Somogyi Néplap, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-12 / 136. szám
A kiemelkedő munkáért Építőket tüntettek ki M<?syénk legnagyobb éoi - tói pari szervezeténél, a Somogy megyei Állatná Építőipari Vállalatnál tegnap tartották meg az építők napi ünnepség*'kei. A központi rendezvény a SÁÉV kaposvári szállójának nagy termetben volt. Az ünnepségen megjelent dr. Szerénái János, az SZMT vezető titkára. Ring István, a vállalat igazgatóhelyettese mondott ünnepi beszédet, amelyben méltatta a. cég dolgozóinak erőfeszítéseit. A szokásoktól eltérően ezúttal hibákról is szólt: — Sok kritika érte és éri munkánkat, ne legyen ünneprontás, ha ezt most megemlítem. Ám hozzáteszem: a nehézségekről, a néha emberfeletti erőfeszítésekről esak mi tudunk, azokat a gondokat is csak mi ismerjük, amelyekből akaratunk ellenese születnek hibák. A szép és nem szokványos beszédet követően kitüntetéseket és jutalmakat adott át. Gyulavári Tamás, a vállalat igazgatója élenjáró dolgozóknak és brigádoknak, valamint a vállalat Alkotó Ifjúság-pályázatán kiemelkedő munkákkal résztvevőknek. Kilencen kaptak me'g az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumtól a Kiváló Munkáért kitüntetést; ilyen érdemérmet adományozott az ÉVM Gyulavari Tamásnak is. Az ünnepséget a szálló klubjában megtartott fogadás követte. Hasonló rendezvényekre került sor ezekben a napokban megyénk többi építőipari szervezeténél is. Felöltöztetjük a lakást A kaposvári Füredi utcában levő tízemeletes házsort a helybeliek második Sávháznak „becézik”. Hízelgő-e ez az elnevezés, vagy nem? — a kérdés megválaszolását rábízzuk mindenkire. A tény: a nagy ház egyik részében már laknak, s a kisebbik fele is nemsokára Hilbert Vilmos kész lesz. Az építőmunkások még serénykednek, az utolsó simításoknál tartanak. Közülük kettővel beszélgettünk néhány percet ellopva a munkától. Hilbert Vilmos festő 1967 óta a SÁÉV munkása, sok lakást kitapetázotl, kifestett, bemázolt már: — Sohasem voltam más, csak építős. Hatvanegyben itt szabadultam, s utána fölmentem Pestre dolgozni. Kaland volt. Vonzott a főváros, a változatos élet. Azután visszajöttem. Vissza, a régi ceghez. Nem is akarok elmenni. Itt kaptam lakást, szeretem ezt a munkát, építős maiadok, amíg ki nem rúgnak. — Mi a munka lelke? — A tapétázás és a festés, 9 mázolás, ha az embernek van hozzá kézügyessége, nem nagyon nehéz munka. Persze ebben is meg lehet izzadni, de azért megszakadni nem kell. Szerintem minden ember igyekszik jól dolgozni. Azaz nagyon kevesen vannak, akik szándékosan hanyagok. A munka lelke a nyugalom. Ha egy festóbrigád idejében megkezdheti a munkát egy házban, és közben nem kell szerelőkön, burkolókon át- bukdáesoini. akkor szép lesz a ház. Tehát a legfontosabb-a szervezettség. Akkor dolgozunk csúnyán, ha kevés az időnk, ha egyszerre há- rom-negy szakma emberei vannak .egy helyen. — A gyerekét szívesen látná majd. eptlömunkas- ként? — Egy lányom van; ó valószínűleg nem ilyen pályát választ. De ha gyerekeknek kellene beszélnem erről a szakmáról, akkor nyugodtan csábítanám őket ide. Szép, jó ez a munka. Néhány emelettel följebb — tehát »em zavarva a másik brigádot — a burkolok dolgoztak. Szőnyegpadlót terítettek, szabtak, ragasztottak. Farkas József, aki szintén a SAÉV tanulója volt valaha, elmondta: — Húsz éve vagyok itt, első és — remélem — utolsó munkahelyemen. Sok építők napját megünnepeltünk már, és sohasem titkoltuk, hogy büszkék vagyunk a munkánkra. — Hasonlít ez a munka a húsz évvel ezelőttire? — Nem nagyon. Akkor csak parketta volt, szőnyegpadló alig akadt A szőnyeggel talán könnyebb dolgozni, s szép is. Felöltöztetjük vele a lakást. Szeretjük. A fának meg nincs párja. Nehéz eldönteni, hogy melyik jobb. — A saját lakásában hogyan döntött? Várta a kérdést, nevet: — Bölcsen. Az egyik szoba szőnvegpadlós, a másik parkettás. A feleségem inkább az előbbit, én inkább az utóbbit pártoltam. Ebből lett a vegyes megoldás. — És a gyerekek? — Azoknak mindegy, csak jó nagy legyen a hely, ahol tombolhatnak. A lányom nyolcéves, a fiam hat. Nemigen gondolnak a szőnyeg fes a fa különbségeire. Farkas József — És az építők napjára? — Tudnak róla. Egy kicsit családi ünnep is ez nálunk. Térjünk vissza a már föltett kérdéshez: — Lesz-e a fiúból építö- mimkás ? A válasz — pedig nem beszélhettek össze a festővel — szinte ugyanaz: — Lehet. De nemcsak neki. hanem minden gyereknek bátran mondanám: jöjjön hozzánk, s szeretni fogja ezt a munkát. L. P. Rsgtjmlmam Megváltoztatták az édesanyák munkarendjét A dolgozó asszonyok jelzései alapjan határozta ei az SZMT nöbizottsága, hogy megvizsgálja a gyermekintézmények nyitvatartását. Az ötnapos munkahétre va!o átállás óta hol innen, hol onnan érkeztek panaszok, egyéb témák megtárgyalásakor is szoba kerültek a munkahelyen hallott kifogások. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa részt vett az előkészítő munkában, az elnökség pedig mar februárban gyorsmérleget készített az ötnapos munkahét tapasztalatairól. Itatásairól. A dolgozók érdekeinek védelmet szolgálva vállalták, hogy folyamatosan jelzik a zökkenőket, problémákat a tanácsoknak. a vállalatoknak. A szakmai szakszervezetek megyei bizottságai. közül néhány ugyancsak foglalkozott már az ötnapos munkahéttel. Mi sem természetesebb, hogy az édesanyák kezdettől segítséget kértek például a közlekedés javításához, Így például sokat kellett várakozniuk a kisgyermekekkel a buszra, máshol a gyermek- intézmények nyitvatartása nem igazodott a munkarendhez. Kaposváron. Nagyatádon, Siófokon néhány iskolában nem szervezték meg a reggeli tanári felügyeletet. A panaszok nyomán azonban rugalmasan orvosolták a panaszokat. Most — újabb „szondázás” után — a legtöbb nőt foglalkoztató üzemek, vállalatok. néhány település asz- szonyainak véleményét ismerték meg. A nőbizottság tagjain kívül a szakmaközi bizottságok Is nagy segítséget adtak a- vizsgálatban. Megnyugtató. hogy a dolgozó nők, a kisgyermekes anyák most mar megfelelőnek tartják a gyermekintézmények nyitvatartását. szerintük alkalmazkodik a munkaidőhöz. Azt viszont több helyen szóvá tették, hogy reggel fél nyolc és nyolc között és dél- j után öt után a gyerekeket gyakran a takarítónőkre bízzák. Különösen bántja az óvodától messze dolgozóitat hogy nem tudnak öt órára odaérni. Ezek a csöppségek éppen hogy csak megtűrtek, így aztán hol a szülővel, hol Növelik a termelést Hurka, kolbász Zamárdiból Hosszú sorok kígyóznak nyaranta Siófokon es kornyékén a pecsenyesütők bódéja előtt; az ínycsiklandozó illatok odacsalogatják az úszásban mozgásban megéhezett embereket. Arról nem is szólva, hogy az étket kényelmesen ei lehet fogyasztani — az éttermek úgyis zsúfoltak — a Tiurka, kolbász ráadásul viszonylag olcsó is. Jó ötlet volt tehát, mikor annak idején a siófoki Sió Termelőszövetkezet létrehozta Zárná rdiban — a háztáji kereskedelmi ágazatán belül — húsüzemét. A Balaton-part legforgalmasabb részét így zavartalanul ellátják húsféleségekkel immár a siófoki November 7. Tsz üzeméből. A szerződések szerint mindent ed tudnak adni a környéken, ám ha mégis maradna felesleg, azt a budapesti Skala es Sugar áruházakba viszik. Azz üzemben, készült kétféle hurkából —• lángolt es sütni való — kolbászból, májpástétomból, sonkából, szalonnából szállítanak az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat, a tabi áfész, a Pannónia és a Pestbudai Vendéglátó Vállalat üzleteibe, éttermeibe is. Számos ABC-áruház nyílt a tóparton, ezek folyamatos ellátását is az üzem végzi. Erre az évre több szerződést kötöttek, mint korábban, ezért a tervben háromezerháromszáz saját, és kétszáz háztáji sertés feldolgozása szerepel. Az üzemnek ez a mennyiség több mint három es fél milliós jövedelmet jelent. Melyik a legnépszerűbb termék? Nyáron a hurka és a kolbász, télen a füstölt áru. Lángolt kolbászt a húsipar nem gyárt, ezen segít a húsüzem. A gyártás mindig az igényekhez alkalmazkodva folyik. A főszezonban a havi forgalom megközelíti a két és fél millió forintot. A jó munkához megfelelő körülmények szükségesek. Az üzemben az elmúlt évben korszerűsítették a vágóhidat, új hűtőt építettek. Az 'idén műhelynagyobbítás, gépcsere történt. Szociális helyiségek készültek, hozzá- értcv szakmunkások érkeztek. A monori gépgyár által készített gépük, sajnos, nem vált be, ám a Pápai Húskombináttal jó a kapcsolatuk, segítenek a gépesítésben. A Zamárdiban készült húsféleségeknek sikerük van a külföldiek köreben is. Ennek elsődleges oka az üzem kollektívájának közös célja: a minőségi munkavégzés. a gyermekkel éreztetik a nemtetszést. Ezek azonban egyedi panaszok. Az igazsághoz tartozik: az édesapáknak is sokkal többet kellene tenniük gyermekükért. Most már a gyermekintézmények is alkalmazkodnak a szülők munkaidejéhez. Sajnos. az óvodák is tudnak kirívó példákat. Megesett, hogy nem mentek a gyerekért, így aztán az óvó néni vitte haza hét órakor! Az iskolai napközikre elvétve van panasz. Elsősorban azzal kapcsolatban, hogy nincs, aki a kisiskolásokra felügyeljen a reggeli kezdés előtt. Máshol az ötórai zárást tartották korainak: senki sem örül annak, ha a gyermeke az utcán várakozik. Szerencsére ezek sem általános ■ gondok, egyikmásik iskolára vonatkoznak. A munkahelyek mindenben segítettek az édesanyákon. Az elektroncsőgyárban például tizennyolc asszony dolgozhat az általánostól eltérő munkarendben, főképpen a közlekedés miatt. A megyei kórházban a kisgyermekes asszonyok kérése alapján készítették el a munkaidóbeosztást, általában a szabadnapot szombaton, vasárnap adják ki. Az Öreglaki Állami Gazdaság alsóbogán kerületében élő amsaonyok a 3"**~ mekek utaztatás ara panaszkodtak azt is kifogásolták, hogy már fél négykor hazaengedik őket? A szülők az állattenyésztésben dolgoznak, ők akkor még nem mehetnek haza. Ugyanezért a szombati óvodai ügyeletét is igénylik. A tanácssok rugalmasan intézkednek minden ügyben. Azt is megígérték, hogy gondoskodnak a gyermekek szombati felügyeletéről. Az viszont természetes, hogy ott nem tart nyitva az óvoda- szombaton. ahol csupán egykét gyermeket vinnének. A nöbizottság már most felhívta a figyelmet arra, hogy a szakszervezeti bizottságok, a munkahelyek készítsék fel a szülőket az iskolák ősztől kezdődő ötnapos munkahetére. Nagy- nagy türelemre lesz szükség, hiszen egvíormán megvisel’, majd a pedagógusokat es a gyermekeket is, különösen az elején. Az az igény jogos, hogy a művelődési intézmények gazdagabb programokat állítsanak össze a hétvégékre. A szülői munkaközösségek, a KlSZ-szer- vezetek például esetenként megszervezhetnék a lakótelep gyermekeinek a sportnapot. elvihetnék őket kirándulni. L. G. Somogyi „tejtörténet” Az évszázad második esztendejében a német tulajdonban lévő Tejkiviteli Társaság alapította a csurgói sajtüzemet. Három évvel később Kaposváron is tejfel- dolgozó üzem alakult. Ekkor kezdődött az iparszerű tejfeldolgozás somogyi története, melyről a mai eredményeket is elemző, sőt a terveket is fölvázoló tanulmányt közöl a Világ Mező- gazdasága című kiadvány friss száma. Az ipartörténeti érdekességek és a termelési adatok sorából néhány különösen figyelemre méltó. A megyében fölvásárolt tej mennyisége az elmúlt évtizedben csaknem megkétszereződött, és az idén várhatóan meghaladja az egymillió hektolitert. A fölvásárolt tejnek már 92 százaléka a fejőberendezésektől egyenesein hűtótároiokba kerül. A ‘tejtermékfogyasztás és a vásárlói igények változásait tükrözi, hogy miközben a fogyasztásra szánt tej gyártása tíz ev alatt alig kétharmadával nőtt, addig az ízesített tejtermékekből négyszeres az igény. A sajtgyártás 19-ről 36 ezer mázsára nőtt. Az utóbbi meny- nyiség harmada tavaly már exportra került. A somogyi sajtok Ausztrália, Kanada és az USA mellett a sajtok hazájába, Hollandiába is eljutottak. A minőség javítása mellett jó eredményeket értek el a somogyiak a választék bővítésében is. Kevesen tudják. hogy a ma országszerte kedvelt sportsajt gyártását elsőként Kaposváron kezdték meg 1967-ben. Két évvel később a marcali üzem szakemberei dolgozták ki az azóta számos díjat nyert Balaton sajt gyártási technológiáját. Ugyancsak kaposvári „szabadalom”, a vadászsajt és a tavaly kikisérlete- zett almás krémtúró. Sokatmondó, hogy míg 1960-ban a boltokban negy- venhatféie tejtermeket árusítottak, ma 160 különféle tejes készítmény varja a vásárlóját. Az újdonságok növekvő száma, vagy a ■ tíz év aiatt kétszeresére nőtt termelé- kenyseg nem kis részben az 1970 óla megélénkült újito- mozgalom eredmenye. A Kaposvári Tejipari Vállalatnál tavaly 31 elfogadott újítás volt, melyek közül 28-at hasznosítottak. Ezek gazdasági haszna megközelíti a másfél millió forintot. A VI. ötéves terv fejlesztései között jelentős a csurgói sajtüzem kapacitásának növelése. Naponta 80 ezer liter tejből készül majd sajt. A kaposvári üzem elsősorban a poharas termékek előállításának növelésére összpontosította erőit, ellátva ezekkel a termékekkel a déldunántúli tejipari vállalatok körzetét is. Marcaliban desz- szert jellegű tejtermékek gyártását tervezik... Első csapolás a dunaújvárosi kettes konverteren Péntekre virradó éjjel 130 tonna acélt csapolta* Dunaújvárosban a konverter- acélmű második egységéből — ezzel elkészült a 8 milliárd forint értékű nagyberuházás. Az új acélgyártó egység valamennyi berendezése kifogástalanul működik, megkezdte a folyamatos termetest. A beruházók és kivitelezők jól összehangolt munkájának eredményeként a Dunai Vasmű állami nagyberu házasa öt. ev aiatt, jelentős költsegjnegtakai'itasisal es az eredeti határidőnél — 1982. december 31. — fel evvel korábban készült el. Az építkezésen az utolsó simításokat végzik a kiegészítő létesítményeken : a szociális épületen és az irányító központon. A Dunai Vasmű konverter-acélmű ünnepélyes avatására június utolsó hetében kerül sor.
