Somogyi Néplap, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-17 / 140. szám

s Emlékeimből Nem tudom elfelejteni azt az irodalmi órát! Pedig szá­mos, szépnek, színesnek, szo­morúnak és derűsnek őrzöm az emlékét. A siker függ az anyagtól, a tanár egyénisé­gétől, hangulatától, a befo­gadóktól, az osztály összeté­telétől, attól, hogy többsé­gük humán vagy reál ér­deklődésű. Függ... és sorol­hatnám az okokat, amelyek színessé vagy szürkévé te­szik az órát. De hagyjuk az ismert tényezőket. A téma József Attila Anyám című verse volt. Március elejére esett a köl­temény tárgyalása a 8. osz­tályban. Szokásom, hogy amíg a naplóba beírok — hogy beleringassam tanulói­mat az irodalmi óra hangu­latába —, addig az osztály- lyal közösen vagy a legjobb versm ond ókka 1 felváltva mondatom a már megtanult költeményeket. Ök maguk döntötték el, hogyan és mit kezdenek .... a tanár néni szórakoztatására, mert olyan nagyon szereti a verseket, és szeret bennünket hallgat­ni...” Az óra előtt meg­mondtam, hogy József Atti­lától kérem a már alsó ta­gozatban is tanult versét. „Szeretitek, biztos emlékez­tek is rá. Melyikre gondo­lok?” Csodálatos szépen, fi­noman csengte, búgta, mond­ta együtt a nem nagy lét­számú, de az irodalmat ked­velő kis társaság a Mama című verset. Befejeztem a naplóba írást, hallgattam, és néztem a tüs­kés kis kamaszlányokat, akik most átszellemült arcú, nagy gyerekek voltak. Azután cso­dálkozva állt meg tekinte­tem N. Erzsin. Csak az aranyérmes versmondó hall­gatott. Pedig bewne vn*t olyan plusz, amit tehetség­nek neveznek, amit nem le­het megtanulni, amivel szü­letni kell. Erzsi hallgatott. A törékeny, korához képest fejletlen kis teremtés ma­gába 'roskadva ült a helyén, csak egy kis rongycsomónak látszott a társa mellett a padban. Nagy bársonyos, meleg barna szemevei az ab­lakra meredt. Messze járt, nem volt köztünk. Néha hangtalanul motyogott vala­mit. Amikor az osztály az utolsó versszakba kezdett: „Nem nyafognék, de .. . most már késő...” — és lassan, halkan, számomra is szépen görgették a szavakat, Erzsi­ből kitört az addig vissza­fojtott zokogás. Pillanatok alatt minden világos lett előttem. ... A téli szünet után, alig, hogy megkezdődött új­ra a tanítás, jött a gyászhír: N. Erzsi édesanyja meghalt. Tudtuk, hogy Erzsi a szü­netet egy jó szomszédjánál, és amikor csak tehette, a kórházban beteg édesanyja mellett töltötte. Senkijük nem volt, végtelen gyengéd­séggel kapaszkodtak egy­másba. Erzsi teljesen árva maradt, végleg az intézet gyermeke lett. Eddig is min­denki szerette a csendes, ér­telmes. tehetséges, csupa szív gyereket, de a tragédia után még nagyobb felelőssé­get éreztünk iránta. Az osztály végigmondta a vemet. . Azután mindenki csak maga elé meredt. Ezen az órán nem tárgyalhattuk az Anyám című költeményt. Bekopogtunk inkább Cso- szogihoz, az öreg suszter­hoz ... G. K. G. BALATONIAK A ragadós példa Húsz éve pedagógus. Né­hány szeptemberrel ezelőtt még a tóparttól tíz kilomé­ternyire levő kisközségben tanított, a körzetesítés azon­ban öt is beparancsolta a tanácsi közigazgatás székhe­lyére, B.-re. Tanár bácsi. Így hívják sok százan, egy­kori és mai diákjai. — Csak most van alkal­mam összehasonlítani a Ba- laton-parti és a belső köz­ségben élő gyerekeket. Nem igaz! Ha valaki ezt nekem előtte mondta volna, bizisten kinevetem! Ég és föld! Ko­molyan mondom, amióta ide­kerültem, az üdülőövezetbe, szinte elment a kedvem a tanítástól! Naponta érnek a pofonok, s nem tudom kivé­deni őket, mert nem készül­tem föl rájuk. Ahol ezelőtt tanítottam, ott még becsül­tek a szülők, és ezt a meg­becsülést éreztem a gyere­kekben is. Hittek nekem, szót fogadtak, bíztak abban, hogy mindig jót akarok. Ha azt mondtam az órán, hogy csönd legyen, akkor csönd volt. Ha azt mondtam a szülői értekezleten, hogy másnap az iskola udvarát társadalmi munkában rend­be kellene hozni, másnap ott voltak a felnőttek és rendbe hozták. Ha valame­lyik gyereknek egyest ad­tam, akkor nem kellett at­tól tartanom, hogy másnap az apja beállít hozzám, és felelősségre non, hogy mi jogon mertem elégtelent ad­ni az ö okos kisfiának! Itt pedig? Az órákon a gyerekek gyakran játszanak, nem figyelnek, s ha véletle­nül szigorú képet vágva megpaskolom az egyiknek az arcát — persze, a nyolcva­nadik felszólítás után —, akkor másnap már az igaz­gatónál liheg a gyerek atyja és a fejemet követeli, mert ö aztán érti a modern pe­dagógia csínját-bí n ját, meg különben is tisztában van a jogaival. Ilyenkor csak■ az keserít el, hogy vajon a kötelességeit, ami a gyerek- nevelésben rá hárul, ugyan­olyan jól ismeri-e. Mert ha ismerné, akkor nem ilyen szétszórt figyelmű, elkényez­tetett, beképzelt és nagyszá­jú gyereke lenne! Persze itt Szép magyar könyv Végignéztem a Vigadóban 1981 legszebb köny­veit. Távol egy­mástól kettőre figyeltem fel kü­lönösképpen : az egyik Az ember tragédiájának a Corvinában ké­szített bibliofil kiadása, a másik ugyanennek a klasszikus műnek a Szépirodalmi­nál megjelente­tett olcsó válto­zata. A kiállítás­nak ez a két da­rabja a már Kner Imre által is meg­fogalmazott esz­ményt jelképezi; a szép könyv egy­felől tömegnek szánt áru, más­felől a tipográ­fia művészetének megtestesülése; a könyv köntöse, a könyv tartalma harmóniában kell hogy egyesüljön. Madách Az ember tragédiája A szép könyv lehet egysae- rű is, olcsó is, és lehet, sze­met gyönyörködtető, illuszt­rált kincs is. Persze nnindez ismerős, régi megállapítás. Az idei kiállítás azt bizo­nyítja, a magyar könyvmű­vészet változatlanul meg­bízhatóan magas színvona­lú, a legjobb hagyományait folytatja. A magyar olvasóközönség díját a híres 1590 -es Vizso- lyi Biblia hasonmáskiadása kapta. Számos mű részesült kitüntető oklevélben, többek közt Illyés Gyula Közügy című új rerseskötete. a Gyermekjátékok című is találhatók kivételek, de sajnos épp a negatív példa van túlsúlyban. Meg, tudja, hogy van azt A rossz példa ragadós! A Balaton-part különben furcsa környék! Már nem falu, de az emberek még csak szeretnének városiak lenni. A nyár, a tömeg, a kiszélesedett kapcsolatok za­varják meg a legtöbb lakó gondolkodását. Látják, hogy a máshonnan érkezett ven­déglős, a pincérek, szállodá­sok egy nyár alatt tele er­szényt szereznek, hogy gyak­ran becstelenül, a törvényi és az üdülővendégeket ki­játszva gazdagodnak — és mindezt büntetlenül. Azt hi­szik hát, hogy így és csakis így lehet boldogulni. Ugyan­akkor rendkívül nagy a kí­sértés, a lehetőségről nem is beszélve. Van, aki aztán valóban beáll a sorba, és próbálja utánozni a vagyon­szerzőket, mások csak az el­vet veszik át. . . de ez sem hoz sok jót. Persze, nem győzöm hangsúlyozni, hogy nagyon sok a becsületes em­ber a tóparton élők között, csak az a baj, hogy a sok­sok negatív példa megza­varja őket is. Emberileg! És ez óriási veszteség! Gyarmati László CFolytatjuk.) könyv, amely német és ma­gyar nyelvű változatban lát­ható. Örvendetes, hogy két tankönyvet is oki evei lel ju­talmazhattak: a gimnáziu­mok III. és IV. osztálya, va­lamint az általános iskolák számára készült biológiai albumot A gyermekköny­vek kategóriájában többek közt Lázár Ervin Berzsián és Didekijét emelték ki. A különböző jutalmak fel­sorolása nagyobb terjedel­met igényelne, ehelyett két alkotóművész nevét jegyez­zük fel: Szántó Tiborét aki a Lipcsében kiadott Guten- berg-díj idei kitüntetettje, s Löbhn 'Juditét akit az Űri- hímzés című könyv kivite­lezéséért a fiatal tipográfus­díjban részesült A kiállítást a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja rendezte a Magyar Könyvkiadó és Könvvter- jeszfcő Bgyesülásé\»erl közö­sen. Gy. L. A német irodalom művelőivel találkoznak Német nemzetisé® nyelv­művelő tábor nyílt szerdán a duna-menti Bár községben. Baranya és Komárom me­gye nemzetiségi települései­ről hatvan gyerek érkezett a találkozóra- A német ajkú kisdiákok a . sxerb-horvát anyanyelvű pajtásaikat vál­tották az olvasótáborban. A nemet ajkú lányok és fiúk a táborozás ideje alatt találkoznak a magyarorszá­gi német iroda-lom művelői­vel, megemlékeznek Johann Wolfgang Goethe halálának 150. évfordulójáról, elláto­gatnak a pécsi rádióhoz és megismerkednek a német nemzetiségi szerkesztőség munkájával. BÁRÁNY TAMÁS A FESZEK /MELEGE A fiatalember lerakja a műszereit, leül. — Tudtam, hogy számít­hatok magára! — mondja elégedetten. A házikisasszony nemsoká­ra jön is vissza a poharak­kal, a fiú tölt, aztán — mint akit vendégségbe hívtak — lezökken egy karosszelkbe, s poharát magasba emeli. — Csia-ió! — Hirtelen föl­pattan, meghajol; — Bocsá­nat, még be sem mutatkoz­tam: Bende Lajos vagyok. — Szotyori Mária — mond­ja a leány. — Proszit! — Egészségére! A kiét pohár megemelke­dik; isznak. A vendeg aztan — mert most mar hivata­losan is az — visszaeresz- kediik a karosszékbe, kényel­mesen elterpeszkedik, újra tölt a poharába, és elréved- ve így szól: — Képzelje, mit hallottam a múltkoriban! Egy idősebb bácsi megörült, es lejébe vette, hogy elvesz egy fiatal kis nőéit... — Ugyan — mondja Má­ria, meglehetősen kelletlenül. — De! Képzelje: az öreg hatvankettő, a nő huszonhat. — Merőn figyeli a leány arcát, — Masa szerint lehet ebből jó házasság? t Mária egy pillanatig tűnő­dik, aztán von a vállán. — Az attól függ ... — Mitől? — Hogy- mit vár a nő a házasságtól. — Mit vári? — idézi sza­vait Lali gúnyosan. — No mit! Jaj, el is felejtettem mondani, hogy van az öreg­nek egy szép kis háza Gö­döllőn — talán ezt varja a boldog ara ... — Fúj 1 — csattant föl a leány. — Férfimentalitás! Hátha az a nő túl van már egy-két csalódáson, a hozzá illő fiatalemberek bebsapták, faképnél hagyták ... És most nyugalmat keres, biztonsá­got. ... Lali eltűnődik. — Érdekes . . . Erre a szem­pontra még nem Is gondol­tam. — Mert maguk mindig csak a férfi szempontjából néz­nek mindent! — acsarkodik Maria. — Nem úgy, mint maguk — hajol meg gúnyos udva­riassággal Lali —, akik vi­szont a nő szempontjából nemek mindent — Ugyan! — legyint a lány. — Ne haragudjék, ez rabulisztika! A fiú rácsodálkozik. — Maga honnét tud ilyen kifejezéseket? Mivel foglal­kozik? y — Végzős bölcsész vagyok. — Ugyan. És mit tanul? — Olasz, francia. Lath füttyent. Márta meg­lepve kérdi: — Csodálkozik? — De mennyire! Először is: másodévesnek néztem. Má­sodszor : filozófia-szakosnak. — Miért? Lali mosolyog. — 01yan elmei y ültén zord volt az elejen, mint Scho­penhauer ... De úgy látom, most már engesztelődik! 21. Ismét tölt mindkét pohár­ba. — A humaniórák és a természettudományok ba­rátságára! — És Iszik. — Miért? — nyúl a pohara után Mária —, maga ...? — Elektromérnök vagyok. A tévészerelést csupán üres líráimban ... Amíg összejön a beugró egy öröklakásra. (Folytatjuk.) JÚNIUS A nap 4.48 órakor kél, és 20.44 órakor nyugszik; a hald 2.21 órakor kél. és 15.37 órakor nyugszik. 1171 CSÜTÖRTÖK Laura, Alida A várható időjárás: Elein*« mindenütt befelbősödife ae ég, é* többfelé várható eső, záporesö. Később nyu­gat felől újból csőiében a felhőzet. A dél­nyugati, nyugati szél időnként megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet csütör­tökön 20 és 24 fok között alakul. A Balaton vizének hőmérséklete Siófokáról szerdán 11 órakor IS fok volt. — Díszörséget állnak a fiatalok Kalinyin szovjet testvérváros felszabadulási emlékműve előtt. Ezt a ke- gyeletes őrséget a Nagy Hon­védő Háború veteránjainak javaslatára a közelmúltban vállalták a megyeszéfchely úttörői és komszomoiistái. — A Balaton kutatás újabb eredményei címmel ülést rendezett a Veszprémi ASca- dórmai Bizottság szerdán Veszprémben, a VEAB-szsék- házban. Az ülésen a többi között a ' környezetkímélő, tehát anyatggazdálkodással, a kert- és szőlőműveléssel, va­lamint a Balaton környéki növényvédelemmel kapcso­latiban hangzottak el elő­dások és korreferátumok. — A MAGYAR LAFON­TAINE képvAltozásai címmel érdekes tanulmányt közöl az irodalomtörténet 1982-es száma dr. Gálffy Sándor, a siófoki Perczel Mór Gimnázium tanára tol­lából. — emelkedett — az el­múlt évihez képesít — a MBDQSZ tagjainak biztosí­tott beutalójegyek száma. A somogyi több mint húszezer szervezett dolgozóra az idén ezenháinomszázhetven jegy jutott. — Az Arpád-híd építésé­nek történetében kiemelke­dő jelentőségű volt a szer­dai nap: reggel 7 és 8 óra között, a kitűzött határidő­nél két héttel korábban be­emelték az utolsó elemet a híd déh pályáján. Szauna Harkányban Európai hírű gyógyfürdö- h elvünkön elkezdődött az építkezés, s még az idén el­készül a régóta tervezett szsauna. A Baranya megyei Fürdővállalat három és fél múl ío forintért építtet két ’ sízaunakamrát és zuhanyo­zót. Az izzasztókamrákhoz szükséges köveket és a kály­hát Finnországból hozatták. A harkányi szauna átadását a seliyen költségvetésd üzem építői november végére ter­vezik. — Hét esztendeje létesített egy kis vállalati — családias jellegű — üdülőt Igáiban a megyei Patyolat Évente 70 dolgozó és hozzátartozója veheti igénybe ezt az üdülé­si lehetőséget — HURRÁ, VAKÁCIÓ! címmel vidám zenés műsort rendez a gyermekeknek a kaposvári Ságvári klub­könyvtár. A program holnap délelőtt tiz órakor kezdő­dik. — Tíz darabból álló al­kalmi levelezőlap-garnitú­rát bocsát forgalomba a Ma­gyar Posta Johann Wolf­gang Goethe halálának 150. évfordulójára, június 25-én. — Első öt hónapi« tervét 109 százalékra teljesítette a tsz böhönyéi ofsózóüzeme. A várt 1371 tonna * fonállal szemben 110.5 tonnával töb­bet készítettek. Szerkesztőségi ügyelet este 6-ig Telefon: 11-510 W í6Q évvé! ezelőtt, 1822. június 17-én született, és 73 éves korában, 1895» márciusában hunyt el Fri- valdszky János zoológus, a Magyar Tudományos Akadé­mia tagja, a Magyar Nem­zeti Múzeum Aüattárának igazgatója. Tanulmányait a pesti Mér­nöki intézetben végezte, de már 1843-tól dolgozott nagy­bátyja, a szintén kitűnő zoológus és botanikus, Fri- valdszky Imre mellett. * részt vett az áltála szervezett expedíciókban is. 1848-)>an megszerezte a mérnöki okle­velet, de gyakorlatot nem folytatott. 1852-ben a Nem­zeti Múzeum Állattárának lett előbb a tisztviselője, majd 1870-ben az igazgatója. Fáradhatatlan» gyűjtömuinká- jámak eredményeként az Ál­la ttár gyűjteménye igen sok ízeltlábú fajjal gazdagodott. Működési területe a fauna- kutatás volt. Ezen belül fő­képpen a rovarokkal foglal­kozott ; több rovarfajt róla neveztek eL A magyarorszá­gi barlangok első kutatója, s ő készítette el az első ma­dár-összefoglalást is. Számos cikke jelent meg a szakfo­lyóiratokban: több magyar­országi és külföldi tudomá­nyos társaság, illetve akadé­mia választotta tagjává. Fontosabb munkái: A ma­gyarországi egyenes röptűek magámrajza. Adatok a ma­gyarhoni barlangok faunájá­hoz, Madarak és rovarok. Pécs a nemzetközi táviiívó frászaiban Tegnaptól harminc euró­pai államot közvetlenül tár­csázással hívhatnak a pécsi tel efon előfizetők és a város- környék — távhívó-központ­hoz kapcsolt — községednek lakói. A posta helyközi táv­beszélő igazgatóságának csaknem kiét és fél millió fo­rintos beruházásából a pé­csi góckörzetet közvetlenül bekapcsolták a nemzetközi távbeszélő hálózatba. A jojr- goszláviai Nikola Tesla cég Erickson rendszerű awtoma- tikus crossbar távhívó köz­pontját hazai szerelők épí­tették be a nécsd telefon­központba. — NAIV FESTŐ, GUBA- NYI IMRÉNE alkotásaiból rendeznek kiállítást Igáiban, a művelődési házban. A ki­állítást szombaton 18 órakor nyitják meg, utána népi együttesek adnak műsort. — Üzletház Mag,varatódon. A jövő hónapban kezdik el építeni M&gyaratádon az Igái—Gööe és Vidéke Áüéaz új, korszerű üzleKházát. A 4,6 millió forintba kerülő ke­reskedelmi egység átadására 1983-bam kerül sor. — Soproni—kőszegi ki­rándulás. Két napra Sop­ronba és Kőszegre látogat­nak a kaposvári eletotiron- csőgyár dolgozói. A kirándu­lást, amelyen 30 dolgozó vesz részt, a gyár kaftúrbd- zottságia szervezte. — A Munkácsy Mihály Ghn* názium levelező tagozatára je­lentkezni 1Ő82. június 30-ig lehet az iskola igazgatói Irodájába«,. A tájirtás minden hétfőn IS óra­kor kezdődik. A beiratkozás ideje: szeptember l-én du. 14 óra. (204744) — Ágynemű vásár a Bizáben. Olcisóbbníil is 30 százalékkal ol­csóbban. vásároljon ágynemű­garnitúrákat a B:zománvi Áru­házban, Kaposvár. NoszJopy Gáspár u. 8. (íK>824<)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom