Somogyi Néplap, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-18 / 141. szám

4 Forradalmi életút Száz éve született Georgi Dimitrov Kis ház Kovacsevciben Kovacsevci községet, Geor­gi Dimitrov szülőfaluját 'macedón telepesek alapítot­ták a mült században, ami­kor a szűkebb hazájukban dúló felkelések, rablótáma­dások, harcok elöl a bizton­ságot nyújtó bolgár' nagy­város, Szófia közelébe me­nekültek. A Rudina-hegy lá­bánál épült kis falu annak idején pár száz lelket szám­lált, ma is alig kétezer la­kosú. Az egykori szegényes házakból már, csak egy ta­lálható a községben, Dimit­rov szülőháza. A kis, jelleg­zetes macedón ízlést tükrö­ző fa-vályog építményt 1972- ben rekonstruálták, és a múlt században használatos, szegényes, de ízléses tár­gyakkal, bútorokkal rendez­ték be. A közelgő jubileum ter­mészetesen felpezsdíti a kis falu életét. Üj népház épült, társadalmi munkások százai csinosítják az utcáikat, par­kokat építenek, tataroznak mindenfelé. A parkolók tel­ve autóbusszal, személygép­kocsival. A múzeumban alig lehet bejutni, félmillió láto­gatót varnak a jubileum kapcsán. A család élettörté­netét idézi fel G. Sztojcsev igazgató. Az édesanya, Pa- rasikeva Dimilrovna korán elhunyt férje helyett is gon­doskodott arról, hogy nyolc gyereke tisztességes, felvilá­gosult nevelést kapjon. A szabadság szeretőiére, az el­nyomókkal szembeni harcos ellenállásra nevelt gyerekek hamar megtalálták az utat a Bulgáriában akkor ébre­dező munkásmozgalomhoz. Kosztadin nyomdász lett, te­vékeny harcosa a szakszer­vezeti mozgalomnak. A bal­káni háborúban esett, el Todor a kommunista párt il­legális harcosa volt, 1925- ben a fasiszta rendőrségen halálra kínozták. Leány test­véreik, Elena és Magdaléna is a fasizmus elleni forra­dalmi harcnak szentelték életüket. I Szeretettel a szülőföldről Üjra eszembe jutott Gyer- gyai Albert könyvének egyik szép mondata: „S kinek tar­toznék több hűséggel, mint szülőanyáminak s szülőfa­lumnak”. Ez a figyelmeztető idézet az elnökség asztala fölé került, amikor a Ha­zafias Népfront megyei hon­ismereti bizottsága Nagyba­jomban tartotta a kihelye­zett .ülését A szó igazi értelmében nem volt ez „bizottsági” ülés. hiszen a tagok a fel­szólítás ellenére sem tettek föl kérdést a történelemtudo­mány két kandidátusának az előadása, a járási honisme­reti szakbizottság vezetőjé­nek tájékoztatója után. Ez azonban nem jelentett ér­dektelenséget, sőt... Gyakran esünk abba a hi­bába, hogy túlságosan ra­gaszkodunk a megszokott formákhoz, pedig milyen szárnyakat ad a rendezvény­nek, egyben a képzeletnek is, amikor lehetőséget te­remtenek a valóban tartal­mas bemutatkozásra. A gaz­dag hagyományok indokol­ták. hogy a helyiek számot adhassanak múltjukról, gyűjtőmunkájukról. Különö­sen nagy öröm volt az, hogy az iskola nyolcadikosai kö­zül sokan ott ültek a párt­székház nagytermében. A két előadás közben olykor lopva oda-odapillantottam a mellettem ülő fiúkra, lá­nyokra, mennyire tudják kö­vetni a Nagybajom felszaba­dulásáról, törökkori emlé­keiről szóló tudományos elő­adásokat. Megértették a mondanivalót, sőt az elő­adók jóvoltából a felnőtte­kei együtt mosolyogtak, ne­vettek, mert a humor sem hiányzott a beszámolókból. Aztán megfordult a hely­zet, a felnőttek lettek az iskolások hallgatói, ugyanis a nagybaj omi honismereti szakkör tartott kitűnő bemu­tatót Mint egy tükörben, so­kat megláthattunk a tizen­két évvel ezelőtt megalakult szakkör eredményes gyűjtő­munkájából. A lányok és fiúk megidézték szóban, dal­ban Páióczi Horváth Ádá- rríót, Csokonait. Gyergyai Al­bertet, bemutatták a nép­szokásokat Különösen meg­ható volt amikor az 1924- bem született Csoboz István­ná kiállt a gyerekek elé, el­mondta, milyen volt a s,um- másélet, majd pedig eléne­keltek néhány summásdalt. A társaság már a szűk he­lyiségbe szorult honismereti gyűjteményt nézegette, ami­kor a párbeszédekre figyel­ve, innen is, orma« is azt hallottam, hogy barcsiak, kaposváriak milyen elragad­tatottan dicsérik a jól szer­kesztett műsort. Aztán a nagyon értékes gyűjtemény­re terelődött a szó. Sokáig álltunk Gyergyai Albert díszoklevelei, kitüntetései előtt, megcsodáltuk a becsü­letrendet, amelyet a fran­ciáktól kapott. Több mint egy hónap telt el azóta, hogy Nagybajom­ban jártunk, az emlék azon­ban nem hagy nyugodni. Mással is beszéltem róla, $ egyetértettünk abban, hogy a szülőföld értékeit minél több emberrel kellene meg­ismertetni. persze elsősorban a fiatalokkal. Most, amikor kirajzanak a gimnazisták, az általános iskolások, különfé­le tanfolyamok, táborok ré­vén eljutnak a megye, az ország más tájaira is, meg kellene nyitni előttük eze­ket a kincsesládákat. Akkor bennük is erősödne a hűség a szülőföld iránt. I- G. Paraskeva asszony sorsa a későbbiekben a legidősebb fiú. Georgi révén egybefo­nódott a bolgár nép szabad­ságáért, a fasizmus ellen vívott harccal. Amikor Di- mitrovot 1933-ban Hitler fa­siszta terrorgépazet e perbe logia. édesanyja, aki akkor már 72 éves volt, részt vett a fia megmentéséért indult küzdelemben. » Levelekben, nyilatkozatokban állt ki ár­tatlansága mellett, s Párizs­ban százezres tömeggyűlé­sen, Thorezzel együtt gyújtó hatású beszédben leleplezte Hitleír és Gőring fondorlatos tervét, amely a kommunista világmozgalom és. a Német Kommunista Párt megsem­misítésére irányult. Eluta­zott az oroszlán-barlangba, Lipcsébe is, reszt vett a per tárgyalásain. Georgi Dimitrov örökölte édesanyja harcos következe­tességét, bátorságát. Ö volt az elsőszülött fiú, szülei ta­níttatni szerették volna, de az algimnázium második osztályában súlyosan meg­betegedett, és ki kellett ma­radnia az iskolából. Tizen­két éves korában nyomdász­inasnak állt, s öntudatra ébredése már a munkásság soraiban ment végbe. (Bul­gáriában a századfordulón bontakozott ki a szakszer­vezeti mozgalom.) Dimitrov maga is a nyomdászok ne­héz életét élte. Kevés bérét is rendszertelenü! kapta. Öt is túlóráztatták, öt is zak­latta a rendőrség, ő is feke­telistára került, amikor be­lépett a Barátság munkás- egyletbe. Rengeteget olva­sott, hogy pótolja azt, amit az iskolában nem tanulha­tott meg. A szófiai Nyom­dász Munkásegylei aktivis­tájaként munkáskony vtá rat szervezett, amely mellett ha­marosan vitakörök alakul­tak. A Bolgár Szociáldemok­rata Munkáspárt XI. kong­resszusán a 22 éves fiatal nyomdászt az Általános Munkástanács tagjává vá­lasztották, s kezdettől fogva a forradalmi jellegű, a part vezette szakszervezetek ügyét képviselte, és két év­tizedes munkássága ered­ményeként Bulgáriában ilyenné is vált a szakszer­vezeti mozgalom. V. F. (Következik: —* 2. Pernik munkásai emlékeznek) KITE fajtabemutató aratás előtt Nemzetközi búzavetélkedő Hagyomány, hogy a nagy iparszerű termelési rendsze­rek az aratást megelőző na­pokban rendezik meg búza- termesztési' tanácskozásaikat és fajtabemutatóikat. A nád­udvari iparszerű termelési rendszer (KITE) tegnapi kaposvári rendezvényét há­rom előadás valóságos szak- műi szenzációvá emelte. Az esemény vendége volt hazai szaktekintélyek mellett a legnevesebb osztrák nemesí­tő, dr. Ádám József és To­dor Misié, a noviszádi egye­tem professzora is. A somo­gyi szakembereknek módjuk volt belepillantani a nagy nemzetközi ..búzavetélkedö” alakulásába, s képet kaphat­tak a termelésben világszín­vonalon álló szomszédaink mezőgazdasági stratégia já­rói” is. Az elhangzottakból kitűnt: az új magyar búzák mennyiségben már a világ legjobbjait is megközelítik, lemaradnak azonban sütő­ipari értékükkel. Mindkét külföldi vendég elmondta, hogy hazájában a nemesítés kulcskérdése a minőség. Ju­goszláviában a vetésterület több mint 80 százalékán mi­nőségi fajták vannak, Auszt­riában pedig szinte kizáró­lag extra sikértartalmú faj­tákat termesztenek. Nem a jó szándék és nem is a szak­mai képesség hiánya okozza, hogy nálunk mindössze egy valóban kiváló lisztminősé­get adó fajta — a GK Tisz­táidj — található meg a köz-, termesztésben. A gazdaságok még ennek a termesztésére sem vállalkoznak nagyobb területeken. Az okokra dr. Szabó Miklós, az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérle­ti Intézet tudományos osz­tályvezetője világított rá. A minőségi búzák átlagosan 5—6 mázsával kisebb hoza­mokat adnak, márpedig a hazai ösztönzórendszer első­sorban a mennyiség növelé­sére sarkall. A kommersz fajtákkal szemben 15—20 százalékos felárra volna ah­hoz szükség, hogy a gazda­ságok érdekeltek legyenek a termelésben! Ausztriában a minőséget csaknem kétsze­res ártöbblettel honorálják, érthető hát, hogy ott nem a „tonna” a bűvös szó. Dr. Szabó Miklós óvott at­tól, hogy túlbecsüljük az új fajták termésnövelő ere­jét. Egyes szakemberek sze­rint az eredményjavulás 80 százalékban a fajtától függ; valójában ez csak akkor le­het igaz, ha az összes többi tartalékot kiaknáztuk. Erről azonban szó sincs. Az elmúlt harminc évben termésátla­gaink megháromszorozód­tak, de ez csak negyedrés A volt köszönhető a fajták megújulásának. Látszólag kézenfekvő, hogy a terme­lés szerkezetét a természeti és talajadottságokhoz kell igazítani. A holnap búzafajtáiról szólva valamennyi szakem­ber egyetértett abban: nem az a lényeg, hogy egy új bú­za „üvegbúra alatt’’ terem-e 100 .vagy akár 120 mázsát. A versenyt az a fajta nyeri, amelyik átlagos üzemi kö­rülmények közöt is bizo­nyítja erényeit. A legújab­bak közül igen ígéretes a szegedi GK Boglár és a martonvásári MV 10. Figyelemre méltó újdon­ságokról tájékoztatott Far­kas Béla, a KITE buza-ága- zat vezető je. Befejeződtek a szántás nélküli talajművelés új eszközeivel kapcsolatos kísérleteik. A kipróbált ener­gia- és időtakarékos mély- kultivátorok gyártásához mar sikerült a külföldi cégekkel kooperáló hg^ai gyártót ta­lálniuk. Megtudtuk, hogy a KITE már valamennyi új kombájnjába beépíti azt a műszert, amelyik az átme­nő mag mennyiségéhez iga­zítja a gép sebességét, csök­kentve a szemveszteséget. Fölhívta a figyelmet arra is, hogy a rendszer tapasz­talatai szerint az IH vezető- gépekkel vetett táblák — még ha voltak is hibák a talajelőkészítésben — 3—8 mázsával magasabb termést adnak. Űjabb bizonyság ez, Hogy nem mindig az a drá­ga, ami sokba kerül. Mikié Vilmos, a megyei tanács osztályvezető-helyet­tese az aratás előtti somogyi helyzetről is számot adott. A határszemlék alapján a gazdaságok 18 százaléka 35 mázsa alatti, 5 százaléka 50 mázsa feletti termést vár. A legtöbb üzemben 40—45 mázsát ígérnek a búzatáb­lák. Tavaly a hektáronként elért legnagyobb búzajöve- ’delmet a legnagyobb veszte­ségtől több mint 11 ezer forint választotta el. Idén várhatóan kisebb lesz a szó­ródás, a különbségek azon­ban még mindig nagyobbak annál, mint amit a termé­szeti adottságok indokolná­nak. Az üzemek 20—30 szá­zalékában az idei búzát is búza után vetették .,. Az ötéves terv végére 5 tonnás átlagtermés az or­szágos cél. Mint egyik kül­földi vendégünk mondta, ez elérhető, de harcolni kell érte. A KITE rendezvénye délután Igáiban gyakorlati bemutatóval folytatódott. B. F. Szolgáltatásfejlesztés Kisiparosok kaphatnak megyei támogatást A szolgáltatásfejlesztési alapokból a megyei tanácsok a korábbi ötéves tervekben csak vállalatokat, szövetke­zeteket támogathattak. Az új vállalkozási formák és a magánkezdeményezések föl­lendítése érdekében megvál­tozott a hatodik ötéves terv­ben a támogatás rendje. Az új rendelkezések szerint kis­iparosok is kaphatnak anya­gi támogatást a szolgáltatás­fejlesztési alapból. A megyei tanács végrehajtó bizottsága erre a célra ötmillió forin­tot biztosított. • Gözsy Gábort, a tanács tervosztályának csoportveze­tőjét kérdeztük! miként le­het hozzájutni az ilyen tá­mogatáshoz? — Elkészült az a pályázati kiírás, amelyet nemrég küld­tünk el a helyi tanácshoz és a Kiosz helyi csoportjaihoz. Ebben részleteztük, hogy kik és milyen feltételekkel kér­hetnek anyagi támogatást szolgáltató létesítmények lét­rehozásához. Augusztus vé­pa­Búcsú az iskolától A sikeres érettségi után elköszönt a Kaposvári Gé­pészeti Szakközépiskolától a lábodi Frei János. Géplaka­tos, szakmát tanult. — Édesapám szintén gép­szerelő, a gépek engem is mindig érdekeltek, ezért vá­lasztottam ezt a szakmát. Az iskolában tanáraim, mű­helyoktatóim tovább erősí­tették bennem a gépek irán­ti szeret etet . . . Persze, a fizikát, a matematikát is megszerettem. Egyik barátja révén meg­kedvelte a repülést, a vitor­lázó sportot. Egy éven át járt az MHSZ kaposvári Noszlopy Gáspár Repülő­klubjába. Ott a tapasztalt pilótákkal, ár. Szemző Er­nővel, Balogh Margittal és Farkas Imrével huszonöt fölszállást' hajtott végre. — Sajnos, önállóan már nem sikerült repülni, Dön­tenem kellett: vagy a repü­lés vagy a tanulás. A sport ugyanis nagyon sok időmet elvette. — Végleg szakított a re­püléssel? — Nem, mert végül ez se­gített élethivatásom megvá­lasztásában. Előbb Nyíregy­házára, a MÉM nepülőisko- lájára akartam jelentkezni, azutan mégis úgy alakult a sorsom, hogy a Szovjetunió­ba, Rigába megyek repülő- mernöki főiskolára. Addig még vár ram a katonai szol­gálat. Jancsi szeptemberben lesz • tizenkilenc éves. Ez a hatá­rozott fiú céltudatosan ké­szül élethivatására. Szere­tettel beszél az iskoláról, a tanárokról. — Négy évig kollégium­ban éltem . .. Alkalmazkodó természetű vagyok. ezért könnyen beilleszkedtem az iskolai és a kollégiumi kö­zösségbe. Igyekeztem, hogy a tanulás mellett hasznos munkát végezzek a KISZ- szervezetben. Propagandis­taként, titkárhelyettesként tevékenykedtem, majd ta­nulmányi felelős voltam a vezetőségben. Részt vettem a diáktanacs munkájában is. — Fölfigyeltünk szorgal­mára, az iskolai, kollégiumi közösségi munkából való rengeteg vállalására. S arra, hogy politikai szempontból is határozott. Évek óta arra törekszünk, hogy fiatalokkal erősítsük partszervezetün­ket. Az idén Frei Jancsit találtuk erre méltónak — mondja Gulyás Mihályné, az iskolai pántvezetöség tagja. Június 2-án határoztak erről a gépészete" szakközép­iskola kommunistái: az egyik ajánló a KISZ-szerve­zet. a másik pedig Tóth An­tal történelemtanár volt. A partszervezet soraiba fogad­ta a fiatal jelöltet. — Mit szóltak a szülei? — Édesanyám és édes­apám nem párttagok, a kö­zeli rokonságban sincsenek kommunisták, de helyesel­ték döntésemet. Én nagyon büszke vagyok arra, hogy ezzel az iskola kommunistái egyetértettek. — Most tehát néhány hét pihenés következik? — Nem teljesen. Szülejm- **e;. öcsémmel fcülfOidá ro­konid togatásra utazunk, utá­na pedig segítek a seölőben, a gyümölcsösben. Szeretem a kerti munkát __ S zabad idejét a katona­ságnál is kihasználja majd az orosz nyelv gyakorláséra, hogy Rigában a repülőmér­nöki főiskolán az anyag el­sajátítása könnyebben men­jen. Ha végez, a MALÉV psztöndíj-szerződés alapján várja munkára. Megkedvelt tanárokat, ok­tatókat. barátokat hagy most itt. — Nem szakadok el vég­leg társaimtól. Megállapod­tunk, hogy rendszeresen írunk egymásnak, s akivel lehet, találkozunk. Schvitz Laci a miskolci egyetemre megy. olaj mérnöknek készül, Nagyatádon lakik, közel szü­lőfalumhoz, Lábodhoz. Vele bizonyára többször találkoz- hatom. Szívesen gondolok vissza Kovács Bálint párttit­kárra, aki elsőnek beszélt velem a párttagság ügyé­ben. Tóth Antal tanár úrra, aki a pártba javasolt, osz­tályfőnökömre,- Csordás Ist­vánra és a többi tanárra, oktatóra. Nagyon sok em­berséget tanultam tőlük. Öcsém kedvet kapott, ő is a gépipariba megy, ha befe­jezi az általánost. Elhatá­roztam, hogy rendszeresen írok a pártszervezetnek, a KISZ-nek, beszámolok rigai tanulmányaimról. életem alakulásáról. lAnftá géig lehet eljuttatni a lyázatokat. — Kik pályázhatnak leg­jobb esélyekkel? — Ötmillió forint aem rengeteg pénz, de nem is kevés, ha jó helyre kerül. A pályázati kiírásban is benne van, hogy a lakosság részére végzett fogyasztási szolgálta­tások céljára használható fel a tanács által biztosított pénz. Azt is leírtuk, hogy el­sősorban az ellátatlan terü­letekről várjuk a pályázó­kat, újszerű szolgáltatási formákat részesítünk előny­ben, azokat látjuk szívesen, akik kiemelt üdülőterület alapellátását javítják. Saját anyagi erő is szükséges a pályázathoz, és takarékos megoldásokat varunk. Eze­ken kívül még néhány fel­tételnek kell megfelelni. Cél­szerű, ha több iparos áll össze, mert akkor tudjuk tá­mogatni az épitkezeseket. ha a létrehozandó műhelyek a helyi tanács tulajdonában lesznek, vagy műhelyépítő Szövetkezet lesz a gazdájuk. — Részletesebb informá­ciókat honnan szerezhetnek a vállalkozók? — A helyi tanácsoknál, a Kiosz-csoportoknál, illetve a megyei tanácson vagy a kis^ iparosok megyei szervezeté­nél. Akik az alapkövetelmé­nyeket teljesíteni tudják — tehát kisközségek, ellátatlan városi területek, üdülőkör­zetek szolgáltatói akarnak lenni — a részletekről bősé­ges útbaigazítást kaphatna!: ezeken a hely elten. — Miként történik a pá­lyázatok elbírálása? / Az illetékes osztályok ja­vaslata alapján a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága dönt majd arról, hogy kik kapnak anyagi támogatást. Aki részesül ebből a pénz­ből, annak majd szerződést kell kiftnie a megyei tanács­osai a szolgáltatás fejleszté­séről . Ez a biztosíték arra, hogy a pénz az eredeti cé­lokat szolgálja. A cél tehát a lakosság jobb ellátása. Aki erre vállalko­zik, megérdemli az anyagi támogatást. Ám, ha a tanács ' hirdetést adna föl, akár az­zal is kezdhetné: kalandorok kíméljenek! Azaz nem a hir­telen — s állami segítséggel —meggazdagodni vágyókat, hanem a tisztes haszon, a jó kereset reményében tiszíesé- gesen dfllgozni akarókat lát­ná mindenki szívesen n pá­lyázók között, L. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom