Somogyi Néplap, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-06 / 131. szám

Apáczai Csere János-dif a kémikusnak Kék csapadék a lombikbirodalomban — Váratlanul ért az érte­sítés, hogy Budapestre kell utalnom pénteken, mert ki­tüntetnek a pedagógusnap alkalmából. A maga telefon­ja — hogy beszélgetni sze­retne velem — is megza­vart ... — e szavakkal fo­gadott dr. Kontra József kémia-biológia szakos ta­nár, a kaposvári Táncsics gimnázium kémiaszertárá- bam, Azért ott, mert — ahogy fogalmazott — itt tá­lán kevésbé érzi magát fe- szelyezettem. — Nemrégen kaptam egy kitüntetést: 1976-ban Kiváló tanár lettem. — Hat éve annak — fűz­tem hozzá. — Mégis nagyon váratla­nul ért, nem tudom, hogy in­dokolt-e most újra. Azt sem tudom, mit kapok ... — Tanár úr, ez maradjon titok péntekig — feleltem rá csütörtök délelőtt. — Az előbb beszélgettem Ruisz Györggyel, aki isko­latársam volt, majd tanár­rom és most kollégám; azt újságolta, hogy meghívták a megyei pedagógusnapra. Én akkor érzem jól magam, ha nem kapok semmit... — Tgv jól sikerült kémia­óra csak siker, élmény! — Látja, az a legnagyobb ajándék. S ebben szinte mindennap van részem. A napokban meghívtak a ta­nítványaim egy érettségi ta­lálkozóra; el sem hiszi, hogy milyen boldognak éleztem magam az ő sikeres életü­ket hallgatva. Az sem baj, ha nem kémiával foglalkoz­nak. — Kémia—biológia szakos tanar — immár huszonöt eve. És itt a Táncsics gim­náziumban. — A kémiát mindig is jobban kedvellem, biológiát mar nem is tanítok. — A diák is igy van, az egyik tantárgy kedvesebb, a másikhoz nem szívesen „nyúl”. Csakhogy ő tizenkél- tizennégy tantárgyat köteles tanulni a szeretett egy-ketlö ■ mellett. A kémiát szeretik a gyerekek? — Jelenleg a gimnáziu­mokban az a praktikus szemlelet uralkodik, amely szerint a tanulók a felvételi tantárgyakra koncentrál­nak. A szép kísérletek, egy logikus okfejtés azonban szinte minden tanuló figyel­met leköti. — Korunkban — úgy vé­lem — megnőtt a kémia, a biológia szerepe az általá­nos műveltségben is. Ügy szólván naponta foglalko­zunk a természetvédelem­mel, az egészséges, táplálko­zással, a biológiai egyen­súllyal.-— A természettudomá­nyoknak megnövekedett a szerepük a világnézet kiala­kításában is, de a sokoldalú műveltségnek is. része a ké­mia-, a biológiatudomány. A kémia fakultativ tanterv? foglalkozik is azzal, amit ön mondott Bekerül a tan­anyagba a környezetvede- I lem, az egészséges táplálko­zés néhány fontos kérdése. A kémiatanítás jövőjében to­vább} reményeim vannak. — Pontosabban mire gon­dol? — Alapozó tantárgy a ké­mia, és egyre több helyen szükség lesz rá. — Tanár úr, miként sze­rette meg a kémiát? — Ez a történet nagyon érdekes. Ebben az iskolában egyszer diák is voltam ám! Kötelező - olvasmányaink közt szerepelt A falu jegy­zője, Kerestem a könyvtár­ban, de hiába, az ügyesebb diákok megelőztek. A szak­könyvek közé tévedtem, s le­emeltem Straub F. Bruno Szerves kémia című köny­vét. Hazavittem, beleolvas­tam. Csupán az elejéből ér­tettem valamit, de megra­gadott a szerző okfejtése. — Egy véletlen műim volt, hogy kapcsolatba ke­rült a kémiával; de hogyan sikerült megőrizni ezt a vonzalmat? — Ebben is az iskola se­gített Itt tanított abban az időben Marián Miklós. Föld­rajzot és biológiát adott elő. Szervezett egy kísérletező kört, ezek a foglalkozások nagyon vonzóak voltak. — Az ön tanítványai ii varázslatosnak tartják a kí­sérleteket? A gyerekek zöme ma a televízió jóvoltából és egy sereg Imás információ útján készen kapja a kísér­let eredményét. — A kémiakísérletek ma is varázslatosak a tanulók­nak. Hiába látják a televí­zióban, ha közvetlen élmé­nyük nincs. És annak a kí­sérletnek, amit az előadóte­remben végzünk, szaga is Van! . .. Dr. Kontra József nem ta­gadta meg magát, gyorsan egy kísérletbe kezdett. — Most bemutatok magá­nak egy roppant egyszerű, de nagyon látványos kísér­letet. A csapadekképzódést. Rézgálicot nátriumhid- rox id tartalmú oldatot önt tött össze egy kémcsőbe. Először a kékes vegyületben úszkálni kezdett valami fe.- hér felhő, majd az újabb nátriumhidroxid-adag után gyönyörű kék folyadékban gyony örköd hettün k. — Ez volt a csapadék. És ez a kék az én legked­vesebb színem. Dr. Kontra József negyvennyolc éves, huszonöt éve tanít Gyere­kei szintén pedagógusok lesznek. Fia matematika— fizika szakon tanul, a lánya most felvételezik a kapos­vári tanítóképzőben. Horanyi Barna Kitüntetett pedagógusok A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa több évtize­des eredményes vezetői munkájának elismeréseként, nyugállományba vonulása al­kalmából Teke Miklósnak, az ádándi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet igazgatójának a Munka Ér­demrend arany fokozatát adományozta. A művelődési miniszter á pedagógusnap alkalmából eredményes munkája elis­meréséül dr. Kontra József­nek, a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium és Óvó­női Szakközépiskola tanárá­nak, szakfelügyelőnek; B. Tóth Lászlónak, az glsóbéla- telepi nevelőotthon igazga­tójának Apáczai Csere Já- nos-díjat nyújtott át. Bér" nard Jenönének, az igali ál­talános iskola igazgatójának; Halász Miklósáénak, a bar­csi 4-es számú napköZiottho- nos óvoda vezetőjének; Knapp Ottónak, a nagyatádi Ady Endre Gimnázium és Egészségügyi Szakközépisko­la igazgatóhelyettesének; Kovács Ernőnek, a kaposvá­ri Noszlopy Gáspár -Közgaz­dasági Szakközépiskola ta­nárának; Beregszászy Iloná­nak, a kaposvári Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakközépiskola igazgatójá­nak a Kiváló pedagógus ki­tüntetést adományozta. A Somogy megyei Tanács Pedagógiai díjat adott dr. Szirmay Endrének, a Taní­tóképző Főiskola tanárának; Bodolay Gyulának, a zamár- di általános iskola tanárá­nak, szakfelügyelőnek; Ko­vács Jánosnénak, a kapos­vári Petőfi utcai napközi­otthonos óvoda vezetőjének. A művelődési miniszter Kiváló munkáért kitüntetésit adományozott: Bálint Já­nosnak, a kaposvári 512. sz. Ipari Szakmunkásképző In­tézet tanárának: Bánhalmi Tibornénak, a kaposvári Bajcsy Zs. utcai napköziott­honos óvoda dajkájának; Benke Bélának, a homok- szén tgyorgyi általános iskola tanárának; Bertalan Ferenc~ nek, a balatonföldvári iskola igazgatóhelyettesének: Bőd' rogi Dezsönének, a megyei művelődésügyi osztály ügy­viteli alkalmazottjának; Bognámé Selmeczy Márta" nak, a nagyatádi 1. sz. álta­lános iskola tanárának; Borka Lajosnénak„ a fonyó- di Magyar Bálint Általános Iskola gazdasági vezetőjé­nek; Both Ernőnek, a ka­posvári 503. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet kollé­Feketén — fehéren Már délelőtt megéreztem a délutáni vihart. Egyálta­lán nem lepett meg, hogy előre megérzem a dolgokat. Rég megfigyeltem, s azt hi­szem más, sötétségre ítélt is igy van ezzel, hogy a látás liianya látnoki képességek­kel jár. Persze ha Valóban látni akar az ember. Aztán délután tudtam, hogy itt vannak a felhők. Láttam őket, ahogy lassan nyomulnak előre a tiszta kék égen, ahogy változtat­ják alakjukat, ahogy szétte­rülnek a házak fölött. Lát­tam összebújni a fákat. És láttam belülről a felhőket, úgy, ahogy nerix láthatjp, az utcán járó, az égre tekintő ember. Én belülről láttam! Belülről látom a sötétet. Mert bennem is itt a sötét­ség, . amit meg tudok tölteni képekkel, fekete-fehér ‘ ké­pekkel. Először arra gondoltam, borzasztó nehéz lesz igy, hiszen attól a perctől kezd­ve, hogy csak a sötétet látja a szemem, kívülrekedek mindenen. Féltem ettől, nem tudtam elfogadni, hogy elta- szított a világ. Aztán rádöb­bentem, hogy nyertem vala­mit. A világot nyertem, hi­szen én fogadtam magamba most mindent. Magamba, e sötét börtönbe zártam a vi­lágot. Megpróbáltam rend­szerezni azokat a képeket, melyek megmaradtak ne­kem. És ekkor rájöttem, mennyi minden maradt bennem. Egyszerűen soha nem érhetek a rendszerezés végére, mert mindig újabba­kat. szebbeket tájolok, me­lyek ugyan nem mindig éb­resztenek bennem kellemes gondolatokat, s lehet, hogy feketék — fehérek, de itt vannak nekem. Csupán gon­dolnom kell valamit, s máris itt sorakoznak, lapozhatom őket, turkálhatok bennük, vagy egyszerűen szétszórom valamennyit, s újabb képku­pacért nyúlok. Ilyenkor már nincs sem­mi jelentősége annak, hogy egy szobában ülök, az ablak előtt, melyen nem láthatok ki. Azt hiszem, ez tesz ha­sonlóvá a többi emberhez, azokhoz, akik képesek meg­őrizni magukban mindent, hogy aztán ismét elővegyeTe, s újakat gyűjtsenek hozzá. Erre én is képes vagyok, mert nem az a leglényege­sebb, hogy jól lássuk, mv történik körülöttünk, hogy pontosan megkülönböztes­sük, melyik a zöld, melyik a kék és melyik a melegbar­na. Hanem az, hogy lássuk a barna melegét, a kék be- mocskolhatatlan tisztaságát, a zöld vidám, hús színét. És ha csak két szemmel néznék mindent, akkor az is megle­het, hogy nem figyelnék így a színekre. A színeket soha nem lá­tom a képekben. A képek fekete-fehérek. A színek kü­lön élnek bennem, össze tu­dom kapcsolni őket egy arc­cal. egy történéssel, egy mozdulattal vagy egy régeb­bi pillanattal, de ha igazán rájuk gondolok. egyedül vannak. És milyen csodás életet cinek. Ha elgondolom, hogy létezik ember, aki so­ha nem érti meg a színek eletet, cs üt vagyok én, aki erlern őket, mindent tudok róluk .'.Ha erre gondolok, boldog vagyok. Aztán arco­kat keresek a színekhez, és örülök, amikor rátalálok. Kedves arcokat találok, vagy bár milyet, de egy közös bennük: nem változtatja őket az idő, egy pillanatnyi hangulat, nem a nevetés te­szi széppé őket, s nem a kétségbeeséstől lesz rajtuk barázda. Olyanok, amilye­neknek valaha láttam őket, s olyanok lesznek, amilyen­nek látni akarom őket. Ve­lem változnak ók, s alakíta­nak engem. Azzal, hogy megjelennek, hogy itt ma­radtak velem, vagy éppen azzal, hogy réges-rég eltá­voztak. De bármikor ide­hívhatom őket, s jönnek, örömmel, gyorsan, s addig maradnak, amíg csak aka­rom. Nincs jelentősége az idő múlásának. Először azt hittem, legyőz­tem az idői, jjs nagyon erős­nek hitlem t magam, pedig gyenge vagyok, s az idő egyszerűen itthagyott. Elsu­hant mellettem, elvitte a gyors változásokat, kitörölte belőlem azt a szót: múlik. Csak bennem változnak a dolgok, függetlenül az idő­től, előrelépnek, vagy visz- szahúzódnak. A változások­nak nincs törvényük, ami bennük történik, az csak ér­tünk van. vagy mi vagyunk érte, de akkor is bennünk marad. A végeredmény min­dig ugyanaz. Nem szaba­dulhatunk attól, amit vég­érvényesen, magunkba zár­tunk, s nem szabadulhat tölünk az a belénk zárt do­log. ’’an Tibor giumvezetöjének; Cselök Lászlónak, a kaposvári La- tinca-kollégium igazgatójá­nak; Egervölgyi Jánosneruxk, a kaposvári Bartók iskola tanárának; Fulmer Antalné~ nak, a nágocsi nevelőotthon nevelőjének; Fűrész Győző" nének, a kaposvári 512. sz. szakmunkásképző tanárá­nak; dr. Gallai Istvánnénak, a kaposvári zeneiskola taná­rának; Gartai Mihálynénak, a bedegkéri iskola tanítójá­nak; Gerbovits Józsefnek, a kaposvári Tóth Lajos iskola tanarának, szakielügyelönek; Gerencsér Istvánnénak, a csurgói 526. sz szakmunkás- képző gazdasági igazgatóhe­lyettesének; dr. Göndöcs IAszlónénak, a mesztegnyöi általános iskola igazgatóhe­lyettesének; Gulyás Ferenc­nek, a pusztakovácsi általá­nos iskola igazgatóhelyette­sének; György Jusztinának, a hetesi általános iskola igazgatójának; Hajdú József­nek, a barcsi 525. sz szak­munkásképző, tanárának Hekeli Lászlónak, a balaton- endrédi altalános iskola ta­nkjának; Horváth Istvánná" nak, a kaposvári 4. sz. nap­köziotthonos óvoda Sorház úti részlegóvodája szakácsá­nak; Horváth Istvánnénak, a siófoki 4. sz iskola ■ gazdasá­gi vezetőjének; Jordanics Józsefnének, a kaposvári Gárdonyi iskola tanítójának; Jónás Józsefnek, a kaposvári közgazdasági szakközépisko­la tanárának, szakfelügyelő­nek; Kardos Lajosnak, a so- mogyvári általános iskola .tanítójának; dr. Kálmán Andrásnak, a kaposvári Kis­faludy iskola tanárának, szakfelügyelőnek; Kálmán Ferencnek, a kaposvári Bar­tók iskola igazgatójának; Károly Józsefnének, a ka­posvári Zója nevelőotthon csoportvezető nevelőjének; Kátai Ferencnek, a csurgói Csokonai Gimnázium taná­rának; Kersner Antalnénak, a marcali I. sz Napközdott- honos Óvodai Központ vezető szakácsnőjének; Kiss József­nek, a marcali gimnázium tanárának; Kopunné Dévé­nyi Gyöngyvérnek, a csur­gói 526. sz. szakmunkáskép­ző személyzeti vezetőjének; Kordé Sándornénak, a nagy­berki általános iskola igaz­gatóhelyettesének; Kovács Jenőnek, a kaposvári 503. sz. szakmunkásképző tana- 1 ráraak, szakfelügyelőnek; Kovács Józsefnének, a bar­csi szakközépiskola tanárá­nak; Koznia Györgynének, a nagyatádi kisegitő iskola ta­nárának; Kraft Józsefnek, a kadarkúti általános iskola tanárának; Kóczián Lászió­nénak, a' lengyeltóti általá­nos iskola tanárának; Köcs~ ky Gábornak, a barcsi zene­iskola tanárának; Láng Vil~ mának, a siófoki gép- és gyorsíró iskola tanárának; dr. Látos Dezsönének, á ka­posvári Kinizsi lakótelepi iskola nevelőjének; Makai Józsefnének, a somodon napköziotthonos óvoda daj­kájának; Mayer Györgynek, a kaposmérői általános is­kola igazgatójának; Mayer Leventének, az öreglaki ki­segítő iskola igazgatójának; Maricsek Ferencnének, a kőröshegyi általános iskola tanárának; Mihalovics Jénő~ nek, a kaposvári Siketek ál­talános iskolája és nevelő- otthona igazgatójának; Mo" hácsi Andrásnénak, a seges- di óvoda vezetőjének; Mo­nostori Lajosnénak, a so- mogysárdi iskola- napköziott­hon főszakácsának; Nagy Zoltánnénak, a tengődi álta­lános iskolta tanárának; Né" meth Ijijosnénak, a csoko- nvavisontai iskola igazgató- helyettesének: öttevényi Lászlónak, a boglárlellei I. sz. iskola tanárának; dr. t Páhi Imrénének, a marcali Mikszáth utcai iskola taná­rának; Paluska Gyulánénak, a barcsi I. sz. iskola tanító­jának; Pálffy Miklósnénak, a nagyatádi I. sz. iskola ta­nítójának: Pandur Tiborné" nak, a barcsi II. sz. iskola tanítójának; Petrovics Je~ nőnek, a boglárlellei Kerté­szeti Szakközépiskola és Szakmunkásképző igazgató­jának; Pétervári Jánosnak, a kaposvári II. Rákócái Fe­renc Általános Iskola taná­rának: Sebestyén Károlyné" nak. a kaposmérői általános iskola nevelőjének; Szaba~ dós Andrásnak, a boglarlel- lei I. sz. iskola tanárának; Szabó Györgynenek, at ka­posvári Munkácsy gimnázi­um tanárának; Szentes La­josnénak, a somodor! általá­nos iskola vezetőjének; Szép Józsefnének, a kaposvári Kisfaludy utcai iskola gaz­dasági vezetőjének; dr. Szí­jártó Józsefnének, ja Kapos­vári Egészségügyi Szakisko­la igazgatójának; Szőke Andrásnénak, a kaposvári 3. sz. Napköziotthonos Óvodai Központ vezető óvónőjének; Takács Józsefnének, a len­gyeltóti I. sz. napközi ottho­nos óvoda vezetőjének; Ta~ nai Imrénének, a kaposvári Tóth Lajos iskola tanítójá­nak; Tapolczai Józsefnének, a boglárlellei általános isko­la tanárának; Tomka Ákos" nénak, a fonyódi .általános iskola tanárának, szakfel­ügyelőnek; Tóth Bélánénak, a siófoki 2. sz. iskola igaz­gatóhelyettesének; Török Károlynak, a kaposvári Ke­reskedelmi Szakközépiskola igazgatójának; Tölgyesi Lászlónénak, a nágocsi ne­velőotthon gyermekid ügye­lőjének ; dr. Űjpál Kálmán" nénak, a zákány telepi isko­la tanárának; Urbancsik Ist­vánnénak, ez öreglaki iskola tanárának, szakfelügyelőnek; Varga Gyulánénak, a bala- tonföldvári napköziotthonos óvoda vezetőjének; Varga Józsefnek, a kaposvári Kre- nusz iskola igazgatójának, Vajaskéri Tibornénak, a ket- helyi napköziotthonos óvoda vezetőjének; Vassné Barad~ lay Klárának, a boglárlellei kertészeti szakközépiskola tanórának; Vétek Józsefné­nek, a göllei napköziottho­nos óvoda vezetőjének; Vida Józsefnének, a kaposvári Fü­redi úti napköziotthönos óvoda óvónőjének; özv. Vigh Tibornénak, a kaposvári ki­segítő iskola tanárának; Zoltán Jenőnek, a zamardi Iskola igazgatóhelyettesének; Zsoldos Lászlónénak, a ka­posvári Vörös Hadsereg úti napköziotthonos óvoda ve­zetőjének. A belkereskedelmi minisz­ter a pedagógusnap alkal­mából a Kiváló Munkáért ki­tüntetést adományozta Buday Rezsönének, a siófoki Keres­kedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intózet szakoktatójának. A KISZ Központi Bizott­sága az ifjúsági mozgalom­ban végzett munkájuk elis­meréseként Ifjúságért ér­demérem kitüntetést adomá­nyozott: Horváth Józsefnek, a Kaposvári Gépészeti Szak­középiskola tanárának; Csa­ta Józsefnének, a siófoki 4. sz. iskola igazgatójának. KISZ Érdemérem kitüntetést kapott: Balázs Zoltánná, a kaposvári Berzsenyi iskola tanára, Kiss János, ' az 524. sz. szakmunkásképző igazga­tóhelyettese. Kiváló ifjúsági vezető kitüntetésben része­sült: Neisz Péter, srr. ádándi szakmunkásképző nevelőta­nára és Csorba Margit, a kaposvári kisegítő iskola ta­nára. Az SZMT székházéban ad­ták át tegnap délelőtt a me­gyei pedagógiai pályázat di­jait Első díjat kapott Bodolay Gyula zamárdi pedagógiai szakfelügyelő. Második díj­jal jutalmazták dr. Miklós Ehdrének, a kaposvári Tán­csics gimnázium tanárának dolgozatát Harmadik dijat kapott dr. Orbán István, a gyermek- és ifjúságvédő in­tézet igazgatója. Különdíjat kapott Kissné Szalonnay Zsuzsanna, a darányi iskola tanára. A pedagógusnap alkalmá­ból kitüntetéseket adtak át a tanítóképző főiskolán. Ki­váló munkáért kitüntetésben részesült Molnár Józsefné gyakorló iskblai tanító és Bölcz Tivadarné pénzügyi előadó. Miniszteri dicséretet hárman kaptak:-Az úttörőmozgalomban ki­fejtett eredményes munká­jukért Gyermekekért érdem­érmet kaptak: Bodolay Gyu­la zamárdi tanulmányi fel­ügyelő, Jakab Lászlóné, a kaposvári II. Rákóczi iskola igazgatója. Űttörővezetői ér­deméremmel jutalmazták Kárpáti Istvánnét, a barcsi kisegítő iskola igazgatóját. Nagy Endrét, a göllei úttö­rőcsapat vezetőjét: Papp Já­nosnál, a kaposvári Kisfa­ludy iskola csapatvezetőiét es Bodrogi Sándorrá buz&a- kj kisdobos csapatvezetőt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom