Somogyi Néplap, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-09 / 133. szám

Tenyészanyag nyolcmillióért A fejlődés, új lehetőségei Eszmecsere a juhtenyésztésről Á MED ŐSZ vizsgálata nyomán Az agrárértelmiség helyzete Somogybán ílemeskk a társulás srnmo­gyi partnerei,- hanem jó né- . hány dunántúli juhtényésztő Eazdasag is elküldte képvi­selőjét. a/. Oviscoop juhte- nyésztó társaság tegnapi rendezvényére. A siófoki No­vember 7. Termelőszövetke­zetben megrendezed igazga­tótanács-ülést bemutatóval egybekötött értékes szakmai *• eszmecserével kapcsolták össze. A társulat történetében, nemcsak a különösen nagy érdeklődés, a tenyésztésről, a takarmányozásról folytatott hasznos eszmecsere miatt lesz emlekezetes ez a ren­dezvény, hanem azért is, mert olyan szervezeti válto­zásról döntött az igazgatóta­nács. amely a fejlődés előtt ű,i távlatokat nyit. lehetőve teszi, hogy a tevékenységi kör szélesítésével, a siófoki szövetkezét / gesztorsága mellett rendszerré szerveződ­jön az Oviscoop. Ezért is - határoztak úgy. hogy a köz­pont a siófoki szövetkezet­ben lesz. ahol az ügyvezető igazgatói tisztet július else­jétől Mezei Gyula látja el. míg Tolnai Gyula a mező- gazdasági főiskolával szoro­san együttműködő társulat tenyésztői igazgatója lett. A tegnapi tanácskozáson — melyen részt vett dr. Cso­mós Zoltán, a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Minisz­térium főosztályvezető-he­lyettese — Bod a János, a siófoki szövetkezet elnöke elmondta, megértek a felté­telek arra, hogy a társulat új szervezeti keretek között magasabb színvonalon szol­gaija a juhiényeszles' fejlesz­tésének céljait. A siófoki gazdaság a közelmúltban nyolcmillió forintért NSZK import tis/íaverű tenyész- anyagot vásárolt, ezzel es a meglevő állományával az ország egyik legerlekesebb tenyeszany aggal rendelke­ző gazdaságává Vált. Rész­ben ez a genetikai háttér biztosíték egy célratörő ke- resztezesi program beind dó­sához, részben pedig az, hogy kifejezetten a juhtenyésztés fejleszte.se érdekében alakí­tottak ki gazdasági együtt­működést a zseiicségi szent- balázsi szövetkezettel meg az elmúlt év középén. Itt egy tízezer férőhelyes re­ferencia-tizem létrehozását tervezik úgy. hogy a domb- videki szövetkezet teljes szántóterülete , a juhtenyész­tést szolgaija. Ahogy' Tolnai Gyula tájé­koztatójában elmondta, a harminckét, somogyi partnert •számláló társulat fő törek­vése, hogy tovább szélesítse szolgáltatásai t, nemcsak a tenyésztéshez, a * tartáshoz, hanem a korszerű gyepgaz­dálkodáshoz is szakmai se­gítséget adjon. (Egyébként ugyancsak a siófoki szövet­kezet az. amely kimagasló szakszerűséggel folytatja ezt a fontos tevékenységet.) A társulat a takarmányozás javítása éidekében a közel­múltban együttműködési szerződést kötött a megyei gabonaíorgalmi vállalattal, es hasonló targvalasokat folytatnak a Phvlaxiával és a Környei Kombinattal. Minden fejlesztési elkepzeles és tevékenység arra irányul, hogy komplex rendszerré váljon az Oviscoop. A tegnapi szakmai tanács­kozáson először dr. Horn Pé­ter, a mezőgazdasági főisko­la íöigazgatóhelvettese. a mezőgazdasági 'tudományok doktora a társulat kereszte­zése programjáról, a heteró- zks hasznosításának lehető­ségeiről tartott értékes tájé­koztatót. A legújabb tudó-’ mányos vizsgálatok alapján bizonyította, hogy kereszte­zéssel milyen mértékben nö­velhető a szaporasag, a hús­termelés. úgy, hogy megfe­lelő gyapjúhozamot ;s ad­jon. az állomány. A siófoki szövetkezetben rendelke­zésre all az a tenyeszanyag. I amellyel elvégezhető a .fon­tos gazdasági érdekeket szolgáló keresztezés prog­ram. Ahogy az állattenyésztés többi ágazatában, a juhá­szaiban is az önköltség hel­yen százaléka a takarmá­nyozási költség. Ezért is kí­sérte különös figyelem 'dr. Kakuk Tibor főiskolai tanár előadását, aki a szakszerű takarmányozásról és a költ­ségeket jelentősen mérséklő, okszerű legelőgazdálkodás­ról, legeltetésről szólt. A szakmai eszmecseréé nagy sikerű üzemi bemutató1 követte. A részvevők először a Balatonsza hadiban levő keresztezett állományt te­kintették meg. majd .az ádán- di területen levő, nemrég vá­sárolt NSZK fekete fejű és NSZK húsmerinoi állományt. A részvevő nepes szakem­bergárda a sajat szemével győződhetett meg arról, hogy a fejlesztés szóban vázolt céljainak eléréséhez a fel­tételek. valóban adottak * siófoki . gesztorgazdaságban. 240f)-at meghaladó lét­számával az agrarértelmi- seg a megye második legna­gyobb értelmiségi csoportja. Kétharmaduk 40 éven aluli. Nemcsak a mezőgazdaság eredményességé, hanem a falusi emberek gondolkodás­módjának, társadalmi je­lenségekkel kapcsolatos ígé­reteinek, a falusi élet minő­ségének alakulása is függ az ő szaktudásuktól, műveltsé­güktől,' emberségüktől. A* Me'dosz megvebizottsagának vitájában a szakszervezethez tartozó agrárértelmiségiek helyzetét, tekintették át. Az elhangzottak mégis általá­nosíthatok. A legtöbb ellentétes véle­ményt tükröző téma az er­kölcsi és anyagi megbecsü­lés volt. Az emberek általá­ban — s ez valamennyi ér­telmiségi rétegre jellemző — másokéhoz képest keves­lik társadalmi megbecsülé­süket. Ügy tartják, hogy hátrányban vannak mások­kal szemben. Érzékenyebben reagálnak pályájuk nehezse- geire, az erkölcsi-anyagi el­ismerés ellentmondásaira, mint az előnyökre vagy a kedvező változásokra. A me­zőgazdasági szakemberek közül sokan indokolatlanul alacsonynak érzik társadalmi presztízsüket. Mondhat­nánk: az agronómus társa­dalmi rangja annyi, amenv- nyit képes szerezni magá­nak. Ez részigazság. Ugyan miféle eredményre vezetne egy közvéleménykutatás, mely, azt tudakolná, hogy az agrárértelmiségiek milyen aranyban kívánják gyerme­keiket mezőgazdasági pályá­ra irányítani? Az agrár-felsőoktatási in­tézményekben ma legföl­jebb másfélszeres a túlje­lentkezés. egyes szakokon alig tudják megtölteni a pa­dokat. A mezőgazdasági pá­lyákon mintha egyfajta szel­lemi hiánygazdálkodás ala­kulna ki. amely újratermel­heti a viszonylag rosszabb társadalmi megítélést is. A bérezésben kialakult visszásságok feszültségek­hez, fölösleges szakember­vándorláshoz vezetnek. Töb­ben fölvetették. hogy ma könnyebb n „rangot" meg­fizetni, mint a képesseget vagy a szorgalmat. Két egy­szerre végzett szakember kö­zött nem teremt bérkülönb­ségét az eltérő tanulmányi előmenetel vagy a szakmai színvonal, az viszont igen, hogy melyikük került ága­zatvezetői és melyikük te­lepvezetői beosztásba. Elfo­gadhatatlan bérkülönbsé­geket okoz a pályakezdők között a gazdasagok irányí­tóinak bérszintje is, Ahol az elnök fizetése hétezer fo­rint, ott minden szakember arányosan kevesebbet kap, mint ahol tízezer. A gazda­sági adottságok, a termelési szerkezet is nagy eltéréseket okoz az azonos szintű szak-1 emberek bérében. Különösen sok a feszült­ség a közvetlen termelés- irányítók bérezésében. A megye állami gazdaságaiban például az elmúlt öt évben a dolgozók fizetése éves át­lagban 5,3, a középvezetőké csak 3.8 százalékkal nőtt. Az irányítok jövedelme gyakran alacsonyabb, mint az irányítottaké; e: nincs arányban a végzettséggel, de a felelősséggel sem. Régi gond az is, hogy üzemi ér­dekből az új embert olykor •jobban megbecsülik, mint azt, aki már évekig bizonyí­totta képességeit. Volt példa rá, hogy egy agronómus négyszeri munkahelyvál­toztatás után kétezer forint­tal magasabb fizetéssel tért vissza eredeti helyére. Ügy látszik, egyszerűbb és ké­nyelmesebb a megszokott „tól-ig” rubrikák alapján meghatározni a bért, mint mint megkeresni a teljesít­mények és az eredményesség hitelesebb mércéit. A foglalkoztatás hatékony­ságát rontják az úgynevezett „alibi statusok". Üzemgaz­dászt. energetikust vagy törzsallattenyesztőt külön­féle előírások alapján kell foglalkoztatni. A gazdasagok egy részeben azonban nem tudnak mit kezdeni e fiata­lok speciális végzettségével. Papíron betöltik a státuszt, azután az üzemgazdászt ad­minisztrátori, a tötzsállatte- nyésztót telepvezetői fel­adatokkal bízzák meg. Sok helyen a pontos munkaköri leírások is hiányoznak. A végzettségnek meg nem fele­lő feladatok ellen ezért ki­fogást emelni sem lehet. A szellemi energia pazarló s különösen visszatetsző, mert eközben a gazdaságok, sora hiába keres ilyen végzettsé­gű szakembert. Az agrarértelmisegiek élet­színvonala sokat javult az elmúlt, években. G.vorsab­A Somogy—Zala megyei Téglaipari Vállalat fölvesz MOTORSZERELŐT RS MEZŐGAZDASÁGI GÉPSZERELŐT a kaposvári javító mii- helybe. Jelentkezes a mű­hely vezetőjénél, Kapos­vár, Szigetvári «. 117. (86593) A nagyatádi Költségvetési üzem FELVÉTELRE KERES műszaki rajzolót Cím: Nagyatád, Szabadság u. 17. Telefon: 134 (»©590* ban jutnak például lakás­hoz, mint városi társaik. Igaz, ezért lényegesen több anyagi áldozatot kell vállal­niuk. Munkahelyi körülmé­nyeik viszont jóval mosto~ hábbak, ■ ez is hozzájárul a pálya kisebb vonzerejéhez Apróságnak látszik, mégis visszásságokat rejt a közle­kedés gondja. Ma már ter­mészetes. hogy a traktoro­sért, a kombájnosért reggel házhoz jön a mikrobusz, és este hazaszállítják a dolgo­zókat. De senki sem törődik azzal, hogy jut el az agro­nómus a munkahelyére. A magángépkocsi használatá­ra nincs mód, s nincs min­denkinek fyocsija. Marad a robogó vagy a busz... A nők helyzetét, látszólag legegyszerűbb a statisztikák alapján megítélni. Hányán dolgoznak vezetői beosztás­ban. hányán vesznek részt a különféle testületek ’ mun­kájában. Ha kicsik a szá­mok, „baj van az egyenjo­gúsággal”. Az egyik megyei szaki rányitó így tette föl a kérdést: vajon az agrárér­telmiségi nők is azt tarják-e egyenjogúságnak, ha ugyan­annyi nő dolgozik föagronó- musi vagy elnöki beosztás­ban, mint a férfi. A lehe­tőségeknek kell egyenlőék- nek lenniük. Azonos vég­zettséggel es képességgel ke­rülhessen a nő is vezető be­osztásba. Mas kérdés, hogy egy nő két kisgyerekkel magas szintű szolgáltatás, segítő nagymama és megértő férj mellett sem képes vi­selni - az irányítással járó terheket anélkül, hogy az a család rovására menne. Legtöbbször maguk a csa­ládos nők. választják a keve­sebb kötöttséggel járó, meg­felelőbb beosztásokat °A megye szövetkezeteiben pél­dául több mint kétszer any- nyi nö dolgozik adminiszt­rátori beosztásban, mint férfi. Ugyanebben az ága­zatban 153 nő dolgozik ve­zető munkakörben. A me­gyei fórumon reszt vevő nők sem e viszonylagos hátrá­nyaikat kifogásoltak, sokkal inkább azt, hogy a nőknél előbb észreveszik a hibát, vagy a mulasztást, mint a férfiaknai. A szakszervezet igyekszik feloldani az ellentmondáso­kat. Mindenekelőtt az érde­keltségi rend finomításával, az elet- es munkakörülmé­nyek javitasaval akarnak se­gíteni. A visszásságok egy része azonban csak a társa­dalmi közgondolkodás fej­lődésevei szűnhet meg. Az agrarertelmiseg helyzeté­nek, kózerzetenek alakulá­sa fejlődésünk fontos té­nyezője. b. r. Uzcmágunk keres megvásárlásra ipari karos, illetve ipari lapos Jelentkezést kérünk: Balatonújlak, Hegesztő iizemag. Telefon: 6 (60983) V. M. Szálloda a Déli pályaudvarnál A Dátt pályaudvar szomszédságában a terveknek megfelelő ölemben epfil a Flnta .Főzsef, Allami-dijas. Vbl díjas főépítész vezetésével tervezett négyszáz szobás szálloda. A kivitele /est osztrák vállalatok végzik. A huszonhatezer neg.v zctinctcr össz-alaptcriiletu új szállodát várhatóan 198a augusztusában adjak ak (MTi-£oto — Balaton Jozseí lelv.—K.Ü) »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom