Somogyi Néplap, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-22 / 144. szám

Forradalmi életút Száz éve született Ceorgi Dimitrov Egység Dimitrov szellemében A lipcsei per tanulságait Dimitrov a Komintern VII. kongresszusán foglalta össze. A fasizmus jellegének, lénye­gének meghatározása, az ak­kori Európában történelmi fontosságú, elméleti tett volt. A fasizmus a kapitalizmus utolsó eszköze osztályuralma védelmében — mutatott ra Dimitrov —, mozgalom, amelynek tömegbázisát a kis­polgárság adja, osztályhata­lom, a finánctőke legsovinisz­tább, legreakciósabb erőinek nyílt, terrorista diktatúrája, ellensége minden haladó eszmének és mozgalomnak. Tehát nemcsak a kommunis­ták, a munkásosztály érdeke, hogy fellépjen ellene. Célul tűzte ki ezért széles egység­front kialakítását a társada­lom legkülönbözőbb rétegei­ből. A második világháború előtt Dimitrov a Komintern főtitkáraként is a fasizmus elleni összefogásért küzdött. Kezdeményezésére alakult meg 1942-ben a Bolgár Haza­fias Front. Az 1944. szeptem­beri antifasiszta felkelés győ­zelme, a bulgáriai szocialista forradalom első lépései, sike­rei is elválaszthatatlanok te­vékenységétől. Három évtize­des emigrációjából 1945. szep­temberében tért haza. Ha­marosan miniszterelnökké, majd a Bolgár Kommunista Párt főtitkárává választották: A gyakorlat bebizonyította a dimiirovi elvek helyességet, vagyis azt, hogy a népi de­mokratikus állam sikerrel betöltheti a proletárdiktatúra funkcióit, alkalmas arra, hogy a társadalmat a szocialista átalakulás útjára vezesse. így dolgozta ki a párt a szocia­lista iparosítás teljes prog­ramját, a kisgazdaságok, a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének alapelveit, a kulturális forradalom prog­ramját. A bolgár nép nagy vezető­jének 1949-ben bekövetkezett halála után is a mindinkább erősödő nemzeti egység olyan hajtóerőnek bizonyult, amely nagyszerű tettekre sarkallta az ország népét. Dimitrov' születésének 100. évfordulójára készülve föl­élénkültek a társadalmi meg­mozdulások. így például szép eredményeket hozott a szo­cialista munka vérseny, sok a többletvállalás, kiterjedt tár­sadalmi munkaakciókat szer­veznek országszerte. Szófiára alig lehet ráismerni, annyi az új lakótelep. Dimitrov- grádban szupermodem tex- tilkombinátba kalauzoltak el, amelyet japán, nyugatnémet, svéd licencek alapján építet­tek. Minden automatizált, a programozást elektronikus számítógépekkel végzik. Plov­div közelében a Dimitrov ag­ráripari-tudományos komp­lexum nagyfokú szervezettsé­gével, szinte hihetetlen ter­melékenységi mutatóval káp­ráztatott el. Az elmúlt két évtizedben a bolgár termelő­szövetkezeteket fokozatosan összevonták az állami gazda­ságokkal, mezőgazdasági ipa­ri üzemekkel — fenntartva természetesen a szövetkezeti gazdák tulajdonosi jogát, az irányítás demokratikus intéz­ményeit. A plovdivi komplex gazdaságban már a tudomá­nyos kutatómunkát, is egybe­kapcsolják á termeléssel és a feldolgozással. Ök vásárolják fel a körzet összes .mezőgaz­dasági termékét, 230 boltjuk biztosítja Plovdiv és'a megye községeinek zöldség- es gyü­mölcsellátását. Konzervüze­mekben 200. ezer tonna ter­méket dolgoznak fel évente. • * • Dimitrov nyomában veze­tett az utam Bulgáriában és örömmel tölt el, hogy nem­csak a plakátok, jelszavak és emlékművek emlékeztettek lépten-nyomon eleimüvére, hanem a hétköznapok való­sága is: ahogyan élnek, gon­dolkoznak, tevékenykednek mai örökösei — a bolgár dol­gozó emberek. * ,-ev r- V. r. A Komintern vezetőségében Miközben hallgatom a csöndesen, szerényen elmon­dott visszaemlékezéseit, ön­kéntelenül arra gondolok: nagyon sok fiatal tanulhat­na Temesi Józsefnétöl szak­maszeretetét, ragaszkodást a munkahelyhez. — Egy év híján harminc esztendeje, hogy a Lady Ru­házati Szövetkezetben varró­nő lettem. Saját, lábhajtós gépemet hoztam be én is, hogy dolgozhassak, de hát ez így volt akkor a legtöbb kisipari szövetkezetben. Em­lékszem, 1953. december 1-én álltam munkába, s bizony még a tüzelőt is úgy hoztuk otthonról, hogy melegben ' dolgozhassunk. Somogysárdon kezdte, majd Nagybajomban folytat­ta kisiparosoknál a szakma tanulását, s erről 1945-ben kapta kézhez a bizonyít­ványt. Néhány évet otthon, a családban töltött, majd 1953-ban jelentkezett a szö­vetkezetben munkára. Több mint tíz esztendeig Somogy- sárdról járt be. — Bizony volt olyan tél, hogy a hóakadályok miatt az autóbusszal csak délre értem be munkahelyemre. Akkor is jöttem, mert tud­tam, hogy várnak, számíta­nák rám. Akkor is kitartott, amikor csak annyi munkájuk volt, hogy' éppen télműszakot dol­gozhattak, s csak annyit ke­resett, amennyi elegendő volt az autóbuszbérletre. Jó néhányan, akik vele együtt kezdték, elmentek, másutt kerestek biztosabb megélhe­tést CILI NÉNI ■— Több mint húsz eszten­deje ismerem Temasinét, Ci­li nénit. Még én is ügy kezd­tem a szakma tanulását, hogy varrógépet hoztam ma­gammal. ‘ Szerénysége, szak­maszeretete, a szövetkezet­hez való ragaszkodása az el­ső pillanattól, követendő, szép. emberi ' vonás lett szá­momra meg a hozzánk ke­rülő sok fiatál számára is — mondja Makkó Istvánná, a pártszervezet titkára. Becsületes. szorgalmas munkájával hívta föl magá­ra a többi kommunista fi­gyelmét is Temesi József né, ezért döntöttek úgy éppen tíz esztendeje, hogy közöt­tük a helye. Pártmegbízatá­sul azt a feladatot kapta — ezt azóta is szorgalmasan, lelkiismeretesen végzi —, hogy a konfekció részlegnél terjessze a Kossuth kiadó könyveit, segítse a szövetke­zethez kerülő fiatalokkal a szakmát megismerhetni, meg­szerettetni. Szeptemberben elköszön a szövetkezettől, nyugdíjba megy. Most, hogy rövid be­szélgetés alkalmával fölele­venítettük az itt töltött hu­szonkilenc esztendőt, azt is megkérdezem tóle, vajon nem banta-e meg akkori el-. A búzatermelés lehetőségei Interjú dr. Todor Misic újvidéki nemesítő professzorral A somogyi búzatermelő területek 31 százalékán ta­lálhatók bőtermö jugoszláv búzafajták. E búzák — a Novosadszka Ránák vagy a Partizánka — nemesitője dr. Todor Misic professzor. A neves újvidéki szakem­bert az Országos Mezőgaz­dasági Fajtakísérleti Inté­zet kaposvári állomásán tett látogatása során kerestük meg. — Ismeretes, hogy az új­vidéki kalászos átlagtermé­seket csak a legjobb hazai nagyüzemek érik el. Miben látja ennek az előnyüknek a 1 nyitját? — Semmiképpen sem az agrotechnikában. A magyar mezőgazdaság is a legkor­szerűbb eszközöket alkal­mazza. De az újvidéki ta­laj- és természeti adottsá­gok valamivél jobbak a dél-dunántúliaknál. Kizáró­lag bőtermő búzafajtákat al­kalmazunk, s ezeknek több mint 80 százalékánál a liszt­minőség is kiváló. Talán tudja, hogy nálunk törvény tiltja a búza felhasználását takarmányozásra. Ez, vala­mint a magyarországitól el­térő termelési érdekeltségi viszonyok magyarázzák, hogy a fajtakutatások alap­követelménye a minőség. Mennyiségi célunk: vajdasá­gi szinten elérni a hektá­ronkénti 6 tonnát. — Milyen a jugoszláviai nemesítő intézetek érdekelt­sége? Miből élnek meg? Mennyiben függ jövedelmük a kibocsátott fajták ered­ményességétől? — Csaknem teljes egészé­ben. Jövedelmünk 93 száza­lékát a termelőknek nyúj­tott tudományos szolgálta­tásokért, valamint vetőma­gokért kapjuk. Csupán ak­kor járhatunk jól, ha a ter­melők is megtalálják szá­mításukat. Megítélésünk szerint a búza terméshoza­mának növekedési üteme attól függ, milyen gyorsan vagyunk kepesek a régebbie­ket új fajtákkal fölváltani. A gyors váltáshoz persze jól szervezett, rugalmas ve­tőmagtermesztés szükséges. A kutatók, a magtermelők, a gazdaságok, valamint a feldolgozók munkájának ösz- szeh angol ását szolgálja a Semenarstvo „ügyviteli kö­zösség”, mely Jugoszlávia- szerte 50 ezer hektáron szervezi a vetőmagtermelte­tést. — Ismertek az ön- által nemesített, a kísérleti par­cellákon 10 tonnánál is ma­gasabb hozamot élért új határozását, azt, hogy a ne­hézségek ellenére kitartott. — Nem, noha örömben és banatban is volt részem. Ám, ilyenkor az ember elfelejti a bizonytalan hónapokat, éveket, s arra gondol: most van elegendő munka, biztos kereket. Meg arra, hogy meg­becsültek, elismerték mun­kámat. Több kiváló jelvénnyel, oklevéllel jutalmazták, meg­kapta A szövetkezeti ipar kivaló dolgozója kitüntetést. Csaknem három évtizedes munkájának szép elismerése volt, hogy április 4-en át­vette Temesi Jozsefnetól a Munka Érdemrend bronz fo­kozatát. Vele együtt nagyon sokan örültek ennek, hiszen egy olyan munkásasszony részesült ebben a magas el­ismerésben, aki erre egesz életében végzett példás, be­csületes tevekenysegével szolgált ra. — Sajnos elszaladtak az évek, jo lenne most kezde­ni ... Nyugdíjasként sem fo­gok unatkozni... Varrodá­tok otthon a családnak. Ha idom engedi, szívesen fogad­nak, akkor belatogatok a szövetkezeibe. Megnézem, ki veszi át a Textima gyors­varrót, amelyen most én ké­szítem a műbőr kabátok zse­beit... Érdekel az is, ho­gyan alakul majd a szövet­kezet sorsa, jövője, ahol va­lamikor úttörőként elkezd­tem varrónői pályafutáso­mat ... Ln fajták ... Képesek lesznek-e ezek átlagos üzemi körül­mények között is elérni a rekordokat? — Tény, hogy a fajták termőképessége nincs kellő­en kihasználva. A hozamok növelésének a nyitja épp az, hogy mennyit vagyunk képesek kihozni az új faj­tákból. Ennek sokféle fölté­tele van. Öröm számomra, hogy például a baiatonsza- badi (siófoki) tsz-ben 1980- ban 800 hektár átlagában értek el 80 mázsás átlagter­mést a Rána búzákkal. Több tábla hozama elérte a 100 mázsát is. — Mi a véleménye arról, hogy a magyar szakemberek többsége irreálisan drágának tartja a jugoszláv búzavető­magokat? Egyes fajiakat — például a mindenki által elismert partizánkát — ez okból ki is vonták a hazai köztermesztésből. — Vetőmagáraink min­denkor szinkronban vannak a világpiaci árral. Így hát nézőpont dolga, hogy a mi vetőmagjaink túl drágák, vagy a magyarországi búza- termelési érdekeltség túl alacsony . . . — Megítélése szerint hol van a búzatermelés hoza­mainak felső határa? Egyál­talán: érdemes-e ezt a ha­tárt megközelíteni? Üzemi tapasztalatok alapján egy ponton túl a ráfordítások gyorsabban ( növekednek, mint a hozamok ... — Elméletben lehet arról vitatkozni, hogy hol van a potenciális termőképesség határa. A gyakorlatban fon­tosabb, hogy adott ráfordí­tási szint, mellett elérjük a felső határt. 100—140 kiló nitrogén, 80—90 foszfor és 50 kg kálium az a tápanyag­szint, amit mi optimálisn'ak tartunk. Ezen a színtan kell elérnünk a 6—7 tonnás vagy akár ennél is magasabb át­laghozamokat, A hazai és a jugoszláviai természeti és közgazdasági adottságok sokban eltérnek, így tehát, nem adhatunk egymásnak „csalhatatlan” recepteket. Tanulhatunk azonban szomszédainktól — s ez a KITE búzatermesztési tanácskozásán is megfogal­mazódott — a kutatói érde­keltség megteremtésében és a vetőmagtermesztés rend­szerének korszerűsítésében. Az OMFI tudományos osz­tályvezetője szerint a legin­kább „termésközeiben” levő iparszerű rendszerekre vár a feladat, hogy részben a ju­goszláviai tapasztalatok alapján megújítsák vető­magelőállításunk rendsze­rét. Bíró Ferenc Jó politikai légkörben A KiSZ-munka mérlege Egyre nagyobb szerepe van a KISZ-munka érteke­lesének és tervezésének az alapszervezetekben. A munkahelyi, lakóterületi közösségekben március 30- án, a tanintézetiekben pedig május 31-én fejeződtek be a tavaszi taggyűlések és kül- döttgy üléseit. A KISZ me­gyei bizottsága a közelmúlt­ban telte mérlegre a tapasz­talatokat. Kusz Józseffel, a KISZ megyei bizottságának titkárával arról beszélget­tünk. mit mutat az összkép a végzett munkával, a leg­fontosabb feladatokkal kap­csolatban. — Szeretném kiemelni, hogy jo politikai légkörben tartottuk meg a taggyűlé­seket, küldöttgyűléseket — mondta Kusz József. — Ezt elősegítette a forradalmi if­júsági napok, majd a KISZ zászlóbontásának 25. évfor­dulója tiszteletére szervezett tartalmas, színvonalas me­gyei rendezvénysorozat. Ép­pen a taggyűlések időszaká­ban tartották a találkozókat, beszélgetéseket az idősebb kommunistákkal, mint közeli történelmünk cselekvő szemtanúival. Ezek az őszin­te. nyílt beszélgetések, viták szinten hozzájárulták ahhoz, hogy egészséges politikai légkörben ülhessenek össze a fiatalok a taggyűlésre. — Ügy tudom, hogy most sokkal nagyobb önállósággal szervezhet es értékelhet az alapszervezeti vezetőség. — Igen, ez valóban így van. A KISZ Központi Bi­zottságának határozata új elgjneket hozott a szervezeti rendbe. Most például nem volt kötelező két taggyűlést tartani. Lehetőséget kaptak a fiatalok arra, hogy folya­matosan vállaljanak felada­tokat, ennek megoldását év közben értékeljék. Nagyobb öntevekenységet adott ez a határozat a tervezésben is. A KISZ-bizottságok akció- programját küldöttgyűlésen fogadhatták el. Ezek elsősor­ban azt szolgálták, hogy feloldják az oly sokszor bí­rált túlszabályozottságot, merevséget. Természetesen fölkészítettük a KlSZ-veze- tőket ezekre a tennivalókra. — Hogyan éltek az alap­szervezetek a lehetőségekkel? — A jó tapasztalatok mel­lett ártól is beszámoltunk, hogy néhány szervezetben bizonytalanság uralkodott. Az előírások szerint például csak ott kellett választást tartani, ahol erre szükség volt. Ebben különösen nagy bizonytalanságot tapasztal­tunk. Így aztán elkelt a hely- sziJM segítség. A KISZ me­gyei bizottsága éppen ezért úgy döntött, hogy ezt a ha~ tarozatot újra és újra meg­ismertetjük a KlSZ-vezetok- kel. __ Mi állt az alapszerve­zetek érdeklődésének a kö­zéppontjában? — A közösen elkészített beszámolok nagy teret szenteltek annak, hogyan tel­jesítik a fiatalok a köteles­ségüket a munkában, a ta­nulásban. íyok szó esett a gazdasági folyamatokról, a nehezebb külgazdasági hely­zetről es az ezzel kapcsola­tos tennivalókról. A KISZ- tagok kifejezték azt, hogy szívesebben növelik a fele­lősségérzetüket, vállalnak nagyobb áldozatot. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy ezt igenyeljek a munkahelyükön. Különösen sok bírálat hangzott el a szocialista munkaverseny formalitásaival kapcsolat ban. Sajnos, kevés sző esett a KISZ sajátos termelési moz­galmáról, így elhatároztuk: tájékoztatást adunk ezekről a témákról, nagyobb figyel­met fordítunk rájuk. Meg­említeném. hogy például a mezőgazdasági alapszerveze­tekben mérlegre tették, ho­gyan takarékoskodtak az anyaggal, hogyan hasznosí­tották a mellek termékeket, mit tettek a munka jobb megszervezéséért. A taninté­zetekben az építőtáborokban végzett munka, máshol a tár­sadalmi tevékenység értéke­lése serkentette vitára a fia­talokat. Örvendetes, hogy most sokkal több szó esett az érdekképviseletről s a szabad idő hasznos eltöltéséről. Mit kertek a fiatalok? A munka­helyeken a lakáshelyzet, a munkakörülmények javítá­sát, a tanintézetekben az úgynevezett diákcentrumok megszervezését' a szünidőben. — Jól terveztek-e a fia­talok a következő időszakra? — Általában sokkal gaz­dagabb tartalmúak az akció­programok, mivel kihasznál­ták az öntevékenysegben rejlő lehetőségeket. Így pél­dául sokkal több a helyi kezdeményezés. Különösen ott, ahol a pártszervezettel, a gazdasági vezetőkkel is egyeztették a legfontosabb feladatokat — fejezte be nyilatkozatát Kusz Józisef. L. G. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom