kaposvári körzeti üzemben 11 raktár van, eddig összesen 21 ezer tonnát szállítottak oda. — Mikor tartanak ügyeletet? — Hétköznap 6.30-tól munkakezdésig és a munkaidő végétől 19.30-ig. Szombaton 8-tól 17 óráig, vasárnap 8—13 óra között. Az Agrokernél Kovács Lajosné vette fel az alkat- reszrendelést. — Húsz tsz keresett meg bennünket, a kérések többségét ki tudtuk elégíteni. Az sem gond. ha valami nincs éppen raktáron, ilyenkor a környező megyék Agroker ügyeletét keressük meg, s ők. azonnal kiszolgálnak. Tegnap például Budapestről kértünk alkatrészt, amely 24 órán belül megérkezik. — Milyen gépekhez kell alkatrész ? — Valamennyi rendelés az E—16-os kombájnhoz szólt. Egyébként bármire szükség van, vasárnap 7-től 13 óráig is megtalálnak berniünkéit a gazdaságok. hiába dolgoztak szombaton. Ugyanekkor itt a ruházati cikkeket árusítók unatkoztak. Az élelmiszerosztály magas, szintén hétköznapi forgalommal gyarapította a bevételt délig, A szomszédos északnyugati ABC-áruházból ugyancsak tömegről és nagy bevételről kaptunk híreket. A lakótelepi emberek tehát szombaton rohamozzák meg a boltokat, ám ruhára ilyenkor nem költenek. A Somogy áruház és a szomszédos csemege ABC forgalma csekély volt tegnap., A belvárosi emberek tehát szombaton eltűnnek a boltokból. A Csíbi áruházat „szondáztuk” még, lévén az egyetlen gyerekruha sízaküzlet. vonzáskörzete tehát az egész város. Ezen a szombaton — csakúgy mint máskor — hétvégén közepes volt a bevételük. A kereskedők vevőkörük ismeretében elmondták: a vásárlása szokások rétegenként különböző módon, sót ellentétesen tértek el a szabad szombatok és egyéb újdonságok hatására a korábban megszokottól. Késő délután a kispadon — Jó itt az árnyékban, cudar meleg volt ma megint!... Azt hitlem leperzseli a nap a hátamról a ruhát. De hát nem halogathattam, muszáj volt megkapálni a kertben azt a kis paprikát. Mert a gaz, az tud nőni! Haj, de mennyire! Az öregem meg olyan, hogy mindent megcsinál, de egyetlen dolgot nem állhat, az a kapálás. Ilyen volt vi- lágéletében! Kinn pücsköré- szett az is. Mert az idén, amit ezek a krumplibogarak csinálnák — az elmondhatatlan. Nem lehet eleget hadakozni ellenük. De ha egyszer mór az ember elrakta azt a kis krumplit, azt akarja, legyen is belőle valami. Ami nekünk kell, megterem itt a kertben. Sőt még a gyerekeknek is jut egy kis ez, egy kis az. Persze dolog az van vele — de anélkül hogyan is lehetne az ember'!! Tudja, lelkem, aki megszokta a munkát, abban nőit fel, a 1 vérévé vált — nem nyughatik az öreg napjaiban sem. Sokszor haragszik ram a lányom, hogy miért kell. mama, miauiig csöszmörögni, miért nem tud egy kicsit nyugton maradni? Talán igaza is van. De hát hiába ... Nem tudom elnézni, ha gazos kert, vagy nincs összeseperve az udvar. Az ördög tudja, mindig jön valami az eszembe, amit meg kell csinálni. Pedig nézze, milyen a lábam. Nagyon tudnak ,ám fájni ezek a rossz erek! Ilyenkor alkonyat-tájt, bizony jól esik egy kicsit leülni a kis padra ... A múltkor javította meg az öregem, mert ezt is kikezdte az idő foga. Mondtam, csinálj vele, papa valamit, mert hova üljek, ha egészen összerogyik az istenadta. — Valamikor, az én időmben volt itt minden ház előtt egy kis pad. Ott pihent az ember, meg ott tudott meg mindent ami a faluban történt. Sót még azt is. ami meg sem történt!... Most mar — nézze — elkoptak a padok. A cifra, új házak előtt sehol sincs. Pedig milyen jó itt az árnyékban! Nem igaz? F.n már nem tudnék meglenni nélküle — no ezért Us mondtam a papának, csináljon vele valamit. Valahogy hozzátartozik a napomhoz ez az alkonyt szusszanás. Ha többet nem, legalább egy-két szót mindig tudok valakivel váltani. Meg szeretek elnézelódni. Hát nem érdekes az ember? Mindig ugyanazt látom — és mégis ide kell ülni minden este. Az az asszony, ott a biciklin, brigadéros a téesz- ben. Igen derék, talpraesett, négy gyereket nevel egyedül, de nem sok olyan nap van, hogy ne menne dolgozni... Na, végeztetek az uborkával, Mariska? ... Látja, így aztán mindenről tudok. Én magam mar jó ideje nem tudok menni, de szeretem figyelemmel kisérni, hogy állnak... — Már indulni készül? Ráér még! A félhetessel utazik, nem? Van még akkor idő! Nehezen akar enyhülni, még mindig igen meleg van. Ügy látszik, az öregem is hűsíti magát egy pohár sörrel. A boltba ment egy kis kenyérért, meg tejért. Már régóta üres az istálló — pedig de sok kanna tejet megfejtem! Nem bírunk mi már a tehénnel. Az öregem ilyenkor megiszik egy sört, ö meg ott szeret egy kicsit beszélgetni. Ezért vállalja magára szívesen a vásárlást... így van. Így éldegélünk csendben. Nem volt soha mulatós ember, nem is bánom tőle azt a pohár sört. Kell annyi a férfiembernek. Megszolgálta. Sokat dolgozott az is életében.... — Hess, te! Hát nem kiszöktek ezek a csirkék a virágos udvarba? Még a végén kikaparják a virágaimat! A hét végén néhányat levágok, jönnek haza a lányoméit, az unokámnak mindene a rántott csirke. Jobbára miatta nevélem őket. Szeretem, ha itt vannak, még a ház levegője is más lesz. Bár sűrűbben jönnének! — Na, látom ballag hazafelé az öregem. Megyek én is megetetem a csirkéket, aztán ha elültek, egy kicsit rendezem a baromfiudvart. Csak elindulni nehéz, igen hasogatnak a lábamban ezek a rossz erek. Lehet, hogy az éjjel megjön az eső. Aztán ha erre jár, ne kerüljön cl! így alkonyattájt, mindig megtalál itt a kispadon __ V örös MárU
