Somogyi Néplap, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-08 / 132. szám
Izraeli Invázió Erős az ellenállás A vártnál erősebb ellenállásba ütközik és súlyosabb vesztesetekkel jár Izrael dél-libanoni inváziója. A palesztin ellenállási mozgalom és a libanoni haladó érők egységei több frontszakaszon feltartóztatták. Zah- rani és Dirnesije térségében pedig visszavetették a támadó csapatokat. Továbbra is heves harcok folynak a bekerített Tyr es Nabatijeh birtoklásáért. Tyr védői több mint 30 izraeli harckocsit semmisítettek meg. A PFSZ bejrúti központjában cáfolták a Beaufort-erödítmény elfoglalásáról szóló izraeli jelentést. Az izraeli légierő, a tüzérség és a haditengerészet. mindenütt intenzív támogatást nyújt az imvázíós csapatoknak. Közben Tel-Avivba érkezett Philip Habib amerikai elnöki megbízott, hogy tárgyalásokat folytasson egy újabb tűzszünet izraeli feltételeiről és az újonnan elfoglalt libanoni területek sorsáról. Izraeli sajtójeten- téeek szerint a Begin-kor- mány csak akkor járul hozzá a megszállt területek kiürítéséhez, ha azokat ENSZ- ellenörzés alá helyezik és ha garantálják, hogy az eltávolított palesztin gerillák nem temek vissza Tyr, Nabatijeh, Araun és a Fatah-föld névén ismert Arkub térségébe. Varmallfea — közös nyilatkozat „Óvatos magatartás" A kelet-nyugati viszonyt illetően a Szovjetunióval és a keleteurópai országokkal szembeni „óvatos és a különbözőségeket figyelembe vevő magatartásban", a tőkésvilág gazdasági stratégiáját illetően a tartós gazdasági növekedésnek elsősorban az infláció megfékezésével történő, s az érdekeket kölcsönösen figyelembe vevő irányvonalban állapodott meg a hét vezető ipari tőkésország állam- és kormányfője vasárnap Ver- sailles-ban, ahol a tanácskozás végen közös nyilatkozatban összegezték a csúcstalálkozó eredményeit. Az első formula azt mutatja, hogy a nyugat-európai országok részben engedtek a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok korlátozására irányuló washingtoni nyomásnak. a nyugati gazdaság problémáiról szóló részből viszont hiányzik mindenneEgy kérdés — három válasz Veszélyes világban élünk. Ezt eddig is tudtuk, de a hét végén a világ újra emlékeztetőt Kapott a keserű igazságból. Most már nemcsak a Falkland-szigeteken és az irak—iráni fronton arat a halál, hanem egy Európához közelibb térségben, Dél-Libanon és Észak-lzrael régiójában Izrael a levegőből és a szárazföldről lecsapott Libanonra. A tamadas jellegéből következik sajnos, hogy a másik két háborúnál sokkal több polgári lakos esik áldozatául ennek a véres akciónak. Azzal, ami történt és történik, tele vannak a világlapok és a rádió, televízióállomások híradásai. Mindenekelőtt tisztában kell lennünk egy alapvető ténnyel. Azzal, hogy Tel Aviv libanoni jobboldali szövetségeseivel együttműködve, már nagyon régen szeretne „meghatározó változást” kierőszakolni északi szomszédjában. Vagyis ebben a stratégiailag kulcsfontosságú kis országban szüntetné meg a palesztin és a sziriai erők katonai-politikai jelenlétét. Szívesen hatalomra juttatna Bejrútban egy konzervatív, Izrael vizeit nem zavaró kabinetet. A TASZSZ-hírügynökség erre emlékeztetve fogalmaz úgy, hogy „Izrael már régóta keresi az ürügyet” ■ az akcióra. Tudta ezt pontosan a PFSZ is és igyekezett elkerülni azt, hogy ürügyről gondoskodjék Tel Aviv számára. Sajnos, a zavaros háttér- gomolygásban akadtak rendkívül nehezen behatárolható. inkább csak sejthető erők. amelyek érdeküknek látták, hogy Izrael megkapja ezt az ürügyet. Az izraeli nagykövet elleni londoni akció gondos időzítése semmiképp sem véletlen, mint ahogy az sem. hogy a PFSZ a merénylet után szinte percekkel elhatárolta magát a terrorcselekménytől. Izrael viszont mégiscsak megkapta azt, amit — egy érzelmileg felkorbácsolt közegben — ki lehetett kiáltani casus bellinek — háborús oknak — a lehető legkedvezőbbnek vélt időpontban. Hogy miért tartja Tel Aviv kedvezőnek a jelenlegi időpontot egy radikális libanoni „átrendezési” kísérletre? I. Mert Mubarak Egyiptomja nem teljesen Szódat Egyiptomja és bár Kairót a jelek szerint zavarja a palesztin kérdés izraeli szabo- tálása, Beginék biztosak lehetnek abban, hogy a legerősebb arab hadsereg az egyiptomi, a Camp David-i különalku miatt — és közvetlenül a sinai kiürítés után — vem jelenthet számára veszélyt; 2. Mett az arab világot a szokásosnál is sokkal jobban megosztja a drámai végkifejletéhez közeledő irán— iraki háború. Ez Tel Aviv számára kedvezően kuszálja össze az amúgy is bonyolult erővonalakat és megnehezíti az egységes Izrael-ellenes arab fellépést; 3. Mert Washington falán nincs tökéletes szinkronban az izraeli szándékokkal, Beginék joggal számíthatnak arra. hogy a Fehér Ház a félidős amerikai választás esztendejében nem hívja ki maga ellen a nagyhatalmú lzrael-lobbyt és nem próbálja komolyan visszatartani Tel Avivot e kibontakozó véres kalandtól. H E. A Versaillles-i tőkés csúcstalálkozó befejező aktusaként sajtókonferenciát tartottak. A képen: világos ruhában középen Mitterrand francia elnök, mellette balról a japán, a brit, az amerikai, jobbról az NSZK, a kanadai és az olasz miniszterelnök (Teleíotó — AP—MTI—KS) mű konkrét amerikai ígéret a kamatlábak Nvugat-Euró- pában remélt csökkentésére vonatkozólag. A kétnapos tanácskozásról kiadott közös nyilatkozat hangoztatja: közös cél az v infláció csökkentésével biz- I tosítani a tartós gazdasági növekedést és a munkanélküliség enyhítését. Ennek eléréséhez növelni kell a termelő beruházásokat és folytatni az ipar korszerűsítését. Minden résztvevő országnak abban a tudatban kell cselekednie, hogy politikája' „hátassal van a többiek helyzetére is” — állapítja meg a hét állam- és kormányfő. AZ AKKUMULÁTOR- ÉS SZÁRAZELEMGTÁR KAPOSVÁRI TELEPE felvételre keres egy férfi dolgozót raktárvezetői munkakörbe (Legalább középfokú raktárgazdalkodoi tanfolyam, valamint 5—10 érés rakUrvezrtói gyakorlat szükséges.) lelentkezéa: Kaposvár—Ijmajor. Telefon: 13-245. (86537) A nyugat-európaiak által sürgetett (amerikai) kamat- lab-csökkenés annak függvénye lehet, milyen eredményes az infláció ellenes fellépés — hangoztatja a nyilatkozat, ezzel a Washingtoni kormány álláspontját juttatva érvényre. A nemzetközi pénzügyi rendszer megszilárdítása, a nem kívánt árfolyam-változások kiküszöbölése érdekében a résztvevő országok együtt kívánnak működni — hangoztatják az állam- és kormányfők —, középtávú célként jelölve meg a dollár, a jen és a vezető nyugat-európai valuták mozgásának összehangolását. Egyetértettek abban,, hogy az árfolyamokat senki ne használja kereskedelmi versengésre (sorozatos leértékelésekkel), s abban is, hogy ki kell küszöbölni a „gazdaságilag indokolatlan” árfolyamváltozásokat. Ennek érdekében a nemzetközi valutaalap keretében munkabizottságot . hoznak létre. Egyetértettek továbbá abban, hogy „óvatos pénz- politikát kell mindenütt folytatni és erőteljesen csökkenteni kell. ahol szükséges, a költségvetési hiányokat”. A nemzetközi kereskedelemben mindegyik résztvevő ország a nyitott, akadályoktól, elzárkózástól mentes kereskedelmi rendszer mellett foglalt állást. A konferencia résztvevői megállapodtak abban, hogy „a Szovjetunióval és a keleteurópai országokkal szemben olyan óvatos és a különbözőségeket figyelembe vevő magatartást kell tanúsítani, amely összeegyeztethető a politikai és biztonsági érdekekkel”. Ez három területen fog megnyilvánulni. Először is, a jövőben szigorúbban kívánják ellenőrizni a stratégiainak minősített árucikkek eladását a szocialista országokba. Másodszor. az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) keretében kölcsönösen tájékoztatják egymást a szocialista országokkal folytatott gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok minden részletéről. Harmadszor pedig megállapodtak abban, hogy „kellő óvatossággal” alakítják pénzügyi kapcsolataikat ezekkel az országokkal, beleértve az exporthitelek korlátozását is. Rendszeresen felülvizsgálják ezután, hogyan alakítsák az adott időszakban a kereskedelmi és pénzügyi kapcsolataikat a szocialista országokkal. A nyugat-európai országok tehát részben engedtek a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok korlátozását sürgető washingtoni nyomásnak, bár a közlemény megfogalmazása természetesen nyitva hagyja azt. hogy hogyan lehet értelmezni a „kellő óvatosság” kifejezést. Lengyelországija utazók kötelező minimális valutaeilátásának módosulása Az 1982. június 8-tól megváltozott forint és zloty közötti nem kereskedelmi árfolyamnak megfelelően a Lengyelországba egyénileg utazó turistáknak személyenként minimálisan 1800 zlotyval kell rendelkezniük, ami 4 napi tartózkodásra jogosít. Minden további napra ez az összeg 450 zlotyval növekszik. Akik csak átutaznak Lengyelországon es 48 óránál rövidebb ideig tartózkodnak ott, ugyancsak legalább napi 450 zlotyt kell vásárolniok hivatalos magyarországi valutakiszolgáltató helyen. A minimális valutaellátást az illetékes lengyel vámszervek belépéskor ellenőrizhetik. Csak 2 napig minden városban! Felejthetetlen élmény! A megyében vendégszerepei a TIGRIS Rákóczi SE sportpálya 1982. VI. hó 10-én 18.30 órakor. Rákóczi SE sportpálya 1982. VI. hó 13-án 18.30 órakor. Külföldi és magyar filmek kaszkadőrjeinek, autós-motoros versenyzőinek, artistáknak csaknem 2 órás izgalmas parádéja. Figyelje az autórodeó reklámtábláit, mely mindenről tájékoztat! (204728) A KB-ülés után H Szovjetunió a nyolcvanas években A swovjet belpolitika minden bizonnyal hosszú távra ható eseménye volt az elmúlt napokban az SZKP Központi Bizottságának ülése. A testület megtárgyalta a Szovjetunió 1990-ig terjedő, tudományos igénnyel, s a realitások figyelembevételével összeállított élelmiszer- programját. Az ülésen egyhangú határozatot fogadtak el arról, hogy a lehető legrövidebb időn belül biztosítani kell a lakosság megbízható élelmiszerellátását. Kétféle kommentár Az első nyugati lap vélemények. általában leplezett kárörömmel kommentálták az SZKP KB ülését. Annak beismeréséként taglalják, nogy a Szovjetunióban gondok vannak a közellátásban. Leonyid Brezsnyev beszámolójának azt a részét, amelyben a szovjet mezőgazdaság múltban elért sikereiről szólt, mélyen elhallgatják. Szívesen idézik viszont a főtitkár azon megállapítását, amely szerint az élelmiszerigény egyelőre megelőzi a termelést, valamint azt, hogy a választék nem felel meg a követelményeknek. Viszont alig akad olyan polgári újság, amely az élelmiszerprogramról hozott KB-dön- tést ne önmagában, a szovjet gazdaság egészének rendszeréből kiemelve vizsgálná. Csak a legmélyebb elemzések „fedezik fel”, hogy másról, sokkal többről, egy egész nemzetgiazdaság iirá- nyításmechanizmusónak korszerű újjászervezéséről van szó. Az ilyen kommentárok viszont sejtetik, hogy ez az újszerűség épp az élelmiszerellátás kérdését választja kiindulópontjául. Igazuk van, hiszen a háttér érthető: az új gazdasági modell megte- rem téséról folytatott tudományos viták egy pillanatig sem tévesztették szem elől, hogy mindez az emberért van. Lélektani probléma A nyolcvanas évek legfőbb gazdasági feladatának megítélésében — sok-sok vita után — a szovjet közgazdászok egységes véleményre jutottak abban, hogy ez. az évtized az intenzív fejlődési szakaszra való áttérés időszaka lesz. A feladat méretét sokak az első ötéves terv iparosításához mérik. A Szovjet Tudományos Akadémia gazdasági folyóirata, a Vaprpszi Ekonomiki (A gazdaság kérdései) tisztán, világosan fogalmaz: „A jelenlegi körülmények között a társadalmi termelés következetes intenzifikálása nélkül sem gazdasági, sem társadalmi haladás nem lehetséges”. Aganbegjan akadémikus a Pravdában megjelent cikkében így ír: „A növekedés struktúrája már nem kielégítő”, s véleményét számokkal igazolja: „E jelenséggel összefügg a gazdasági-társadalmi fejlődés ütemének csökkenése”. (A nemzeti jövedelem a VIII. ötéves tervben 41, a IX.-ben 28. a X.-ben 21 százalékkal növekedett.) „Ilyenformán — fűzi hozzá Aganbegjan — az 220 és 350 literes mélyhűtőládák, PB és földgázas konvektorok, vegyestüzelésű kazánok kaphatók^ Siófokon, a víztorony melletti műszaki boltban. (86758) extenzív módszereik miatt! hatékonyáé gcsökkenés, a termelékenység emelkedésének lassulása, valamint a fűtő- és nyersanyagtúifogyasztás aránytalanságokat idéz elő a népgazdaságban. Növekszik a beruházási eszközök, a fűtőanyagok és egyéb anyagok hiánya, bizonyos területeken munkaerőhiány lép fel, növekszik a fizetőképes kereslet és kínálat közti rés”. A szovjet gazdasági sajtó rámutat, hogy a probléma komplex megközelítést követel meg. „Az intenzív fejlesztésre való áttérés — ú> ja Abalkin professzor —feltételezi a szervezési-irányítási rendszer es módszerek lénvegjes átalakítását”. Magyarán, szakítani kell azokkal az elképzelésekkel és sztereotip iákkal amelyek abban az időszakban jellemezték a gazdasági irányítást amikor a minőségivel szemben a mennyiségi szemlélet érvényesült. Ez egyben azt jelenti, hogy az „inten- ziíikálás” nem csupán műszaki-technológiai, vagy éppen szervezési, hanem nagymértékben lélektani probléma is. Az intenzív fejlesztésre való törekvés be kell, hogy épüljön minden rendű és rangú vezető és végrehajtó gondolkodásába. „A hiány anatómiája** A gazdasági mechanizmus korszerűsítésének igénye a Szovjetunióban sem újkeletű. Több mint másfél évtizede hoztak róla döntést, majd 1979-ben megerŐ6ítették az akikori határozatot. Kimondták, hogy a vállalat értékelésének mércéje az úgynevezett tiszta termék, tehát az adott termelőegységben létrehozott új érték lesz. Am az említett határozat nem volt képes szemléleti változást hozni. A reform komplex bevezetése emiatt elmaradt. Szovjet közgazdasági körökben bestsellerként olvassák V.- Zorkalcev „A hiány anatómiája” című könyvét. Az író okfejtése szerint * hiány a gazdaság egyik központi problémája. Utal a fűtő- és nyeresanvagellátás- ban tapasztalható fennakadásokra, bizonyos berendezések. közszükségleti cikkek és élelmiszerek hiányára. Hangsúlyozza, hogy a hiány nem abszolút, hanem relatív, amelynek megjelenési formái összefüggnek egymással. A szerző véleménye szerint minden hiány közös okra vezethető vissza. Az okot Zorkalcev a gazdasági mechanizmus működésének sajátosságaiban' jelöli meg. Egyúttal emlékeztet az anyagi ösztönzés elégtelenségére. az anyagi források elosztásának és hasznosításának logikátlanságára, valamint mindennek következteben a vállalatoknak fölös tartalékok képzésére, irányuló automatikus törekvésére. Zorkalcev végkövetkeztetése: „Ha a hiány oka a gazdálkodás mechanizmusában van, akkor generális megoldást csak ennek tökéletesítése révén lehet elérni”. Zorkalcev gondolatmenetét viszi tovább Belkin professzor, az EKO című szakfolyóiratban. Legfigyelemreméltóbb javaslata, hogy a különféle egyensúlyi zavarok megszüntetését a keresletkínálati egyensúly helyreállításával, javításával kellene elkezdeni. Koncepciója értelmében a fizetőképes kereslet és kínálat egyensúlya alapját képezi az összes más területen kívánatos egyensúlynak is. Belkin egyben nagy szerepet tulajdonít az áru- és pézviszonyoknak. A szovjet közgazdászok fent vázolt mechanizmusvitája. akár az SZKP KB legutóbbi ülése, azt a törekvést tükrözi, hogy a nyolcvanas években megújuló szovjet gazdaság ne csak potenciálisan, hanem a mindennapokban is megmutassa erejét, diám izmusát, teremtsen le- helŐséeét a vásárlók mind nagyobb és szerteágazóbb igénveinek kielégítésére. S. A.
