Somogyi Néplap, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-04 / 129. szám

Megjelent a Somogy nyári száma születik Szakmai körökben már be­szédtéma : opera készül Sze­geden. Pontosabban Szege­den es Budapesten, mivel a zeneszerző, Pongrácz Zoltán több mint fél évtizede a bu­dapesti Zeneakadémia elekt- rozenei tanára. Foglalkozása ugyan Pesthez köti, de so­kat utazik a világban, meg­tisztelő külföldi meghívások­nak tesz eleget. Pályára rö­pítő városa Debrecen, mely­hez erősen kötődik; ott mu­tatták be sikerrel 1960-ban első operáját, az Odysseus és Nausikát. melyet Horvath Zoltán rendezett. Érthető, hogy a készülő második Pongrácz-operának miért ő lett az „atyja”, s lelkes szer­vezője, ugyanis általa simer- kedett meg a zeneszerző és a szegedi költő, Polner Zol­tán. Ez a . nem véletlen ta­lálkozás jól sikerült, a prog­ramokban és feladatokban egyáltalán nem szűkölködő Pongracznak megtetszett a Polner által vázolt cselek­mény, s a szinopszist alkal­masnak találta arra, hogy a közös vállalkozásra igent mondjon. A hetvenéves zeneszerzőről — találkozásunk előtt — ösz- szegyűjtöttem a legfontosabb tudnivalókat. Kodály Zoltánt mondhatja mesterének. Kar­mesteri tanulmányait külföl­dön tökéletesítette. majd 1947-től 1964-ig a debreceni szakiskola tanára volt. Az említett első opera mellett jó néhány hangszeres művet alkotott, melyre külföldön is felfigyeltek. Életeben fordu­lópontot hozott az. hogy 1964-ben az utrechi egyetem elektroijikus zenei kurzusát elvégezte, illetőleg, hogy az elektronikus zenével foglal­kozott és kísérletezhetett. Ezt siker koronázta 1974- ben, amikor Mariphonia cí- rhű elektronikus művével Bourges-ben első dijat nyert. Korunk egyik jellegzetes mű­vészétéről könyvet írt Az elektronikus zene címmel, meiyet a Zeneműkiadó 1980- ban jelentetett meg, s tavaly ezért nivódijjal jutalmazták. tűnt világban, hol a legmo­dernebb mai valóságban va­gyunk. Ezek részint párhu­zamosan futnak egymással, részint pedig egymásba fo­nódnak. — Ezt a kettősséget, illet­ve egymásba fordulást a ze­nével hogyan lehet kifejez­ni ? — Ezért használok elekt­ronikát. A letűnt sámáni vi­lág, vagyis: ami régi. az elektronikus zene. Ami vi­szont mai. az hangszeres . . . Persze mereven nem lehet a kettőt egymástól elválasz­tani ... Mert vannak bizo­nyos átfedések a cselekmény­ben is meg ,a kifejezésekben is, gesztusokban is, úgyhogy épp ezért lesznek olyan ré­szek is — csak most kez­dem komponálni —, amikor a zenekari es az elektroni­kus zene egyszerre szól. Pél­dául: eg.v hosszabb elektro-" nikus résznél ..bejön' a ze­nekar kisebb intenzitással, terjedelemmel. Tehát a két­féle zene ‘ így is keresztezi egymást, nemcsak a színpa­don. t— A nem elektronikus ze­nei rész milyen lesz? Hang­vételben. stílusban? — Az is , egészen modern, mondjam így: avantgarde . . . Avantgarde! Igen, az. — Szegeden, az itteni szín­ház számára — ha jói tu­dom — ilyen jellegű, igényű opera még nem készült. .. — Nem . . . Egy készülő opera műhely­titkaiba tekinthettünk be. a szegedi színház az 1983 84- es évadban tervezi s/inrevi- telét. A zenealkotás, —» mely­nek témája: a háború és a beke"-— nemcsak modern ki­fejezési eszközökkel készül, hanem igen időszerű kérdési boncolgat: az emberiség be­ke iránti ősi vágyát megtes­tesítő, illetőleg az ezzel. disz­harmóniában levp erők har­cát. B. Gy. Gy. Siófoki kalauz az olvasónak Megyénk kulturális folyó­irata a nyári számát balato­ni, elsősorban siófoki kala­uznak szánta. Bemutatkozik a város, amely Budapest után a legjelentősebb hazai idegenforgalmi központ. Vonzza a vendégeket., „csal­ja” azokat, akik itt letele­pedve az idegenforgalom szolgálatába kívánnak állni. A kontrasztok városának is nevezhetjük, mivel nemcsak szép szállodái épültek., ha­nem mutatkoznak a gyors fejlődés nem kívánt gondjai isr Az oktatási intézmények befogadóképessége nincs arányban a megnövekedett tanulólétszámmal. A város éleiét, hétköznapjait dr. Gáti István, a városi tanács elnöke mutatja be. A szerkesztők azonban nem „merítették” kj az in­terjúval Siófok bemutatását, fölvillantják a város irodal­mi és művészeti hagyomá­nyait. a nemes, gazdag ha­gyományokat. Köllök. írók vallomásait olvashatjuk mű­veikben. Garni István, Sza- pudi András. Matyikó Sebes­tyén József jelentkezett írá­sával a Somogy nyári, sió- toki szamában. Ki volt Bo- huniczky Szefi? Kevesen tudják ma már. Rónay Lász­ló állítja elénk szép meg­emlékezésében az írónő munkásságát. alakjai. I by András Krúdy Gyula siófoki nyarait elevenítette föl. — JCrudy Gyula író mun­kásságában a Balaton tájél­ménye lépten-nvomon meg­figyelhető. Regényeinek és elbeszéléseinek ..ködlovag­jai '' gyakran fordulnak meg ezen a tájon; itt szövődnek azok az illékony szerelmek, melyek megdobogtatják a Krúdy-hösök szívét, s.a Ba­laton susogó nádasai, a ló fölött elsuhanó vadkacsaik árnyai emlékeztetik élettől -fáradt vándorait az idő mú­lására — írja a szerző. Ki­bontakozik előttünk a szá­zadforduló fürdővárosa, amely sok neves embert, művészi vonzott Siófokira. Az előkelő közönség igé­nyes szórakozásra vágyott. Ezt volt hivatva kielégíteni a fürdőhely köszínháza is, amelyben nyaranta olyan tó­városi hírességek léptek föl, mint Űjházy Ede. Törzs Je­nő, Rajnay Gábor. Lédák Sá­ri. Krud.v Ellinger fényké­pész penziójában lakott, ezt a helyet emléktábla jelöli. (Kar. hogy Karinthy Fri­gyesről senki sem emléke­zett meg.) Ellenben fölfe­dezte Szilágyi Miklós Jankó Jánost, a fiatalon elhunyt néprajztudást, aki a Bala- lon-mellek néprajzáról je­lentős művet publikált ez­előtt nyolcvan éve. Külföldi tapasztalatai.birtokában fog­lalkozott a magvar halászat eredetével is, a milleniumi kiállításon pedig ö irányí­tottá a néprajzi íalu építke­zését, berendezései.. Jankó megfigyeléseit ma is haszno­síthatják a tudomány műve­lői — állapítja meg tanul­mányában a szerző. Rippl-Ronai eddig isme­retlen levelet közli Válttá Arisztid es Bernath Maria ' — ez szintén „csemege” az olvasónak. Akárcsak a leve­lezéseit folytatásokban köz­lő Takáts Gyula újabb do­kumentumai. Ezúttal For- gacf Antal leveleibe olvas­hatunk bele. A harmincas evek fővárosi irodalmi eletet hűen rajzolja meg Forgács a vidéken e]p költötársnak. Ta- katsnak. — Irodalmi viszo­nyaink szörnyűbbek mint valaha. Talán még Kazinczy előtt sem volt kétseg'beej- tőbb az irodalmi élet. mint manapság. Elüzletiesedett az egész vonalon — írja For­gács Antal 1985-ben Kapos­várra küldött léteiében. A Somogy nyári, siófoki szamában a város festőjé­nek. Csiszár Eleknek a mű­veiből válogattak képanya­got. néhány archiv es mai foto mutatja be a város múltját, jelenei. \ A múlt ev októberében az alkotópáros elnyerte Szeged város alkotói díját. Ez ko­moly ösztönzés erkölcsileg is. — Milyen stádiumban van a készülő mű? — A szövegkönyv sem ké­szült még el teljesen, előre­láthatóan március vegere lesz kész — feleli Pongrácz Zoltán. — Két éve jöttünk össze, az első vázlatot fél éve kaptam kézhez, már négy jelenetet kidolgoztam. A szövegkönyv nagyon tet­szik. az első pillanattól kezd­ve fantáziát látok benne. — A szöveg tehát olyan, mely inspirálja a zenét... — Igen, igen. Ez persze olyan darab lesz, melynek kettős a cselekménye. Az egyik a mondai-sámáni vi­lágban játszódik le; ' ez egy képzelt színpadon zajló elő­adás formájában jelenik meg, ezt aztán megzavarja a külső világ, berobbannak 1 a katonák. Vagyin: hol a le­Baki íelef: kilenc bronzfű Huszonhárom halomeme- leses sírra bukkantak a Za­la megyei Bak község köze­lében,' a hat-nyolc méter át­mérőjű, ötventől háromszáz centiméter magas, úgyneve­zett turnulusok közül tizen­egyet már fel is tártak. Va­lamennyiből jórészt vörösre testeit, teljesen ép tálak, palackok, korsók, csészék és urnák kerültek elő. A kutatást végző nagyka­nizsai regeszek hiegállapila- sa szerint ezek a tárgyak Eszak-lláiiiitxjl származnak, a.z ottani kereskedők révén jutottak el erre a vidékre. A sírokba, időszámításunk után 50 es *ÍU között temetkeztek. Az ebből az időből szárma­zó, hazánkban tefíárl teme­tőkben meg sohasem talál­tak uyeii gazdag anyagot. BÁRÁNY TAMAS A FESZEK /MELEGE — Nézd... Több megol­dás is léhetséges, ugyebár... Nem? Végeredményben ez is járható út, az is járható ut. .. No igen. ez nyilván­való... Bár, amit Bagvula mond. ez a konténerezés ... ez még kissé korai lenne, nem? — Szeme merőn Ti­bor arcán. — Hiszen hon­nan vennénk rá a pénzt, igaz? Vagy nem? -a- Tekin­tete még mindig a másik vonásait fürkészi mohón. — Viszont az elektromos tar­gonca... Vagy,nem?... — Mikor jártál odalent a raktárban. Géza bátyám? — kérdi hirtelen Tibor,- mert megesik rajta a szive. — A raktárban? — me­red rá Füiöp. — Mit keres­nék én a raktárban? — Persze — bólint Tibor. — Nos, én körülnéztem ott nemrégiben. Bejártam az egész a tagsort. — És? — hajol előbbre izgatottan Fülöp. — Emlékszel még arra az időre, amikor ott működött az egyik műhely? — Hogyne! — bólint gyor­san Fülöp, és most már le nem venné szemét iljú he­lyetteséről. — Akkoriban ál­lították le, amikor zöldfülű kis mérnökként beléptem a vállalathoz. Tibor biccent. — És azt is tudod, hogy a transzmisszió motorja ott maradt? — Nem én! — néz ra hökkenten Fülöp. majd kö­zelebb hajol. — No és? Sze­rinted mi következik ebből? Tibor udvariasan moso­lyog. — Ha holnap körülnéznél a raktárban, biztosra ve­szem, hogy magad is ugyan­arra a következtetésre jut­nál, mint én . . . — Ez nyilvánvaló! — izeg a székén Fülöp. — No és? Te mire jutottál? — Amire te, Géza bá­tyám! >— Vagyis ? — Vagyis, fent vágni kell a falba egy nyílást, és lent­ről alsó meghajtással . . . — Egy szállítószalagot! — ragyog fel Fülöp arca. — No, ugye, kitaláltad? 13. M — Fenomenális! — lelke­sedik Fülöp. — Nagyszerű megoldás, mert a legolcsóbb és a legegyszerűbb! Húsz fillért sem kell kikunyerál- ni érte Ernőtől! Egyszerűen zseniális, az ötlet! — Hir­telen feláll, zakóját, begom­bolja. meghajol. — Tisztelt értekezlet! Az elvárásoknak megfelelően transzformálni kell a belső anyagmozgatás időszerűtlenné vált modell­jét.. miért is javaslom a struktúra teljes innováció­ját egy kvázi-manipuláció- val, amely azonban esszen­ciálisán ráépül a vicinális adottságokra, s ily módon természetesen optimálisán preferálja az önköltség-in­dexet, arról mar nem is szólván, mennyire kedve­zően befolyásolja a további vállalati munka hatékony­sági mutatóit, amelyek, mint igen jól tudjuk, súly­ponti kérdését képzik kol­lektívánk eredményességé­nek! — Diadalittasan néz Tiborra. — Nos? — Remek! — tapsol hal­kan amaz. — Nagy sikered lesz az előterjesztéssel! Fülöp játékosán magahoz öleli a vállát. — Sikerünk lesz, Tibikém! Hiszen nél­küled igazán nem jutott volna eszembe ez a ragyo­gó megoldás! — Mély léleg­zetet vesz. és teli tüdőből harsogja, mintegy idézőjel­ben, s elragadtatott han­gon: — A Fülöp—Kovács- l'ele szisztéma! — Bravó! — tapsol újból diszkréten Tibor. A másik a pohara után nyúl. s köz­ben rámosolyog az ötletdús helyettesre. — Elnézésedet, de ilyenkor hűsítő italokat kell innom, 'hogy a lángel­mém hevét elviselhessem! Isten-isten! A szisztémánk sikerére! Koccintanak; Tibor aztán halkan így szól: — Géza bátyám, kérdez­hetnék valamit? — Parancsolj. — Mondd, miért beszélsz a nyilvánosság előtt mindig ezen a kitekert nyelven, amit az imént is használ­tál ? . Meg tudod te ugyanazt három rövid, értelmes ma­gyar mondatban is fogal­mazni . .. Fülöp a fejéhez kap. — Csak azt ne, Tibikém! Azt az egyet ne! Mer-t azt a három mondatot minden­ki megérti, és nyomban úgy érzi, hogy ő is ért a dolog­hoz .. . Nem. nem! Ez az egy, amit nem szabad! Mert nézd, száz ember közül ket­tő így kétségkívül rothadt, régi értelmiséginek tart, kettő undorító, sznob kül- iöldmajmolónak — de ki­lencvenhat leged tart a föld legokosabb emberenek! — Fölemeli ujjat. — A vi­lág csak az«t tiszteli, fiam. Kertész Sándor festőmű­vész kiállítására szól a meg­hívó mindnyájunknak: szom­baton 18 órakor Sólonyi Sándor, a Somogy - megyei Tanács művelődésügyi osz­tályának vezetője nyitja meg Boglárlellén, a Tóparti Ga­lériában. Közreműködik: Molnár Piroska, a Katona József Színház Jaszai-díjas színművésze. Tizenhat megyéből három­száz résztvevő érkezik va­sárnap Fonyódligetre, a So- m'ogv megyei KISZ Ifjúsági üdülőtáborba, hogy egyhetes nepzenei szaktáborban ve­gyen részt. A táborban ugyanakkor népművészeti kiállítást nyit meg Nemeth- ne Kapczár Rozália, a Mar­cali Munkásmozgalmi és Helytörténeti Múzeum igaz­gatója. A bodvicai klubkönyvtár­ban ma az Ady Endre ifjú­sági klub versmondó ver­senyt rendez az ünnepi könyvhét tiszteletere. Ezen bizonyára sok lesz az érdek­lődő. A nagyatádi Gábor Andor Művelődési Központ­ban szombaton 17 órától pe- dagogusnapi ünnepséget tar­tanak. ezután a Pécsi Nem­zeti Színház előadásában a Kaviár és lencse című víg­játékot tekintik meg a reszt­vevők. A Somogy megyei Művé­szeti Szemle megyei gálamű­sorát szombaton 17 órától amit nem ért: ezt sose fe­ledd el! — Van benne valami — nevet teli szájjal Tibor. Kata lép be a kávéval, s ahogy tölt Fülöp csészéjébe, megkérdi: — Mondja, Géza, mi hír a stockholmi .útról ? — Azt hiszem, csak a leg­jobbakat mondhatom. A Fü­löp—Kovács-szisztéma be­vezetése után egyszerűen el- kepzelhetetlennek tartom-, hogy a minisztérium ne já­ruljon hozzá ... Kata meglepve pillant ra. — Minek a bevezetése után? Fülöp órájára pillant, az­tán türelmetlenül legyint. — Majd Tibi elmeséli! Ami a lényeg: mikor szeretnél utazni, Tiborkam? Amaz föl von ja vállát. — Mindegy. Nekem bár­mikor jó. A vendég Katára sandít. — És magának, Katikám? — Nekem? — néz rá a háziasszony. — Nekem aztán végképpen mindegy! Fülöp közelebb hajol. — És ha el tudom intézni, hogy maga is mehessen?... — Géza! — sikolt fel bol­dogan amaz, ám tüstént el­borul az arca. — Igen, de hogyan ?! — Kivált egy turista-útle­velet. a többi az én gondom! — Maga tündér, Géza! Ä jó­ságos tündér a meséből! — Hogy ne kelljen félté- kenykednie — somolyog a férfi. — A svéd, nőkről any- nvi mindent hall az ember... — Kihörpinti kávéját, majd hirtelen feláll. — Köszönöm a finom vacsorát. Katikám, de sajnos, ma korábban kell elmennem... Ugyanis van meg egy fontos megbeszélé­sem. — Csütörtökön?! — néz ra szemrehányón Kata. — Fájdalom, az Illetőnek csak ez a nap volt jó — mondja Füiöp szertartáso­san. (Folytatjuk) rendezik meg a fonyódi sza­badtéri színpadon. (Kússz idő esetén a sportcsarnok lesz a rendezvény színhelye.) Ezen lellep a Balaton Táncegyüt­tes. a szárszói tánccsopon, a BM. és a Boróka Táncegyüt­tes, a mosdósi pávakör, a tö- rökkoppányi menyecskekó­rus, a vörsi pávakör stb. Ta­rasz« Noémi grafikusművész kiállítása a fonyódi művelő­dési házban ma 17 órakor nyílik. Kovács Béla, k nagy­községi- tanács elnöke mond bevezetőt. A grafikák július negyedikéig lesznek láthatók, naponta 1U—12 és 14—18 óra között. A kaposvári SÁÉV-szálló nagytermébe ugyancsak ki­állítási meghívó szólított bennünket. Itt rendezték meg a művelődési bizottság támogatásával a képzőmű­vészeti kör bemutatkozásai, alkotasokkali . A Killián György Ifjúsági es Úttörő Művelődési Központból ér­kezett a tájékoztatás, hogy ma 17 es 19 óra 30 perces kezdettel a népszerű Hobo Blues Band konc-értjét ren­dezik meg. Az előadás, után a Rock-klub keretében be- szelgetesre is sor kerül a je- nekar tagjaival. Szombaton a i Somogy megyei Tanács pedagógusnapi ünnepségének .színhelye lesz az intézmény 10 órától. JáLsszunk együtt! '— szólítják sportrendezvé­nyekre a fiatalokai szomba­ton 14 orakor. Az intéz­ményben Lathato a Gyermek- tükör című kiállítás, illetve a „Killián-próba” pályázati anyagának kiállítása is. Megtekinthető egész nap. va­sárnap pedig 10 és 13 óra között. A Gépészeti Szakközépis­kolában ma 10 órakor Ga­lambost László költő lesz a vendég, az ünnepi könyvhét programjaként. (Este, 19 órai kezdettel a böhönyei községi könyvtárban tart iró-olvaso találkozót Galambost Lász­ló.) A Somogy' megyei Mű­velődési Központ szabadidő­klubjában (Kaposvár^ 48-as ifjúság útja 46—48) ma 19 órától a Jobb, mint otthon- sorozatban a «Calcutta trió lép föl. A Csiky Gergely Színház­ban ma 13 és 15 órai kez­dettel a Szélkötö K alamo na című mesejátékot adják eio gyerekeknek. Vasárnap 10 óra 30 perces kezdettel ‘ bér- letszüneti előadáson játsszak el a Szélkötő Kalamonát. A kaposvári mozik közül a Vö­rös Csillagban két filmet ve­títenek: a korai előadáson a ,Tizenkét hónap című japan rajzfilmet—. Szamuil Marsak meséjéből — este az Éretle­neket. A Szabad Ifjúság kí­nálata 16 órától A briliáns- királynő bukása című szink­ronizált, szovjet krimi. Az esti két előadáson Asszon« férj nélkül címmel színes, szinkronizált amerikai alko­tást vetítenek. A Latinca moziban szom­bat—vasárnap Az egér és a Macska című bűnügyi filmet játsszák. A Mozimúzeum ma még a kétrészes A márvány­embert — Wajda alkotását — ajánlja. Szombaton és vasár­nap a Meztelenek és bolon­dok című magyarul beszélő, színes amerikai szatirikus vígjátékot mutatják be elő- játszasban. Kéjünkkel a nagyatádi szoborparkra hívjuk föl a fi­gyelmet. HÉTVÉGI,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom