Somogyi Néplap, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-15 / 164. szám
TOLL HELYETT SZERSZÁM Lassan egy hónapja, hogy országszerte megnyitották kapuikat az építőtáborok. Huszonöt év óta minden nyáron számít a mező- gazdaság a diákok segítségére. Az idén százezer diák dolgozik az ország 92 táborában, többségük gyümöicsszedést, kukoricacímere- zést és egyéb mezőgazdasági munkát végez. Somogybái 1775 diák jelentkezett központi építőtáborba Akik eddig dolgoztak, mind 100 százalék fölött teljesítettek. A korábbinál jóval komolyabban veszik ma már a diákok foglalkoztatását a gazdasági egységek, és nagyobb figyelmet szentelnek az iskolák is a táboroknak. Ezt mutatja a marcali gimnázium példája, amelynek igazgatója táborvezetést vállalt, s mellette ott van a tanári kar is. A központi táborokon kívül a megye néhány településén helyi tábort is szerveztek. Parkokat, utcákat szépítő fiatalokkal találkoztunk Barcson, Csurgón, Nagyatádon, Tabon. Mint tábori kőrútunkon is tapasztaltuk, o mezőgazdasági üzemek vezetői tudják, hogy jó munkát csak akkor várhatnak el, ha annak föltételeit megteremtik. Telnek a ládák A Balaton partján építőtáborozni : jutalom. A KISZ Központi Bizottsága az előző évben végzett munka alapján jelöli ki azokat a fiatalokat, akik a tópartra jönnek gyümölcsöt szedni, szőlőt tetőzni. A Siófoki Állami Gazdasághoz két tábor tartozik: az egyik Siófokon, a másik pedig Alsóteke résén van. ötszázhatvan Fejér és Békés megyei középiskolás dolgozik most szorgalmasan a gyümölcsösökben. A nyár végéig — négy turnusban — több mint kétezer fiatal segít a betakarításban. Jó a hangulat, a népdalokat élcelődés, nevetés követi. Köziben persze nem áll meg a diákok keze, sorra telnek meg a ládák a bordóra érett meggyel. Jó a hangulat, jó a táborszellem, a vezetés, s ez meg is látszik a végzett munkán. A gazdaság képviselői — az idén először — ellátogattak a kijelölt megyékbe, hogy a majdani táborvezetőkkel fölvegyék a kapcsolatot. Tábornyitás előtt a brigádvezetők jöttek Siófokra: Kukoricatengerben Amerre * szem ellát, mindenütt hatalmas kukorica- tábla zőldell, a Bólyi Mező- gazdasági Kombinát területén veri fel a port gépkocsi. <ésö délelőtt a somogyi diákokat kerestük: valahol a kétezer méter hosszú táblásán dolgoznak. Még Reisz István üzemmérnök is csak látcsővel tudja megnézni merre járhatnak. A kombinát négyezer hektáron termel hibridkukoricát, abból 1109 hektár tartozik a sátorhelyi termelő üzemhez. — Címerezést, fattyazást bíztunk a diákokra. Ez nagy figyelmet igényel. A vetőmag többsége exportra kerül, szigorúak a követelmények, nagy értékek forognak kockán. Az előző somogyi turnussal nagyon elégedettek voltunk. Mióta táborozókat irányítok, még nem találkoztam ilyen lelkiismeretesen dolgozói fiatalokkal. A mostani csoportban is van akarat, remélem jól belejönnek a munkába. A kombinát valóban nagy gondot fordít a diákok ellátására: a nyári idényben négy fábort tart fenn. Sátorhelyen csaknem ötszázan dolgoznak egy turnusban, vannak itt Kaposvárról, Siófokról, Tabról, Nagyatádról és Csurgóról. A beton- alapzatú sátrak jól felszerellek, van lehetőség a sportra, a szórakozásra, igaz, a munka jóval nehezebb mint a gyümölcsösökben. Reggel hétkor kezdtek dolgozni, de délután egykor még csak a társaság kis része ért a tábla végére. Dénes Károly csak a tábla közepe felé járt, kissé reménytelenül gondolt a visszalevő vészre. Néki éc meg aéhany kis növésű társának nehéz dolga van a két méter magas kukoricával. Ráadásul két hetet már dolgozott Halásztelken is. — Most végeztem a nyolcadik osztályt: a régi iskolámból Halásztelekre jelentkeztem. Később kaptam egy felhívást a mezőgazda- sági szakközépiskolából ' is, ahol továbbtanulok. A szüleim azt mondták, az új iskola táborába mindenképpen el kell mennem, így dolgozom összesen négy hetet. Halásztelken, vidámabb volt a munka: brigádban dolgoztunk, beszélgethettünk, egymás közelében voltunk. Itt szinte egész délelőtt nem találkozom senkivel, csak a kukorica vesz körül. A kukorica tengerében Be- recz József taborvezető a kísérőnk: — Nagyok a követelmények, de a munka jellegét valamennyi jelentkezővel előre ismertették. Itt a bérezés is eltér a hagyományostól, a' tábor kísérleti jellegű. A kombinát fizet a diákoknak a munkáéit, csupán a napi ellátást, a 25 forintot vgnja le. Az előző turnusban 19 forint volt az átlagos órabér, egy fiatal 1500—1600 forintot keresett. Nem lehet különösebb panaszunk, én is és a tabi iskolából még jónéhány diák évek óta visszajárunk nyaranta Sátorhelyre. Szerencsére most már minden iskolából jön kísérő pedagógus: ők ismerik a saját tanulóikat, összetartják a csoportokat, továbbítják igényeiket. Jó példa a fiataloknak, ha a tanárukat is itt látják. tájékozódtak, ismerkedtek a munkahellyel. A körüitekin- tó előkészítésnek meglett az eredménye. A fiatalok olyan munkát végeznek, hogy a leszedett gyümölcs még aznap vagonba avagy kamionokba kerülhet, s már indul a szállítmány nyugati országokba. Cseresznyéből ötvenöt tonnát szedtek a diákok, meggyből háromszáztízet, barackból két és fél ezer tonnát várnak. A gyümölcsszedést faiskolai növényápolás követi. A konzervüzem munkájába szintén besegítenek. A gazdaság gyümölcsöseinek telepítése olyan, hogy nem nélkülözheti a diákok munkáját. A napi munkában elfáradt fiatalokat a táborban hideg- meleg vizes fürdő, tiszta, jól felszerelt szobák, hangulatos étkezde várja. A délutáni program fürdés a Balatonban, sportversenyek, koncert, diszkó. Nincs idő a tétlenkedésre. Ráadásul az alsóteke- resi — kevés ilyen építőtábor van — fűthető, nem rontja el a táborozás élményét a szél, az eső, a rossz idő. Ettől az évtől a siófoki táborban fiúk is vannak. Igaz, nem sokan, de a gazdaság szerint jobbak a tapasztalatok, mint várták: más a munkaszellem, senki sem akar lemaradni, már csak azért sem, hogy megmutassa ügyességét, gyorsaságát annak a srácnak ... Augusztus végén főiskolások, egyetemisták, szakmunkások lesznek a siófoki tábor vendégei. Alma- és körteszüretre várják a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola diákjait, a pécsi jogászhallgatókat, az ádándi szakmunkásképzősöket. a tatabányai Beloiannisz Gépgyár KISZ- es fiataljait, a dunaújvárosi műszaki főiskolásokat. Nem lesz tehát hiány segítségben. Ez a jó szervező munkának köszönhető. A szakma a gyakorlatban A Sefag szántódi műszaki erdészetébe három évvel ezelőtt érkeztek először épitő- táborozó fiatalok. Gyűltek a tapasztalatok, épült-szé- pült maga a tábor is, és az idén már igazi aktív pihenést jelent részt venni a szántódi erdészet építőtáborának eleteben. Kéthetes váltással száz- -száz erdészeti szakmunkás- képzőst és szakközépiskolást várnak a táborba. Az első turnusban Barcsról és Szőcsénypusztáról érkeztek a fiatalok, őket mátrafüredi es ásotthalmi diákok követték. A munka reggel hat órakor kezdődik, s délután kettőig tart A csemetekert- ben harmincán tevékenykednek exportra kerülő papírfát kérgeznek. Minden brigád munkáját szakember irányítja, tíz fiúra jut egy szakmunkás, aki a mesterfogásokkal ismerteti meg a gyerekeket. A tábor célja ugyanis az év közben szerzett elméleti tudás gyakorlati alkalmazása, ismerkedés a termelő lmunkéval. Az erdészeti szakemberék fölkészítenek, tanácsokat adnak, bemutatnak, s mindennek nagy hasznát veszik a szakmájuk alapjait tanulók. A brigádok között verseny folyik, a napi munkát a „műszak” befejeztével értékelik. Az azt követő vetélkedőkön, sportrendezvényeken mindenki szívesen részt vesz. Az erdészet sporteszközeinek igen nagy a „kihasználtsága”. Az építőtábor az erdeszet részére nem hasznot hajtó tevékenység, nem is azért szervezték. A ráfordított költség és energia akkor térül meg, amikor három év elteltévfel szakmájukat értő és szerető munkások jönnek a gazdaságba. Meggypiros tenyérnyom A bordó foltokkal tarkított trikónak már csak találgatni lehetne az eredeti színét: viselőjének munkájára azonban rögtön rájöhetünk. Szinte valamennyi lány hátán ott virít az egyezményes jel: a meggypiros tenyérnyom. Ez volt az első feltűnő, amit láttam, amikor a halásztelki építőtábor ebédlőjében a munkából hazatérő diákokkal találkoztam. A másik az, hogy nem a szokásos középiskolai korosztályból áll a tábor, hanem a nyolcadik osztályt most végzett tizennégy évesekből. A tábor vezetője Damm István- ne már a második turnust irányítja. Sokéves táborozó tevékenységéért nemrég kapott Ifjúságért érdemrendet, Beszélgetésünk alatt percenként nyitnak be hozzá a gyerekek, minden apró-cseprő, gonddal öt* keresik, tőle várnak tanácsot. — Nyolc kaposvári általános iskola száznégy tanulója dolgozik itt. Egy részük meggyet szed, a többiek szőlőt művelnek. Az előző turnus átlagteljesítménye 122,2 százalék volt, a mostaniak is százhúsz százalékot vállaltak. Jó az ellátás, de mint régi táborozó, tudom, hogy ehhez szükség van a gazdasággal való állandó kapcsolattartásra. A tábor vezetőség számára a legfontosabb érdek a gyerekeké. A pedagógusok pótolhatatlan segítőtársai az ifisek. Az előző turnusban tizenketten — közülük egy a Munkácsy, a többi a Táncsics gimnázium tanulója — most öten vállalták a brigádvezetői feladatokat. Orbán Péter már a negyedik hetet tölti a táborban, most lesz harmadik gimnazista. — Tavaly is itt voltam, a kellemes élmények miatt jöttem újra. Nekünk ugyanúgy kell dolgozni, mint a többieknek, sőt jobban, hiszen bri- gadvezetók vagyunk. Vadlek Ildikó a Bartók Bela Általános Iskolában végzett, s a kereskedelmi szakközépiskolában tanul majd tovább. — Most vagyok először építőtáborban. A meggyszedés nem idegen tőlem, igaz, otthon nem kell így vigyázni a minőségre, s csak kedvtelésből mászunk fara, A pedagógusok változatos, színes programokat ajánlanak a táborlakóknak: rendeznek sportvetélkedőt, népdal- és szavalóversenyt. Közösen megnézik a Parlamentet, ellátogatnak Szentendrére, van játékkaszinó, tábortűz és a legjobban ddfgozó brigád jutalomból külön elutazhat Budapestre, maga választva meg a kirándulás célját Kapával, gereblyével Fiatalok népes csapata szorgoskodik Csurgón. az Iharosi úton a benzinkút és a tsz-iroda közötti hosszú útszakaszon. A Csokonai gimnázium és az 526-os szakmunkásképző tanulói ásóval, kapával, gereblyével fölszerelkezve egyengetik a talajt szedik ki a tarackot, teregetik el a földet, amelyet gépkocsik szállítanak ide. — „Dombelhárítók” vagyunk — jegyzi meg mosolyogva az egyik fiú. Ragyogó a napsütés, a kánikulai melegben a lányok többsége bikiniben, a fiúk fürdőnadrágban vagy farmerben végzik a munkát Többükön láttam a fehér, sárga trikót, rajta a felirat: Építőtábor Csurgó ’82. — Harmadik éve van nálunk építőtábor: s kezdettől adunk ajándékba egy-egy trikót. A brigádvezetők sárgát, a többiek fehéret kapnak. Hatvan gyerekre számítottunk, végül hetvennégyen jöttek — mondja Pitz Géza, a tanács költségvetési üzemének vezetője. Kilenc brigádot alakítottak a gimnazisták, az óvó- nőképzösök, a szakmunkástanulók. Valamennyien versenyeznek egymással. A tét nem kicsi: a két legjobb brigád balatoni kiránduláson vehet részt, a kéthetes táborozás végén pedig külön jutalomban részesül. Nem könnyű a tarackos, köves terepet egyengetni, nehanvan gyakran simogatják sajgó tenyerüket Mutatják a kisebb, nagyobb ke- ményedéseket, hólyagokat. — Tegnap kissé lazsáltunk, elsősorban a minőségre mentünk, most azonban már tudjuk, hogy a meny- nyiség sem közömbös. Ma jobban ráhajtunk, a kirándulási lehetőség nagyon csábít bennünket — pillanatra sem hagyja abba a munkát Huros Erika, a kilenctagú óvónőképzős brigád vezetője. Szerinte Didécsi Simics Jutka a legszorgalmasabb. Azt mondják a lányok, hogy volt diszkó, ismerkedési est sportolhatnak, moziba naehetnek. A növényvédő gépészeti szakmunkástanuló fiatalok brigádja áll a verseny élén. — Előző nap 125 százalékos volt a teljesítményük, ma sem adjuk alabb — mondja Bujbáczi József brigádvezető. Szabó József, a költségvetési üzem munkavezetője dicséri a fiatalok igyekezetét szorgalmát. Megérkezik a tízórai, s a munkavezető kiosztja a sza- lamis zsömlét paprikával, és az üdítöitait. Innen az Iharosi útról a Bask úti útra mennek, ahol új játszóteret és parkot építenek. SOI N
