Somogyi Néplap, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-17 / 166. szám
azm Artyek — gyermekparadicsom A Krímben 1925 júniusában négy sátorban és két kis házban fogadta első vendégeit az artyeki úttörőtábor. Azóta több mint 400 ezren pihentek itt az „úttörő köztársaságban”, a világ számos országából. Az első táborozok mellett mindössze három orvos, 12 gondozónővér és hat úttörő- vezető dolgozott. Jelenleg a tábornak 300 űttörővezetője. A . •• rr JOVO < növényei Az elmúlt ötéves tervidőszakban 119 új szántóföldi, 167 kertészeti és 12 új erdészeti növényfajta növelte a termesztők rendelkezésére álló fajtaválasztékot. Az új fajták közül többen már olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, hogy az iparszerű növénytermesztési rendszerek követelményeinek megfelelnek és méltán tekintik őket a világ élvonalába is tartozóknak. Az elmúlt időszak nemesítését elsősorban a termőképesség fokozására való törekvés jellemezte. A növény- nemesítök a betegségeknek és esetenként a kártevőknek jobban ellenálló egyedek kiválogatásával — szelektálásával —, vagyis rezisztencianemesítéssel is igyekeztek az új fajták termőképességét növelni. A példaként említhető búzának már vannak a vörös rozsdával szemben ellenálló fajtái. A feketerozsdával kapcsolatban viszont még rosszabb a helyzet. A vörös- és feketerozsdának ellenálló fajták pedig értöbb mint 100 orvosa és ápolónővére van. A tabor egész évben működik, ezért pedagógusok is dolgoznak itt. Artyek ma festői, jól felszerelt „város”. Területén hatalmas stadion, könyvtár, melegített tengervizet tartalmazó uszoda, játékszobák, sportpályák, strandok vannak. Egy-egy turnus egy hónapot tölt a táborban. A pihezékenynek bizonyultak a sárgarozsdával szemben. A cél az, hogy olyan fajtákat állítsanak elő, amelyek a rozsdabetegségnek és ezenkívül még a lisztharmatnak is ellenállnak. Ezt ,a célt szolgálják egyébként a koránérő fajták is, mert nem adnak időt az említett kór- okzók kártételének a kifejlődéséhez. A lucerna új fajtáinak termőképessége is elsősorban a betegségeknek és kártevőknek jobban ellenálló egyedek szelektálásával kívánták eddig fokozni. Megnésen kívül különböző szakkörökben bővítik a gyerekek tudásukat. A tábornak saját rádióállomása, virtor- lásai, kis hajói vannak. A nemzetközi ünnepeket karneválokkal, koncertekkel, vetélkedőkkel ünnepük. A szovjet gyerekeken kívül több mint 70 ország gyerekei pihennek itt. figyelték azonban' hogy tíz százalékkal több a levélfelülete annak a lucernának, amelynek összetett levelei háromnál több levélkéből állnak. Az ilyen lucerna több fehérjét is tartalmazhat. miután a növényi fehérje zöme a levelekben található. Meg is kezdődött olyan lucernaegyedek szelektálása, amelyek összetett levele 5—6 levélkéből áll. Popov, a bohóc Bársonyzakóban, csíkos nadrágban lép ki a porondra Oleg Popov, Oscar-díjas bohóc, a Szovjetunió népművésze. Kockás sapkája alól kilátszik kóchaja. Az utánozhatatlan bohócfigura ' meg- I teremtőjét minden cirkuszrajongó ismeri és szereti. — Gyerekkoromban minden Chaplin-filmet megnéztem — meséli. — Szerettem cirkuszba járni. De akkor még nem akartam bohóc lenni. A háború, apám halála arra kényszerített. hogy dolgozni menjek a Pravda nyomdájába. mint lakatos. Kevés szabadidőmben akrobatikát tanultam. Társaimmal együtt gyakran adtunk műsorokat a katonai kórházakban a sebesült harcosoknak. Ott kaptam az első tapsokat. * * * 1948 január elején egy moszkvai munkásklubban naponta folytak az újévi előadások. Az egyik jelenetben Oleg Popov lépett fel, ez a vidám, fekete bajuszos bohóc, sz^kácssüveggel a fején. A gáztűzhely mellett zsonglőrmutatványokat végzett lábosokkal és kanalakkal, a gyerekek harsány kacagása kíséretében. Ö kedves, nyílt mosollyal válaszolt a nevetésre, s a szám végére a kicsinyek igaz barátjuknak érezték. — Röviddel később a Cirkuszművészet Intézetének igazgatója magahoz kérette irodájába. — Tegnap a metróépítők klubjában láttam egy fiatal bohócot — mondta az igazgató. — Hasonlít magára, de... nagyon tehetséges. Ajánlom, hogy nézze meg. — Köszönöm, de nincs mit nézzek rajta, az a bohóc én voltam — felelte Oleg. * * * A főiskola elvegezese utón a tbiliszi cirkuszban lett kö- téltángps. Hamarosan meghívták a moszkvai cirkuszba. A kamcsatkai Sárga-hegy lábainál, 850—900 méter magasan a tengerszint fölött szovjet zoológusok hátborzongató állat- és madártemetőre bukkantak. Nemhiába kapta e zord hely a Halálvölgy nevet — az utóbbi öt esztendőben 13 medve, 9 róka, 85 mezei egér, 13 varjú, sas, néhány fácán, fogoly és két tucatnyi egyéb aprótestű állat lelte itt halálát. Az elpusztult állatok testhelyzete arra enged következtetni, hogy az emlősöket és a madarakat is váratlanul érte a halál. Megállapía híres Karandas asszisztensének. A véletlen, mint annyi más művész esetében, az & életében is fontos szerepet játszott. Akkor a moszkvai cirkusz Szaratov- ban vendégszerepeit. Az itt töltött húsz nap döntő fordulatot hozott a művész életében. Megsérült a bohóc, senki sem tudott beugrani helyette. Nem volt mit tenni, a fiatal kötéltáncosra bízták a szerepet. Gyakorlás nélkül azonnal porondra kellett lépnie. Parodizálta a kötéltáncosokat, zsonglőrködött . . . Ezen a napon új bohóc született. Olég Popov egyszerű, vidám fickóként lép a porondra, kicsit naív, álmodozó, talán az orosz népmesék Bolond Ivánuskájára hasonlít. A nézők azonban szívükbe zárják. Popov nem a buffó-stílus 1 képviselője, kerüli az erős kifestést, a borzas hajat, a hagyományos bohócöltözetet. Azt tartja, hogy ha a külsőségeket hangsúlyozza, a játék háttérbe szorul. A nevettetés mellett szatirikus vonásokkal formálja meg figuráit, alakjai ugyanakkor egyszerűek es reálisak. Szabadidejében újabb jetották, hogy a tömeges pusztulás ideje egybeesik azzal az időszakkal, amikor a Gej- zernoj folyó es mellékfolyóinak völgye megszabadul a hó takar ótól. A tudósok még 1976-ban felfigyeltek arra, hogy a Halálvölgyben a termálforrásoknál ilyenkor szénmonoxid-tartalmú vulkanikus gázok szabadulnak fel. Véleményük szerint a völgy mélyebben fekvő részein megreked a gáz es tömeges halált okoz. Hasonló szomorú példákkal a világ más vulkáni körzeteiben is találkoztak. leneteken töri a fejét. Mindig magával hordja jegyzet- füzetét, és ha valami új ötlet, mozdulat, tréfa jut eszébe. azonnal feljegyzi. Bohóceszközeit is maga gondolja ki, es saját kezűleg készíti el. Oleg Popovnak van egy allegorikus jelenete, a Fény. A cirkuszra sötétség borul. Csak egv kis kört világít meg a porondon egy fénysugár. Megjelenik Oleg Popov. Belép a világos körbe, melegszik a fényben, odatartja a kezét, areót. Elővesz egy üveg tejet és inni kezd. De a fénysugár tovább halad. Az ember rémülten követi, majd újra melegszik a fényben. De az újra arróbb megy, akkor megpróbálja kézbevenni a fényt. Az lassan engedelmeskedik és visz- szatér regi helyére. Aztán újból melegszik, issza a tejet. Hirtelen eszébe jut a veszély, arcára kiül a rémület. De a fény ném mozdul, az ember megnyugszik. Hirtelen éles hang hasit a levegőbe, a fény összezsugorodik. Az ember kapkodva gyűjti össze a fényt és megpróbálja egy táskába dugni. Meggyörnvedve, megrémülve megy ki a porondról, kezében a belülről világító táskával. Ebben a jelenetben, amelynek a szerzője is Popov, azt- fejezi ki, hogy mindarra, ami az embert melegíti, vigyázni kell, különben elveszíthetjük. A nyugodt élethez béke, tiszta égbolt, napfény kell. ... Popov minden este fellép. Többszáz szempár sze- geződik rá, közöttük is a legkedvesebbek a gyerekszemek. — Nagyon szeretem a gyerekközönséget. Mindig meghat a kicsinyek termé- szetessege. Szívesen lépek fel gyerekműsorokban. Azt szeretném, l^a a gyerekek arcán mindig mosoly ragyogna. Mert a mi korosztályunknak nem volt igazi gyermekkora. y Nosztalgiázni, nosztalgiázni gyere... ' A Halál völgy rejtélye Értesítjük kedves vevőinket, hogy a keszthelyi lerakatunknál (Bástya «. 4. sz.) önkiszolgáló nagykereskedelmi raktárt nyitottunk meg Nagybani értékesítés viszonteladók, vendéglátóipar és közülctck részére. Nyitvatartási idő: Hétfőtől péntekig 8—15 óráig Udvarias és gyors bevásárlását biztosítja a BALATON FŰSZERT Élelmiszer és vegyiAru KERESKEDELMI VÁLLALAT (204712) Már egy sláger is búgja csábítólag, hogy nosztalgiázni, nosztalgiázni — mármint azokat a bizonyos tovatűnt szép időket elandalogva felidézni — gyere. S tódul is a publikum minden olyan rendezvényre, amelyen régi nótákat danásznak a régi divat szerint kiöltözött énekesek, s szintúgy tíz- meg tízezrével kelnek el a hajdani dallamokat kínáló lemezek. A visszarévedők nyilván kellőképpen át is adják magukat ennek a „hogy volt, mint volt” hangulatnak, ám azt föltehetőleg senki sem sejti közülük, hogy annak az érzeménynek a neve, amit annyit emlegetnek, tulajdonképpen egy betegséget jelöl. A nosztalgia voltaképpen orvosi szó, mégpedig annyira az, hogy a XVII. század végén disszertációt is írt róla egy bizonyos Harder úr (1658—1711), aki a bázeli egyetemen ' fejtette ki áldásos működését. Nos, amit a nevezett orvostudor e müvében taglal, az nem más, mint a francia földre kényszerített helvét katonaifjak azon lelki fájdalma, amelyet odahagyott hazájuk iránt éreztek. Ez a visszavágyakozás olyan erősen élt bennük, hogy a szó legszorosabb értelmében megbetegedtek, egyikük- másikuk pedig egyenesen a halálba sorvadt. Harder doktor igazi tudós lévén először nevet adott ennek a kornak, természetesen egv jól hangzó görög nevet. Kiötlötte, hogy a nosztosz szó — ennek jelentése : visszatérés a hazába — meg az algosz kifejezés — ez annyit tesz, mint búbánat, fájdalom — összevonva tökéletesen fedi a szóban forgó érzeményt. Papírra vetette tehát együvé társítva őket, s így született meg a bűvös szó: nosztalgia. Ma már tudjuk, hogy a nosztalgia tulajdonképpen a melankólia — búskomorság, mániás-depressziós elmebaj — egyik megnyilvánulási formája, s mint ilyen, az esetek többségében gyógyszeres és egyéb kezeléssel gyógyítható. Ám Harder doktöték sem voltak sokkal kevésbé tudatlanok mai utódaiknál, hiszen tapasztalati úton felismerek, hogy például bizonyos altatók, nyugtatok — egyebek között az ópiumot tartalmazó belén dek — jó hatással lehetnek a sorvadozókra. Mindennél fontosabb azonban, hogy az idegenbe szakadtaknak ne jusson idejük a íantáziálás- ra! Katonai rendszerességgel ki kell tehát tölteniük a nap minden óráját, sőt percét, mert ha el vannak foglalva, akkor nem tudnak tűnődni az otthoniakon. a mesés szépségűvé színeződő hazai tájakon. Időközben azonban oly sokat emlegették, hogy általánosan használt közszóvá népszerűsödött. Európának szinte minden nyelvébe befészkelte magát, így hát V — mondjuk — egy svéd lánynak támad kedve, hogy egy spanyol fiúval nosztalgiázzon, semmit nem kell magyarázkodniuk: ki-ki tudja, milyen jellegű lesz a közös program. A. L. SOMOGYI NÉPLAP 9
