Somogyi Néplap, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-04 / 129. szám
/ A siófoki példa A Siófoki Állatni Gazdaság munkájáról, fejlődéséről, illetve a gazdaság gesztorságával 1979-ben alakult Somogyi Gyümölcs termelő és -feldolgozó Társulás eredményeiről is tárgyalt a héten a megyei tanács- végrehajtó bizottsága. A beszámolót követő hozzászólásokban többször is megfogalmazódott a gondolat: tiszteletet paran- csolóak az erőfeszítések, melyek az ezer gonddal küszködő, több á’gazatában veszteséges nagyüzemből, országosan is rangot szerzett, kezdeményezéseivel utat mutató, eredményes gazdasággá tették a siófokit. Az T976 óta történt változások így utólag jórészt maguktól értetődőnek látszanak. Valójában nem kevés kockázatvállalást is kívánt például az a döntés, amelyik, a néhány éve még veszteséges konzervüzem fejlesztéséről határozott. Akkoriban kézenfekvő megoldásnak látszhatott az üzem fölszámolása is ... A gazdaság vezetői azonban tudták, hogy a jelentős gyümölcstermesztési ágazat eredményességének a feldolgozó hájtér megteremtése az alapja. Az evek során a kertészeti termeles es feldolgozás egész láncolatát alakították ki a gazdaságban, és az eredmények őket igazolják. A konzervüzem az elmúlt öt évben 4- ről 9 ezer tonnára növelte termelését, s közben a gazdaság legdinamikusabban fejlődő ■ ágazatává alakult. Legismertebb termékük a Sió gyümölcs ivóié. Ennek tasakos csomagolásához máig sem sikerült megfelelő hazai alapanyagot találni, ezért - egyre nagyobb arányban palackozták az italokat. 40 milliós beruházással még idén megépül egy új konzervcsarnok. amely a Síó-levek palackozása mellett a termékskála bővítését is lehetővé teszi. Konzervtermekeiknek jelenleg harmada kerül exportra. Jelentős szerkezetváltás történt a szántóföldi növény- termesztésben. s folyik a gyümölcstermesztésben is. Itt főként a cseresznye, meggy, őszi- és kajszibarack részarányát növelik. Gyümölcs árbevételük 62 százalékát az export adja, de komoly szerepet vállalnak a 'Balaton-part friss gyümölcscsel való ellátásában , is. Eredményességük nyitja itt is a kezdeményezőkészség, az új módszerek iránti fogékonyság. A faiskola eredményességere jellemző, hogy a gazdaság területének 6 százalékán a termelési érték 17. a nyereségnek pedig 40 százalékát állítja elő. A termelés megduplázása a nyereség háromszoros növekedését hozta. Az évenként előállított 1—1,2 millió darab gyümölcs-szaporítóanyag ötödét külföldön értékesítik. Figyelemre méltó, hogy egy - 15—20 forintért előállítható. importanyagot alig igénylő gyümölcsfaoltvány a külföldi piacokon 1 dollárért adható el. Ennek azonban megbízható minőség, egyre rugalmasabb piaci munka az előfeltétele. A vázolt erdemények bizonyítják, hogy az elmúlt években óriási szellemi energia halmozódott föl a siófoki gazdaságban. Főkent erre alapozva jött létre a Somogyi Gyümölcstermelő és -feldolgozó Társulás, melynek 11 tsz mellett a Zöldért is tagja. Az együttműködés két legfontosabb előnye a korszerű technológiák és fajták gyorsabb elterjedése, valamint a iiagvobb termelési biztonság. . A partnerek közvetlen fogyasztásra már alkalmatlan gyümölcseit az állami gazdaság üzemében dolgozzák föl. Tavaly 250 tonnányi, más módon értékesíthetetlen termést vásároltak föl a társgazdaságoktól. Szerepet vállalt a siófoki gazdaság az új teleoítések elősegítésében is. Három év alatt 60 ezer darab gyü- mölcsíaoltványt ^szállítottak a tsz-eknek. A buzsáki gazdaságban például a .telepítések közvetlen szakmai irányítását is ellátták. Máshol a telepítési tervek elkészítésében segítettek. ,A megye gyümölcsöseinek nagyobb része elöregedett, szétszórtan ‘elhelyezkedő. A társulás munkájának is eredménye, hogy e kedvezőtlen feltételek ellenére. több tsz máris jó eredményeket ért el. A közös gép- és vegyszerbeszerzés mellett kölcsönjjs előnyökkel járt az állami gazdaság korszerű növényvédő és rázógépeinek kölcsönzése is. A holnap feladatai közé tartozik a nem termő és gazdaságtalan ültetvények ,.leváltása”. Sajnos, ezt a munkát ésszerűtlenül merev jogszabályok sora lassítja ... A friss gyümölcs külpiaci értékesítésének ’ gondjai, a termelés kockázata és a beruházások megtérülésének lassúsága miatt az elmúlt • években csökkent a gyümölcstermelési kedv. .A telepítések sora maradt el, s több gazdaság számolta föl gyümölcsösét. A társulás munkájának népgazdasági szempontból sem lebecsülendő eredménye, hogy megállította ezt a kedvezőtlen folyamatot. B. F. Az olcsóbb is hizlal A mezőgazdaság tavalyi energia-megtakarítási eredményeinek nagy része a kedvező időjárásnak köszönhető, így például áz alacsony nedvességtartalmú kukorica szárításához ’az átlagosnál jóval kevesebb fűtőanyag kellett. Az idén nem • lesz ekkora szerencsénk. A rossz időjárás miatt ugyanis késett a kukorica vetése. És ez. sajnos „garantálja’1, a termés magas nedvességtartalmát. Többe kerül majd a szárítás, harcsak nem alkalmaznak új módszert a kukóricatárolás- ban. i A Hőgyészi Állami Gazdaság, az Agrober-rel, a Gabp- natröszttel és a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem- mel gazdasági társulást hozott létre a csuhémenies csö- veskukoriea-szilázs (Corn- Cob-Mix, a továbbiakban CCM) terjesztésére es alkalmazási módszereinek továbbfejlesztésére. Az Agrober tervezi és építi a CCM technológiai rendszeréhez szükséges beruházásokat, a Gabonatröszt vállalja a CCM-hez szükséges kon- centrátumok összeállítását és szállítását. Ellenőrzi a takarmány minőségét. Az állami gazdaság az érdeklődők rendelkezésére bocsátja a CCM-technológia alkalmazásának módszereit és tapasztalatait. Miért olcsóbb ez a módszer? Először is fölöslegessé teszi a szárítást. Ezzel tonnánként több mint 400 forintot lejiet megtakarítani. A CCM-takarmányt az állattartó telepeken tárolják, tehát fölösleges a kukoricát (a terményszárító és a takarmányüzem között) többször szállítani. Ezzel tonnánként újabb 70 forint spórolható meg. A CCM-takarmány tárolásához és tartósításához szükséges horizontális silókban tárolási és erjedési veszteség keletkezik, de az újfajta módszerrel hektáronként körülbelül 5-*-7 százalékkal több tápanyag takarítható be. A hagyományos tartósítási eljáráshoz képest ez a takarmány körülbelül 15 százalékkal több fehérjét tartalmaz. Mindez tonnánként újabb 80 forint megtakarítást jelent. A hagyományos abraktakarmány tonnánkénti keverési költségé 260 forint. A CCM-takarmány darálása, tárolása és keverése csak 140 forintba került. A hőgyészi gazdaság számításai szerint 1 tonna árukukorica önköltsége 2400 forint. Ugyanez a CCM-mód- szerrel csak 1012 forint, ami a béltartalom alapján tonnánként 1 700 forintnyi árukul orica-önköltségnek felel meg. Takarmányról lévén »szó, a lényeg mégis az, hogy ez az olcsóbb takarmány vajon hogyan hasznosul? Üzemi adatok alapján az újonnan épült, energiatakarékos hizlaldákban (ez természetes szellőztetést és világítást jelent) a CCM-mel etetett sertések, valamin a zárt hizlaldákban Kétszáz gyógyszer Kaposváron készül A patikák hét végi nyiivatartásáról száraztakarmánnyal tartott állatállomány termelési eredményeinek 'összehasonlítása során kiderült, hogy a hő- gveszi gazdaságban 65 kg- os hizlalási szakaszban a napi súlygyarapodás a CCM- nél 600, a hagyományos hízótápnál 510 gramm volt. A hizlalási szakasz 107, illetve 127 nap. Igaz, a sertések egy kilogrammos súly- gyarapodásához 5.5 kilogramm CCM-et, a zárt hizlaldákban pedig 4.17 kg száraz abrakkeveréket használtak fel, de a takarmány alacsonyabb önköltsége és a nagyobb napi súlygyarapodás eredményeként 1 kilogramm ráhizlalt súly szűkített önköltségé a hagyományos hizlalásnál 28 forint, a CCM etetésénél pedig alig 20 forint. Az új takarmány etetése nem rontotta a sertések minőségét, így az értékesítési árat sem nyomta le. B. F. A laboratóriumban gyógyszereket vizsgálnak és készítenek A közforgalmi ellátás megszervezése, a patikákban készített orvosságok ellenőrzése a szakfelügyelet révén, egyes készítmények helyi előállítása — lényegében ez a feladata a megyei gyógyszertári központ csaknem százötven dolgozójának. Mint vallalat — a megyei tanács vb egészségügyi osztályának felügyelete alatt — felelősséggel tartozik a gyógyszertárak működési feltételeinek biztosításáért, s gondoskodik a megye hatvanhét patikaépületének fenntartásáról, állaguk megőrzéséről. Az állományi létszám jóval meghaladja a hétszázat, közülük 119 a gyógyszerész — jóval kevesebb. mint amennyire szükség lenne a megyében . .. A központ ellátó tevékenységéről beszélgettünk Majáik László igazgatóval, dr. Győrbíró Árpád főgyógyszerésszel és Kardos Jenő főkönyvelővel. — A megye gyógyszerszükségletét száznegyven napra kielégítő készlettel rendelkezünk, ennek hatvan százaléka itt van a központ raktárában. Innen látjuk el a patikai kész. illetve félkész or„ vosságokkal, alapanyagokkal az előzetes ütemezés szerint, de sürgős esetekben telefonon kapott rendeléseket is teljesítünk. Ilyenkor postán vagy ‘különjáratunkkal juttatjuk ki a küldeményt. — .Kevesen tudják, hogy a forgalomba került C-vitamin tabletta, az Antineuralgica, a Chinacisal és még néhány gyógyszer, itt, Kaposváron készül... — Középüzemű gyógyszergyártó laboratóriummal rendelkezünk. s ezekből az úgynevezett galenusi készítményekből — a gyógyszerkönyvben is így szerepelnek — mintegy kétszáafélét állítunk elő. A termékskála szinte évenként szélesedik, a profil egyre változik. Ha az ipari termelésből kiesik egy- egy gyógyszer, s a laboratóriumunk képes az előállítására, ráadunk a gyártás— A kisforgalmú falusi gyógyszertárak jelenleg pénteken, munkaidő után zárnak, s csak hétfőn reggel nyitnak újra. A nagyobb gyógyszertárak eddig is tartottak ügyeletet, de ez csak vasárnapra vonatkozott, . hiszen szombaton egyébként is nj’itva voltak. Somogybán tíz gyógyszertar tart ügyelétet télen-nyáron, s ez a szám a nyári idegenforgalmi idényben tovább bővül hárommal: a zamárdi. az igali és az egyik boglárlellei — a volt balatonboglari — patikával. Az éjszakai orvosi ügyele- tekkel kapcsolatban mar hallottunk olyan esetekről, hogy indokolatlanul is igénybe vették — hívassál, személyesen — az orvos idejét. s lehet, hogy ugyanakkor máshol válóban sürgősen Munkában a tablettázógép ra. Mielőtt azonban az ilyen készítmény kikerülne a gyógyszertárakba, elengedhetetlen a szakfelügyelet egyetértő véleményei A tablettákat három éve géppel gyártjuk, a készesomágolást az idén kezdtük. A központ igazgatási apparátusának az is feladata, hogy az egész megyére szólóan biztosítsa a gyógyszer- tárak zavartalan működéséhez szükséges személyit feltételeket — s ennek teljesítése ma az egyik legnagyobb gondjuk. Tíz-tizenöt gyógyszerészre lenne szükség ahhoz, hogy a problémát megoldhassák. A patikushiány érződik az ötnapos munkahétre való áttérés, kapcsán az ügyeleteknél is: sok és olykor bizony fölösleges — több megértéssel jelentősen" mérsékelhető — teher hárul a somogyi gyógyszerészekre. Nem véletlen, hogy a közelmúltban a szakma szakszervezeti bizalmiainak tanácskozásán is terítékre került ez a téma. Minthogy a gyógyszertári központ igazgatója maga is tizenhét éven át gyógyszerészként dolgozott a megyében —■' legutóbb Marcaliban szolgálta ki a betegeket —, kollégáinak problémája igencsak ismerős számára. Svéd gépek a sűrít erdőben Országos erdészeti bemutató Az ország valamennyi erdőgazdaságának, erdészeti tudományos és kutatóintézetének képviselőit látta* vendégül á Seíag Kaposváron az elmúlt két napban. Az erdészeti szakemberek a legkorszerűbb fakitermelő és -feldolgozó gépekről kaptak tájékoztatást, tegnap pedig műKödés közben láthatták a berendezéseket a somogyi erdőgazdaság törökkoppányi erdejében. A gyártó, a svéd Kockums cég képviselői ismertették az új technológiai eljárásokat, a csekély emberi erővel működtethető galy- lyazó-, daraboló-, kérgező-, rakodó- és szállítógépeket. Ahogy elmondta», a berendezések jó munkavégzésének elsődleges szempontjai hozzáértő kezelés és a rendszeres karbantartás. Az elmúlt év augusztusi" ban a cég háromhetes próbatermelésre hozta be az országba a Logma 85—41 típusú gallyazó-dai'abológép megerősített változatát. A kedvező tapasztalatok alapján a Sefag ebben az évben megvásárolta, három dolgozója pedig hathetes kezelői tanfolyamon vett részt, svéd szakemberek irányításával. A kérgezőgéppel tölgy, cser, fenyő és egyéb lágy lombos papírfát kérgeinek : tavaly összesen húszezer köbmétert dolgoztak föl. A gazdaság 1983-ig a hagyományos, meglevő, jól bevált technológiákat kívánja az általuk meghatározott optimális szintre felfejleszteni, majd pedig az ágazat racionálisabb fejlesztését tervezik megvalósítani a többcélú fakitermelő gepek használatával. A berendezések ugyan meglehetősen drágák, de az erdőgazdaságban éppúgy szükséges a korszerű gépesítés, mint a mezőgazdaságban. Egyre kevesebb a kétkezi munkaerő, ezért is fontos e berendezések beszerzése, kezelésüknek mielőbbi elsajátítása. Az erdészeti szakemberek erről is meggyőződhettek a tegnapi bemutatón, de tájékoztatást kaptak a somogyi tapasztalatokról is. Ezeket az' ismereteket a magyar gazdaságokon kívül felhasználja a ^vártó svéd cég. tovább tökéletesítve technológiáját. lett volna rá szükség. Nos, a gyógyszertárak szombati és vasárnap délelőtti nyitva- tartás idején ugy'ancsak alacsony létszámmal dolgoznak, vagyis arra vannak berendezkedve. hogy csak a sürgős esetekben felirt gyógyszereket adják ki — ilyenkor egyébként az orvos a recepten feltünteti a sürgősség -fokát. Ezzel szemben mi a gyakorlat? • — Volt rá példa, hogy a Balaton-parton üdülő vendég azzal állított be éjszaka a marcali patikába, hogy otthon felejtette csecsemőjének a cumisüvegét, s szeretne egyet gyorsan vásárolni. Vagy fölégett a napon, begyulladt a szeme, de, ennek ellenére vállalja a hosszú autóvezetést. csak hogi’ ..gyógyírhoz” jusson, s még azon az éjszakán beváltsa az orvos által fölírt receptet. Javítana a helyzetünkön, ha az orvosok magukkal hordanának annyi és olyan gyógyszert, ami az ilyen és hasonló bajokon időlegesen segítene, amíg a reggel nyitó gyógyszertárba mehetne a beteg. És ha az embereknél — főként a gyermekkel kirándulóknál, üdülőknél —' ott lenne a házipatikából kivett orvosságkészlet, melyre ilyenkor szükség leltet. Mire gondolunk? Lázcsillapítókra — kúpokra vagy tablettákra —. görcsoldóra, hányás- és hasmenésgátlókra és hasonlókra, melyek átmenetileg enyhítenének a gondon, s másnap reggel jelent kezhetnének a patikában az orvos által felüt orvosságokért. A megyében tizenháromra nő nyáron az éjszakai ügyeletet tartó gyógyszertárak száma, ezek közül öt szombaton és vasárnap délelőttönként — reggel nyolctó! délután keltőig — is nyitva van: Kaposváron a Kossuth téri, továbbá a barcsi, a marcali, a nagyatádi és a siófoki patika. Érthető a kérés: aki teheti, péntek estig váltsa be receptjeit, pótolja házi gyógyszerkészletének hiányzó darabjait, ez akkor egyszerűbb, gyorsabb is, hiszen több gyógyszertárat talál nyitva. Ezzel nemcsak esetleges baján, hirtelen föllépő betegségén segít, de az ügyeletet ellátó gyógyszerészek gondján is enyhít. Hernesz Ferenc SOMOGYI NÉPLAP