Somogyi Néplap, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-08 / 132. szám

Robotok a valóságban I ötvenéve» Ven­ne, de már közel egy évtizede nincs közöttünk. Mínd,- össze negyvenkét éves volt, amikor meghalt. Az or­szág egyik legfia­talabb minisztere volt akkor. A művelődésügy minisztereként csak rövid ideig dolgozhatott, de már 1954 óta részt vett a köz­életben a Hajdú- Bihar megyei szü­letésű (Kaba, 1932) Nagy Mik­lós. Miskolci egye­temi társai tanú­síthatják, hogy már diákként fel­figyeltek szerve­zőkészségére, po­litikus alkatára, tehetségére. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen tanult, szerszamgépész szakon szer­zett 1954-ben mérnöki okle­velet. A tudományos munka mellett kora ifjúságától ér­deklődött a politikai munka iránt, tevékenyen részt vett az egyetem politikai mun­kájában. Tanársegéd lett, s egyszerre DISZ-titkár, ké­sőbb pártmunkás, egyetemi szervezőtitkár. A kohómér­nöki karon adjunktusként is dolgozott, az ellenforradalom után az egyetemi pártbi­zottság tagja lett. Nagy munkabírású, jó szervező, mindig tisztán látó fiatalembernek ismerték ak­kori munkatársai. Pályája — tehetsége és szorgalma eredményeként — egyre fel­jebb ívelt. Mindig feladatokat vál­lalt és nem funkciót. 1963- tól az MSZMP KB munka­társad s két esztendő múlva a tudományos, közoktatási Értékteremtő foglalkozások, gazdagodó kapcsolatok Az úttörőév tö feladatai K i ne látott volna tu­dományos fantaszti­kus filmekben ro­botembereket, robotüzeme­ket, sőt robotvái'osokat és bolygókat? Igazi kasszasiker, ha az Ember több órás iz­galmak után végül is legyő­zi az általa alkotott és ki­tanított gépembereket. Mind­ez persze csak mese, utópia — vagy megsem ? Az első robotot 1954-ben szabadalmaztatták amieriKai mérnökök, alig négy ev múlva már a piacon is meg­jelentek. A robot-pilótáikat és az űrhajók manipuláto­rait, amelyek ugyancsak a robottechnikához tartoznak, hamar megismerhette az egész világ. Ma már 180 cég gyárt robotokat szerte, a vi­lágon, közülük 130 japán vállalat. Mindebből kiderül: a japánok e téren a világ- ranglista élén állnak. Évente közel 20 ezer robotot állíta­nak elő, alkalmazásuk körül­belül 80 ezer munkahelyet tesz feleslegessé. Japánban jelenleg 7500 programozha­tó, szaknyelven intelligens robot működik, egyharmaduk az autóiparban. A legfejlet­tebb ipari országokban rend­kívül gyors ütemben tért hó­dított a robottechnika, mert ily módon a legnehezebb és legigényesebb munkafolya­matokat automatizálják, s az egyes műveleteket igen nagy pontossággal végezhe­tik el. Ennek megfelelően beszerzésük, alkalmazásuk költséges vállalkozás. Mi a helyzet nálunk a ro- . botok, manipulátorok hasz­nálatával és gyártásával? Magyarorsizág egyelőre a ro­bottechnológiai fejlesztésnél tart. A kutatás és a gyár­tás bázisa az Egyesült Izzó, valamint a vezérléseket elő­állító VILATI. Az itt készü­lő robotokból a szovjet tele- ' vízió-képcsőgyárak vásárol­nak. Kezdetben csak a fe­kete-fehér készülékek szere­lésénél alkalmazhatták ter­mékeiket, a mai Tungsram - robotok azonban már sokkal több művelet elvégzésére, betanítására alkalmasak: megfogják a képcsövet, for­gatják, átrakják a követke­ző műveletfázdsihoz sitb. Ro­botfejlesztés folyik az Aka­démia keretei között műkö­dő Számítástechnikai és Au­tomatizálási Kutató Intézet­ben is, éppen az Egyesült Izzó eddigi munkájára ala­pozva. Ami az alkalmazást illeti, a szerszámgépgyártók rend­szeresen használnak szerelő robotokat, elsősorban az in­tegrált gyártórendszerekhez. A Bakony Művek Bosch- együttműködéssel jutott ugyancsak szerelést végző robotokhóz, amelyekhez az OMFB támogatásával külön­féle elemeket, manipuláto­rokat készít partnerének. Az elmúlt három év alatt auto­mata szerelő munkahelyet hoztak létre a veszprémi gyárban. Hasonló robotokat hasznainak az MMG Auto­matikai Művekben is a jár­mű-kilométerórák és a biz­tonsági gázcsapok gyártása Általános iskolás kora óta ismerem ezt a kislányt. Jó néhány éve már, hogy a Kaposvári Ruhagyárban dol­gozik. Az általános befeje­zése után Kaposváron, szak­munkásképzőben igyekezett közelebb kerülni válasz­tott szakmájához — si­kerrel. Bizonyítvánnyal a kezeben a ruhagyárban kapott munkát, de mind­járt elkezdte a tovább­tanulást is — munkája mel­lett — szakközépiskolában. Ezt az önmaga elé állított feladatot is . eredményesen megoldotta. s úgyszólván lélegzetvételnyi szünet nélkül — a gyár egyetértő támogatásával — arra vál­lalkozott, hogy megszerzi a technikus minősítést. Ehhez, hetente egy napot Budapes­ten kell töltenie, az iskolá­ban, de egy évet már maga mögött tudhat, tehat köze­lebb került a célhoz, ahhoz, hogy ruhaipari technikus le­során. azok szerelése ugyan­is rendkívül precíz munkát igényel, aminek — a szigo­rú szabványok miatt — ro­botok nélkül aligha tudná­nak éleget tenni. A konti­nens egyik legnagyobb autó­buszgyárában, az Ikarusban nemrég olyan fejlesztési programot . alakítottak ki, amely a robotok és főleg az intelligens robotok alkal­mazását feltételezi. Mind­ezek számbavételével sem lehet a robotok széles körű elterjedésével számolni Ma­gyarországon, hiszen általá­nos bevezetésük az iparban túl drága volna. Nem utol­sósorban azért, mert nagy­arányú átszervezéseket is meg kellene valósítani a lo­botok munkába állítása előtt. Az ipari tárca felmé­rése is ezt igazolja, mert ebben az ötéves tervidőszak­ban csak néhány gyár és üzem kíván beszerezni robo­tot. A robottechnika alkalma­zásában a KGST-országok közül a Szovjetunió és az NDK ipara jóval előrébb tart a mienknél; ők elsősorban automatizált műhelyeket építettek ki autógyáraikban. Eredményeikhez az is hoz­zájárul, hogy a szükséges szellemi háttérrel, korszerű finommechanikai és elektro­nikái ágazattal rendelkező­nek. A szocialista integrá­ciós közösség előkészületeket tett arra, hogy időben felké­szüljenek az egyes tagorszá­gokban az új technika foga­dására, elterjesztésére. Ezért mindenekelőtt egyeztetett fejlesztéseket/terveznek és a tervidőszak végéig felkészül­nek a programvezérlésű au­tomata manipulátorok, ipari robotok, valamint segédbe­rendezéseik, eszközeik szako­sított és kooperációs gyártá­sára: egységes modulokat alakítanak ki és megterem­tik a részegységek és alkat­részek közös bázisát. A z ipairi és minden­fajta robotok vezér­lése elképzelhetet­len miniatürizált elektroni­kus eszközök, rmfcroprocesz- szorok nélkül. A mikropro­cesszorokat ma már a gaz­daság minden ágában terme­lő és szolgáltató szektorok­ban egyaránt használják. A mikroprocesszorok felfedezé­se az USA-ban és Japánban valóságos új ipari forrada­lomnak minősült négy—Öt évvel ezelőtt. Ma már eze­ket a fejlett ipari országok áruházaiban is kapható ter­mékeket egyszerű alkatré­szekként kezelik, akár a szö­get vagy csavart. A mikro­processzorok fokozatosan bevonulnak a háztartásokba, hiszen például hűtőgépekbe szerelve beprogramozhatok arra, hogy jelezze, ha vala­melyik élelmiszernek lejárt a szavatossági ideje. Hasonló példákat ezrével lehetne so­rolni, szinte mindenhol használhatók. gyen. Közben természetesen igyekszik megállni a helyét a munkában is. Majdnem elfelejtettem: azóta, hogy Kaposvárhoz köti a munka­hely és az iskola, bejáró, most is ingázik a megye- székhely és lakóhelye között, s hetenként ezt még meg­toldja egy budapesti úttal. Hogy minderről miért te­szek említést? Azt hiszem, mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a technikussá válásnak ez az útja igencsak időigé­nyes és tekervényes. Persze lerövidíthette volna 'ezt az utat az említett kislány, ha az általános iskola befejezé­se után mindjárt szakközép- iskolába megy, s nem járja végig -a szakmunkásképzőt, de akkor sem kapta volna meg a technikus minősítést — mint ahogyan most sem kapta meg — a szakközép után, tehát a kitűzött cél el­érése érdekeben így is, úgy Nálunk ugyan nem gyár­tanak ilyen miniatűr elektro­nikus eszközöket, de a szo­cialista partnereink közül a szovjet, az NDK-beli és a csehszlovák ipar igen. Ma­gyarországon a múlt év vé­gén fogadták el az elektro­nikai alkatrészek gyártására vonatkozó központi fejleszté­si programot, amely lehető­vé teszi, hogy 1985-ig nálunk is meghonosodjék az integ­rált áramkörök szeletgyártó technológiája. Ezek nélkül ugyanis nem lehet megkez­deni a mókroprocesszor- gyártást sem. Bár a mikro­processzorok nem túl drá­gák, gyártásuk bevezetése igen költséges vállalkozás. Alkalmazásuk terén azonban nem vagyunk lemaradva, fő­leg az orvostechnikai beren­dezések, számítógépek, szer- számgépvezerlések, diag­nosztikai rendszerek és mű­szerek, hajtástechnikák elő­állításához használják ipar­vállalataink. Ezek nélkül termékeink jó résszé nem lenne versenykepes a világ­piacon sem. Mivel a mikroprocesszorok alkalmazása es általában a mikroelektronika általános elterjedése nagy előnyökkel jár — ezek: a gyorsaság a pontosság a megbízhatóság a súly- és méretarányok lé­nyeges leszűkülésével fokoz­za az anyag- es egyben az energiatakarékosságot, meg­sokszorozza a szellemi kapa­citást —, a KGST-országok kiemelten kezelik munka­megosztáson alapuló fejlesz­tését és gyártását. Közös erővel kívánnak felkészülni a népgazdaság teljes kereszt- metszetét átfogó alkalmazá­sára. elterjesztésére. Szá­molva azzal, hogy mindez egész életvitelünket átfor­málhatja, fokozatos átállásra késztet mindenkit, hiszen az új technikával meg kell ta­nulnunk élni, tanulni, dol­gom. M ind a robottechnika, mind a mikropro­cesszorok együttmű­ködésen alapuló fejlesztése es gyártása nem nélkülözhe­ti a mikroelektronikai elem­bázis létrehozását. Ezekkel a kérdésekkel a KGST kü­lönböző szakbizottságaiban már több éve foglalkoznak; a saocialita országok ebben is előbbre kívánnak lépni. Sz. I­Megkezdődött a szőlő vi­rágzása Baranyában. Erede­tileg a június 10. és 15. kö­zötti napokra várták a sző­lősgazdák, mivel a szokatla­nul hosszú tel es a hideg ta­vasz következtében kéthetes is tanfolyamra kellett volna járnia — a munkája mellett. Idestova tíz eve, hogy a Műszaki és Természettudo- mánj'i Egyesületek Szövetsé­gében és a tudományos egyesületekben, a munkabi­zottságokban — tanúság rá a számos társadalmi vita. a szakfolyóiratokban közölt elemzések sokasága — a korszerű technikusképzé­sért kardoskodnak . a szak­emberek, s kialakult . a MTESZ álláspontja ebben a kérdésben. A kormány az­zal bízta meg a Művelődé­si Minisztériumot, hogy az idén dolgozza ki a techni­kusképzés új rendszerét, s a minisztérium bevonta eb­be a munkába — felkínálva a javaslattétel lehetőségét — a MTESZ-t is. A szövet­ség központi oktatási es közművelődési bizottságá­nak irányításával rendezett vitákon kialakult az állas­A napokban valamennyi úttörőcsapathoz, úttöröveze- tőhöz eljuttatja a Magyar Úttörők Szövetségének Or­szágos Tanácsa az 1982—83- as úttörőév fő feladatait tar­talmazó füzetet. Ebben, az alapvető tennivalók, az út­törőév felmenő rendszerű versenyei, rendezvényei, az úttörővezetői vitakörök szamára ajánlott témák mel­lett közlik a Magyar Úttö­rők Szövetsége Országos Ta­nácsa leveleit is, amelyeket az ország valamennyi úttö­rőcsapatához, kisdobosához es úttörőjéhez, a pedagógu­sokhoz. illetve a pedagógus úttörővezetőkhöz,’valamint a késéssel indult meg a növé­nyek fejlődése. A napokig tartó forróság hatására azon­ban meggyorsult a hajiásnö- vekedés, tegnap pedig hirte­len kipattantak a bimbók. pont, majd a javaslat, mely szerint egyértelműén a nap­pali technikusképzés rend­szerének visszaállítása le­het célravezető'. A korábbi oktatási rendszer felszá­molása által okozott veszte­segek listáján talán1 a tech­nikusképzés rekonstrukció­ja lesz utolsó téttel, vélik a szakemberek, akik eddig a műszaki középkáderképzés helyzetet elégtelennek tar­tották, s az idő múlása — valljuk meg — őket igazol­ta. És igazolja majd a mun­kahelyek vezetőit is, akik eddig azt tapasztalták, hogy a technikusminősítő vizsgák rendszere nem oldotta meg a műszaki középkáder után­pótlást — márpedig ipari termelés elképzelhetetlen jól képzett technikusok nél­kül. S a munkahelynek sem közömbös — visszatérve az iménti példához —, hány évet vesz igénybe ezeknek a kádereknek a képzése, s a tanfolyami távoliét mennyi munkakiesést jelent a f. fiatalokhoz, a szövetség munkáját segítő felnőttek­hez, szülőkhöz címeztek. Az úttörővezetők VII. or­szágos konferenciájának ha­tározata több évre megjelöl­te az úttörőszövetség neve­lőmunkájának főbb felada­tait.' A szövetség az 1982— 83-as úttörőévben • folytatja e határozat megvalósítását. Cselekvőén részt vesz a KISZ X. kongresszusa hatá­rozatának megvalósításá­ban. különös tekintettel az úttörők KISZ-életre történő felkészítésére, a testvérkap­csolatok tartalma gazdagítá­sára, az ifjú vezetők kivá­lasztására. Újdonság az idén, hogy az úttörőcsapatok az eddiginél még önállóbban dönthetnek sajátos helyi feladataikról, programjukról. Az országos tanács csak a főbb szempon­tokat jelölte meg, s ezek alapjan a konkrét feladato­kat minden úttörőcsapat ma­ga fogalmazza meg. Kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy az úttörőcsapatok mun­káját hassa át a kisdobosok es az úttörők erkölcsi-világ­nézeti nevelése. Az úttörő- vezetők egyik legfontosabb feladata, hogy elkötelezetten, nagy érzékenységgel segít­sék a gyermekek marxista— leninista . világnézetének megalapozását, természeti és társadalmi ismereteik, ta­pasztalataik bővítését, meg­győződésük formálását. Az úttörőcsapatok és közössége­ik programja tegye leheltővé a szocialista társadalom mellett elkötelezett gyerme­kek nevelését, akik életko­ruknak megfelelően cselekvő részesei közvetlen környe­zetük formálásának. Szer­vezzenek ezért társadalmilag közvetlenül hasznos, értékte­remtő foglalkozásokat, ame­lyek alkalmasak a munka becsületének megteremtésé­re, megszerettetésére — szö­gezi le az országos tanács állásfoglalása. Az úttörőszövetség az 1982—83-as évtől kezdve fo­kozatosan részt vesz a gyer­mekek szabad idejének szer­vezésében, szórakozási szo­kásainak alakításában, ezek feltételeinek megteremtésé­ben. Ez er szeptemberétől és kulturális osztály vezető­je lett. Szerény, de nagyon igé­nyes vezetőnek ismerték meg közvetlen munkatár­sai. Az ifjúság, az egyetemi élet, a tudományszervezés alapos ismerőjeként a párt­központban eltöltött évtized alatt egyik előkészítője volt a tudományos és a kulturá­lis élet. a közművelődés, az ifjúságpolitika akkor meg­alapozott s azóta végbement reformjainak. E területek ma is az akkor előkészített programok alapján tevé­kenykednek. Nagy Miklós munkája is benne van szin­te minden atóta megvaló­sult eredményünkben. 1973-ban — tehát negy­venegy évesen — lett mű­velődésügyi miniszter. S ek­kor szólt közbe a betegség. Sokat vállalt a fiatal poli­tikus. Egyet nem tudott vál­lalni: a gyógyíthatatlannak tekintett kórt. Tevékeny, sok reményre jogosító pálya tört ketté. Azok közé tartozott, akik társadalmunk történelmét napi elmélyült munkával formálták. Az 6 munkája is benne van mindennapjaink eredményeiben; tehetségét, szorgalmát, emberségét ma is nélkülözzük. ötvenéves lenne, de már közel egy évtizede nincs közöttünk... F. M. az általános Iskolákban mindenütt bevezetik az öt­napos munkarendet, ennek következtében az úttörőcsa­patok és közösségeik szer­vezeti élete, működési rend­je is módosul. Mindez szükségessé teszi, hogy a gyermekek iskolai, mozgalmi és családi prog­ramjainak megszervezésé­ben, ajánlásában az úttörő­csapatok különféle feladato­kat vállaljanak. Az országos tanács javasolja: az őrsi, raj- es egyéb közösségek össze­jöveteleit, valamint a moz­galmi képzést hét közben szervezzék meg, a hét vége­re pedig a gyermekek, az úttörőcsapatok ' igényeinek megfelelő közművelődési, sportprogramokat ajánl. Kü­lönös figyelmet fordítanak a gyermekek olvasóvá nevelé­sére, tánc- és mozgáskultú­rájuk alakítására, zenei ér­deklődésük fölkeltésére, zenei ízlésük formálására. Az úttörőcsapatok nyújtsa­nak segítséget mind az őr­si, mind az egyénileg és a családdal közösen szervezetit művelődési, szórakozási, sport-, turisztikai és egyéb programok kialakításához. Alapvető újdonság, hogy az úttörőcsapatok a sajátos céljaik, a helyileg meghatá­rozott feladataik megvalósí­tása és a csapatközösségek erősítése érdekében maguk választhatnak jelmondatot az 1982—83-as úttöroévre. Az országos tanács javasol­ta, hogy a jelmondat illesz­kedjék a csapatközösség el­határozta programhoz; esz­meiségeben, tartalmában utaljon a csapatnévadó pél­dájára, követendő tetteire, emberi magatartására. A csapatok közös feladatairól és a jelmondatról a csapat­közösségek döntenek. A gyermekekhez, a peda­gógusokhoz, a felnőttekhez írt, a szövetség munkájához segítséget kérő, a főbb fel­adatokat ismertető leveleket az ifjúsági és úttörőlapok is teljes terjedelmükben közlik. SOMOGYI . NÉPLAP » fiz utolsó léte! a veszteséslistán Virágzik a szőlő INAGY MIKLÓS EMLÉKEZETE

Next

/
Oldalképek
Tartalom