Somogyi Néplap, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-16 / 165. szám

„Mélyben a gyöngyöt hinni” Az a háromágú falu, melynek immár múzeuma van történelmi hőséről, most költőt is adott. Benke Lász­ló, két könyves poéta Üj- várfalván látta meg a napot 1943-ban. Földműves szülők­től. a szegénység rekvizítu- mai között, ahogy egyik ver­sében fogalmaz. Az iskola után a fővárosba segédmun­kás, majd köszörűs szak­munkás Csepelen tíz évig. 1974-ben diplomát szerzett jelenleg a szó mérnöke, új­ságíró. Három gyermeke van. Mindezt ő maga mond­ja el Változás című most megjelent kötete fülszövege­ként. A könyv a Szépiro­dalmi Kiadónál nyert szer­kesztői bizalmat. Érdekelt, évfolyamom e somogyi' születésű költőjére miként nehezednek determi­náló súllyal a szűkebb pát­riában töltött évek. S jó nyomon indultam. A Kihan- toLt emlékezet arról beszél: „Az emlékezet ] nem tud elszakadni, képtelen levet­ni múltja terheit.” A szülő­föld, ahol a temető mellett fenyveserdő susogott holtak­ról, elevenekről, a katona­sírok, nagyanyja örök nyughelye ideköti láthatat­lan szálakkal Benke Lászlót. A vers hangulata, képvilága pedig egy itt élő költőhöz rokonítja; Papp Árpádhoz. Első könyvében fogalma­zott így: „Aki fűből és könyvből emelte világra te­kintetét, s a kezét krumpli- földről lopta, s tizenhárom évig gyárba hordta, az* tud­ja: a dicséretbe csomagolt megalázás gyalázatos. S a megalázkodók nem ártatla­nabbak megalázóiknál.” (Csorditok nyírvizet, Koz­mosz Könyvek 1978.) A té­ma nem hagyta el — nem hagyta nyugodnie máso­dik kötetében sem. Az Élet­rajzi jegyzetben, és a Ká­bulatban is felbukkan. Is­merem a komplexusos iga­zak vert helyzetét a fölényt hazudó gátlástalanokkal szemben, s érzem-értem in­dulatát: „S téve dolgom, un­dorodva, l szolgák között alázkodva / magamat is megutáltam. / Jaj, de sok­szor megkívántam J sorso- saim vérét.” Képteremtő ereje ragadott meg már első kötete olvas- takor is. Most ez tovább erősödött, legjellemzőbb és legfontosabb ismérvévé vált lírájának. Nem mehetünk el elismerés nélkül az olyan felfedezés-értékű képei mel­lett, mint -az ilyenek: „mel­lemre téve mind a két ke­zem / elcsöndesítö ragta­pasz’’, vagy „Lobog a Tejút, amerre mentél, / Uram, lo­bog a sálad.”, és „tárcsázom halántékomat" . .. Olykor az az érzésem, hogy egy-egy asszociációs láncolatot Íves­re Bunuel merész képszim- bolikájú filmjei, vagy Cha­gall festményei segítettek fe­szíteni. (Hegedűszóló) Igaz, helyenként a több szögű tü­kör sokszoros képét mutató képzettársítások, a mérnöki konstrukció hatását leront­ja bennem égy már-már együgyű szimbólum, a virág- motívum: ez a jól ismert, klisévé lefokozott fordulat, hogy „ér le és általa e ki­hűlt pokolban — élek!” A Kockakő a pokolból című versében kövi virág, a Tük­rök fogságában című költe­ményében rózsa jelenti a re­ményt. Mondom, ezek a le­egyszerűsített jelképek túl naívui hatnak egy-egy bo­nyolult képzettársításokból építkező vers végén. Az is igaz, hogy néha a költői trükk miatt ír, nem benső vezérétől irányítva. Inkább csak ötlet az Esemény, vagy /a Beszéd az autóbusz utasai­hoz. Van úgy, hogy másról szól a vers, mint amit a címe igér, mint például a Látoga­tó című költeményében. Hogy Adyval fogalmaz­zunk; szeretné magát meg­mutatni. Kérdés azonban, hogy erősen intellektuális költészete át tudja-e törni azt a burkot, mely egyelő­re — úgy érzem — bezárja a költőtárs-oívasók körébe. A jelet hagyni akarás szent hevületében azonban jelen­tős versek is születtek. Olya­nok. melyekre bólintana haj­dani szerkesztője, első köny­vének bábája, Kormos Ist­ván. Istenkereső, mégis is­tennel peres költő Benke László. S ez nem csak úgy jelentkezik, olyan érintőle­gesen, mint a Gyerekkor cí­mű szép versében: „fölmu­tatta mint az Urat .■ úgy vitte föl azt a lángot". Lám­pát gyújtó anyjáról írja. Az istenkereső Benke László majd’ minden versben meg­mutatkozik. Nekem legin­kább mégis azokban a költe­ményekben válik felejthe­tetlenné, melyekben a zsol- táros hang ironikus felhan­gokkal .keveredik. Egyálta­lán: úgy érzem, Benkének önmagában — mert van ér­zéke a groteszkhez is — ezt az ironikus hangot kellene felerősítenie. (A hóhér éj­jel, Ö, Történet 2, stb.) Pa­nelmagányában a világ dol­gai foglalkoztatják. Ebből születtek az olyan versek, mint a Nagylemez, A tévé előtt, a megrázó, líránkban neki helyet kijelölő Sikolto­zó, melyben a verset dikta­túra telében a szépség, jó­ság és szabadság megder­medt ágának nevezi. S ver­set ír erről is: bűnös-e a szakma szépségét átélő ra- vaszkővács a fegyverková- csoiás egészének pusztító eredményében? A részfela­datot teljesítő a halálvégű cselekmény egészében? Benke László is, mint min­den igazi költő mindig arra a versre gondol, „a megíran­dó egyetlenre, mely nincs sehol ’. Azt kívánom neki: lelje meg, s következő köte­tében tegye élénk. Leskó László Á hatnyelvű tábor Neptun-ünnepe Az asztalon nagy halom csíkos zokni. A gyerekek térdig felhúzott nadrágban egymás lábát vizsgálják, ha­talmas a zsibongás, a vetél­kedő legújabb feladata a csíkos zoknik összegyűjtése. Az élelnőesebbje még a tá­borvezetőt is felvonultatja. Jó szórakozást találtak ma­guknak a lőnyódligeti úttö­rőtábor lakói. Valamennyi foglalkoztató terem tele van ilyenkor: pedagógus és gye­rek együtt játszik, közösen találják ki a vidám progra­mokat. Idegen szavak keve­rednek a táborban a, ma­gyarral: külföldi pajtások üdülnek itt egy turnusban, mint minden nyáron. Ju­goszláviából 65, Csehszlová­kiából 145, Bulgáriából — testvérmegyénkből. Kard- zsaliból — 30, Lengyelor­szágból és a Szovjetunióból 30—30 gyerek érkezett. Sze­rencsére az idő kedvezett nekik, csak egy napra szo­rította be őket az épületbe a borult ég. Üdülésük utolsó előtti napján két lengyel kislány- nyál találkoztunk, testvér- megyénkből, Ciechanowból jöttek. lwona Polewaczyk szeptemberben kezdi a nyol­cadik osztályt, nem is any- nyira kitűnő' tanulmányi eredményének, mint a sze­rencséjének tartja, hogy megismerkedhetett a Bala­tonnal, s a somogyi gyer­mek birodalommal. — Itt a tó mellett fekszik az üdülő, nálunk főként az erdőkben építenek tábort. Otthon a konyhai munkák­ba is besegítenek a pajtá­sok, Fonyódligeten mindent készen kapunk. Valóban csak nyaralással, játékkal töltjük az időt. Macgorzata Zalewska már gimnazista. Most lesz máso­dikos. A csendes, szemüve­ges kislány orvosnak készül. ■ — -Kötődnek barátságok a táborban? — Igen, főként a fiúkkal. Felírtuk egymás címét. Egy kicsit nehezen megy a ’ ba- rátkozás, mert a magyar gyerekek elég gyengén be­szelnek oroszul. így marad a nemzetközi jelzés, a kéz­zel mutogatás. Egyébként nagyon kedvesek a magya­rok és a többi külföldi is, a Balaton pedig különös él­mény volt. Egy kicsit szo­morúak vagyunk, túl gyor­san eltelt a tíz nap. A lengyel gyerekeket jól ismerik a táborban, főként azóta, hogy nagy sikert arattak a Neptun-esten be­mutatott műsorukkal, amely­re hazai táncokat, dalokat, szokásokat hoztak maguk­kal. * A jugoszláv gyerekek gyakrabban járnak Magyar- országon, régi kapcsolatuk van a barcsi általános isko­lásokkal, Anita Kopicsnak rokonai is élnek itt, így jól ismeri határmenti városun­kat, bár a Balatonon most jár először. — Sok gyermekjátékot megismertem mar, csak a begyakorlásukra nem volt elég idő. Eléggé elmélyed­tek az új barátságok, hisz minden nap együtt vagyunk a magyarokkal. Egy lakócsai fiú segít a beszélgetések­nél, van dolga állandóan. Poljanae Ljubea tanárnő­nek már nem újdonság a Balaton-part sem, szívesen jár ide üdülni. A táborozás azonban meglepetéseket ho­zott számára, tapasztalatait otthon hasznosítani szeretné. — Tetszik az itteni fegye­lem. Bár nem túl szigorú, mégis furcsa Volt a mi gye­rekeinknek. Nincsenek-hoz­zászokva. Mégis hamar be­letanultak, mert jól érzik magukat. Érdekes dolgot tapasztaltam: itt mindig el vannak foglalva a gyerekek, szinte kimeríthetetlen a programokat szervező peda­gógusok ötlettára. Ilyen kö­rülmények között persze nincs mod és idő a fegyel­mezetlenségre. Valameny- nyien élvezzük, hogy az al- táborokban örökké találunk jó szórakozást, és sok lehe­tőséget a sportolásra. Érthető, hogy a külföldiek fájó szívvel búcsúztak el a tábortól és a tótól. Míg a kijárat fele sétáltunk, Tere­mi József taborvezető két meghívót kapott estére. — Igyekszünk kelleme­sebbé tenni a vendégek üdü­lését, szívesen járnak vissza. Az idén újabb létesítmény­nyel gazdagodott a tábor, jól felszerelt egészségház gondoskodik a betegek ellá­tásáról. Egyetlen gondunk van csak, s ez az étkeztetés. Az étel minősége és meny- nyisége megfelelő, ám a konyha üzemeltetője, a Me- csekvidéki Vendéglátó Vál­lalat nagyon gyengén szer­vez, hiány van az eszközök­ből. A vállalat vezetőinek jobban kellene ismerniük a gyermekélelmezést. Egy nyá­ron tízezer úttörő fordul itt meg, s az ö. ellátásukat zökkenő nélkül kell megol­dani. Szerencsére ebből a gyerekek semmit nem érez­nek, így kellemes emlékkel távozhatnak a táborból. Izményi Éva H Él rv ÉGÍ \Á TÁJOLÓ •; V' 1 Rendkívül gazdag prog- ramajanlat érkezett az olva- . sónak Barcsról, ahol ma 20 órakor kezdődik a Modern Rézfúvós Együttes hangver­senye. Vasárnap pedig meg­nyílik a VI. Dráva menti Nyár rendezvénysorozat. Reggel 8-tól a strand előtt tartják a népművészeti és népi iparművészeti vásárt. A város különböző pontjain 10 órától fúvós térzene hívogat­ja az ünnepre a lakosságot. Az ünnepélyes megnyitóra 11-kor kerül sor a szabadté­ri színpadon — eső esetén pedig a művelődési központ­ban — amikoris dr. Németh Jenő tanácselnök mond rö­vid ünnepi beszédet, mely után közvetlenül hangver­seny kezdődik a barcsi If­júsági Fúvószenekar, a ka­posvári Ifjúsági Fúvószene­kar és a viroviticai Városi Fúvószenekar közreműkö­désével. Tizenöt órától folk­lórműsort rendeznek a strand szabadtéri színpadán. Ezen fellép majd a barcsi Boróka, a balatonszentgyör­gyi Kis-Balaton táncegyüttes és a „Kulturni Umjetnicko Drustvo MOLVE” jugoszláv együttes. A színházteremben 19 órakor kezdődik a Har­monika Werein Wernau zene­kar koncertje. Utána ifjúsá­gi táncest lesz az egyre nép­szerűbb, lemezzel is rendel­kező bajai Fórum együttes felléptével. A 2. számú ál­talános iskolában viszont megnyílt már Reményi Ka­talin ötvösművész (képün­kön) és Kolozsvári Grand- pierre Miklós grafikus kiál­lítása. Csurgón vasárnap nyitják meg a megyei művelődési központ rendezésében a ha­gyományos dudaiskolát. Itt hívjuk föl a figyelmet a he­lyi honismereti gyűjtemény­re! Nagyatádon már dolgoz­Magyar írók perei A szabad Párizsban Közben azonban a törté­nelem is lép néhányat, Bécs és Franciaország kapcsolata megváltozik, s a franciák be­vonulása után Batsányinak a közvetlen üldöztetéstől ke­vésbé kell tartania. De bi­zalmatlan. 1809 októberében a francia seregekkel elhagy­ja Bécset, s Franciaország­ba távozik. Szökés talán-? Bi­zonyosan. A költő így vall róla: „Hogy hatalmas, engesz­telhetetlen ellenségeimnek útjából kitérjek, nem volt más választásom, mint Bécs- ből távozni ... Én azt tet­tem, amit a józan emberi ész parancsolt, s mit az ön- fenntartás kötelessége taná­csolt. Orgyilkosok tőre itt és mindenütt megtalálhat, de másodszori joggyilkosságnak nem akartam magamat ki­tenni.” A fentiekhez hozzátarto­zik: az a gyanú ellene, hogy magyarra fordította Napó­leon híres kiáltványát. Ké­sőbb látni fogjuk: megint ár­tatlanul vádolják. 1809. no­vember 24-én Becsben vizs­gálatot indítanak a kiált­vány ügyében (meg a Nobi' lis Hungarus ad Hungarős című röpirat dolgában), s Hager rendörigazgaló szerint Batsányinak mindkettőhöz köze van. A vizsgálat több mint egy évig folyik, s 1811. február 22-én a rendőrigaz­gató jelenti: „ e lérkeze ttne k látom az időt, hogy Batsá­nyi, ki mint osztrák alattva­ló engedély nélkül külföld­re távozott, hivatalosan megidéztessék, s ha a kitű­zött idő alatt meg nem je­lenne, vagyona zár alá vé­tessék*’. A császár utasítást ad, ha Batsányi a birodalom terü­letére lép, le kell tartóztat­ni. A kiáltványról nincs szó, épp így akarják a költőt tőr­be csalni, azt a látszatot keltve, hogy csak engedély nélküli külföldre távozása miatt kívánják felelősségre vonni. Batsányi teljes joggal fél tehát a bécsi 'hatalomtól. Franciaországban marad, itthon felesége hasztalan ostromolja az udvart a vég­ső kegyelemért. A császár­ság nem felejt. S amikor a történelem kereke megint fordul egyet, s Párizsba be­vonulnak a császári seregek, csakhamar lecsapnak rá. 1815. augusztus 5-én reg­gel egy Szoikovich nevű fő­hadnagy és katonái párizsi lakásán elfogják, bilincsbe verik a költőt, s mint egy gonosztevőt — a lakáson ta­lált papírokkal együtt — a Nouvelle France-kaszárnya­ba szállítják, ahol közel nyolcvan órán at minden táplálék, takaró nélkül síny­lődik a x.cdves börtönben. Négy nap múlva Dijonba vi­szik, ahol megkezdik kihall­gatását a katonai parancs­nokságon. A vád egy nyo­mába szegődött osztrák kém vallomásán alapszik: a csá­szár és a minisztérium ellen izgatott, veszélyes beszéde­ket tartott. Dijonból — az ügy lezárá­sa nélkül — Mainzba, majd a spiel bergi várbörtönbe szállítják. Ferenc császár 1815. december 23-án utasí­tást ad egy külön bizottság­nak a per tárgyalására. A vádpontok most már bővül­tek: 1809-1 ügye (a kiált­vány), a kivándorlás, párizsi nyilatkozatai. A bíróság 1816. január 13-án kezdi meg a tárgyalást. A tárgya­lás során egyetlen vádpon­tot sem sikerült igazán rá­bizonyítani. A kiáltványról is kiderül, hogy Batsányi csu­pán átnézte a fordítást, s az eredetivel összehasonlította. A vád dolgában a brünni vizsgálóbizottság szakvéle­ményt készített, s ebben bi­zonyítékok hiányában elej- tettnek jelenti ki a Batsá­nyival szemben felmerült mindkét vádpontot. A bi­zottságnak azonban ítélkezé­si jogot nem adott a csá­szár. Sedlnitzky József, az új rendőrminiszter 1816. június 12-en a következőket ter­jesztette föl: ..Habar Bat­sányi jogilag bűnösnek nem találtatott, s következesképp a neki tulajdonított vádak te­kintetében bűnösnek nem tekinthető, azért teljesen még nem igazolta magát, s még mindig gyanús egyén marad, ki az ellene oly gyakran, s különböző időben felmerülő vádak és gyanú­okok alapján a rendőrség, állandó, eber megfigyelései igényli”. Sedlnitzkynek két javasla­ta van: vagy Linzet jelöljék ki tartózkodási helyéül, vagy egy cseh erősségbe száműz­zék. Ferenc császár végső rendelkezése 1816. augusz­tus 8-án keit (több mint egy évvel a teljesen ártatlan Batsányi párizsi letartózta­tása után!), s így szól: „Bat­sányi brünni fogságából azonnal kibocsátandó szá­mára jövő tartózkodási he­lyül Linz város jelölendő ki, ahol nevezett egyén a tar­tományi főnök és a rendőr­igazgató szigorú őrizete és megfigyelése alá helyezen­dő.” ! Batsányi János 1816. au­gusztus 14-én kiszabadult Spielberg — brünni börtöné­ből, s szeptember 2-án fele­ségével együtt Linzbe érke­zik. Ez lesz utolsó, végső la­kóhelye; s itt örökös szám­űzetésben hunyta le szemét 1845-ben. S bár a császári hatalom jogi vétséget soha rá nem bizonyított, büntette forradalmi szemléletét, a ha­ladást segítő hitét. Közel öt­ven éven keresztül hazát se­hol sem talalt. (Folytatjuk) Benyei József nak a meghívott szobrász­művészek . Várdombi vidám vasárna­pot rendeznek Boglárlellen, pontosabban a bogiári ré­szen. Részletes programot nem kaptunk, de úgy véljük, sokféle rendezvényt kínál ez a nap mindazoknak, akik ide látogatnak. Szombaton este újra játssza itt a Gsiky Gergely Színház társulata Moliére A nők iskolája című vígjátékát Babarczy László rendezésében. A leltei Tóparti Galériá­ban szombaton 18 orakoc nyitja meg Horváth János festőművész, a Somogyi Kép­tár vezetője Szekeres Emit festőművész kiállítását. Köz­reműködik Detre Annaniá~ ria és Rózsa Sándor színmű­vész. Kálmán Imre Marica grófnő című nagyoperettjét ma 20 óra 30 perces kezdet­tel viszi szir'"e — méghozzá szabadtéri s_ ire; Siófokon a győri Kisfaludy Színház Bor József rendezésében a 100 éve született zeneszerző em­lékére. A címszerepet Ma­gyar Mária játssza, énekli. Rossz idő esetén szombaton tartják meg a mára terve­zett előadást. Vasárnap 20 óra 30 perces kezdettel már Leo Fall Sztambul rózsája című operettje lesz a prog­ram a siófoki szabadtérin a szegedi Nemzeti Színház elő­adásában. Eső esetén a kul- túrközpontban tartják meg aznap este. Itt egyébként még látható a népi kismes­terek országos kiállítása! Szikra János somogyi festő­művész alkotásainak viszont a fonyódi művelődési ház adott otthont. A zene barátai e hét vé­gén sem maradnak hangver­seny-élmény nélkül. A kő­röshegyi műemlék templom­ban ma Hajdók Judit zendi- ti meg az orgonát, s a buda­pesti Madrigál kórus énekel. Hétfőn Lehotka Gábor és a Magyar Rádió gyermekkóru­sa lép föl. Kezdés ma is, hétfőn is 20 órakor. A kaposvári Killián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központból kap­tuk a hírt. hogy mától va­sárnapig tart a TIT és az in­tézmény rendezésében a XII. Országos Amatör Csillagász Találkozó. Szakmai előadá­sokat hallgatnak 9 órától 12- ig a résztvevők mindennap az ifjúsági házban. Ma éj­szaka pedig távcsöves be­mutató lesz a csillagvizsgá­lóban. Az intézmény egyéb­ként a Lakótömbök, játszó' terek című sorozatával a Berzsenyi iskolába érkezett: ma 10 órától itt tartanak foglalkozást a gyerekeknek. A kaposvári mozik közül a Vörös Csillag az Oscar-díjas Tűzszekerekkel színes angol filmet kínál, két „csodafutó­ról”. Az esti program az Ez Amerika! című alkotás, melynek rendezője a kulisz- szák mögé enged bepillan­tást avval, hogy a nem is­mert Amerikát mutatja be. A Szabad Ifjúság két film­je: Foci bundában címmel román vígjáték, A vaspre­fektus — olasz alkotás. A Latinca moziban az Éjszakai történetet, a Mozimúzeum­ban ma a Hurrikánt, szom­bat-vasárnap Búd Spencer- rel a főszerepben A seriff és az idegeneket vetítik. könyvespolc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom